Erdészettudományi Közlemények / 10. évfolyam / 1. szám / 55-66. oldal
előző | következő

Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés? II.
(Erdészeti szaporítóanyag-termesztés a II. világháború után)

Frank Norbert és Lett Béla

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Frank Norbert

Cím: 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. E. u. 4.,

e-mail cím: frank.norbert[at]uni-sopron.hu

Kivonat

A II. világháború után megkezdődött a központilag szervezett szaporítóanyag-gazdálkodás szervezése, kialakítása. A magántulajdonú csemetekerteket felváltották az állami erdőgazdaságok kis vándorcsemetekertjei, melyek a szükséges szaporítóanyagot az erdőfelújítások és erdőtelepítések közelében termelték meg. Az 1955-ben kiadott Csemetetermelési utasítás már a minőségi csemetetermelés gyors javítását tűzte ki célul, ennek érdekében megkezdődött a csemetetermelés koncentrálása, melynek következtében az 1949 és 1979 között a regisztrált csemetekertek száma 1126-ról 566-ra csökkent. Tanulmányunk célja ezen időszakra vonatkozó csemetetermelési és -felhasználási tendenciák elemzése, egyes fafajokra, fafajcsoportokra vonatkozó adatok, változások elemzése. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált időszakban jelentős mértékben csökkent a csemetekertek száma, változott a megtermelendő fafajok mennyisége, aránya, és mindezeket az időbeni egyenetlenség jellemzi. Az általunk vizsgált tervgazdálkodásos időszakban az évente megtermelt és felhasznált csemeték mennyiségének különbsége átlagosan 66,89 millió darab volt; a termelési többlet az 1975-ös évben érte el a legalacsonyabb értéket (21,1 millió darab). A vizsgált periódus átlag bruttó csemetekerti területe 3396 hektár; az átlag csemetekerti területnagyság viszont az 1954-1959-es 2,55-2,26 hektárról az időszak végére (1979) elérte a 5,45 hektárt, azaz az időszakra jellemző átlagterületet (3,5 hektár) 1,95 hektárral meghaladta.

Kulcsszavak: erdészeti szaporítóanyag, csemetekert, csemetetermelés és -felhasználás aránya

Hivatkozott irodalom24

  • Babos I. 1954: Magyarország táji erdőművelésének alapjai. Mezőgazdasági kiadó, Budapest.
  • Bach I., Frank N., Pintér B. & Bordács S. 2015: Változások az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban 1982-2014 között. (Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés?) Erdészettudományi Közlemények 5(1): 55–69. DOI: 10.17164/EK.2015.004
  • Bondor A. 1972: Erdészeti szaporítóanyag előállítás. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Budapest.
  • Bondor A. & Gál J. 1976: Erdészeti szaporítóanyag-termelés. Mezőgazdasági kiadó, Budapest.
  • Danszky I. 1973: Erdőművelés I-II. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest.
  • Halász A. (ed) 1960: Erdőgazdaságunk, faiparunk és faellátásunk helyzete és fejlődése 1920-1958-ig. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 54–60.
  • Halász A. (ed) 1966: Faellátásunk helyzete és fejlődése. Budapest. 102–110.
  • Halász A. 1982: Tervgazdálkodás. In Keresztesi B. (ed): Magyar erdészet 1954-1979. Akadémiai Kiadó, Budapest, 65–91.
  • Halász A. 1994: A magyar erdészet 70 éve. Budapest. 77–78.
  • Keresztesi B. 1956: Erdőgazdaságunk fejlesztéséről. Az erdő 5(5): 161–173. Teljes szöveg
  • Keresztesi B. & Solymos R. 1978: A fenyők termesztése és a fenyőgazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Mátyás V. 1958: Erdészeti maggazdálkodási utasítás Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest
  • Sali E. 1978: Nyártermesztési célkitűzések és eredmények. In Keresztesi B. (ed): A nyárak és a füzek termesztése. Mezőgazdasági kiadó, Budapest, 11–23.
  • Sz. N. 1959: Erdősítési és fásítási Utasítás. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest.
  • Sz. N. 1958: Erdészeti maggazdálkodási utasítás. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest.
  • Toma Á. 1953: Erdőgazdaság és természetátalakító fásítás Magyarországon. Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest.
  • Varga Zs. 2018: Az Új Gazdasági Mechanizmus elfeledett sikertörténete: a termelőszövetkezeti szektor. Betekintő (2): 1–11.
  • 1040/1954. (V.27.) MT határozat az erdőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről
  • 48.000/1949 II.: Az Erdőművelési utasítás Erdőgazdasági Nemzeti Vállalatok, Üzemvezetősége és védkerületvezetők számára.
  • 1/1966 (I.30.) FM-PM együttes rendelet a nyárfatelepítés céljára alkalmas területek kijelöléséről, valamint a mezőgazdasági cellulóz-nyárfatermesztésről
  • 33/1968 (IX.17.) MÉM-PM együttes rendelet a mezőgazdasági cellulóz-nyárfatermesztésről.
  • 1951. évi II. törvény az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. törvény módosításáról
  • 1949. évi XXV. törvény a Magyar Népköztársaság első Ötéves Népgazdasági Tervéről
  • 1947. évi XVII. törvénycikk a hároméves gazdasági tervről.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Frank N. és Lett B. (2020): Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés? II.
    (Erdészeti szaporítóanyag-termesztés a II. világháború után). Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 55-66. DOI: 10.17164/EK.2020.005

    10. évfolyam 1. szám,
    55-66. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2020.005

    Közlésre elfogadva:
    2020. augusztus 24.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    3

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    8

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Frank N. és Takács V. (2012): Hó- és szélfogó erdősávok minősítése szélsebesség-csökkentő hatásuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 151-162.
  • Folcz Á., Börcsök Z., Dima B. és Frank N. (2013): A Soproni-hegység bazídiumos nagygombáinak erdészeti szempontú vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 179-194.
  • Molnár D., Folcz Á., Frank N. és Király G. (2014): Összefüggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bükkös állományszerkezete, gyepszintje és nagygomba-fajkészlete között. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 37-46.
  • Frank N., Fülöp T. és Folcz Á. (2014): Fatérfogat-tarifa tábla ezüsthársas-bükkös állományokra. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 73-82.
  • Bárdos B., Nahóczki L., Molnár D., Frank N., Köveskuti Z. és Folcz Á. (2015): A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) vízhajtás-képzésének vizsgálata ernyős felújító vágásokban. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 71-83.
  • Molnár D., Barton I., Czimber K., Bazsó T. és Frank N. (2016): Faállomány-szerkezeti kutatások a Roth Emlékerdőben. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 127-136.
  • Szmolka P. és Frank N. (2022): Szabad víz megjelenése a talajban különböző faállományok alatt a Szent Anna-tó kráterének belső lejtőin. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 43-55.
  • Schiberna E., Lett B. és Juhász I. (2012): A folyamatos erdőborítás ökonómiai értékelésének elvi kérdései. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 7-19.

    • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.