Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy pilisi gyertyános-tölgyes aljnövényzetére

Horváth Csenge Veronika; Tinya Flóra; Kovács Bence; Ódor Péter

Erdészettudományi Közlemények / 11. évfolyam / 1. szám / 55-68. oldal
előző | következő

Horváth Csenge Veronika, Tinya Flóra, Kovács Bence és Ódor Péter

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Horváth Csenge Veronika

Cím: H-2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.,

e-mail cím: horvath.csenge[at]ecolres.hu

Kivonat

Erdőökológiai kísérletünkben a vágásos és az örökerdő gazdálkodásban alkalmazott erdészeti beavatkozások aljnövényzetre gyakorolt kezdeti hatásait vizsgáltuk egy korábban vágásos üzemmódban művelt, egykorú gyertyános-kocsánytalan tölgyesben. A kísérletben kisméretű vágásterületeket, hagyásfacsoportokat, bontóvágással kezelt területeket, lékeket és kontrollként idős, záródott állományokat hasonlítottunk össze az aljnövényzet fajszáma, borítása és kompozíciója, valamint négy növényi funkciós csoport összegzett borítása szerint. Kimutattuk, hogy a beavatkozások utáni negyedik évre a fajszám és a borítás leginkább a vágásterületeken és lékekben nőtt meg, míg növekedésük a bontásokban közepes, a hagyásfacsoportokban mérsékelt volt. A kompozíció a vágásterületeken jelentősen átalakult; bennük főleg nem-erdei lágyszárúak, míg a lékekben inkább fény- és nedvességigényes erdei fajok nyertek teret. A növényzet erdei jellegének megőrzése mellett a fás szárú magoncok borításnövekedése is a lékekben és bontásokban volt a legnagyobb. Eredményeink alapján arra következtetünk, hogy a folyamatos erdőborítást fenntartó gazdálkodás természetvédelmi és faanyagtermelési szempontból is kedvező lehet.

Kulcsszavak: Pilis Üzemmód Kísérlet, lágyszárú szint, lék, bontóvágás, tarvágás, hagyásfacsoport

Hivatkozott irodalom55

1.	Angelstam P. K. 2003: Reconciling the linkages of land management with natural disturbance regimes to maintain forest biodiversity in Europe. In: Bissonette J. A. & Storch I. (eds): Landscape Ecology and Resource Managament: Linking Theory with Practice. Island Press, Washington DC, 193–226.
2.	Aussenac G. 2000: Interactions between forest stands and microclimate: Ecophysiological aspects and consequences for silviculture. Annals of Forest Science 57: 287–301. DOI: 10.1051/forest:2000119
3.	Bartoń K. 2018: MuMIn: Multi-Model Inference. R package version 1.42.1. Egyéb URL
4.	Boch S., Prati D., Müller J., Socher S., Baumbach H., Buscot F. et al 2013: High plant species richness indicates management-related disturbances rather than the conservation status of forests. Basic and Applied Ecology 14(6): 496–505. DOI: 10.1016/j.baae.2013.06.001
5.	Borcard D., Gillet F. & Legendre P. 2011: Numerical Ecology with R. In: Gentleman R., Hornik K. & Parmigiani G. G. (eds): Use R!. Springer-Verlag New York. DOI: 10.1007/978-1-4419-7976-6
6.	Boros G., Kovács B. & Ódor P. 2019: Green tree retention enhances negative short-term effects of clear-cutting on enchytraeid assemblages in a temperate forest. Applied Soil Ecology 136: 106–115. DOI: 10.1016/j.apsoil.2018.12.018
7.	Bölöni J., Tímár G., Csiky J., Ódor P., Bodonczi L., Borhidi A. et al 2011: K2 – Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek. In: Bölöni J., Molnár Zs. & Kun A. (eds): Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI, Vácrátót, 262–268.
8.	Bretz F., Hothron T. & Westfall P. 2010: Multiple Comparisons Using R. Chapman and Hall/CRC Press, Boca Raton.
9.	Collins B. S., Dunne K. P. & Pickett S. T. A. 1985: Responses of Forest Herbs to Canopy Gaps. In: Pickett S. T. A. & White P. S. (eds): The Ecology of Natural Disturbance and Patch Dynamics. Academic Press, Inc., London, 218–234.
10.	Csépányi P. 2008: A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Erdészeti Lapok 143(10): 294–297. Teljes szöveg
11.	Csépányi P. A. 2017: Örökerdő-gazdálkodás ökonómiai sajátosságai bükkösökben és cseresekben a Pilisi Parkerdő Zrt-nél. Doktori értekezés. Soproni Egyetem, Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola, Sopron. Teljes szöveg
12.	Csépányi P., Magassy E., Kontor Cs., Szabó Cs., Szentpéteri S., Németh R. et al 2017: A 2014. decemberi jégkár okai és következményei a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt erdőállományokra. Erdészettudományi Közlemények 7(1): 25–41. DOI: 10.17164/EK.2017.002
13.	Csicsek G. & Cseke D. 2017: Az erdőgazdálkodás aljnövényzetre gyakorolt hatásának vizsgálata a Bükkhát Erdőrezervátum védőzónájában. Natura Somogyiensis 30: 5–18. DOI: 10.24394/NatSom.2017.30.5
14.	Csiszár Á., Zaxné Simon E., Zagyvai G., Korda M., Winkler D. & Bartha D. 2013: Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek gyomnövényzetének és újulatának vizsgálata a sárvári Farkas-erdőben. Magyar Gyomkutatás és Technológia 14(2): 25–42.
15.	de Groot M., Eler K., Flajšman K., Grebenc T., Marinšek A. & Kutnar L. 2016: Differential short-term response of functional groups to a change in forest management in a temperate forest. Forest Ecology and Management 376: 256–264. DOI: 10.1016/j.foreco.2016.06.025
16.	Dövényi Z. (ed) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott, javított és bővített kiadás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
17.	Dufrene M. & Legendre P. 1997: Species assemblages and indicator species: the need for a flexible asymmetrical approach. Ecological Monographs 67(3): 345–366.
18.	Elek Z., Kovács B., Aszalós R., Boros G., Samu F., Tinya F. & Ódor P. 2018: Taxon-specific responses to different forestry treatments in a temperate forest. Scientific Reports 8: 16990. DOI: 10.1038/s41598-018-35159-z
19.	Evt. 2009: 2009. évi XXXVII. törvény. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról.
20.	Faraway J. J. 2006: Extending the linear model with R: generalized linear, mixed effects and nonparametric regression models. Chapman and Hall/CRC Press, Boca Raton.
21.	Farrell E. P., Führer E., Ryan D., Andersson F., Hüttl R. & Piussi P. 2000: European forest ecosystems: building the future on the legacy of the past. Forest Ecology and Management 132: 5–20. DOI: 10.1016/S0378-1127(00)00375-3
22.	Gálhidy L., Mihók B., Hagyó A., Rajkai K. & Standovár T. 2006: Effects of gap size and associated changes in light and soil moisture on the understorey vegetation of a Hungarian beech forest. Plant Ecology 183: 133–145. DOI: 10.1007/s11258-005-9012-4
23.	Hilmers T., Friess N., Bässler C., Heurich M., Brandl R., Pretzsch H. et al 2018: Biodiversity along temperate forest succession. Journal of Applied Ecology 55: 2756–2766. DOI: 10.1111/1365-2664.13238
24.	Keenan R. J. & Kimmins J. P. 1993: The ecological effects of clear-cutting. Environmental Reviews 1(2): 121–144. DOI: 10.1139/a93-010
25.	Kelemen K., Mihók B., Gálhidy L. & Standovár T. 2012: Dynamic response of herbaceous vegetation to gap opening in a central European beech stand. Silva Fennica 46(1): 53–65.
26.	Kenderes K., Mihók B. & Standovár T. 2008: Thirty years of gap dynamics in a central European beech forest reserve. Forestry: An International Journal of Forest Research 81(1): 111–123. DOI: 10.1093/forestry/cpn001
27.	Kenderes K., Král K., Vrška T. & Standovár T. 2009: Natural gap dynamics in a Central European mixed beech-spruce-fir old-growth forest. Écoscience 16(1): 39–47. DOI: 10.2980/16-1-3178
28.	Király G. (ed) 2009: Új Magyar Füvészkönyv: Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
29.	Kollár T. 2017: Light Conditions, Soil Moisture, and Vegetation Cover in Artificial Forest Gaps in Western Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 13(1): 25–40. DOI: 10.1515/aslh-2017-0002
30.	Kovács B., Tinya F., Guba E., Németh Cs., Sass V., Bidló A. & Ódor P. 2018: The short-term effects of experimental forestry treatments on site conditions in an oak-hornbeam forest. Forests 9: 406. DOI: 10.3390/f9070406
31.	Kovács B., Tinya F., Németh Cs. & Ódor P. 2020: Unfolding the effects of different forestry treatments on microclimate in oak forests: results of a 4-year experiment. Ecological Applications 30(2): 1–17. DOI: 10.1002/eap.2043
32.	Lenth R. V. 2016: Least-Squares Means: The R Package lsmeans. Journal of Statistical Software 69(1): 1–33. DOI: 10.18637/jss.v069.i01
33.	Márialigeti S., Tinya F., Bidló A. & Ódor P. 2016: Environmental drivers of the composition and diversity of the herb layer in mixed temperate forests in Hungary. Plant Ecology 217: 549–563. DOI: 10.1007/s11258-016-0599-4
34.	Mihók B., Gálhidy L., Kenderes K. & Standovár T. 2007: Gap Regeneration Patterns in a Semi-natural Beech Forest Stand in Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 3: 31–45.
35.	Mölder A., Meyer P. & Nagel R. V. 2019: Integrative management to sustain biodiversity and ecological continuity in Central European temperate oak (Quercus robur, Q. petraea) forests: An overview. Forest Ecology and Management 437: 324–339. DOI: 10.1016/j.foreco.2019.01.006
36.	Muscolo A., Bagnato S., Sidari M. & Mercurio R. 2014: A review of the roles of forest canopy gaps. Journal of Forestry Research 25(4): 725–736. DOI: 10.1007/s11676-014-0521-7
37.	Nagel T. A., Mikac S., Dolinar M., Klopcic M., Keren S., Svoboda M. et al. 2017: The natural disturbance regime in forests of the Dinaric Mountains: A synthesis of evidence. Forest Ecology and Management 388: 29–42. DOI: 10.1016/j.foreco.2016.07.047
38.	Nemzeti Erdőstratégia 2016-2030. 2016: Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztálya.
39.	Oksanen J., Blanchet F. G., Friendly M., Kindt R., Legendre P., McGlinn D. et al 2018: vegan: Community Ecology Package. R package version 2.5-2. Egyéb URL
40.	Ódor P., Tinya F., Kovács B., Aszalós R., Bidló A., Boros G. et al 2020: Különböző erdészeti beavatkozások termőhelyre, biodiverzitásra és felújulásra gyakorolt hatása gyertyános tölgyesekben: Beszámoló egy 5 éve indult erdőökológiai kísérlet eredményeiről. Erdészeti Lapok 155(1): 8–12. Teljes szöveg
41.	Pommerening A. & Murphy S. T. 2004: A review of the history, definitions and methods of continuous cover forestry with special attention to afforestation and restocking. Forestry 77(1): 27–44. DOI: 10.1093/forestry/77.1.27
42.	Pinherio J., Bates D., DebRoy S., Sarkar D., R Core Team. 2018: nlme: Linear and Nonlinear Mixed Effect Models. R package version 3.1-137. Egyéb URL
43.	R Development Core Team. 2017: R: A Language and Environment for Statistical Computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. Egyéb URL
44.	Roberts D. W. 2016: labdsv: Ordination and Multivariate Analysis for Ecology. R package version 1.8-0. Egyéb URL
45.	Runkle J. R. 1985: Disturbance Regimes in Temperate Forests. In: Pickett S. T. A. & White P. S. (eds): The Ecology of Natural Disturbance and Patch Dynamics. Academic Press, Inc., London, 17–34.
46.	Sass V., Ódor P.& Bidló A. 2020: Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára. Erdészettudományi Közlemények 10(2): 69–82. DOI: 10.17164/EK.2020.006
47.	Small C. J. & McCarthy B. C. 2002: Effects of simulated post-harvest light availability and soil compaction on deciduous forest herbs. Canadian Journal of Forest Research 32(10): 1753–1762. DOI: 10.1139/x02-099
48.	Standovár T. 2013: A természetes erdő és a benne zajló folyamatok. In: Bartha D. & Puskás L. (eds): Silva naturalis Vol. 1. A folyamatos erdőborítás fenntartása melletti erdőgazdálkodás alapjai. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, 23–40.
49.	Szalacsi Á., Veres Sz. & Király G. 2015: Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdőműveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatásai a Szatmár-beregi síkon. Erdészettudományi Közlemények 5(1): 85–99. DOI: 10.17164/EK.2015.006
50.	Tímár G. 2016: A jelenlegi erdőgazdálkodási módok áttekintése. In: Korda M. (ed): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Tanulmánygyűjtemény. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 11–30.
51.	Tinya F., Kovács B., Prättälä A., Farkas P., Aszalós R. & Ódor P. 2019: Initial understory response to experimental silvicultural treatments in a temperate oak-dominated forest. European Journal of Forest Research 138(1): 65–77. DOI: 10.1007/s10342-018-1154-8
52.	Tinya F., Kovács B., Aszalós R., Tóth B., Csépányi P., Németh Cs. & Ódor P. 2020: Initial regeneration success of tree species after different forestry treatments in a sessile oak-hornbeam forest. Forest Ecology and Management 459: 1–12. DOI: 10.1016/j.foreco.2019.117810
53.	Tobisch T. 2009: Egyenletes bontáson és lékvágáson alapuló erdőfelújítás összehasonlítása gyertyános-kocsánytalan tölgyesben. Doktori értekezés. Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Sopron. Teljes szöveg
54.	Whigham D. F. 2004: Ecology of Woodland Herbs in Temperate Deciduous Forests. Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics 35(1): 583–621. DOI: 10.1146/annurev.ecolsys.35.021103.105708
55.	A projekt honlapja: https://www.piliskiserlet.ecolres.hu/ (Letöltés időpontja: 2021.01.06.)

Angelstam P. K. 2003: Reconciling the linkages of land management with natural disturbance regimes to maintain forest biodiversity in Europe. In: Bissonette J. A. & Storch I. (eds): Landscape Ecology and Resource Managament: Linking Theory with Practice. Island Press, Washington DC, 193–226.

Aussenac G. 2000: Interactions between forest stands and microclimate: Ecophysiological aspects and consequences for silviculture. Annals of Forest Science 57: 287–301. DOI: 10.1051/forest:2000119

Bartoń K. 2018: MuMIn: Multi-Model Inference. R package version 1.42.1. Egyéb URL

Boch S., Prati D., Müller J., Socher S., Baumbach H., Buscot F. et al 2013: High plant species richness indicates management-related disturbances rather than the conservation status of forests. Basic and Applied Ecology 14(6): 496–505. DOI: 10.1016/j.baae.2013.06.001

Borcard D., Gillet F. & Legendre P. 2011: Numerical Ecology with R. In: Gentleman R., Hornik K. & Parmigiani G. G. (eds): Use R!. Springer-Verlag New York. DOI: 10.1007/978-1-4419-7976-6

Boros G., Kovács B. & Ódor P. 2019: Green tree retention enhances negative short-term effects of clear-cutting on enchytraeid assemblages in a temperate forest. Applied Soil Ecology 136: 106–115. DOI: 10.1016/j.apsoil.2018.12.018

Bölöni J., Tímár G., Csiky J., Ódor P., Bodonczi L., Borhidi A. et al 2011: K2 – Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek. In: Bölöni J., Molnár Zs. & Kun A. (eds): Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI, Vácrátót, 262–268.

Bretz F., Hothron T. & Westfall P. 2010: Multiple Comparisons Using R. Chapman and Hall/CRC Press, Boca Raton.

Collins B. S., Dunne K. P. & Pickett S. T. A. 1985: Responses of Forest Herbs to Canopy Gaps. In: Pickett S. T. A. & White P. S. (eds): The Ecology of Natural Disturbance and Patch Dynamics. Academic Press, Inc., London, 218–234.

Csépányi P. 2008: A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Erdészeti Lapok 143(10): 294–297. Teljes szöveg

Csépányi P. A. 2017: Örökerdő-gazdálkodás ökonómiai sajátosságai bükkösökben és cseresekben a Pilisi Parkerdő Zrt-nél. Doktori értekezés. Soproni Egyetem, Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola, Sopron. Teljes szöveg

Csépányi P., Magassy E., Kontor Cs., Szabó Cs., Szentpéteri S., Németh R. et al 2017: A 2014. decemberi jégkár okai és következményei a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt erdőállományokra. Erdészettudományi Közlemények 7(1): 25–41. DOI: 10.17164/EK.2017.002

Csicsek G. & Cseke D. 2017: Az erdőgazdálkodás aljnövényzetre gyakorolt hatásának vizsgálata a Bükkhát Erdőrezervátum védőzónájában. Natura Somogyiensis 30: 5–18. DOI: 10.24394/NatSom.2017.30.5

Csiszár Á., Zaxné Simon E., Zagyvai G., Korda M., Winkler D. & Bartha D. 2013: Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek gyomnövényzetének és újulatának vizsgálata a sárvári Farkas-erdőben. Magyar Gyomkutatás és Technológia 14(2): 25–42.

de Groot M., Eler K., Flajšman K., Grebenc T., Marinšek A. & Kutnar L. 2016: Differential short-term response of functional groups to a change in forest management in a temperate forest. Forest Ecology and Management 376: 256–264. DOI: 10.1016/j.foreco.2016.06.025

Dövényi Z. (ed) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott, javított és bővített kiadás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.

Dufrene M. & Legendre P. 1997: Species assemblages and indicator species: the need for a flexible asymmetrical approach. Ecological Monographs 67(3): 345–366.

Elek Z., Kovács B., Aszalós R., Boros G., Samu F., Tinya F. & Ódor P. 2018: Taxon-specific responses to different forestry treatments in a temperate forest. Scientific Reports 8: 16990. DOI: 10.1038/s41598-018-35159-z

Evt. 2009: 2009. évi XXXVII. törvény. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról.

Faraway J. J. 2006: Extending the linear model with R: generalized linear, mixed effects and nonparametric regression models. Chapman and Hall/CRC Press, Boca Raton.

Farrell E. P., Führer E., Ryan D., Andersson F., Hüttl R. & Piussi P. 2000: European forest ecosystems: building the future on the legacy of the past. Forest Ecology and Management 132: 5–20. DOI: 10.1016/S0378-1127(00)00375-3

Gálhidy L., Mihók B., Hagyó A., Rajkai K. & Standovár T. 2006: Effects of gap size and associated changes in light and soil moisture on the understorey vegetation of a Hungarian beech forest. Plant Ecology 183: 133–145. DOI: 10.1007/s11258-005-9012-4

Hilmers T., Friess N., Bässler C., Heurich M., Brandl R., Pretzsch H. et al 2018: Biodiversity along temperate forest succession. Journal of Applied Ecology 55: 2756–2766. DOI: 10.1111/1365-2664.13238

Keenan R. J. & Kimmins J. P. 1993: The ecological effects of clear-cutting. Environmental Reviews 1(2): 121–144. DOI: 10.1139/a93-010

Kelemen K., Mihók B., Gálhidy L. & Standovár T. 2012: Dynamic response of herbaceous vegetation to gap opening in a central European beech stand. Silva Fennica 46(1): 53–65.

Kenderes K., Mihók B. & Standovár T. 2008: Thirty years of gap dynamics in a central European beech forest reserve. Forestry: An International Journal of Forest Research 81(1): 111–123. DOI: 10.1093/forestry/cpn001

Kenderes K., Král K., Vrška T. & Standovár T. 2009: Natural gap dynamics in a Central European mixed beech-spruce-fir old-growth forest. Écoscience 16(1): 39–47. DOI: 10.2980/16-1-3178

Király G. (ed) 2009: Új Magyar Füvészkönyv: Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

Kollár T. 2017: Light Conditions, Soil Moisture, and Vegetation Cover in Artificial Forest Gaps in Western Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 13(1): 25–40. DOI: 10.1515/aslh-2017-0002

Kovács B., Tinya F., Guba E., Németh Cs., Sass V., Bidló A. & Ódor P. 2018: The short-term effects of experimental forestry treatments on site conditions in an oak-hornbeam forest. Forests 9: 406. DOI: 10.3390/f9070406

Kovács B., Tinya F., Németh Cs. & Ódor P. 2020: Unfolding the effects of different forestry treatments on microclimate in oak forests: results of a 4-year experiment. Ecological Applications 30(2): 1–17. DOI: 10.1002/eap.2043

Lenth R. V. 2016: Least-Squares Means: The R Package lsmeans. Journal of Statistical Software 69(1): 1–33. DOI: 10.18637/jss.v069.i01

Márialigeti S., Tinya F., Bidló A. & Ódor P. 2016: Environmental drivers of the composition and diversity of the herb layer in mixed temperate forests in Hungary. Plant Ecology 217: 549–563. DOI: 10.1007/s11258-016-0599-4

Mihók B., Gálhidy L., Kenderes K. & Standovár T. 2007: Gap Regeneration Patterns in a Semi-natural Beech Forest Stand in Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 3: 31–45.

Mölder A., Meyer P. & Nagel R. V. 2019: Integrative management to sustain biodiversity and ecological continuity in Central European temperate oak (Quercus robur, Q. petraea) forests: An overview. Forest Ecology and Management 437: 324–339. DOI: 10.1016/j.foreco.2019.01.006

Muscolo A., Bagnato S., Sidari M. & Mercurio R. 2014: A review of the roles of forest canopy gaps. Journal of Forestry Research 25(4): 725–736. DOI: 10.1007/s11676-014-0521-7

Nagel T. A., Mikac S., Dolinar M., Klopcic M., Keren S., Svoboda M. et al. 2017: The natural disturbance regime in forests of the Dinaric Mountains: A synthesis of evidence. Forest Ecology and Management 388: 29–42. DOI: 10.1016/j.foreco.2016.07.047

Nemzeti Erdőstratégia 2016-2030. 2016: Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztálya.

Oksanen J., Blanchet F. G., Friendly M., Kindt R., Legendre P., McGlinn D. et al 2018: vegan: Community Ecology Package. R package version 2.5-2. Egyéb URL

Ódor P., Tinya F., Kovács B., Aszalós R., Bidló A., Boros G. et al 2020: Különböző erdészeti beavatkozások termőhelyre, biodiverzitásra és felújulásra gyakorolt hatása gyertyános tölgyesekben: Beszámoló egy 5 éve indult erdőökológiai kísérlet eredményeiről. Erdészeti Lapok 155(1): 8–12. Teljes szöveg

Pommerening A. & Murphy S. T. 2004: A review of the history, definitions and methods of continuous cover forestry with special attention to afforestation and restocking. Forestry 77(1): 27–44. DOI: 10.1093/forestry/77.1.27

Pinherio J., Bates D., DebRoy S., Sarkar D., R Core Team. 2018: nlme: Linear and Nonlinear Mixed Effect Models. R package version 3.1-137. Egyéb URL

R Development Core Team. 2017: R: A Language and Environment for Statistical Computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. Egyéb URL

Roberts D. W. 2016: labdsv: Ordination and Multivariate Analysis for Ecology. R package version 1.8-0. Egyéb URL

Runkle J. R. 1985: Disturbance Regimes in Temperate Forests. In: Pickett S. T. A. & White P. S. (eds): The Ecology of Natural Disturbance and Patch Dynamics. Academic Press, Inc., London, 17–34.

Sass V., Ódor P.& Bidló A. 2020: Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára. Erdészettudományi Közlemények 10(2): 69–82. DOI: 10.17164/EK.2020.006

Small C. J. & McCarthy B. C. 2002: Effects of simulated post-harvest light availability and soil compaction on deciduous forest herbs. Canadian Journal of Forest Research 32(10): 1753–1762. DOI: 10.1139/x02-099

Standovár T. 2013: A természetes erdő és a benne zajló folyamatok. In: Bartha D. & Puskás L. (eds): Silva naturalis Vol. 1. A folyamatos erdőborítás fenntartása melletti erdőgazdálkodás alapjai. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, 23–40.

Szalacsi Á., Veres Sz. & Király G. 2015: Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdőműveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatásai a Szatmár-beregi síkon. Erdészettudományi Közlemények 5(1): 85–99. DOI: 10.17164/EK.2015.006

Tímár G. 2016: A jelenlegi erdőgazdálkodási módok áttekintése. In: Korda M. (ed): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Tanulmánygyűjtemény. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 11–30.

Tinya F., Kovács B., Prättälä A., Farkas P., Aszalós R. & Ódor P. 2019: Initial understory response to experimental silvicultural treatments in a temperate oak-dominated forest. European Journal of Forest Research 138(1): 65–77. DOI: 10.1007/s10342-018-1154-8

Tinya F., Kovács B., Aszalós R., Tóth B., Csépányi P., Németh Cs. & Ódor P. 2020: Initial regeneration success of tree species after different forestry treatments in a sessile oak-hornbeam forest. Forest Ecology and Management 459: 1–12. DOI: 10.1016/j.foreco.2019.117810

Tobisch T. 2009: Egyenletes bontáson és lékvágáson alapuló erdőfelújítás összehasonlítása gyertyános-kocsánytalan tölgyesben. Doktori értekezés. Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Sopron. Teljes szöveg

Whigham D. F. 2004: Ecology of Woodland Herbs in Temperate Deciduous Forests. Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics 35(1): 583–621. DOI: 10.1146/annurev.ecolsys.35.021103.105708

A projekt honlapja: https://www.piliskiserlet.ecolres.hu/ (Letöltés időpontja: 2021.01.06.)

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Horváth Cs. V., Tinya F., Kovács B. és Ódor P. (2021): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy pilisi gyertyános-tölgyes aljnövényzetére. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 55-68. DOI: 10.17164/EK.2021.003

előző | következő

11. évfolyam 1. szám,
55-68. oldal

DOI: 10.17164/EK.2021.003

Közlésre elfogadva:
2021. április 27.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Sass V., Ódor P. és Bidló A. (2020): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 69-82.
2.	Szanyi Sz., Szőcs L. és Varga Z. (2015): A Bockerek-erdő Macroheterocera faunájának állatföldrajzi és ökológiai jellemzése. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 119-128.
3.	Szalacsi Á., Veres Sz. és Király G. (2015): Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdőműveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatásai a Szatmár-beregi síkon. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 85-99.
4.	Horváth B. és Lakatos F. (2014): Éjszakai nagylepkék diverzitásának vizsgálata különböző korú gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőállományokban. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 185-196.
5.	Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.

Sass V., Ódor P. és Bidló A. (2020): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 69-82.

Szanyi Sz., Szőcs L. és Varga Z. (2015): A Bockerek-erdő Macroheterocera faunájának állatföldrajzi és ökológiai jellemzése. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 119-128.

Szalacsi Á., Veres Sz. és Király G. (2015): Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdőműveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatásai a Szatmár-beregi síkon. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 85-99.

Horváth B. és Lakatos F. (2014): Éjszakai nagylepkék diverzitásának vizsgálata különböző korú gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőállományokban. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 185-196.

Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Kovács B., Kelemen K., Ruff J. és Standovár T. (2013): Üzemi léptékben alkalmazott átalakító üzemmód lékes felújításának tapasztalatai a Királyréti Erdészet területén. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 55-70.

Kovács B., Kelemen K., Ruff J. és Standovár T. (2013): Üzemi léptékben alkalmazott átalakító üzemmód lékes felújításának tapasztalatai a Királyréti Erdészet területén. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 55-70.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.