Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdőműveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatásai a Szatmár-beregi síkon

Szalacsi Árpád; Veres Szilvia; Király Gergely

Erdészettudományi Közlemények / 5. évfolyam / 1. szám / 85-99. oldal
előző | következő

Szalacsi Árpád, Veres Szilvia és Király Gergely

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Szalacsi Árpád

Cím: H-4032 Debrecen, Böszörményi út 138.

e-mail cím: Arpad.Szalacsi[at]nyirerdo.hu

Kivonat

A síkvidéki gyertyános-tölgyesek a tölgy fatermesztés legfontosabb helyszínei közé tartoznak. Művelésük az elmúlt 20 évben a hazai erdőgazdálkodás és természetvédelem egyik fő ütközőpontjává vált. A természetes folyamatokon alapuló felújítási módszer kidolgozása érdekében a Nyírerdő Zrt. területén három erdőrészletben lékes felújítóvágás hatását teszteltük. A felújítás során erdőművelési vagy természetvédelmi szempontból veszélyes gyomok csekély mértékben jelentek meg. A léken belül az erdei fajok nagyjából azonos fajszámmal voltak jelen a különbözően benapozott részeken, míg a gyomjellegű fajok borítása a lék középső részén szignifikánsan magasabb volt a lék szélén tapasztaltnál. A lékekben az elegyfafajok nagy vitalitást mutattak, a kocsányos tölgy sikeres felújításához a természetes újulat mellett a vad elleni védelem és a gondos ápolás nem volt nélkülözhető. A tapasztalatok alapján a síkvidéki gyertyános-tölgyesekben ajánlható kezdő lékméret legalább 0,15 ha. A lék megnyitását követő 4-5. évben a további bővítésük szükséges, a felújítási részterület végső kiterjedését (kb. 2 ha) 8-10 év alatt, 2 lépcsőben érheti el. Az így kialakított erdő elegyes, horizontális és vertikális tagozódása, továbbá mozaikossága a síkvidéki gyertyános-kocsányos tölgyesek tekintetében kifejezetten kedvezőnek nevezhető.

Kulcsszavak: Alföld, kocsányos tölgy, természetes újulat, aljnövényzet, természetvédelem

Hivatkozott irodalom15

1.	Baloghné Bokor Zs.; Tóth J.; Koncz Cs.; Molnár A. és Gencsi Z. 2000: Különböző erdőfelújítási módok hatása észak-alföldi gyertyános-kocsányos tölgyes gyepszintjére, talajfaunájára és talajlakó mikroorganizmusaira. Erdészeti Lapok, 135 (5): 142-145. Teljes szöveg
2.	Bartha D. és Vidéki R. (szerk.) 2008: A Bockerek-erdő. Nyírerdő Zrt., Nyíregyháza-Sopron.
3.	Bodor L. és Gencsi Z. 2001: Sík- és dombvidéki gyertyános-kocsányos tölgyesek. 97-109. In: Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és származékerdők megújítása. Átmenet a természetes folyamatokra épülő erdőgazdálkodás felé. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.
4.	Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. KTM TVH – JPTE, Pécs.
5.	Bölöni J.; Molnár Zs. és Kun A. 2011: Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója – ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI, Vácrátót.
6.	Csépányi P. 2008: A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Erdészeti Lapok 143 (10): 294-297. Teljes szöveg
7.	Diaci, J.; Gyoerek, N.; Gliha, J. and Nagel, T.A. 2008: Response of Quercus robur L. seedlings to north-south asymmetry of light within gaps in floodplain forests of Slovenia. Annals of Forest Science, 65. DOI: 10.1051/forest:2007077
8.	Haraszthy L. (szerk.) 2014: Natura 200 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Alapítvány, Csákvár.
9.	Houšková, K. 2006: Light treatment and growth of plants in the self-seeding of pedunculate oak (Quercus robur L.) in floodplain forests. Ekológia, 25 (2): 138-150.
10.	Jakucs P. és Précsényi I. 1981: A fitocönózisok. In: Hortobágyi T. és Simon T. (szerk.): Növényföldrajz, társulástan, ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest. 192-225.
11.	Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia, 14: 1-488.
12.	Majer A. 1968: Magyarország erdőtársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
13.	Pernar, N.; Klimo, E.; Matić, S.; Bakšić, D. and Lorencová, H. 2009: Different technologies of floodplain forest regeneration from the aspect of soil changes. Journal of Forest Science 55: 357-367.
14.	Simon T. 1957: Die Wälder des Nördlichen Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest.
15.	Tóth J. és Kaulák G. 2013: A Szatmár-Beregi kocsányos tölgyesek erdőgazdálkodási tapasztalatai. In: Lipták L. (szerk.): Kutatói nap – Tudományos eredmények a gyakorlatban. Alföldi Erdőkért Egyesület, Lakitelek. 32-38.

Baloghné Bokor Zs.; Tóth J.; Koncz Cs.; Molnár A. és Gencsi Z. 2000: Különböző erdőfelújítási módok hatása észak-alföldi gyertyános-kocsányos tölgyes gyepszintjére, talajfaunájára és talajlakó mikroorganizmusaira. Erdészeti Lapok, 135 (5): 142-145. Teljes szöveg

Bartha D. és Vidéki R. (szerk.) 2008: A Bockerek-erdő. Nyírerdő Zrt., Nyíregyháza-Sopron.

Bodor L. és Gencsi Z. 2001: Sík- és dombvidéki gyertyános-kocsányos tölgyesek. 97-109. In: Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és származékerdők megújítása. Átmenet a természetes folyamatokra épülő erdőgazdálkodás felé. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.

Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. KTM TVH – JPTE, Pécs.

Bölöni J.; Molnár Zs. és Kun A. 2011: Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója – ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI, Vácrátót.

Csépányi P. 2008: A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Erdészeti Lapok 143 (10): 294-297. Teljes szöveg

Diaci, J.; Gyoerek, N.; Gliha, J. and Nagel, T.A. 2008: Response of Quercus robur L. seedlings to north-south asymmetry of light within gaps in floodplain forests of Slovenia. Annals of Forest Science, 65. DOI: 10.1051/forest:2007077

Haraszthy L. (szerk.) 2014: Natura 200 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Alapítvány, Csákvár.

Houšková, K. 2006: Light treatment and growth of plants in the self-seeding of pedunculate oak (Quercus robur L.) in floodplain forests. Ekológia, 25 (2): 138-150.

Jakucs P. és Précsényi I. 1981: A fitocönózisok. In: Hortobágyi T. és Simon T. (szerk.): Növényföldrajz, társulástan, ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest. 192-225.

Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia, 14: 1-488.

Majer A. 1968: Magyarország erdőtársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pernar, N.; Klimo, E.; Matić, S.; Bakšić, D. and Lorencová, H. 2009: Different technologies of floodplain forest regeneration from the aspect of soil changes. Journal of Forest Science 55: 357-367.

Simon T. 1957: Die Wälder des Nördlichen Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Tóth J. és Kaulák G. 2013: A Szatmár-Beregi kocsányos tölgyesek erdőgazdálkodási tapasztalatai. In: Lipták L. (szerk.): Kutatói nap – Tudományos eredmények a gyakorlatban. Alföldi Erdőkért Egyesület, Lakitelek. 32-38.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Szalacsi Á., Veres Sz. és Király G. (2015): Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdőműveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatásai a Szatmár-beregi síkon. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 85-99. DOI: 10.17164/EK.2015.006

előző | következő

5. évfolyam 1. szám,
85-99. oldal

DOI: 10.17164/EK.2015.006

Közlésre elfogadva:
2015. október 10.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Fodor F. és Mertl T. (2023): A közönséges gyertyán (Carpinus betulus L.) jelenlegi helyzete és potenciálja az erdészetben és faiparban. Erdészettudományi Közlemények, 13(1): 35-53.
2.	Horváth Cs. V., Tinya F., Kovács B. és Ódor P. (2021): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy pilisi gyertyános-tölgyes aljnövényzetére. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 55-68.
3.	Frank N., Fülöp T. és Folcz Á. (2014): Fatérfogat-tarifa tábla ezüsthársas-bükkös állományokra. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 73-82.
4.	Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.
5.	Csépányi P. (2013): Az örökerdő elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 111-124.
6.	Kovács B., Kelemen K., Ruff J. és Standovár T. (2013): Üzemi léptékben alkalmazott átalakító üzemmód lékes felújításának tapasztalatai a Királyréti Erdészet területén. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 55-70.
7.	Kolozs L. és Veperdi G. (2012): Élőfakészlet- és növedékmeghatározás a szálaló, illetve átalakító üzemmódú erdőkben egyváltozós fatérfogatfüggvény alkalmazásával. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 21-34.

Fodor F. és Mertl T. (2023): A közönséges gyertyán (Carpinus betulus L.) jelenlegi helyzete és potenciálja az erdészetben és faiparban. Erdészettudományi Közlemények, 13(1): 35-53.

Horváth Cs. V., Tinya F., Kovács B. és Ódor P. (2021): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy pilisi gyertyános-tölgyes aljnövényzetére. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 55-68.

Frank N., Fülöp T. és Folcz Á. (2014): Fatérfogat-tarifa tábla ezüsthársas-bükkös állományokra. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 73-82.

Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.

Csépányi P. (2013): Az örökerdő elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 111-124.

Kovács B., Kelemen K., Ruff J. és Standovár T. (2013): Üzemi léptékben alkalmazott átalakító üzemmód lékes felújításának tapasztalatai a Királyréti Erdészet területén. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 55-70.

Kolozs L. és Veperdi G. (2012): Élőfakészlet- és növedékmeghatározás a szálaló, illetve átalakító üzemmódú erdőkben egyváltozós fatérfogatfüggvény alkalmazásával. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 21-34.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Király G., Trávníček B. és Žíla V. (2013): A szeder (Rubus L.) nemzetség modern taxonómiai koncepciója. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 147-156.
2.	Molnár D., Folcz Á., Frank N. és Király G. (2014): Összefüggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bükkös állományszerkezete, gyepszintje és nagygomba-fajkészlete között. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 37-46.

Király G., Trávníček B. és Žíla V. (2013): A szeder (Rubus L.) nemzetség modern taxonómiai koncepciója. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 147-156.

Molnár D., Folcz Á., Frank N. és Király G. (2014): Összefüggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bükkös állományszerkezete, gyepszintje és nagygomba-fajkészlete között. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 37-46.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.