Erdészettudományi Közlemények / 14. évfolyam / 2. szám / 17-18. oldal
előző | következő

A gyérítések lehetséges hatása bükk állományok genetikai szerkezetére – három hosszúlejáratú, erdőnevelési sor genetikai és fatermési szempontú értékelése

Cseke Klára, Borovics Attila, Jagodics Anikó, Lados Botond Boldizsár, Nagy László, Benke Attila és Kollár Tamás

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Cseke Klára

Cím: 9600 Sárvár Várkerület 30/A.

e-mail cím: cseke.klara[at]uni-sopron.hu

Kivonat

Vizsgálatunkban három hosszúlejáratú bükk (Fagus sylvatica L.) erdőnevelési kísérlet értékelését végeztük el az élőfakészlet alakulásának szempontjából, illetve a genetikai diverzitás esetleges változásainak feltárása céljából, Kőszegen, Tormaföldén, illetve Visegrádon. A kísérletben üzemi és intenzív erélyű gyérítések hatását elemeztük egy beavatkozástól mentes parcellához viszonyítva. A fatermési adatsorok alapján a 2000-es évektől kezdődően a kísérleti tervektől eltérő beavatkozások, illetve abiotikus károk nyomai is megfigyelhetőek voltak. A gyérítések hatása leginkább a tormaföldei és részben a kőszegi kísérlet parcellasorain érhető tetten. A genetikai vizsgálatok nem igazolták, hogy gyérítés hatására csökkenne a genetikai diverzitás, az alkalmazott öt nukleáris mikroszatellit marker alapján. Az üzemi gyérítésen átesett parcellák magasabb vagy közel azonos genetikai diverzitási értékekkel rendelkeznek, mint a kontroll. Kőszeg esetében a két kezelt parcella mutat nagyobb fokú genetikai hasonlóságot, míg Tormaföldén az üzemileg gyérített és a kontroll parcella áll egymáshoz közelebb. A visegrádi parcellasor mind a fatermés alakulása szempontjából, mind a genetikai mintázat tekintetében nehezen értékelhetőnek bizonyultak. A genetikai diverzitás regionális szinten a kőszegi állományban volt a legmagasabb, a visegrádiban pedig a legalacsonyabb.

Kulcsszavak: bükk, Fagus sylvatica L, gyérítés, fatermés, genetikai diverzitás

Hivatkozott irodalom34

  • Bruegmann T., Fladung M. & Schroeder H. 2022: Flexible DNA isolation procedure for different tree species as a convenient lab routine. Silvae Genetica 71: 20–30. DOI: 10.2478/sg-2022-0003
  • Buiteveld J., Vendramin G.G., Leonardi S., Kamer K. & Geburek T. 2007: Genetic diversity and differentiation in European beech (Fagus sylvatica L.) stands varying in management history. Forest Ecology and Management 247: 98–106. DOI: 10.1016/j.foreco.2007.04.018
  • Czúcz B., Gálhidy L. & Mátyás Cs. 2013: A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények 3(1): 39–53.
  • Csépányi P., Magassy E., Kontor Cs., Szabó Cs., Szentpéteri S., Németh R. et al. 2017: A 2014. decemberi jégkár okai és következményei a Pilisi Parkerdő ZRt. által kezelt erdőállományokra. Erdészettudományi Közlemények 7(1): 25–41. DOI: 10.17164/EK.2017.002
  • Dumolin S., Demesure B. & Petit R.J. 1995: Inheritance of chloroplast and mitochondrial genomes in pedunculate oak investigated with an efficient PCR method. Theoretical and Applied Genetics 91: 1253–1256 DOI: 10.1007/BF0022093
  • Frýdl J., Novotný P., Fennessy J. & von Wühlisch G. 2010: Genetic resources of beech in Europe – current state. Implementing output of COST Action E 52 Project "Evaluation of beech genetic resourcesfor sustainable forestry" (2006–2010). (Communicationes Instituti Forestalis Bohemicae Vol. 25.), Forestry and Game Management Research Institute, Strnady, Czech Republic.
  • Führer E., Edelényi M., Horváth L., Jagodics A., Jereb L., Kern Z., Móring A., Szabados I. & Pödör Z. 2016: Effect of weather conditions on annual and intra-annual basal area increments of a beech stand in the Sopron Mountains in Hungary. Időjárás 120(2): 127–161.
  • Gálos B. & Somogyi Z. 2017: Új klímaszcenáriók – fellélegezhetnek bükköseink? Erdészettudományi Közlemények 7(2): 85–98. DOI: 10.17164/EK.2017.006
  • Horváth A., Mátyás Cs. 2014: Növedékcsökkenés előrevetítése egy bükk származási kísérlet alapján. Erdészettudományi Közlemények 4 (2): 91-99.
  • Höhn M., Major E., Avdagić A., Bielak K., Bosela M., Coll L. et al. 2021: Local characteristics of the standing genetic diversity of European beech with high within-region differentiation at the eastern part of the range. Canadian Journal of Forest Research 51(12): 1791-1798. DOI: 10.1139/cjfr-2020-0413
  • Illés G. & Móricz N. 2022: Hazai fafajok klímaanalóg területeinek vizsgálata a klímaváltozás tükrében. Erdészettudományi Közlemények 12(2): 91-112. DOI: 10.17164/EK.2022.06
  • Janik G., Hirka A., Koltay A., Juhász J. & Csóka Gy. 2016: 50 év biotikus kárai a magyar bükkösökben. Erdészettudományi Közlemények 6(1): 45-60. DOI: 10.17164/EK.2016.005
  • Kamvar Z.N., Tabima J.F. & Grünwald N.J. 2014 Poppr: an R package for genetic analysis of populations with clonal, partially clonal, and/or sexual reproduction. PeerJ 2:e281. DOI: 10.7717/peerj.281
  • Kollár T. & Borovics A. 2021: A magyarországi hosszú lejáratú tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények 11(1-2): 95-114. DOI: 10.17164/EK.2021.006
  • KollárT. 2023: Bükk (Fagus sylvatica) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények 12(1): 5-29. DOI: 10.17164/EK.2022.01
  • Madas L. 1956: Ígéretes fákra alapított fatermesztési terv a visegrádi 77/A erdőrészben. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest.
  • Magri D., Vendramin G.G., Comps B., Dupanloup I., Geburek T., Gömöry D., et al. 2006: A new scenario for the Quaternary history of European beech populations: palaeobotanical evidence and genetic consequences. New Phytologist 171: 199-221. DOI: 10.1111/j.1469-8137.2006.01740.x
  • Mátyás Cs. 2002: Antropogén hatások. In: Mátyás Cs.: Erdészeti-természetvédelmi genetika. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 267– 313 pp.
  • Mendlik G. 1974: A visegrádi bükk erdőnevelési sor 5. és 10. éves újrafelvételének eredményei. Erdészeti Kutatások 1973. 69(1): 183–190.
  • Mendlik, G., 1976. A bükkösök erdőnevelésének legújabb eredményei. Erdészeti Kutatások 1975. 71(1): 159-165.
  • Nei M. 1978: Estimation of average heterozygosity and genetic distance from a small number of individuals. Genetics 89(3): 583-590. DOI: 10.1093/genetics/89.3.583
  • Paffetti D., Travaglini D., Buonamici A., Nocentini S., Vendramin G.G., Giannini R. & Vettori C. 2012: The influence of forest management on beech (Fagus sylvatica L.) stand structure and genetic diversity. Forest Ecology and Management 284: 34–44. DOI: 10.1016/j.foreco.2012.07.026
  • Pastorelli R., Smulders J.M.J., Van’t Westende W.P.C., Vosman B., Giannini R., Vettori C. & Vendramin G.G. 2003: Characterization of microsatellite markers in Fagus sylvatica L. and Fagus orientalis Lipsky. Molecular Ecology Notes 3(1): 76–78. DOI: 10.1046/j.1471-8286.2003.00355.x.
  • Peakall P.E. & Smouse R. 2012: GenAlEx 6.5: genetic analysis in Excel. Population genetic software for teaching and research – an update. Bioinformatics 28(19): 2537–2539. DOI: 10.1093/bioinformatics/bts460
  • Peakall R. & Smouse P.E. 2006: GENALEX 6: genetic analysis in Excel. Population genetic software for teaching and research. Molecular Ecology Notes 6(1): 288-295. DOI: 10.1111/j.1471-8286.2005.01155.x
  • Piotti A., Leonardi S., Heuertz M., Buiteveld J., Geburek T., Gerber S., Kramer K., Vettori C. & Vendramin G.G. 2013: Within-population genetic structure in beech (Fagus sylvatica L.) stands characterized by different disturbance
  • histories: does forest management simplify population substructure? PLOS One 8, e73391. DOI: 10.1371/journal.pone.0073391
  • R Core Team. 2022: R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing. http://www.R-project.org/
  • Somogyi Z. 2016: Projected effects of climate change on the carbon stocks of European beech (Fagus sylvatica L.) forests in Zala County, Hungary. Central European Forestry Journal 62(1): 3–14. DOI: 10.1515/forj-2016-0001
  • Soó R. 1964: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 61-63.
  • Szakács L. 2022: A tájcsoport erdészettörténeti leírása. In Führer E. (ed.): Magyarország erdészeti tájai. V. NyugatDunántúl erdészeti tájcsoport. Agrárminisztérium Nemzeti Földügyi Központ, Budapest, 33–42.
  • Tanaka K., Tsumura Y. & Nakamura T. 1999: Development and polymorphism of microsatellite markers for Fagus crenata and the closely related species, F. japonica. Theoretical and Applied Genetics 99: 11–15. DOI: 10.1007/s001220051203
  • Wickham H. 2016: ggplot2: Elegant Graphics for Data Analysis. Springer-Verlag New York. https://ggplot2.tidyverse.org
  • Yu G., Smith D.K., Zhu H., Guan Y. & Lam T.T.-Y. 2017: ggtree: an r package for visualization and annotation of phylogenetic trees with their covariates and other associated data. Methods in Ecology and Evolution 8(1): 28–36. DOI: 10.1111/2041-210X.12628

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Cseke K., Borovics A., Jagodics A., Lados B. B., Nagy L., Benke A. és Kollár T. (2024): A gyérítések lehetséges hatása bükk állományok genetikai szerkezetére – három hosszúlejáratú, erdőnevelési sor genetikai és fatermési szempontú értékelése. Erdészettudományi Közlemények, 14(2): 17-18. DOI: 10.17164/EK.2024.09

    14. évfolyam 2. szám,
    17-18. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2024.09

    Közlésre elfogadva:
    2025. január 24.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    18

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    17

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

  • Jagodics A. és Führer E. (2024): Az avar és a humusztakaró vizsgálata zalai bükkösökben összefüggésben az időjárással. Erdészettudományi Közlemények, 14(2): 13-14.
  • Kollár T. (2024): Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) állományok fatermési függvénye és táblája az erti tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények, 14(1): 11-12.
  • Ábri T., Keserű Zs., Sóvágó E. és Rédei K. (2024): A simafenyő (Pinus strobus L.) termesztésének tapasztalatai a tiszántúl homoki termőhelyein. Erdészettudományi Közlemények, 14(1): 1-2.
  • Kollár T. (2023): Csertölgy (Quercus cerris) állományok fatermési függvénye és táblája az erti tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények, 13(2): 77-101.
  • Kollár T. (2022): Bükk (Fagus sylvatica) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 5-29.
  • Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.
  • Visiné R. E., Hofmann T., Albert L. és Mátyás Cs. (2018): Az antioxidáns rendszer, mint a bükk (Fagus sylvatica L.) klimatikus alkalmazkodóképességének lehetséges indikátora. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 25-35.
  • Illés G. (2018): A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 105-118.
  • Illés G. és Fonyó T. (2016): A klímaváltozás fatermésre gyakorolt várható hatásának becslése az AGRATéR projektben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 25-34.
  • Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.
  • Veperdi G. (2014): Fatermési fok meghatározása az egészállomány átlagnövedéke alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 101-107.
  • Horváth A. és Mátyás Cs. (2014): Növedékcsökkenés előrevetítése egy bükk származási kísérlet alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 91-99.
  • Illés G., Kollár T., Veperdi G. és Führer E. (2014): A zalai faállományok magassági növekedésének és fatermésének kapcsolata a termőhelyi tényezőkkel. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 77-89.
  • Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.
  • Rédei K., Csiha I., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2012): A nevelővágások hatása az akácosok fatermésének és minőségének változására. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 81-88.
  • Peszlen R. J. és Veperdi G. (2012): Az ezüsthárs fatermési táblájának módosítása. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 73-80.
  • Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2011): Nyírségi akácosok táji fatermési táblája. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 115-124.
  • Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.

    • A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Benke A., Cseke K. és Borovics A. (2011): Dunántúli Leuce nyár populációk genetikai vizsgálata RAPD és cpDNS markerekkel. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 83-93.
  • Cseke K., Bordács S. és Borovics A. (2011): Egy elegyes tölgyes taxonómiai és genetikai szerkezetének elemzése. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 95-105.
  • Cseke K., Benke A. és Borovics A. (2011): Nyár genotípusok azonosítása DNS ujjlenyomatuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 107-114.
  • Cseke K., Jobb Sz., Koltay A. és Borovics A. (2014): A tölgypusztulás genetikai szerkezetre gyakorolt hatása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 135-147.
  • Cseke K., Köbölkuti Z. A., Benke A., Rumi A., Báder M., Borovics A. és Németh R. (2020): Nemesnyár klónok faanyagtani jellemzőkhöz köthető génjeinek genetikai változatossága. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 5-16.
  • Benke A., Köbölkuti Z. A., Cseke K., Borovics A. és Tóth E. Gy. (2022): Szárazságtűrésben szerepet játszó SNP-k azonosítása kocsánytalan tölgy populációkban: alapkutatási eredmények a fenntartható tölgygazdálkodásért. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 77-90.
  • Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.
  • Mátyás Cs. és Borovics A. (2014): „Agrárklíma”. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 7-8.
  • Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.
  • Kocsis Z., Németh G., Börcsök Z., Polgár A., Király É., Kóczán Zs. és Borovics A. (2022): A faipari folyamatok szénlábnyom-elemzéséhez kapcsolódó logisztikai és energiafelhasználási konverziós faktorok megadása. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 57-73.
  • Borovics A., Király É. és Kottek P. (2024): A hazai erdészeti és faipari szektor szénmérlegének előrejelzése az erdőipari szén modell felhasználásával. Erdészettudományi Közlemények, 14(1): 3-4.
  • Király É., Kis-Kovács G., Börcsök Z., Kocsis Z., Kottek P., Mertl T., Németh G., Polgár A. és Borovics A. (2024): A hazai faiparhoz kapcsolódó klímamitigációs intézkedések hatásbecslése. Erdészettudományi Közlemények, 14(1): 9-10.
  • Führer E., Csiha I., Szabados I., Pödör Z. és Jagodics A. (2014): Egy cseres faállomány föld feletti és föld alatti szerves-anyagának meghatározása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 109-119.
  • Führer E., Edelényi M., Jagodics A., Jereb L., Horváth L., Kern Z., Móring A., Szabados I. és Pödör Z. (2016): Az időjárás hatása egy időskorú bükkös évenkénti körlap-növekedésére. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 61-78.
  • Garamszegi B., Nagy-Khell M., Farkas M. és Nagy L. (2018): Az időjárási viszonyok hatása mézgás éger és kocsányos tölgy állományok növekedésére talajvízháztartás javítását célzó beavatkozások mellett. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 9-16.
  • Benke A., Toldi V., Süle T. és Bereczki K. (2024): A tápanyag-utánpótlás hatása az akác (Robinia pseudoacacia L.) levélben történő elemakkumulációjára: egy Tápiószelén létesült kísérlet eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 14(2): 15-16.
  • Kollár T. (2013): Lékek fényviszonyainak vizsgálata hemiszférikus fényképek segítségével. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 71-78.

    • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.