Erdészettudományi Közlemények / 10. évfolyam / 2. szám / 97-108. oldal
előző | következő

Erdő egészségi állapot vizsgálatok a KASZÓ-LIFE projekt keretében

Koltay András, Fürjes-Mikó Ágnes, Tenorio-Baigorria Imola, Eötvös Csaba Béla és Horváth László

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Koltay András

Cím: H-3232 Mátrafüred, Hegyalja u. 18.

e-mail cím: koltay.andras[at]erti.naik.hu

Kivonat

A 2014-2018 között megvalósult „KASZÓ-LIFE” program keretében élőhely rehabilitáció történt a KASZÓ Zrt. területén, enyves éger (Alnus glutinosa (L.) Gaertn.) és kocsányos tölgy (Quercus robur L.) állományokban. A területen vízvisszatartó létesítmények segítségével próbálják csökkenteni, illetve lassítani a talajvíz süllyedését, javítani az erdők talajának vízháztartását, és ezen keresztül az erdők egészségi állapotát. Az erdők egészségi állapotának megfigyelésére mintaterületeket jelöltünk ki, ahol évente két alkalommal rögzítettünk adatokat. Az adatokat összevetettük a talajvíz, csapadék és meteorológiai mérések eredményeivel. A rendszeres egészségi állapot felvételezésekkel felmértük a bekövetkezett változásokat, és meghatároztuk a területen rendszeresen előforduló kárformákat és ezek kiváltó okait. Az eddigi vizsgálatok adatai azt mutatják, hogy mind a tölgyek, mind az égerek esetében 2017-től már kisebb mértékű javulás jelentkezett a kontroll területekhez képest. Ugyanakkor a vizsgált időszak relatív rövidsége miatt még nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni a program sikerességéről, de a megfigyelések folytatásával erre is lehetőség nyílik a jövőben.

Kulcsszavak: KASZÓ-LIFE, erdő egészségi állapot, talajvízszint, enyves éger, kocsányos tölgy

Hivatkozott irodalom16

  • Barcza Z., Bartholy J., Mészáros R., Pongrácz R., & Radics K. 2011: Globális és európai tendenciák. In: Bartholy J., Bozó L. & Haszpra J. (eds): KLÍMAVÁLTOZÁS – 2011 Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére. MTA és az ELTE Meteorológiai Tanszéke, Budapest, 99–144.
  • Bartholy J., Pongrácz R. & Gelybó Gy. 2007: Regional climate change expected in Hungary for 2071-2100. Applied Ecology and Environmental Research 5(1): 1–17. DOI: 10.15666/aeer/0501_001017
  • Borovics A. 2018: A jövő már elkezdődött. A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – VIII. Erdészeti Lapok 153(1): 2–5.
  • Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. & Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. Klíma-21 füzetek 57: 64–73
  • Eichhorn J., Roskams P., Potočić N., Timmermann V., Ferretti M., Mues V., Szepesi A., Durrant D., Seletković I., Schröck H‐W., Nevalainen S., Bussotti F., Garcia P. & Wulff S. 2016: Part IV: Visual Assessment of Crown Condition and Damaging Agents. In: UNECE ICP Forests Programme Coordinating Centre (ed): Manual on methods and criteria for harmonized sampling, assessment, monitoring and analysis of the effects of air pollution on forests. Thünen Institute of Forest Ecosystems, Eberswalde, Germany, 49. + Annex. Egyéb URL
  • Eötvös Cs. B. & Horváth L. 2018: A Szentai-erdő talajvízszint változásai a Kaszó-Life projekt hatására. Erdészettudományi Közlemények 8(2): 17–23. DOI: 10.17164/EK.2018.018
  • Führer E. 2018: A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 27–42. DOI: 10.17164/EK.2018.002
  • Garamszegi B., Nagy-Khell M., Farkas M. & Nagy L. 2018: Az időjárási viszonyok hatása mézgás éger és kocsányos tölgy állományok növekedésére talajvízháztartás javítását célzó beavatkozások mellett. Erdészettudományi Közlemények 8(2): 9–16. DOI: 10.17164/EK.2018.017
  • Gálos B. & Führer E. 2018: A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 43–55. DOI: 10.17164/EK.2018.003
  • Lakatos M. & Bihari Z. 2011: A közelmúlt megfigyelt hőmérsékleti és csapadéktendenciái. In: Bartholy J., Bozó L. & Haszpra L. (eds): Klímaváltozás – 2011, Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére. MTA-ELTE, Meteorológia Tanszék, Budapest, 146–169.
  • Michel A., Prescher A-K. & Schwärzel K. 2019: Forest Condition in Europe: 2019 Technical Report of ICP Forests. Report under the UNECE Convention on Long-range Transboundary Air Pollution (Air Convention). BFW-Dokumentation 27/2019. Vienna: BFW Austrian Research Centre for Forests. 104.
  • Majer J., Bordács M. & Borhidi A. 2002: A Baláta-tó vízminőségének alapállapot felvételezése. Somogyi Múzeumok Közleményei 15: 97–106.
  • Nagy J. & Nagy E. D. 2012: Kaszó 600 éve, tényekben, anekdotákban és képekben. Kaszó Zrt. Kaszó, ZPress Bt. – Berzence.
  • Paulin M., Hirka A., Mikó Á., Tenorio-B. I., Eötvös Cs., Gáspár Cs. & Csóka Gy. 2020: A tölgy-csipkéspoloska Magyarországon – Helyzetkép 2019 őszén. Növényvédelem 81(6): 245–250.
  • Somogyi Z. 2018: A klímaváltozás miatti fapusztulás tovább gyorsíthatja a klímaváltozást. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 213–228. DOI: 10.17164/EK.2018.013
  • Tóth J. 2003: Erdővédelmi mérőháló a HM Kaszó Erdőgazdaság területén. ERTI Jelentés, Erdővédelmi Osztály.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Koltay A., Fürjes-Mikó Á., Tenorio-Baigorria I., Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2020): Erdő egészségi állapot vizsgálatok a KASZÓ-LIFE projekt keretében. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 97-108. DOI: 10.17164/EK.2020.008

    10. évfolyam 2. szám,
    97-108. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2020.008

    Közlésre elfogadva:
    2020. október 15.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    12

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    7

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

  • Benke A., Köbölkuti Z. A., Cseke K., Borovics A. és Tóth E. Gy. (2022): Szárazságtűrésben szerepet játszó SNP-k azonosítása kocsánytalan tölgy populációkban: alapkutatási eredmények a fenntartható tölgygazdálkodásért. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 77-90.
  • Molnár T. és Király G. (2021): A Sárvári Farkas-erdő Sentinel-2 űrfelvétel alapú erdőmonitoring terve. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 83-94.
  • Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.
  • Szabó A., Gribovszki Z., Bolla B., Balog K., Csáfordi P. és Tóth T. (2019): Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 87-97.
  • Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2018): A szentai-erdő talajvízszint változásai a KASZÓ-LIFE projekt hatására. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 17-23.
  • Garamszegi B., Nagy-Khell M., Farkas M. és Nagy L. (2018): Az időjárási viszonyok hatása mézgás éger és kocsányos tölgy állományok növekedésére talajvízháztartás javítását célzó beavatkozások mellett. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 9-16.
  • Csepelényi M., Hirka A., Szénási Á., Mikó Á., Szőcs L. és Csóka Gy. (2017): Az inváziós tölgy csipkéspoloska [Corythucha arcuata (Say, 1832)] gyors terjeszkedése és tömeges fellépése Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 127-134.
  • Szalacsi Á., Veres Sz. és Király G. (2015): Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdőműveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatásai a Szatmár-beregi síkon. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 85-99.
  • Berki I., Rasztovits E. és Móricz N. (2014): Erdőállományok egészségi állapotának értékelése – egy új megközelítés. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 149-155.
  • Cseke K., Jobb Sz., Koltay A. és Borovics A. (2014): A tölgypusztulás genetikai szerkezetre gyakorolt hatása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 135-147.
  • Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.
  • Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.

    • A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Koltay A., Lakatos T., Tóth T. és André Z. (2012): A gyökérrontó tapló (Heterobasidion annosum) ellen alkalmazott biológiai védekezési technológia erdeifenyő állományokban. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 173-185.
  • Janik G., Hirka A., Koltay A., Juhász J. és Csóka Gy. (2016): 50 év biotikus kárai a magyar bükkösökben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 45-60.
  • Andrési R., Janik G., Fürjes-Mikó Á., Eötvös Cs. B. és Tuba K. (2018): A bükkfatapló [Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx.] bogárfaunisztikai vizsgálata Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 71-82.
  • Fürjes-Mikó Á., Csősz S. és Csóka Gy. (2019): Az erdei vöröshangyák (Formica rufa csoport) erdővédelmi szerepe európában – szakirodalmi áttekintés. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 35-50.
  • Eötvös Cs. B., Tóth M., Hirka A., Fürjes-Mikó Á., Gáspár Cs., Paulin M., Lakatos F. és Csóka Gy. (2023): A tölgy-csipkéspoloska [Corythucha arcuata (Say, 1832)] rövid távú terjedését befolyásoló tényezők tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 13(2): 131-144.
  • Eötvös Cs. B., Hirka A., Gimesi L., Lövei G., Gáspár Cs. és Csóka Gy. (2023): A tavaszi hernyóbiomassza becslése lomberdőkben hosszú távú fénycsapda adatsorok alapján – mit fognak enni az énekesmadár-fiókák?. Erdészettudományi Közlemények, 13(1): 5-20.
  • Führer E., Edelényi M., Jagodics A., Jereb L., Horváth L., Kern Z., Móring A., Szabados I. és Pödör Z. (2016): Az időjárás hatása egy időskorú bükkös évenkénti körlap-növekedésére. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 61-78.

    • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.