Dunántúli Leuce nyár populációk genetikai vizsgálata RAPD és cpDNS markerekkel

Benke Attila; Cseke Klára; Borovics Attila

Erdészettudományi Közlemények / 1. évfolyam / 1. szám / 83-93. oldal
előző | következő

Dunántúli Leuce nyár populációk genetikai vizsgálata RAPD és cpDNS markerekkel

Benke Attila, Cseke Klára és Borovics Attila

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Benke Attila

Cím: H-9600 Sárvár, Várkerület 30/A.

e-mail cím: benke[at]ertisarvar.hu

Kivonat

A kutatás a fehér nyár és a rezgő nyár fontosabb dunántúli populációinak populációgenetikai vizsgálatát célozta. A cél e populációk genetikai változatosságának felmérése, valamint a teljes molekuláris genetikai változatosság megoszlásának vizsgálata volt. A populációgenetikai vizsgálatokban RAPD és cpDNS markerek alkalmazására került sor. A RAPD vizsgálatokba a teljes gyűjtési területet lefedő mintasorból 267, a PCR-RFLP vizsgálatba 300 egyedet vontunk be. Két, nagyfokú polimorfizmust mutató RAPD primerrel végzett vizsgálatok során a belső-somogyi állományok mutatták mindkét alapfaj esetében a legmagasabb diverzitás értékeket, a Nei-féle genetikai távolság alapján szerkesztett dendrogram ugyanakkor nem mutatott szoros kapcsolatot az egyes populációk genetikai és földrajzi távolsága között. A 4 cpDNS primerpárral végzett PCR-RFLP vizsgálat alkalmával a legmagasabb diverzitás értékeket a fehér nyárnál a kis-balatoni, a rezgő nyár populációk közül pedig a villányi populáció mutatta. A Nei-féle genetikai távolságok a cpDNS markerek esetében sem mutattak szoros kapcsolatot a populációk földrajzi távolságával. A molekuláris genetikai változatosság mindkét markerezési eljárás tekintetében a populációkon belüli varianciából ered.

Kulcsszavak: Leuce nyárak, molekuláris genetikai változatosság, Shannon-index, RAPD, cpDNS, Nei-féle genetikai távolság

Hivatkozott irodalom21

1.	Allaby, M. 2004: “Shannon-Wiener index of diversity.” a Dictionary of Ecology. 2004. Encyclopedia.com. (April 12, 2010). Egyéb URL
2.	Bartha D. és Bordács S. 1990: Elektrophoretische Untersuchungen an Weißpappel-Populationen in Ungarn. Die Holzzucht, 44: 23–25.
3.	Bartha D. 1991: Gibt es Bodenrassen bei der Weisspappel? Allgemeine Forst Zeischrift 46: 877.
4.	Bartha D. 1999: Phänologische und taxonomische Untersuchungen bei den einheimschen Populationen der Weisspappel (Populus alba L.). Publ. Univ. Horti. Industriaeque Alimentariae 59: 85–93.
5.	Bartha D. 2005: Ist die Graupappel eine eigene Art? Taxonomische Untersuchungen an den Populationen der Weisspappel (Populus alba L.). Allgemeine Forst Zeitschrift/Der Wald 60: 252–254.
6.	Bisztray Gy. 2001: Molekuláris genetikai markerek. 424. In: Velich I. (ed.): Növénygenetika. Mezőgazda Kiadó, Budapest
7.	Bordács S. 2002: A DNS-polimorfizmus elemzéséhez alkalmazott módszerek. 53. In: Mátyás Cs. (ed.): Erdészeti – természetvédelmi genetika. Mezőgazda Kiadó, Budapest
8.	Grivet D.; Heinze B.; Vendramin GG. and Petit RJ. 2001: Genome walking with consensus primers: application to the large single copy region of chloroplast DNA. Molecular Ecology Notes 1: 345–349. DOI: 10.1046/j.1471-8278.2001.00107.x
9.	Hajósné Novák M. 1999: A PCR-technikán alapuló módszerek. 44–48. In: Hajósné Novák M. (ed.): Genetikai variabilitás a növénynemesítésben. Mezőgazda Kiadó, Budapest
10.	Heinze, B. 2007: A database of PCR primers for the chloroplast genomes of higher plants. Plant Methods, 3: 4. DOI: 10.1186/1746-4811-3-4
11.	Koltay Gy. és Kopecky F. 1954: Őshonos nyáraink leromlott öröklöttségének megjavítása. Erdészeti Kutatások 2: 65–86.
12.	Lexer, C.; Fay, M.F.; Joseph, A.; Nica, M.S. and Heinze, B. 2005: Barrier to gene flow between two ecologically divergent Populus species, P. alba (White poplar) and P. tremula (European aspen): the role of ecology and life history in gene introgression. Molecular Ecology 14: 1045–1057. DOI: 10.1111/j.1365-294x.2005.02469.x
13.	Lexer, C.; Buerkle, C.A.; Joseph, J.A.; Heinze, B. and Fay, M.F. 2007: Admixture in European Populus hybrid zones makes feasible the mapping of loci that contribute the reproductive isolation and trait differences. Heredity 98: 74–84. DOI: 10.1038/sj.hdy.6800898
14.	Lexer, C.; Joseph, J.; Loo, M. Van, Barbará, T.; Heinze, B.; Bartha D.; Castiglione, S.; Fay, M. and Buerkle, C. A. 2010: Genomic Admixture Analysis in European Populus spp. Reveals Unexpected Patterns of Reproductive Isolation and Mating. Genetics 186: 699–712. DOI: 10.1534/genetics.110.118828
15.	Mátyás Cs. 2002a: A génszintű változatosság és elemzése. 15. In: Mátyás Cs. (ed.): Erdészeti – természetvédelmi genetika. Mezőgazda Kiadó, Budapest
16.	Mátyás Cs. 2002b: Az allélváltozatosság statisztikai elemzése. 35–40. In: Mátyás Cs. (ed.): Erdészeti – természetvédelmi genetika. Mezőgazda Kiadó, Budapest
17.	Peakall, R. and Smouse, P.E. 2006: GENALEX 6: genetic analysis in Excel. Population genetic software for teaching and research. Molecular Ecology Notes 6: 288–295. DOI: 10.1111/j.1471-8286.2005.01155.x
18.	Podani J. 1997: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó. Budapest p.145.
19.	Sabatti, M.; D’Ovidio, R.; Tanzarella, O.A. és Scarascia Mugnozza, G.E. 2001: Assessment of geographic variation by RAPD markers among Italian open-pollinated progenies of Populus alba L. Genetic Resources and Crop Evolution 48(5): 423–428. DOI: 10.1023/A:1012095401517
20.	Sánchez, N.; Grau, J. M.; Alba, N.; Manzanera, J. A. and de los Angeles Bruno, M. 2000: Genetic Characterisation of Populus tremula Regions of Origin is Spain Using RAPD Fingerprints. Silvae Genetica 49(2): 66–71.
21.	StatSoft, Inc. 2001. STATISTICA for Windows [Computer program manual]. Tulsa, OK: StatSoft, Inc., 2300 East 14th Street, Tulsa, OK 74104, phone: (918) 749-1119, fax: (918) 749;2217, email: info@statsoft.com, Egyéb URL

Allaby, M. 2004: “Shannon-Wiener index of diversity.” a Dictionary of Ecology. 2004. Encyclopedia.com. (April 12, 2010). Egyéb URL

Bartha D. és Bordács S. 1990: Elektrophoretische Untersuchungen an Weißpappel-Populationen in Ungarn. Die Holzzucht, 44: 23–25.

Bartha D. 1991: Gibt es Bodenrassen bei der Weisspappel? Allgemeine Forst Zeischrift 46: 877.

Bartha D. 1999: Phänologische und taxonomische Untersuchungen bei den einheimschen Populationen der Weisspappel (Populus alba L.). Publ. Univ. Horti. Industriaeque Alimentariae 59: 85–93.

Bartha D. 2005: Ist die Graupappel eine eigene Art? Taxonomische Untersuchungen an den Populationen der Weisspappel (Populus alba L.). Allgemeine Forst Zeitschrift/Der Wald 60: 252–254.

Bisztray Gy. 2001: Molekuláris genetikai markerek. 424. In: Velich I. (ed.): Növénygenetika. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Bordács S. 2002: A DNS-polimorfizmus elemzéséhez alkalmazott módszerek. 53. In: Mátyás Cs. (ed.): Erdészeti – természetvédelmi genetika. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Grivet D.; Heinze B.; Vendramin GG. and Petit RJ. 2001: Genome walking with consensus primers: application to the large single copy region of chloroplast DNA. Molecular Ecology Notes 1: 345–349. DOI: 10.1046/j.1471-8278.2001.00107.x

Hajósné Novák M. 1999: A PCR-technikán alapuló módszerek. 44–48. In: Hajósné Novák M. (ed.): Genetikai variabilitás a növénynemesítésben. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Heinze, B. 2007: A database of PCR primers for the chloroplast genomes of higher plants. Plant Methods, 3: 4. DOI: 10.1186/1746-4811-3-4

Koltay Gy. és Kopecky F. 1954: Őshonos nyáraink leromlott öröklöttségének megjavítása. Erdészeti Kutatások 2: 65–86.

Lexer, C.; Fay, M.F.; Joseph, A.; Nica, M.S. and Heinze, B. 2005: Barrier to gene flow between two ecologically divergent Populus species, P. alba (White poplar) and P. tremula (European aspen): the role of ecology and life history in gene introgression. Molecular Ecology 14: 1045–1057. DOI: 10.1111/j.1365-294x.2005.02469.x

Lexer, C.; Buerkle, C.A.; Joseph, J.A.; Heinze, B. and Fay, M.F. 2007: Admixture in European Populus hybrid zones makes feasible the mapping of loci that contribute the reproductive isolation and trait differences. Heredity 98: 74–84. DOI: 10.1038/sj.hdy.6800898

Lexer, C.; Joseph, J.; Loo, M. Van, Barbará, T.; Heinze, B.; Bartha D.; Castiglione, S.; Fay, M. and Buerkle, C. A. 2010: Genomic Admixture Analysis in European Populus spp. Reveals Unexpected Patterns of Reproductive Isolation and Mating. Genetics 186: 699–712. DOI: 10.1534/genetics.110.118828

Mátyás Cs. 2002a: A génszintű változatosság és elemzése. 15. In: Mátyás Cs. (ed.): Erdészeti – természetvédelmi genetika. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Mátyás Cs. 2002b: Az allélváltozatosság statisztikai elemzése. 35–40. In: Mátyás Cs. (ed.): Erdészeti – természetvédelmi genetika. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Peakall, R. and Smouse, P.E. 2006: GENALEX 6: genetic analysis in Excel. Population genetic software for teaching and research. Molecular Ecology Notes 6: 288–295. DOI: 10.1111/j.1471-8286.2005.01155.x

Podani J. 1997: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó. Budapest p.145.

Sabatti, M.; D’Ovidio, R.; Tanzarella, O.A. és Scarascia Mugnozza, G.E. 2001: Assessment of geographic variation by RAPD markers among Italian open-pollinated progenies of Populus alba L. Genetic Resources and Crop Evolution 48(5): 423–428. DOI: 10.1023/A:1012095401517

Sánchez, N.; Grau, J. M.; Alba, N.; Manzanera, J. A. and de los Angeles Bruno, M. 2000: Genetic Characterisation of Populus tremula Regions of Origin is Spain Using RAPD Fingerprints. Silvae Genetica 49(2): 66–71.

StatSoft, Inc. 2001. STATISTICA for Windows [Computer program manual]. Tulsa, OK: StatSoft, Inc., 2300 East 14th Street, Tulsa, OK 74104, phone: (918) 749-1119, fax: (918) 749;2217, email: info@statsoft.com, Egyéb URL

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Benke A., Cseke K. és Borovics A. (2011): Dunántúli Leuce nyár populációk genetikai vizsgálata RAPD és cpDNS markerekkel. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 83-93.

előző | következő

1. évfolyam 1. szám,
83-93. oldal

Közlésre elfogadva:
2011. szeptember 1.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Cseke K., Köbölkuti Z. A., Benke A., Rumi A., Báder M., Borovics A. és Németh R. (2020): Nemesnyár klónok faanyagtani jellemzőkhöz köthető génjeinek genetikai változatossága. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 5-16.
2.	Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.
3.	Cseke K., Jobb Sz., Koltay A. és Borovics A. (2014): A tölgypusztulás genetikai szerkezetre gyakorolt hatása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 135-147.
4.	Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.
5.	Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.
6.	Keserű Zs. és Rédei K. (2012): Homoki Leuce-nyárak termesztési technológiai modelljei. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 61-71.
7.	Cseke K., Benke A. és Borovics A. (2011): Nyár genotípusok azonosítása DNS ujjlenyomatuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 107-114.
8.	Cseke K., Bordács S. és Borovics A. (2011): Egy elegyes tölgyes taxonómiai és genetikai szerkezetének elemzése. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 95-105.

Cseke K., Köbölkuti Z. A., Benke A., Rumi A., Báder M., Borovics A. és Németh R. (2020): Nemesnyár klónok faanyagtani jellemzőkhöz köthető génjeinek genetikai változatossága. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 5-16.

Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.

Cseke K., Jobb Sz., Koltay A. és Borovics A. (2014): A tölgypusztulás genetikai szerkezetre gyakorolt hatása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 135-147.

Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.

Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.

Keserű Zs. és Rédei K. (2012): Homoki Leuce-nyárak termesztési technológiai modelljei. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 61-71.

Cseke K., Benke A. és Borovics A. (2011): Nyár genotípusok azonosítása DNS ujjlenyomatuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 107-114.

Cseke K., Bordács S. és Borovics A. (2011): Egy elegyes tölgyes taxonómiai és genetikai szerkezetének elemzése. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 95-105.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Benke A., Köbölkuti Z. A., Cseke K., Borovics A. és Tóth E. Gy. (2022): Szárazságtűrésben szerepet játszó SNP-k azonosítása kocsánytalan tölgy populációkban: alapkutatási eredmények a fenntartható tölgygazdálkodásért. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 77-90.
2.	Mátyás Cs. és Borovics A. (2014): „Agrárklíma”. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 7-8.
3.	Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.
4.	Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.
5.	Kocsis Z., Németh G., Börcsök Z., Polgár A., Király É., Kóczán Zs. és Borovics A. (2022): A faipari folyamatok szénlábnyom-elemzéséhez kapcsolódó logisztikai és energiafelhasználási konverziós faktorok megadása. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 57-73.

Benke A., Köbölkuti Z. A., Cseke K., Borovics A. és Tóth E. Gy. (2022): Szárazságtűrésben szerepet játszó SNP-k azonosítása kocsánytalan tölgy populációkban: alapkutatási eredmények a fenntartható tölgygazdálkodásért. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 77-90.

Mátyás Cs. és Borovics A. (2014): „Agrárklíma”. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 7-8.

Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.

Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.

Kocsis Z., Németh G., Börcsök Z., Polgár A., Király É., Kóczán Zs. és Borovics A. (2022): A faipari folyamatok szénlábnyom-elemzéséhez kapcsolódó logisztikai és energiafelhasználási konverziós faktorok megadása. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 57-73.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.