Erdészettudományi Közlemények / 4. évfolyam / 2. szám / 109-119. oldal
előző | következő

Egy cseres faállomány föld feletti és föld alatti szerves-anyagának meghatározása

Führer Ernő, Csiha Imre, Szabados Ildikó, Pödör Zoltán és Jagodics Anikó

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Führer Ernő

Cím: H-9400, Sopron Paprét 17.

e-mail cím: fuhrere[at]erti.hu

Kivonat

Az erdők szénforgalomban betöltött szerepének általános megítélése a klímaváltozás érvényesülése és mérséklése tekintetében pozitív. Ahhoz, hogy ezt magyarországi adatokkal is alátámaszthassuk, viszonyítási alapként ismernünk kell a hazai erdőkben tárolt szén mennyiségét. Feltételezve, hogy a klímaváltozás hatására melegebb és szárazabb körülmények fognak uralkodni, nagyobb jelentősége lesz az olyan őshonos fafajoknak, melyek az új helyzetben is életképesek maradhatnak. Ezek közé tartozik a cser, mely fafaj egy állományának föld feletti és föld alatti biomassza-tömegét határoztuk meg szénegyenértékben kifejezve. A mérések alapján az összes szerves anyag 70%-a a föld felett, 30%-a pedig a föld alatt, a talajban található. Az egyes kompartimentek aránya csökkenő sorrendben a következő: törzs 55%, gyökérzet 24%, ágak 13%, tuskó 6% és végül a levélzet 2%. A levélzet nélküli föld feletti és a föld alatti dendromassza aránya 2,3. A korábbi, más fafajokkal végzett vizsgálatok eredményeit is figyelembe véve meghatároztuk e klímafüggő arányszám és az erdészeti szárazsági index (FAI) közötti kapcsolatot, így az élőfakészlet és a klímafüggő arányszám ismeretében becsülhető a föld alatti dendromassza szénkészlete.

Kulcsszavak: cser, szénkészlet, klímaindex, arányszám

Hivatkozott irodalom27

  • Blommberg, W.J. and Hall, A.A. 1986: Effects of laminated root rot on relationships between stem growth and root-systemsize, morphology, and a spatial distribution in Douglas-fir. Forestry Sciences, 32 (1): 202–219.
  • Büttner, V. and Leuschner, C. 1994: Spatial and temporal patterns of fine root abundance in a mixed oak-beech forest. Forest Ecology and Management, 70 (1–3): 11–21. DOI: 10.1016/0378-1127(94)90071-x
  • Faragó S. 1960: Homoki cserjék gyökérfeltárása. Erdészeti Kutatások, 56 (1–3): 341–360.
  • Faragó, S. 1972: Investigations on the growth rate of Austrian pine (Pinus nigra) roots and side branches. Erdészeti Kutatások, 68 (2): 155–176.
  • Führer E. és Jagodics A. 2009: A klímajelző fafajú állományok szénkészlete. „Klíma-21” Füzetek, 57: 43–55.
  • Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. „Klíma-21” Füzetek, 61: 98–107.
  • Führer E.; Czupy Gy.; Kocsisné Antal J. és Jagodics A. 2011a: Gyökérvizsgálatok bükkös, gyertyános-kocsányos tölgyes és cseres faállományban. Agrokémia és Talajtan, 60 (1): 103–118.
  • Führer, E.; Horváth, L.; Jagodics, A.; Machon, A. and Szabados, I. 2011b: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás, 115 (3): 205–216.
  • Glatzel, G. 1983: Root distribution and soil water depletion in an Oak-Hornbeam stand (Quercus petraea, Q. robur, Carpinus betulus) and Spruce Thicket (Picea abies). In: Böhm, W.; Kutschera, L. und Lichtenegger, E. (eds): Wurzelökologie und ihre Nutzanwendung. Internationales Symposium vom 27-29. September 1982. Bundesanstalt für alpenländische Landwirtschaft, Gumpenstein, A-Irdning. 65–88.
  • Göttsche, D. 1972: Verteilung von Feinwurzeln und Mykorrhizen im Bodenprofil eines Buchen- und Fichtenbestandes im Solling. Mitteilungen der Bundesforschungsanstalt für Forst- und Holzwirtschaft, 88: 1–102.
  • Gyarmatiné Proszt S. 1978: A trágyázás. In: Keresztesi B. és Solymos R. (eds): A fenyők termesztése és a fenyőgazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Hoffmann, G. 1974: Einfluss von Sommerdürre auf das Wurzelwachstum von Lärche (Larix leptolepis). In: Hoffmann, G. (ed): Ökologie und Physiologie des Wurzelwachstums. II. Internationales Symposium, Potsdam 1971. Berlin, Akademie Verlag.
  • Járó Z. és Horváth E-né 1959: Tápanyag-körforgalom a magyar erdő egyes típusaiban. Erdészeti Kutatások, 6(1–2): 231–246.
  • Járó Z. 1979: A kultúrerdők ökoszisztéma-vizsgálata. Monográfia. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Kiadványai, 5 (1).
  • Járó Z. 1990: A bükkösök szerves- és tápanyagforgalma. Erdészeti Kutatások, 80–81: 83–98.
  • Járó Z. 1991: Lomberdők gyökérrendszere és gyökértömege. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények, 1: 5–22.
  • Járó Z. 1995: A legfontosabb magyarországi természetszerű, származék és kultúr erdőtársulások évi szervesanyagképzése. 1385. számú OTKA pályázat.
  • Karpov, V.G. (ed) 1983: Regulation factors of spruce forest ecosystems. Nauka, Leningrad. 317 p. (in Russian)
  • Magyar P. 1929: Gyökérvizsgálatok csemetekerti és szikes talajban. Erdészeti Kísérletek, 31 (2): 117–165.
  • Magyar P. 1961: Gyökérvizsgálatok. In: Magyar P.: Alföldfásítás II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 86–104.
  • Marjanović, H.; Alberti, G.; Balogh, J.; Czóbel, Sz.; Horváth, L.; Jagodics, A.; Nagy, Z.; Ostrogović, M.Z.; Peressotti, A. and Führer, E. 2011: Measurements and estimations of biosphere-atmospohere exchange of greenhouse gases – Forests. In: Haszpra, L. (ed): Atmospheric Greenhouse Gases: The Hungarian Perspective. Springer Science+Media B.V., Dordrecht – Heidelberg – London – New York. 121–156.
  • Persson, H. 1979: Fine-root production, mortality and decomposition in forest ecosystems. Vegetatio, 41(2): 101–109. DOI: 10.1007/bf00121422
  • Persson, H. 1980: Spatial distribution of fine-root growth, mortality and decomposition in a young Scots pine stand in Central Sweden. Oikos, 34: 77–87. DOI: 10.2307/3544552
  • Rastin, N. 1991: Influence of waterlogging on root distribution, fine-root biomass and mycorrhizal number of norway spruce. In: McMichael, B.L. and Persson, H. (eds): Plant roots and their environment. Amsterdam, Elsevier, 319–331. DOI: 10.1016/b978-0-444-89104-4.50046-3
  • Santantonio, D., 1990: Modeling growth and production of tree roots. In: Dixon, R.K.; Meldahl, R.S.; Ruark, G.A. and Warren, W.G. (eds): Process modeling of forest growth responces to environmental stress. Portland, Timber Press, 124–141.
  • Ujváriné Jármay É.; Járó Z. és Ujvári F. 2001: A biomassza mennyisége, megoszlása és változatossága a nemzetközi lucfenyő származási kísérletben (IUFRO 1964/68). Erdészeti Kutatások, 90: 49–64.
  • Yin, X.; Perry, J.A.; Dixon, R.K. 1989: Fine-root dynamic and biomass distribution in a Quercus ecosystem following harvesting. Forest Ecology and Management, 27 (3–4): 159–177. DOI: 10.1016/0378-1127(89)90105-9

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Führer E., Csiha I., Szabados I., Pödör Z. és Jagodics A. (2014): Egy cseres faállomány föld feletti és föld alatti szerves-anyagának meghatározása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 109-119.

    4. évfolyam 2. szám,
    109-119. oldal

    Közlésre elfogadva:
    2014. október 6.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    3

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    13

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.
  • Führer E., Edelényi M., Jagodics A., Jereb L., Horváth L., Kern Z., Móring A., Szabados I. és Pödör Z. (2016): Az időjárás hatása egy időskorú bükkös évenkénti körlap-növekedésére. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 61-78.
  • Führer E. (2018): A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 27-42.
  • Gálos B. és Führer E. (2018): A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 43-55.
  • Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2011): Nyírségi akácosok táji fatermési táblája. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 115-124.
  • Rédei K., Csiha I., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2012): A nevelővágások hatása az akácosok fatermésének és minőségének változására. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 81-88.
  • Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Rásó J. és Kamandiné V. Á. (2013): Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 89-95.
  • Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.
  • Keserű Zs., Csiha I., Kovács Cs., Rásó J. és Rédei K. (2017): Vörös tölgyesek természetes felújítása és erdőnevelése: esettanulmányok. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 115-125.
  • Manninger M., Edelényi M., Pödör Z. és Jereb L. (2011): Alkalmazott elemzési módszerek a környezeti tényezők fák növekedésére gyakorolt hatásának vizsgálatában. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 59-70.
  • Manninger M. és Pödör Z. (2014): Zala megye csapadék- és hőmérsékleti viszonyai. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 43-54.
  • Hirka A., Pödör Z., Garamszegi B. és Csóka Gy. (2018): A magyarországi erdei aszálykárok fél évszázados trendjei (1962-2011). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 11-25.
  • Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.

    • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.