Erdészettudományi Közlemények / 10. évfolyam / 2. szám / 69-82. oldal
előző | következő

Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára

Sass Vivien, Ódor Péter és Bidló András

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Sass Vivien

Cím: 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.,

e-mail cím: sass.vivien[at]uni-sopron.hu

Kivonat

A Pilis Üzemmód Kísérlet keretében különböző kezelések (tarvágás, bontóvágás, hagyásfacsoport, lékvágás) avar mennyiségére és kémhatására gyakorolt hatását vizsgáltuk. A jelen publikációban ismertetett négyéves időszak alatt a kontrollállományok avarviszonyai nem változtak, ugyanakkor a kezelések az általunk vizsgált mindhárom avarváltozót (tömeg, nedvesség, kémhatás) jelentős mértékben befolyásolták. Az avartömeg a hagyásfacsoportban volt a legmagasabb, azonban ez a terület bizonyult a legszárazabbnak is. A legkevesebb avarmennyiséget a tarvágásokban mértük. A kezelések legerősebb hatással az avar kémhatására voltak: a tarvágásban és kismértékben a lékekben is megemelkedett a pH, amit a megváltozott aljnövényzet eredményezett. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a kismértékű bontás nem okoz változást az avarviszonyokban, a hagyásfacsoportok hatékonyan ellensúlyozzák a vágásterületek megváltozott avarviszonyait, illetve a lékek sokkal kisebb mértékben változtatják meg az avarviszonyokat, mint a vágásterületek. Ezek alapján megállapítható, hogy a finom léptékű beavatkozásokon alapuló örökerdő üzemmód kedvezőbb avarviszonyokat biztosít, mint a vágásos erdőgazdálkodás.

Kulcsszavak: Pilis Üzemmód Kísérlet, erdőkezelés, avar, lék, tarvágás

  • Bartoń K. 2019: MuMIn: Multi-Model Inference. R package version 1.43.15. Egyéb URL
  • Covington W.W. 1981: Changes in forest floor organic matter and nutrient content following clear cutting in Northern Hardwoods. Ecology 62(1): 41–48. DOI: 10.2307/1936666
  • Führer E. 1994: Csapadékmérések bükkös, kocsánytalan tölgyes és lucfenyves ökoszisztémában. Erdészeti Kutatások 84: 11–35.
  • Führer E., Heil B., Heilig D., Jagodics A. & Kovács G. 2019: Termőhelyi viszonyok. In: Führer E. (ed): Magyarország erdészeti tájai. III. Dunántúli-középhegység erdészeti tájcsoport, Nemzeti Földügyi Központ, Budapest, 126–137.
  • Gácsi Zs. 2000: A talajvízszint észlelés, mint hagyományos, és a vízforgalmi modellezés, mint új módszer alföldi erdeink vízháztartásának vizsgálatában. Doktori (Ph.D) értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron.
  • Green, R.H. 1979: Sampling desing and statistical methods for environmental biologist. John Wiley and Sons Inc., New York.
  • Huang, W. & Spohn, M. 2015: Effects of long-term litter manipulation on soil carbon, nitrogen and phosphorus in temperate deciduous forest. Soil Biology & Biochemistry 83: 12–18. DOI: 10.1016/j.soilbio.2015.01.011
  • Járó Z. 1958: Alommennyiségek a magyar erdők egyes típusaiban. Erdészettudományi Közlemények 1958. 151–162.
  • Keenan R.J. & Kimmins J.P. 1993: The ecological effects of clear-cutting. Environmental Reviews 1: 121–144.
  • Kondorné Sz. M. 2007: Fafaj-összehasonlító kísérletek értékelése. Doktori (Ph.D) értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron.
  • Kotroczó Zs., Biró B., Kocsis T., Veres Zs., Tóth A. & Fekete I. 2017: Hosszú távú szerves anyag manipuláció hatása a talaj biológiai aktivitására. Talajvédelem 73–83.
  • Kovács B., Tinya F., Guba E., Németh,C., Sass V., Bidló A. & Ódor P. 2018: The short-term effects of experimental forestry treatments on site conditions in an oak-hornbeam forest. Forests 9: 406. DOI: 10.3390/f9070406
  • Kovács B., Tinya F., Németh Cs. & Ódor P. 2020: Unfolding the effects of different forestry treatments on microclimate in oak forests: results of a 4-year experiment. Ecological Applications 30(2): e02043. DOI: 10.1002/eap.2043
  • Lenth R.W. 2016: Least-Squares Means: The R Package lsmeans. Journal of Statistical Software 69(1): 1–33. DOI: 10.18637/jss.v069.i01
  • Muscolo A., Sidari M. & Mercurio R. 2007: Influence of gap size on organic matter decomposition, microbial biomass and nutrient cycle in Calabrian pine (Pinus laricio, Poiret) stands. Forest Ecology and Management 242: 412–418. DOI: 10.1016/j.foreco.2007.01.058
  • MSZ-08-0206/2: 1978: A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok. (pH-érték, szódában kifejezett fenolftalein lúgosság, vízben oldható összes só, hidrolitos (y1-érték) és kicserélődési aciditás (y2-érték)
  • Ódor P., Tinya F., Kovács B., Aszalós R., Bidló A., Boros G. et al. 2020: Különböző erdészeti beavatkozások termőhelyre, biodiverzitásra, és felújulásra gyakorolt hatása gyertyános tölgyesekben. Beszámoló egy 5 éve indult erdőökológiai kísérlet eredményeiről. Erdészeti Lapok 155(1): 8–12. Teljes szöveg
  • Pinheiro J., Bates D., DebRoy S., Sarkar D. & R Core Team 2020: nlme: Linear and Nonlinear Mixed Effects Models_.R package version 3.1–144. Egyéb URL
  • Prescott C.E. 2002: The influence of the forest canopy on nutrient cycling. Tree Physiology 22: 1193–1200. DOI: 10.1093/treephys/22.15-16.1193
  • R Core Team 2020: R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. Egyéb URL
  • Reiczigel J., Harnos A. & Solymosi N. 2007: Biostatisztika nem statisztikusoknak. Pars Kft., Nagykovácsi.
  • Ritter E. 2005: Litter decomposition and nitrogen mineralization in newly formed gaps in a Danish beech (Fagus sylvatica) forest. Soil Biology & Biochemistry 37: 1237–1247. DOI: 10.1016/j.soilbio.2004.11.020
  • Snyder K.E., & Harter R.D. 1987: Forest floor dynamics in even-aged northern hardwood stands. Soil Science Society of America Journal 51: 1381–1383. DOI: 10.2136/sssaj1987.03615995005100050052x
  • Tinya F., Kovács B., Aszalós R., Tóth B., Csépányi P., Németh Cs. & Ódor P. 2020: Initial regeneration success of tree species after different forestry treatments in a sessile oak-hornbeam forest. Forest Ecology and Management 459: 117810. DOI: 10.1016/j.foreco.2019.117810
  • Tinya F., Kovács B., Prättälä A., Farkas P., Aszalós R. & Ódor P. 2019: Initial understory response to experimental silvicultural treatments in a temperate oak-dominated forest. European Journal of Forest Research 138: 65–77. DOI: 10.1007/s10342-018-1154-8
  • Van Couwenberghe R., Gegout J.C., Lacombe E., Collet C. 2013: Light and competition gradients fail to explain the coexistence of shade-tolerant Fagus sylvatica and shade-intermediate Quercus petraea seedlings. Annals of Botany 112: 1421–1430. DOI: 10.1093/aob/mct200
  • von Lüpke B. 1988: Silvicultural methods of oak regeneration with special respect to shade tolerant mixed species. Forest Ecology and Management 106(1): 19–26. DOI: 10.1016/S0378-1127(97)00235-1
  • Zagyvainé Kiss K. A. 2012: Az avarintercepció vizsgálata a Soproni-hegységben. Doktori (Ph.D) értekezés, Nyugatmagyarországi Egyetem, Sopron.
  • Zagyvainé Kiss K. A., Vastag V., Gribovszki Z. & Kalicz P. 2015: Soil moisture in sessile oak forest gaps. In EGU General Assembly Conference Abstracts (Vol. 17).
  • Zuur A.F., Ieno E.N., Walker N.J., Saveliev A.A. & Smith G. 2009: Mixed effects models and extension in ecology with R. Springer, New York. DOI: 10.1007/978-0-387-87458-6
  • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Sass V., Ódor P. és Bidló A. (2020): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 69-82. DOI: 10.17164/EK.2020.006

    10. évfolyam 2. szám,
    69-82. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2020.006

    Közlésre elfogadva:
    2020. október 29.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    4

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    3

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

    * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.