Erdészettudományi Közlemények / 4. évfolyam / 2. szám / 33-42. oldal
előző | következő

Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata

Csiha Imre és Keserű Zsolt

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Csiha Imre

Cím: H-4150 Püspökladány, Farkassziget 3.

e-mail cím: csihai[at]erti.hu

Kivonat

Homoki erdőssztyepp tölgyeseink napjainkban csapadékban szegény, kedvezőtlen vízgazdálkodású, s a növényzet számára nehezen elérhető mélységben elhelyezkedő talajvizű területeken helyezkednek el. A vizsgálatba vont területen, annak ellenére, hogy az idős, zömében kocsányos tölgy főfafajú erdőtársulásokban számos jó növekedésű egyed található, az állomány felújítása néha megoldhatatlan nehézségekbe ütközik. Az erdőfelújításokban a telepített csemeték, vagy az elvetett magokból fejlődő újulat növekedése gyenge, egészségi állapota rossz, néhány év senyvedés után az állomány kiritkul, és a területet invazív gyomok veszik birtokukba. Az anyaállomány és a felújítás fejlődése közötti ellentmondás okának megismerése érdekében gyökérfeltárásokat végeztünk. Három fafaj, a kocsányos tölgy (Quercus robur), a fehér nyár (Populus alba) és magas kőris (Fraxinus excelsior) feltárt gyökérrendszere azt mutatja, hogy a vizsgált területen a ma tapasztalható idős állománykép nem a felszínen található száraz homoki termőhelyi adottságokra alapozva alakult ki, hanem a korábban magasabban elhelyezkedő talajvízszintnek, valamint az eltemetett réti talaj kedvezőbb tulajdonságainak köszönhető.

Kulcsszavak: gyökérfeltárás, homoki termőhely, fehér nyár, kocsányos tölgy

Hivatkozott irodalom31

  • Andrésiné Ambrus I. 2006: A Tanulmányi erdő ökológiai viszonyai. In: Andrési P. (ed): Az ásotthalmi Tanulmányi erdő. Bedő Albert Középiskola, Erdészeti Szakiskola és Kollégium. Ásotthalom. 63–77.
  • Bartholy J.; Pongrácz R. és Torma Cs. 2010: A Kárpát-medencében 2021-2050-re várható regionális éghajlatváltozás RegCM-szimulációk alapján. „KLÍMA-21” Füzetek, 60: 3–13.
  • Csiha I. és Keserű Zs. 2003: Gyökérfeltárások tapasztalatai száraz, homoki termőhelyeken. Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap kiadványa, Kecskemét, 56–63.
  • Danszky I. (ed) 1963: VI. Nagyalföld erdőgazdasági Tájcsoport. Országos Erdészeti Főigazgatóság. Budapest.
  • Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. „KLÍMA-21” Füzetek, 61: 98–107.
  • Führer E. és Jagodics A. 2007: A klímatényezők és a klímajelző fafajok szervesanyag-képzése közötti ökológiai összefüggés. In: Mátyás Cs, Vig P. (eds): Erdő és Klíma V. Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem, 269–280.
  • Führer E. és Járó Z. 1997: A Tisza ártéri erdőinek változása. Erdészeti Kutatások, 86–87: 11–31.
  • Führer E. és Járó Z. 2000: Az aszály és a belvíz érvényesülése a Nagyalföld erdőművelésében I. Erdészeti Tudományos Intézet Kiadványai, 12: 144 pp.
  • Führer E. és Mátyás Cs. 2005: A klímaváltozás hatása a hazai erdők szénmegkötő képességére és stabilitására. Magyar Tudomány, 166 (7): 837–841.
  • Führer, E.; Horváth, L.; Jagodics, A.; Machon, A. and Szabados, I. 2011a: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás, 115 (3): 205–216.
  • Führer E.; Marosi Gy.; Jagodics A. és Juhász I. 2011b: A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1: 17–28. Teljes szöveg
  • Führer E.; Czupy Gy.; Kocsisné Antal J. és Jagodics A. 2011c: Gyökérvizsgálatok bükkös, gyertyános-kocsányos tölgyes és cseres faállományban. Agrokémia és Talajtan, 60 (1): 103–118.
  • Führer E.; Horváth L.; Jagodics A.; Juhász I.; Kolozs L.; Marosi Gy.; Móring A. és Szabados I. 2012: A klímaváltozás hatása az akácosok fatermőképességére és árbevételére a Nagyalföldön. In: Csiha I. (ed): AEE Kutatói Nap, Tudományos eredmények a gyakorlatban. 9–13.
  • Gálos B.; Mátyás Cs. és Jacob D. 2012: Az erdőtelepítés szerepe a klímaváltozás hatásának mérséklésében. Erdészettudományi Közlemények, 2 (1): 35–45. Teljes szöveg
  • Gálos, B.; Lorenz, Ph. and Jacob, D. 2007: Will dry events occur more often in Hungary in the future? Environmental Research Letters, 2 (3): 034006. DOI: 10.1088/1748-9326/2/3/034006
  • Gálos B.; Lorenz Ph. és Jacob D. 2009: Szélsőségesebbé válnak száraz nyaraink a 21. században? „KLÍMA-21” Füzetek 57: 56–63.
  • Járó Z. 1981: A hazai erdők vízfogyasztása. Agrártudományi közlemények, 40: 353–356.
  • Kárász I. 1984: Az Acer campestre L. gyökérrendszerének szerkezete a síkfőkúti cseres-tölgyesben. Botanikai közlemények, 71: 79–100.
  • Kárász I. 1986: Gyökérvizsgálatok Magyarországon. Botanikai közlemények, 73: 19–23.
  • Köstler, J.N.; Brückner, E. und Biebelriether, H. 1968: Die Wurzeln der Waldbäume. Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin.
  • Magyar P. 1929: Gyökérvizsgálatok csemetekerti és szikes talajban. Erdészeti Kísérletek, 2.
  • Majer A. 1958: Bükk erdőtípusok gyökérszintvizsgálata. Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának Közleményei, 14: 117–134.
  • Majer A. 1961: Gyökérösszenövések előfordulása és jelentősége. Erdészeti Kutatások, 57(1–3): 165–186
  • Mátyás Cs. 2010: Forecasts needed for retreating forests. Nature, 464 (7293): 1271. DOI: 10.1038/4641271a
  • Mátyás Cs. és Gálos B. 2010: Erdőgazdálkodás és klimatikus szélsőségek: problémák és feladatok. „KLÍMA-21” Füzetek, 63: 25–32.
  • Nicoll, B.C. and Ray, D. 1996: Adaptive growth of tree root systems in response to wind action and site conditions. Tree Physiology, 16: 891–898. DOI: 10.1093/treephys/16.11-12.891
  • Pieczka, I.; Pongrácz, R. and Bartholy, J. 2011: Comparison of simulated trends of regional climate change in the Carpathian Basin for the 21st century using three different emission scenarios. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica, 7: 9–22 Teljes szöveg
  • Somogyi Z. 2009: A klíma, a klímaváltozás és a fanövekedés néhány összefüggése. „Klíma-21” Füzetek, 56: 48–56.
  • Szodfridt I. 1972: Vízgazdálkodási vizsgálatok néhány jellemző homoki termőhelyen. Erdészeti Kutatások, 68 (1): 51–62.
  • Tóth B. (ed) 1972: Szikesek fásítása. Szikes fásítási kutatás és gyakorlat Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Watson, G.W.; Kelsey, P.K. and Woodtli, K. 1996: Replacing Soil in the Root Zone of Mature Trees for Better Growth. Journal of Arboriculture, 22:167–173.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.

    4. évfolyam 2. szám,
    33-42. oldal

    Közlésre elfogadva:
    2014. október 6.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    15

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    5

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

  • Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.
  • Erdélyi A., Hartdégen J., Malatinszky Á., Lestyán Cs. J. és Vadász Cs. (2021): Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 41-53.
  • Koltay A., Fürjes-Mikó Á., Tenorio-Baigorria I., Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2020): Erdő egészségi állapot vizsgálatok a KASZÓ-LIFE projekt keretében. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 97-108.
  • Szabó A., Gribovszki Z., Bolla B., Balog K., Csáfordi P. és Tóth T. (2019): Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 87-97.
  • Bolla B., Németh T. M. és Gácsi Zs. (2018): A vízháztartás vizsgálata néhány kiskunsági faállományban. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 37-50.
  • Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2018): A szentai-erdő talajvízszint változásai a KASZÓ-LIFE projekt hatására. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 17-23.
  • Garamszegi B., Nagy-Khell M., Farkas M. és Nagy L. (2018): Az időjárási viszonyok hatása mézgás éger és kocsányos tölgy állományok növekedésére talajvízháztartás javítását célzó beavatkozások mellett. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 9-16.
  • Csepelényi M., Hirka A., Szénási Á., Mikó Á., Szőcs L. és Csóka Gy. (2017): Az inváziós tölgy csipkéspoloska [Corythucha arcuata (Say, 1832)] gyors terjeszkedése és tömeges fellépése Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 127-134.
  • Szalacsi Á., Veres Sz. és Király G. (2015): Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdőműveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatásai a Szatmár-beregi síkon. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 85-99.
  • Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.
  • Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.
  • Andrési D. (2013): Madárökológiai vizsgálatok az ásotthalmi Tanulmányi erdőben. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 195-204.
  • Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Rásó J. és Kamandiné V. Á. (2013): Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 89-95.
  • Keserű Zs. és Rédei K. (2012): Homoki Leuce-nyárak termesztési technológiai modelljei. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 61-71.
  • Benke A., Cseke K. és Borovics A. (2011): Dunántúli Leuce nyár populációk genetikai vizsgálata RAPD és cpDNS markerekkel. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 83-93.

    • A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

    * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.