Erdészettudományi Közlemények / 1. évfolyam / 1. szám / 115-124. oldal
előző | következő

Nyírségi akácosok táji fatermési táblája

Rédei Károly, Csiha Imre, Keserű Zsolt, Kamandiné Végh Ágnes és Rásó János

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Rédei Károly

Cím: H-4150 Püspökladány, Farkassziget 3.

e-mail cím: redei.karoly[at]t-online.hu

Kivonat

Magyarországon az akác (Robinia pseudoacacia L.) a legfontosabb állományalkotó exóta lombos fafaj. Kedvező termesztéstechnológiai tulajdonságai, valamint fájának egyre bővülő felhasználási lehetőségei révén jelenlegi területe hazánkban megközelíti a 420 ezer hektárt. Termesztési körzetei közül meghatározó jelentőségű a Nyírség erdészeti táj, ahol mintegy 23 000 ha akácos tenyészik. Növekedési menetük és fatermésük mind pontosabb meghatározására készült el a kísérleti parcellák faállomány-felvételére épülő táji numerikus fatermési tábla, amely a táji erdészet-politikai irányelvek indoklásánál is előnyösen hasznosítható.

Kulcsszavak: fehér akác (Robinia pseudoacacia L.), táji fatermési tábla, Nyírség (ÉK-Magyarország)

  • Birlanescu, E. 1977: Cercetari privind ameliorarea salcamului (Robinia pseudoacacia L.). Studii si cercatari Silvicultura, Bucuresti. 3: 441–453.
  • Bridgen, M.R. 1992: Plantation silviculture of black locust. In Hanover, J.W., Plesko, S. (eds). Black locust: Biology, Culture and Utilization. Proceedings.Michigan State University, USA. 21–32.
  • Fekete Z. 1937: Akác fatermési táblák a Magyar Alföld számára. Sopron.
  • Fekete Z. 1960: Akácosok újrafelvételének eredményei. Erdészeti Kutatások, (56): 3–43.
  • Keresztesi B. 1986: Az akác termesztése rövid vágásfordulóban. Erdészeti Kutatások, (78): 15–28.
  • Kohán S. 2007: Niektoré vysledky hodnotenia rastu a objemovej produkcie agáta bieleho (Robinia pseudoacacia L.) prirozlicnych sposoboch pestovania v oblasti vychodoslo-venskej níziny. Lesnícky casopis – Forestry Journal (53): 107–116.
  • Park, Y.G. 1996: The prospects for the utilisation of Robinia pseudoacacia in Korea. Kor. J. Apicult. (11): 25–57.
  • Rédei K. 1984: Akácosok fatermése. ERTI Kutatási jelentés. Kecskemét.
  • Rédei K. és Gál J. 1985: Akácosok fatermése. Erdészeti Kutatások, (76–77): 195–203.
  • Rédei K. 1995: A növedékfokozó gyérítések hatása az akácosok (Robinia pseudoacacia L.) hozam- és értékváltozására. Erdészeti Kutatások, (85): 79–90.
  • Rédei K. 1997: The Effect of Regeneration Methods on the Yield of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Stands in Hungary. Silva Lusitana, 5(1): 71–77.
  • Rédei K. 2005: A gyökérsarjról történő akác-felújítási mód megválasztásának fatermési kritériumai. Erdészeti Lapok. CXL. (11): 324–325. Teljes szöveg
  • Rédei K. 2006: Az akác termesztés-fejlesztésének biológiai alapjai és gyakorlata. Agroinform Kiadó, Budapest.
  • Rédei K. and Meilby H. 2009: Effect of Thinning on the Diameter Increment in Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Stands. Acta Silvatica and Lignaria Hungarica, (5): 63–74. Teljes szöveg
  • Sopp L. 1974: Fatömegszámítási táblázatok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2011): Nyírségi akácosok táji fatermési táblája. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 115-124.

    1. évfolyam 1. szám,
    115-124. oldal

    Közlésre elfogadva:
    2011. szeptember 1.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    10

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    4

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

  • Szanyi Sz., Molnár A., Kozák L., Szalárdi T., Varga Z., Tóth M. és Nagy A. (2019): Nyírségi Macroheterocera együttesek vizsgálata illatanyagcsapdák alkalmazásával. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 51-68.
  • Illés G. (2018): A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 105-118.
  • Illés G. és Fonyó T. (2016): A klímaváltozás fatermésre gyakorolt várható hatásának becslése az AGRATéR projektben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 25-34.
  • Veperdi G. (2014): Fatermési fok meghatározása az egészállomány átlagnövedéke alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 101-107.
  • Illés G., Kollár T., Veperdi G. és Führer E. (2014): A zalai faállományok magassági növekedésének és fatermésének kapcsolata a termőhelyi tényezőkkel. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 77-89.
  • Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.
  • Csanády V. (2013): Erdészeti adathalmazok elemzése új függvénnyel. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 137-145.
  • Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Rásó J. és Kamandiné V. Á. (2013): Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 89-95.
  • Rédei K., Csiha I., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2012): A nevelővágások hatása az akácosok fatermésének és minőségének változására. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 81-88.
  • Peszlen R. J. és Veperdi G. (2012): Az ezüsthárs fatermési táblájának módosítása. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 73-80.
  • A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

    * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.