Erdészettudományi Közlemények / 5. évfolyam / 1. szám / 71-83. oldal
előző | következő

A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) vízhajtás-képzésének vizsgálata ernyős felújító vágásokban

Bárdos Bence, Nahóczki László, Molnár Dénes, Frank Norbert, Köveskuti Zoltán és Folcz Ádám

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Folcz Ádám

Cím: H-9400 Sopron, Honvéd u. 1.

e-mail cím: folczadam[at]gmail.com

Kivonat

Jelen tanulmány a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) állományok természetes felújítása során jelentkező vízhajtásosodásra irányul, amely jelentősen befolyásolhatja a potenciálisan termelhető rönk minőségét. Az ebből fakadó törzsminőség-romlás jelentős gazdasági kieséseket jelenthet az erdőgazdálkodóknak. Kutatásaink során különböző ökológiai környezetben lévő mintaterületeken vizsgáltuk a kocsánytalan tölgy vízhajtás képzését ernyős bontóvágásokban. Magyarország három különböző táján, 10 mintaterületen, 487 fa vízhajtásosodását vizsgáltuk meg. A mért vízhajtásosodási adatokat a termőhelyi viszonyok és erdőnevelési beavatkozások függvényében elemeztük, értékeltük. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a kocsánytalan tölgy vízhajtásosodását befolyásolja a lombkorona nagysága illetve a környezeti paraméterek megváltozása. Ezek tükrében javasolható, hogy a kocsánytalan tölgy nevelése során törekedni kell a fiatal kori erős belenyúlások révén nagyobb koronájú egyedek kinevelésére, illetve a véghasználatok óvatosabb és gyorsabb elvégzésére. Ezen elvek alkalmazásával mérsékelhető lesz a vízhajtásosodással járó törzsminőség romlás.

Kulcsszavak: kocsánytalan tölgy, természetes felújítás, vízhajtás, faanyagminőség

Hivatkozott irodalom36

  • Béky A. 1983: A nevelővágás hatása a faegyedek vastagsági növekedésére kocsánytalan tölgyesekben. Erdészeti Kutatások 75: 173-177.
  • Béky A. (szerk.) 1989: A tölgy termesztése és hasznosítása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  • Bondor A. (szerk.) 1987: A kocsánytalan tölgy. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Bréda, N.; Granier, A. and Aussenac, G. 1995: Effects of thinning on soil and tree water relations, transpiration and growth in an oak forest (Quercus petraea (Matt.) Liebl.). Tree Physiology 15: 295-306. DOI: 10.1093/treephys/15.5.295
  • Colin, F.; Mechergui, R.; Druelle, J-L. and Fontaine F. 2010: Epicormic ontogeny on Quercus petraea trunks and thinning effects quantified with the epicormic composition. Annals of Forest Science 67 (5): 813-821. DOI: 10.1051/forest/2010049
  • Colin, F.; Robert, N.; Druelle, J-L. and Fontaine, F. 2008: Initial spacing has little influence on transient epicormic shoots in a 20-year-old sessile oak plantation. Annals of Forest Science 65 (5): 508-517. DOI: 10.1051/forest:2008032
  • Csépányi P. 2001: Középhegységi és dombvidéki gyertyános-kocsánytalan tölgyesek. In: Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. 84-97.
  • Csépányi P. 2008: A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Erdészeti Lapok, 143: 294-297. Teljes szöveg
  • Csesznák E. 1984: A szlavón tölgy magtermelés fokozásának lehetőségei. Az Erdő 33 (7): 299-303. Teljes szöveg
  • Danszky I. (szerk.) 1973: Erdőművelés I-II. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest.
  • Dobrovolny, L. and Macháček, J. 2012: Production potential and quality of sessile oak (Quercus petraea LIEBL.) in different types of mixtures. Acta Universitatis Agriculturae et Silviculturae Mendelianae Brunensis, 60: 57-66. DOI: 10.11118/actaun201260060057
  • Dudás B. 2003: A kocsánytalan tölgyesek természetes felújítása. Erdészeti Lapok, 138: 78. Teljes szöveg
  • Folcz Á. 2015: Az erdőnevelés aktuális kérdései. Erdészeti Lapok, 150: 146. Teljes szöveg
  • Fontaine, F.; Druelle, J-L.; Clément, Ch.; Burrus, M. and Audran J-C. 1998: Ontogeny of proventitious epicormic buds in Quercus petraea. I. In the 5 years following initiation. Trees 13 (1): 54-62. DOI: 10.1007/PL00009737
  • Fontaine, Fl.; Mothe, F.; Colin F. and Duplat P. 2004: Structural relationships between the epicormic formations on the trunk surface and defects induced in the wood of Quercus petraea. Trees 18 (3): 295-306. DOI: 10.1007/s00468-003-0306-7
  • Gencsi L. és Vancsura R. 1992: Dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  • Gracia, M. and Retana, J. 2004: Effect of site quality and shading on sprouting patterns of holm oak coppices. Forest Ecology and Management 188 (5): 39-49. DOI: 10.1016/j.foreco.2003.07.023
  • Keresztesi B. 1967: A tölgyek. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Koloszár J. 2010: Erdőneveléstan. Egyetemi jegyzet, Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron.
  • Koloszár J. és Csepregi I. 2008: Lék vagy ernyő a tölgyesekben? Erdészeti Lapok 138: 364-366. Teljes szöveg
  • Majer A. 1967: Erdőműveléstan/Részletes erdőműveléstan. Egyetemi jegyzet. Erdészeti és Faipari Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron.
  • Mátyás V. 1971: A magyarországi kocsánytalan tölgy fafajok alakkörének kritikai elemzése. Erdészeti Kutatások 67: 43-96.
  • Meier, A. R.; Saunders, M. R. and Michler C.H. 2012: Epicormic buds in trees: a review of bud establishment, development and dormancy release. Tree Physiology 32: 565-584. DOI: 10.1093/treephys/tps040
  • Morisset, J. B; Mothe, F.; Chopard, B.; François, D.; Fontaine F. and Colin F 2012b: Does past emergence of epicormic shoots control current composition of epicormic types? Annals of Forest Science 69: 139-152. DOI: 10.1007/s13595-011-0148-1
  • Morisset, J. B.; Mothe, F.; Bock, J.; Bréda N. and Colin F. 2012a: Epicormic ontogeny in Quercus petraea constrains the highly plausible control of epicormic sprouting by water and carbohydrates. Annals of Botany 109: 365-377. DOI: 10.1093/aob/mcr292
  • Papp T. 1983: A természetes felújítás az erdészetvezetés gyakorlatában. Az Erdő 32: 101-105. Teljes szöveg
  • Roloff, A. (ed.) 2008: Baumpflege, Baumbiologische Grundlagen und Anwendung. Eugen Ulmer, Hohenheim.
  • Roth Gy. 1929: Miért ellenkezik Eberswalde-n a "Dauerwald"-ot? Erdészeti Lapok, 68 (5): 88-92. Teljes szöveg
  • Roth Gy. 1935: József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki karának könyvkiadó alapja. Röttig-Romwalter Nyomda, Sopron.
  • Solymos R. 2000: Erdőfelújítás és -nevelés a természetközeli erdőgazdálkodásban. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
  • Szappanos A. 1986: A tölgyesek természetes felújítása a nyolcvanas években. Az Erdő, 35: 106-110. Teljes szöveg
  • Tobisch T. 2002: A kocsánytalan tölgy természetes felújítása. Erdészeti Lapok, 137: 310-312. Teljes szöveg
  • Tobisch T. 2008: Természetes erdőfelújítási eljárások összehasonlítása gyertyános-kocsánytalan tölgyesben. Erdészeti Kutatások, 92: 77-94.
  • Tobisch T. 2009: Egyenletes bontáson és lékvágáson alapuló erdőfelújítás összehasonlítása gyertyános-kocsánytalan tölgyesben. PhD értekezés, NYME-EMK, Sopron. Teljes szöveg
  • Tobisch T. 2010: Ernyős felújítóvágás és lékvágás összehasonlító elemzése gyertyános-kocsánytalan tölgyesben. In: Horváth S.; Horváth T.; Lett B.; Nagy I.; Puskás L. és Stark M. (szerk.): Múlt és jövő II. Tarvágásból szálalásba. Szabó Vendel e.v.
  • Závoti J. 2010: Matematikai statisztikai elemzések 5. TAMOP 4.2.5 Pályázat könyvei, Nyugat-magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Bárdos B., Nahóczki L., Molnár D., Frank N., Köveskuti Z. és Folcz Á. (2015): A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) vízhajtás-képzésének vizsgálata ernyős felújító vágásokban. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 71-83. DOI: 10.17164/EK.2015.005

    5. évfolyam 1. szám,
    71-83. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2015.005

    Közlésre elfogadva:
    2015. október 10.

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    8

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Molnár D., Folcz Á., Frank N. és Király G. (2014): Összefüggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bükkös állományszerkezete, gyepszintje és nagygomba-fajkészlete között. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 37-46.
  • Molnár D., Barton I., Czimber K., Bazsó T. és Frank N. (2016): Faállomány-szerkezeti kutatások a Roth Emlékerdőben. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 127-136.
  • Frank N. és Takács V. (2012): Hó- és szélfogó erdősávok minősítése szélsebesség-csökkentő hatásuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 151-162.
  • Folcz Á., Börcsök Z., Dima B. és Frank N. (2013): A Soproni-hegység bazídiumos nagygombáinak erdészeti szempontú vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 179-194.
  • Frank N., Fülöp T. és Folcz Á. (2014): Fatérfogat-tarifa tábla ezüsthársas-bükkös állományokra. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 73-82.
  • Bach I., Frank N., Pintér B. és Bordács S. (2015): Változások az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban 1982-2014 között (Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés?). Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 55-69.
  • Frank N. és Lett B. (2020): Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés? II.
    (Erdészeti szaporítóanyag-termesztés a II. világháború után). Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 55-66.
  • Szmolka P. és Frank N. (2022): Szabad víz megjelenése a talajban különböző faállományok alatt a Szent Anna-tó kráterének belső lejtőin. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 43-55.