Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken

Erdélyi Arnold; Hartdégen Judit; Malatinszky Ákos; Lestyán Csaba János; Vadász Csaba

Erdészettudományi Közlemények / 11. évfolyam / 1. szám / 41-53. oldal
előző | következő

Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken

Erdélyi Arnold, Hartdégen Judit, Malatinszky Ákos, Lestyán Csaba János és Vadász Csaba

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Erdélyi Arnold

Cím: H-2337 Délegyháza, AKÖV-sziget 8.

e-mail cím: arnoldoooo[at]gmail.com

Kivonat

Tanulmányunkban a mirigyes bálványfa előfordulási gyakoriságának és tömegességének változásait vizsgáltuk egyes fahasználatokkal, illetve tuskópászták kialakításával érintett meszes homoki erdőállományokban (Felső-Kiskunság, Peszéri-erdő). Eredményeink alapján elmondható, hogy a gyérítések és tarvágások a fafaj magbankjának drasztikus mértékű aktiválódásához vezetnek. A fényellátottság hirtelen javulása, a talajbolygatás és a faanyagmozgatás egyéb hatásai miatt a vágások a fafaj felújulását és terjedését nagymértékben elősegítik. A kontroll állományokban mért spontán terjedéshez képest a fahasználatokkal érintett területeken – egyik évről a másikra – a tömegességi mutatók akár két nagyságrenddel is nőhetnek, a korábbi szórványos előfordulást pedig az általános előfordulás válthatja fel. A mesterséges felújítások során kialakított tuskópásztákból a fafaj gyorsan terjedhet, a fiatal erdőállományokban rövid időn belül (jóval a véghasználat előtt) dominánssá válhat. A pásztákban a tuskókból és a gyökérdarabokból felsarjadó egyedek néhány éven belül már magot hozhatnak. Mindezek igazolása mellett a verticilliumos hervadás, mint hatékony biológiai védekezési lehetőség lokális vonatkozásairól is említést teszünk.

Kulcsszavak: mirigyes bálványfa, inváziós fafaj, erdészeti bolygatás, fahasználat, tuskópászta, verticilliumos hervadás

Hivatkozott irodalom19

1.	Csiszár Á. & Korda M. (eds) 2017: Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. 2. kiadás. Rosalia kézikönyvek 3. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest
2.	Erdélyi A., Hartdégen J., Molnár Á.P. & Vadász Cs. 2019: A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill) Swingle) finomléptékű elterjedésének vizsgálata archív és recens adatok alapján a Peszéri-erdőben. Tájökológiai Lapok 17(1): 75–84.
3.	Erdélyi A., Hartdégen J., Malatinszky Á. & Vadász Cs. 2021: Silvicultural practices as main drivers of the spread of Tree of Heaven (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle). The 1st International Electronic Conference on Biological Diversity, Ecology and Evolution, Proceedings 68. DOI: 10.3390/BDEE2021-09467
4.	Faragó S. 1964: A bálványfa. In: Lengyel Gy. (ed): Erdészeti Kutatások 60: 87–110.
5.	Gencsi L. & Vancsura R. 1992: Dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest
6.	Kasson M.T., Short D.P.G., O’Neal E.S., Subbarao K.V., & Davis D.D. 2014: Comparative pathogenicity, biocontrol efficacy, and multilocus sequence typing of Verticillium nonalfalfae from the invasive Ailanthus altissima and other hosts. Phytopathology 104(3): 282–292. DOI: 10.1094/PHYTO-06-13-0148-R
7.	Kolossváry Sz. 1961: Adatok a kerekegyházai homokfásító kísérleti erdészet történetéből. In: Keresztesi B. és Kolossváryné Perényi M. (eds): Erdészeti Kutatások 57: 241–273.
8.	Korda M. 2018: A Magyarországon inváziós növényfajok elterjedésének és elterjesztésének története I. In: Bartha D. (ed): Tilia vol. XIX.. Sopron, Soproni Egyetem EMK Növénytani Tanszék, 111–194.
9.	Kota N.L., Landenberger R.E. & McGraw J.B. 2007: Germination and early growth of Ailanthus and tulip poplar in three levels of forest disturbance. Biological invasions 9: 197–211. DOI: 10.1007/s10530-006-9026-4
10.	Lakatos T., Kovács Cs., Tóth T., Andrési D. & Bárány G. 2020: A bálványfa verticilliumos hervadása. Erdészeti Lapok 155(4): 113–114. Teljes szöveg
11.	Lorenzini, G. 2016: Will a fungus save us from the Ailanthus invasion? Italian Journal of Mycology 45(1): 13–18. DOI: 10.6092/issn.2531-7342/6151
12.	Maschek O. & Halmschlager E. 2018: Effects of Verticillium nonalfalfae on Ailanthus altissima and associated indigenous and invasive tree species in eastern Austria. European Journal of Forest Research 137: 197–209. DOI: 10.1007/s10342-018-1099-y
13.	Pisuttu C., Marchica A., Bernardi R., Calzone A., Cotrozzi L., Nali C., Pellegrini E. & Lorenzini G. 2020: Verticillium wilt of Ailanthus altissima in Italy caused by V. dahliae: new outbreaks from Tuscany. iForest 13: 238-245. DOI: 10.3832/ifor3238-013
14.	Radtke A., Ambraß S., Zerbe S., Tonon G., Fontana V. & Ammer C. 2013: Traditional coppice forest management drives the invasion of Ailanthus altissima and Robinia pseudoacacia into deciduous forests. Forest Ecology and Management 291: 308–317. DOI: 10.1016/j.foreco.2012.11.022
15.	Rebbeck J., Hutchinson T., Iverson L., Yaussy D. & Fox T. 2017: Distribution and demographics of Ailanthus altissima in an oak forest landscape managed with timber harvesting and prescribed fire. Forest Ecology and Management 401: 233–241. DOI: 10.1016/j.foreco.2017.06.050
16.	Rebbeck J. & Jolliff J. 2018: How long do seeds of the invasive tree Ailanthus altissima remain viable? Forest Ecology and Management 429: 175–179. DOI: 10.1016/j.foreco.2018.07.001.
17.	Udvardy L. 2004: Bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle). In: Mihály B. & Botta-Dukát Z. (eds): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 143–160.
18.	Udvardy L. & Zagyvai G. 2012: Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle). In: Csiszár Á. (ed): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 13–16.
19.	Zagyvai G. 2006: Fás szárú növények gyökérsarjképzése. Erdészeti Lapok 141(9): 277–279. Teljes szöveg

Csiszár Á. & Korda M. (eds) 2017: Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. 2. kiadás. Rosalia kézikönyvek 3. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest

Erdélyi A., Hartdégen J., Molnár Á.P. & Vadász Cs. 2019: A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill) Swingle) finomléptékű elterjedésének vizsgálata archív és recens adatok alapján a Peszéri-erdőben. Tájökológiai Lapok 17(1): 75–84.

Erdélyi A., Hartdégen J., Malatinszky Á. & Vadász Cs. 2021: Silvicultural practices as main drivers of the spread of Tree of Heaven (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle). The 1st International Electronic Conference on Biological Diversity, Ecology and Evolution, Proceedings 68. DOI: 10.3390/BDEE2021-09467

Faragó S. 1964: A bálványfa. In: Lengyel Gy. (ed): Erdészeti Kutatások 60: 87–110.

Gencsi L. & Vancsura R. 1992: Dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Kasson M.T., Short D.P.G., O’Neal E.S., Subbarao K.V., & Davis D.D. 2014: Comparative pathogenicity, biocontrol efficacy, and multilocus sequence typing of Verticillium nonalfalfae from the invasive Ailanthus altissima and other hosts. Phytopathology 104(3): 282–292. DOI: 10.1094/PHYTO-06-13-0148-R

Kolossváry Sz. 1961: Adatok a kerekegyházai homokfásító kísérleti erdészet történetéből. In: Keresztesi B. és Kolossváryné Perényi M. (eds): Erdészeti Kutatások 57: 241–273.

Korda M. 2018: A Magyarországon inváziós növényfajok elterjedésének és elterjesztésének története I. In: Bartha D. (ed): Tilia vol. XIX.. Sopron, Soproni Egyetem EMK Növénytani Tanszék, 111–194.

Kota N.L., Landenberger R.E. & McGraw J.B. 2007: Germination and early growth of Ailanthus and tulip poplar in three levels of forest disturbance. Biological invasions 9: 197–211. DOI: 10.1007/s10530-006-9026-4

Lakatos T., Kovács Cs., Tóth T., Andrési D. & Bárány G. 2020: A bálványfa verticilliumos hervadása. Erdészeti Lapok 155(4): 113–114. Teljes szöveg

Lorenzini, G. 2016: Will a fungus save us from the Ailanthus invasion? Italian Journal of Mycology 45(1): 13–18. DOI: 10.6092/issn.2531-7342/6151

Maschek O. & Halmschlager E. 2018: Effects of Verticillium nonalfalfae on Ailanthus altissima and associated indigenous and invasive tree species in eastern Austria. European Journal of Forest Research 137: 197–209. DOI: 10.1007/s10342-018-1099-y

Pisuttu C., Marchica A., Bernardi R., Calzone A., Cotrozzi L., Nali C., Pellegrini E. & Lorenzini G. 2020: Verticillium wilt of Ailanthus altissima in Italy caused by V. dahliae: new outbreaks from Tuscany. iForest 13: 238-245. DOI: 10.3832/ifor3238-013

Radtke A., Ambraß S., Zerbe S., Tonon G., Fontana V. & Ammer C. 2013: Traditional coppice forest management drives the invasion of Ailanthus altissima and Robinia pseudoacacia into deciduous forests. Forest Ecology and Management 291: 308–317. DOI: 10.1016/j.foreco.2012.11.022

Rebbeck J., Hutchinson T., Iverson L., Yaussy D. & Fox T. 2017: Distribution and demographics of Ailanthus altissima in an oak forest landscape managed with timber harvesting and prescribed fire. Forest Ecology and Management 401: 233–241. DOI: 10.1016/j.foreco.2017.06.050

Rebbeck J. & Jolliff J. 2018: How long do seeds of the invasive tree Ailanthus altissima remain viable? Forest Ecology and Management 429: 175–179. DOI: 10.1016/j.foreco.2018.07.001.

Udvardy L. 2004: Bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle). In: Mihály B. & Botta-Dukát Z. (eds): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 143–160.

Udvardy L. & Zagyvai G. 2012: Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle). In: Csiszár Á. (ed): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 13–16.

Zagyvai G. 2006: Fás szárú növények gyökérsarjképzése. Erdészeti Lapok 141(9): 277–279. Teljes szöveg

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Erdélyi A., Hartdégen J., Malatinszky Á., Lestyán Cs. J. és Vadász Cs. (2021): Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 41-53. DOI: 10.17164/EK.2021.002

előző | következő

11. évfolyam 1. szám,
41-53. oldal

DOI: 10.17164/EK.2021.002

Közlésre elfogadva:
2021. március 21.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Palkó Á., Ónodi G., Rédei T. és Winkler D. (2020): Talajfaunisztikai- és ökológiai vizsgálatok alföldi reliktum homoki tölgyesekben és a helyükön létesített idegenhonos faállományokban. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 125-139.
2.	Ónodi G. (2016): Az idegenhonos, illetve inváziós fafajok élőhelyformáló hatásai. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 101-113.
3.	Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.
4.	Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.
5.	Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Rásó J. és Kamandiné V. Á. (2013): Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 89-95.
6.	Keserű Zs. és Rédei K. (2012): Homoki Leuce-nyárak termesztési technológiai modelljei. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 61-71.

Palkó Á., Ónodi G., Rédei T. és Winkler D. (2020): Talajfaunisztikai- és ökológiai vizsgálatok alföldi reliktum homoki tölgyesekben és a helyükön létesített idegenhonos faállományokban. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 125-139.

Ónodi G. (2016): Az idegenhonos, illetve inváziós fafajok élőhelyformáló hatásai. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 101-113.

Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.

Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.

Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Rásó J. és Kamandiné V. Á. (2013): Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 89-95.

Keserű Zs. és Rédei K. (2012): Homoki Leuce-nyárak termesztési technológiai modelljei. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 61-71.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.