Az avar és a humusztakaró vizsgálata zalai bükkösökben összefüggésben az időjárással

Jagodics Anikó; Führer Ernő

Erdészettudományi Közlemények / 14. évfolyam / 2. szám / 13-14. oldal
előző | következő

Jagodics Anikó és Führer Ernő

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Jagodics Anikó

Cím: 9400 Sopron, Paprét 17.

e-mail cím: jagodics.aniko[at]uni-sopron.hu

Kivonat

Bükkös fatermési kísérleti parcellákban vizsgáltuk az avar- és a humusztakaró szerves anyagának a mennyiségét, szén- és nitrogénkészletének időbeli változását, valamint az időjárási viszonyokkal való összefüggését 2006-ban, 2010-ben és 2013-ban gyűjtött minták alapján. A mért szervesanyag-tömeg a 2006-os minták esetében volt a legnagyobb. A humusztakaró mennyisége 2010-re nagymértékben lecsökkent, majd 2013-ra tovább fogyott. Ennek megfelelően csökkent a szén- és nitrogénkészlet is. A humusz C/N aránya mérsékelt növekedést mutatott az évek előrehaladtával, azonban az értékek minden évben kedvező mull típusú humuszformára utalnak. Mind a mennyiségi, mind a minőségi változások összefüggésbe hozhatók a 2007-2010 közötti időszak január-február-március hónapjainak a sokéves átlagnál enyhébb és csapadékosabb időjárásával. A 2013-ban lombhullás előtt és után gyűjtött minták alapján arra következtettünk, hogy akár két hónap alatt is mintegy 27%-os csökkenés jelentkezhet a humusz szerves anyagának a mennyiségében. A sokéves átlaghoz képest kimutatott magasabb októberi-novemberi átlaghőmérséklet és csapadékösszeg segíthette elő a lebomlási folyamatok felerősödése következtében előállt szervesanyag-csökkenést.

Kulcsszavak: Fagus sylvatica, avar, humusz, szén- és nitrogénkészlet, klíma

Hivatkozott irodalom53

1.	Aerts R. 1997: Climate, leaf litter chemistry and leaf litter decomposition in terrestrial ecosystems: a triangular relationship. Oikos 79(3): 439–449. DOI: 10.2307/3546886
2.	Arbeitskreis für Bodensystematik 1985: Systematik der Böden der Bundesrepublik Deutschland, Kurzfassung. Mitteilungen der Deutschen Bodenkundlichen Gesellschaft 44: 1–91.
3.	Berki I., Móricz N., Rasztovits E. & Vig P. 2007: A bükk szárazság tolerancia határának meghatározása. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds.): Erdő és klíma V. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 213–228.
4.	Bidló A. 2014: Erdei ökoszisztémák szénkészletének klímafüggő változása. In: Mátyás Cs. (ed.): Agrárklíma: Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 106–111.
5.	Bidló A. & Führer E. 2022: Szervesanyag (avar és humusz) készlet és lebomlása. In: Bartha D., Csóka Gy. & Mátyás Cs. (eds.): Az erdészeti tudományok története Magyarországon. Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának tanulmánykötete I. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 34–36.
6.	Birck O., Kiss R., Márkus L., Solymos R. & Tallós P. 1962: A hosszúlejáratú erdőnevelési és fatermési kísérleti területek kitűzésének, felvételezésének és fenntartásának irányelvei. Erdészeti Kutatások 58(1–3): 217–259.
7.	Bondor A. 1988: 25 éves a magyar szervezett, hosszú lejáratú fatermési kutatás. Erdészeti Lapok 37(10): 446–453. Teljes szöveg
8.	Coûteaux M.M., Bottner P. & Berg B. 1995: Litter decomposition, climate and litter quality. Trends in Ecology & Evolution 10(2): 63–66. DOI: 10.1016/S0169-5347(00)88978-8
9.	Coûteaux M., Sarmiento L., Bottner P., Acevedo D. & Thiéry J. 2002: Decomposition of standard plant material along an altitudinal transect (65–3968 m) in the tropical Andes. Soil Biology and Biochemistry 34(1): 69–78. DOI: 10.1016/S0038-0717(01)00155-9
10.	Czúcz B., Gálhidy L. & Mátyás Cs. 2013: A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények 3(1): 39–53.
11.	Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. & Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyesek és bükkösök egészségi állapotára. „Klíma-21” Füzetek 57: 64–73.
12.	Davidson E.A. & Janssens I.A. 2006: Temperature sensitivity of soil carbon decomposition and feedbacks to climate change. Nature 440: 165–173. DOI: 10.1038/nature04514
13.	Ellenberg H. 1988: Vegetation Ecology of Central Europe. 4th Edition, Cambridge University Press, Cambridge.
14.	Fierer N., Allen A.S., Schimel J.P. & Holden P.A. 2003: Controls on microbial CO2 production: a comparison of surface and subsurface soil horizons. Global Change Biology 9(9): 1322–1332. DOI: 10.1046/j.1365-2486.2003.00663.x
15.	Führer E. 2004: Carbon fixing capacity of the forests in Hungary. Hungarian Agricultural Research 13(3): 4–7.
16.	Führer E. & Jagodics A. 2009: A klímajelző fafajú állományok szénkészlete. „Klíma-21” Füzetek 57: 43–55.
17.	Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. „Klíma-21” Füzetek 61: 98–107.
18.	Führer E., Horváth L., Jagodics A., Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115(3): 205–216.
19.	Führer E. 2014: A talaj szervesanyag-tartalmának (avar, humusz, ásványi talaj) zonalitással összefüggő változása. In: Mátyás Cs. (ed.): Agrárklíma: Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 102–105.
20.	Führer E. 2018: A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 27–42. DOI: 10.17164/EK.2018.002
21.	Führer E., Heil B., Heilig D., Jagodics A. & Kovács G. 2022a: 48. Göcsej erdészeti táj. 48.2.1. Termőhelyi viszonyok. In: Führer E. (ed.): Magyarország erdészeti tájai V. Nyugat-Dunántúl erdészeti tájcsoport. Agrárminisztérium Nemzeti Földügyi Központ, Budapest, 554–558.
22.	Führer E., Heil B., Heilig D., Jagodics A. & Kovács G. 2022b: 52. Kelet-zalai-dombság erdészeti táj. 52.2.1. Termőhelyi viszonyok. In: Führer E. (ed.): Magyarország erdészeti tájai VI. Dél-Dunántúl erdészeti tájcsoport. Agrárminisztérium Nemzeti Földügyi Központ, Budapest, 291–305.
23.	Gálos B. & Vig P. 2014: Éghajlati tendenciák a Kárpát-medencében és Zala megyében. In: Mátyás Cs. (ed.): Agrárklíma: Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 7–16.
24.	Gálos B., Führer E., Czimber K., Gulyás K., Bidló A., Hänsler A. et al. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119(4): 425–441.
25.	Gere G. & Hargitai L. 1971: Az avar humifikációjának vizsgálata egy cseres-tölgyes erdőben. Erdészeti Kutatások 67(1): 21–28.
26.	Giardina C.P. & Ryan M.G. 2000: Evidence that decomposition rates of organic carbon in mineral soil do not vary with temperature. Nature 404(6780): 858–861. DOI: 10.1038/35009076
27.	Góber Z. 2005: A Zalaerdő Rt. kezelésében lévő területeken 2004-ben végbement erdőpusztulás értékelése. Erdészeti Lapok 140(5): 156–159. Teljes szöveg
28.	Halász G. (ed.) 2006: Magyarország erdészeti tájai. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.
29.	Hansen K., Vesterdahl L., Schmidt I.K., Gundersen P., Sevel L., Bastrup-Birk A. et al. 2009: Litterfall and nutrient return in five tree species in a common garden experiment. Forest Ecology and Management 257(10): 2133-2144. DOI: 10.1016/j.foreco.2009.02.021
30.	HungaroMet: Meteorológiai Adattár. Homogenizált, rácspontokra interpolált napi éghajlati adatsorok. HungaroMet Nonprofit Zrt., Budapest. https://odp.met.hu/climate/homogenized_data/gridded_data_series/daily_data_series/ (Letöltés időpontja: 2023.07.03.)
31.	Jagodics A. & Führer E. 2023: Klímaváltozás hatása az erdő avar- és humuszrétegének szervesanyag mennyiségére és minőségére zalai bükkösök példáján. In: Koncz I. & Szova I. (eds.): Húsz éve az európai nemzeti tudományosság és a fiatal kutatók szolgálatában. A PEME XXVI. Nemzetközi PhD-Konferenciájának előadásai (Budapest, Miskolc, 2023. november). Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, Budapest–Miskolc, 81–91.
32.	Jahn G. 1991: Temperate deciduous forests of Europe. In: Röhrig E. & Ulrich B. (eds.): Ecosystems of the world 7. Temperate deciduous forests. Elsevier, London, 377–502.
33.	Járó Z. 1958: Alommennyiségek a magyar erdők egyes típusaiban. Erdészettudományi Közlemények 1: 151–162.
34.	Járó Z. 1959: Az erdei alom. Erdészeti Lapok 94(8): 302–307. Teljes szöveg
35.	Járó Z. 1963: A lomb bomlása különböző állományok alatt. Erdészeti Kutatások 59(1–2): 95–104.
36.	Járó Z. & Mendlik G. 1986: A bükk általános és erdőművelési tulajdonságai. In: Bondor A. (ed.): A bükk. Akadémiai Kiadó, Budapest, 15–30.
37.	Járó Z. 1990: A bükkösök szerves- és tápanyagforgalma. Erdészeti Kutatások 80–81: 83–98.
38.	Knorr W., Prentice I.C., House J.I. & Holland E.A. 2005: Long-term sensitivity of soil carbon turnover to warming. Nature 433(7023): 298–301. DOI: 10.1038/nature03226
39.	Kollár T., Veperdi G. & Rédei K. 2018: A fatermési, erdőnevelési és hálózati tartamkísérletek múltja, jelene és jövője. Erdészeti Lapok 153(10): 306–310. Teljes szöveg
40.	Kollár T. & Borovics A. 2021: A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények 11(2): 95–114. DOI: 10.17164/EK.2021.006
41.	Kollár T. 2022: Bükk (Fagus sylvatica) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények 12(1): 5–29. DOI: 10.17164/EK.2022.01
42.	Matala J., Kellomäki S. & Nuutinen T. 2008: Litterfall in relation to volume growth of trees: analysis based on literature. Scandinavian Journal of Forest Research 23(3): 194–202. DOI: 10.1080/02827580802036176
43.	Mátyás Cs., Führer E., Berki I., Csóka Gy., Drüszler Á., Lakatos F. et al. 2010: Erdők a szárazsági határon. „Klíma21” Füzetek 61: 84–97.
44.	McGill W.B. 1996: Review and classification of ten soil organic matter (SOM) models. In: Powlson D.S., Smith P. &
45.	Smith J.U. (eds.): Evaluation of organic matter models using existing, long-term datasets. NATO ASI Series, Vol. 38. Springer, Berlin, Heidelberg, 111–132. DOI: 10.1007/978-3-642-61094-3_9
46.	Melillo J.M., Steudler P.A., Aber J.D., Newkirk K., Lux H., Bowles F.P. et al. 2002: Soil warming and carbon-cycle feedbacks to the climate system. Science 298(5601): 2173–2176. DOI: 10.1126/science.1074153
47.	Mendlik G. & Birck O. 1968: Bükköseink fatermési vizsgálata. Erdészeti Kutatások 64(1–3): 31–49.
48.	Molnár M. & Lakatos F. 2009: Bükkpusztulás Zala megyében. „Klíma-21” Füzetek 57: 74–82.
49.	Pántos Gy., Pántosné Derimova T. & Vahaye G.A. 1981: Erdei ökoszisztémák avartakarójának száraz- és tápanyagtartalma, valamint átalakulása. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1981(1): 91–106.
50.	Portillo-Estrada M., Pihlatie M., Korhonen J.F.J., Levula J., Frumau A.K.F., Ibrom A. et al. 2016: Climatic controls on leaf litter decomposition across European forests and grasslands revealed by reciprocal litter transplantation experiments. Biogeosciences 13(5): 1621–1633. DOI: 10.5194/bg-13-1621-2016
51.	Santonja M., Fernandez C., Proffit M., Gers Ch., Gauquelin Th., Reiter I.M. et al. 2017: Plant litter mixture partly mitigates the negative effects of extended drought on soil biota and litter decomposition in a Mediterranean oak forest. Journal of Ecology 105(3): 801–815. DOI: 10.1111/1365-2745.12711
52.	Sponagel H., Grottenthaler W., Hartmann K.-J., Hartwich R., Janetzko P., Joisten H. et al. 2005: Bodenkundliche Kartieranleitung. 5. Auflage. Ad-hoc-Arbeitsgruppe Boden der Staatlichen Geologischen Dienste und der Bundesanstalt für Geowissenschaften und Rohstoffe, Hannover.
53.	Vanmechelen L., Groenemans R. & Van Ranst E. 1997: Forest soil condition in Europe: Results of a large-scale soil survey. Technical Report. European Commission, UN/ECE, Ministry of the Flemish Community, Brussels, Geneva.

Aerts R. 1997: Climate, leaf litter chemistry and leaf litter decomposition in terrestrial ecosystems: a triangular relationship. Oikos 79(3): 439–449. DOI: 10.2307/3546886

Arbeitskreis für Bodensystematik 1985: Systematik der Böden der Bundesrepublik Deutschland, Kurzfassung. Mitteilungen der Deutschen Bodenkundlichen Gesellschaft 44: 1–91.

Berki I., Móricz N., Rasztovits E. & Vig P. 2007: A bükk szárazság tolerancia határának meghatározása. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds.): Erdő és klíma V. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 213–228.

Bidló A. 2014: Erdei ökoszisztémák szénkészletének klímafüggő változása. In: Mátyás Cs. (ed.): Agrárklíma: Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 106–111.

Bidló A. & Führer E. 2022: Szervesanyag (avar és humusz) készlet és lebomlása. In: Bartha D., Csóka Gy. & Mátyás Cs. (eds.): Az erdészeti tudományok története Magyarországon. Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának tanulmánykötete I. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 34–36.

Birck O., Kiss R., Márkus L., Solymos R. & Tallós P. 1962: A hosszúlejáratú erdőnevelési és fatermési kísérleti területek kitűzésének, felvételezésének és fenntartásának irányelvei. Erdészeti Kutatások 58(1–3): 217–259.

Bondor A. 1988: 25 éves a magyar szervezett, hosszú lejáratú fatermési kutatás. Erdészeti Lapok 37(10): 446–453. Teljes szöveg

Coûteaux M.M., Bottner P. & Berg B. 1995: Litter decomposition, climate and litter quality. Trends in Ecology & Evolution 10(2): 63–66. DOI: 10.1016/S0169-5347(00)88978-8

Coûteaux M., Sarmiento L., Bottner P., Acevedo D. & Thiéry J. 2002: Decomposition of standard plant material along an altitudinal transect (65–3968 m) in the tropical Andes. Soil Biology and Biochemistry 34(1): 69–78. DOI: 10.1016/S0038-0717(01)00155-9

Czúcz B., Gálhidy L. & Mátyás Cs. 2013: A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények 3(1): 39–53.

Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. & Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyesek és bükkösök egészségi állapotára. „Klíma-21” Füzetek 57: 64–73.

Davidson E.A. & Janssens I.A. 2006: Temperature sensitivity of soil carbon decomposition and feedbacks to climate change. Nature 440: 165–173. DOI: 10.1038/nature04514

Ellenberg H. 1988: Vegetation Ecology of Central Europe. 4th Edition, Cambridge University Press, Cambridge.

Fierer N., Allen A.S., Schimel J.P. & Holden P.A. 2003: Controls on microbial CO2 production: a comparison of surface and subsurface soil horizons. Global Change Biology 9(9): 1322–1332. DOI: 10.1046/j.1365-2486.2003.00663.x

Führer E. 2004: Carbon fixing capacity of the forests in Hungary. Hungarian Agricultural Research 13(3): 4–7.

Führer E. & Jagodics A. 2009: A klímajelző fafajú állományok szénkészlete. „Klíma-21” Füzetek 57: 43–55.

Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. „Klíma-21” Füzetek 61: 98–107.

Führer E., Horváth L., Jagodics A., Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115(3): 205–216.

Führer E. 2014: A talaj szervesanyag-tartalmának (avar, humusz, ásványi talaj) zonalitással összefüggő változása. In: Mátyás Cs. (ed.): Agrárklíma: Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 102–105.

Führer E. 2018: A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 27–42. DOI: 10.17164/EK.2018.002

Führer E., Heil B., Heilig D., Jagodics A. & Kovács G. 2022a: 48. Göcsej erdészeti táj. 48.2.1. Termőhelyi viszonyok. In: Führer E. (ed.): Magyarország erdészeti tájai V. Nyugat-Dunántúl erdészeti tájcsoport. Agrárminisztérium Nemzeti Földügyi Központ, Budapest, 554–558.

Führer E., Heil B., Heilig D., Jagodics A. & Kovács G. 2022b: 52. Kelet-zalai-dombság erdészeti táj. 52.2.1. Termőhelyi viszonyok. In: Führer E. (ed.): Magyarország erdészeti tájai VI. Dél-Dunántúl erdészeti tájcsoport. Agrárminisztérium Nemzeti Földügyi Központ, Budapest, 291–305.

Gálos B. & Vig P. 2014: Éghajlati tendenciák a Kárpát-medencében és Zala megyében. In: Mátyás Cs. (ed.): Agrárklíma: Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 7–16.

Gálos B., Führer E., Czimber K., Gulyás K., Bidló A., Hänsler A. et al. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119(4): 425–441.

Gere G. & Hargitai L. 1971: Az avar humifikációjának vizsgálata egy cseres-tölgyes erdőben. Erdészeti Kutatások 67(1): 21–28.

Giardina C.P. & Ryan M.G. 2000: Evidence that decomposition rates of organic carbon in mineral soil do not vary with temperature. Nature 404(6780): 858–861. DOI: 10.1038/35009076

Góber Z. 2005: A Zalaerdő Rt. kezelésében lévő területeken 2004-ben végbement erdőpusztulás értékelése. Erdészeti Lapok 140(5): 156–159. Teljes szöveg

Halász G. (ed.) 2006: Magyarország erdészeti tájai. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.

Hansen K., Vesterdahl L., Schmidt I.K., Gundersen P., Sevel L., Bastrup-Birk A. et al. 2009: Litterfall and nutrient return in five tree species in a common garden experiment. Forest Ecology and Management 257(10): 2133-2144. DOI: 10.1016/j.foreco.2009.02.021

HungaroMet: Meteorológiai Adattár. Homogenizált, rácspontokra interpolált napi éghajlati adatsorok. HungaroMet Nonprofit Zrt., Budapest. https://odp.met.hu/climate/homogenized_data/gridded_data_series/daily_data_series/ (Letöltés időpontja: 2023.07.03.)

Jagodics A. & Führer E. 2023: Klímaváltozás hatása az erdő avar- és humuszrétegének szervesanyag mennyiségére és minőségére zalai bükkösök példáján. In: Koncz I. & Szova I. (eds.): Húsz éve az európai nemzeti tudományosság és a fiatal kutatók szolgálatában. A PEME XXVI. Nemzetközi PhD-Konferenciájának előadásai (Budapest, Miskolc, 2023. november). Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, Budapest–Miskolc, 81–91.

Jahn G. 1991: Temperate deciduous forests of Europe. In: Röhrig E. & Ulrich B. (eds.): Ecosystems of the world 7. Temperate deciduous forests. Elsevier, London, 377–502.

Járó Z. 1958: Alommennyiségek a magyar erdők egyes típusaiban. Erdészettudományi Közlemények 1: 151–162.

Járó Z. 1959: Az erdei alom. Erdészeti Lapok 94(8): 302–307. Teljes szöveg

Járó Z. 1963: A lomb bomlása különböző állományok alatt. Erdészeti Kutatások 59(1–2): 95–104.

Járó Z. & Mendlik G. 1986: A bükk általános és erdőművelési tulajdonságai. In: Bondor A. (ed.): A bükk. Akadémiai Kiadó, Budapest, 15–30.

Járó Z. 1990: A bükkösök szerves- és tápanyagforgalma. Erdészeti Kutatások 80–81: 83–98.

Knorr W., Prentice I.C., House J.I. & Holland E.A. 2005: Long-term sensitivity of soil carbon turnover to warming. Nature 433(7023): 298–301. DOI: 10.1038/nature03226

Kollár T., Veperdi G. & Rédei K. 2018: A fatermési, erdőnevelési és hálózati tartamkísérletek múltja, jelene és jövője. Erdészeti Lapok 153(10): 306–310. Teljes szöveg

Kollár T. & Borovics A. 2021: A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények 11(2): 95–114. DOI: 10.17164/EK.2021.006

Kollár T. 2022: Bükk (Fagus sylvatica) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények 12(1): 5–29. DOI: 10.17164/EK.2022.01

Matala J., Kellomäki S. & Nuutinen T. 2008: Litterfall in relation to volume growth of trees: analysis based on literature. Scandinavian Journal of Forest Research 23(3): 194–202. DOI: 10.1080/02827580802036176

Mátyás Cs., Führer E., Berki I., Csóka Gy., Drüszler Á., Lakatos F. et al. 2010: Erdők a szárazsági határon. „Klíma21” Füzetek 61: 84–97.

McGill W.B. 1996: Review and classification of ten soil organic matter (SOM) models. In: Powlson D.S., Smith P. &

Smith J.U. (eds.): Evaluation of organic matter models using existing, long-term datasets. NATO ASI Series, Vol. 38. Springer, Berlin, Heidelberg, 111–132. DOI: 10.1007/978-3-642-61094-3_9

Melillo J.M., Steudler P.A., Aber J.D., Newkirk K., Lux H., Bowles F.P. et al. 2002: Soil warming and carbon-cycle feedbacks to the climate system. Science 298(5601): 2173–2176. DOI: 10.1126/science.1074153

Mendlik G. & Birck O. 1968: Bükköseink fatermési vizsgálata. Erdészeti Kutatások 64(1–3): 31–49.

Molnár M. & Lakatos F. 2009: Bükkpusztulás Zala megyében. „Klíma-21” Füzetek 57: 74–82.

Pántos Gy., Pántosné Derimova T. & Vahaye G.A. 1981: Erdei ökoszisztémák avartakarójának száraz- és tápanyagtartalma, valamint átalakulása. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1981(1): 91–106.

Portillo-Estrada M., Pihlatie M., Korhonen J.F.J., Levula J., Frumau A.K.F., Ibrom A. et al. 2016: Climatic controls on leaf litter decomposition across European forests and grasslands revealed by reciprocal litter transplantation experiments. Biogeosciences 13(5): 1621–1633. DOI: 10.5194/bg-13-1621-2016

Santonja M., Fernandez C., Proffit M., Gers Ch., Gauquelin Th., Reiter I.M. et al. 2017: Plant litter mixture partly mitigates the negative effects of extended drought on soil biota and litter decomposition in a Mediterranean oak forest. Journal of Ecology 105(3): 801–815. DOI: 10.1111/1365-2745.12711

Sponagel H., Grottenthaler W., Hartmann K.-J., Hartwich R., Janetzko P., Joisten H. et al. 2005: Bodenkundliche Kartieranleitung. 5. Auflage. Ad-hoc-Arbeitsgruppe Boden der Staatlichen Geologischen Dienste und der Bundesanstalt für Geowissenschaften und Rohstoffe, Hannover.

Vanmechelen L., Groenemans R. & Van Ranst E. 1997: Forest soil condition in Europe: Results of a large-scale soil survey. Technical Report. European Commission, UN/ECE, Ministry of the Flemish Community, Brussels, Geneva.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Jagodics A. és Führer E. (2024): Az avar és a humusztakaró vizsgálata zalai bükkösökben összefüggésben az időjárással. Erdészettudományi Közlemények, 14(2): 13-14. DOI: 10.17164/EK.2024.07

előző | következő

14. évfolyam 2. szám,
13-14. oldal

DOI: 10.17164/EK.2024.07

Közlésre elfogadva:
2025. január 8.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Cseke K., Borovics A., Jagodics A., Lados B. B., Nagy L., Benke A. és Kollár T. (2024): A gyérítések lehetséges hatása bükk állományok genetikai szerkezetére – három hosszúlejáratú, erdőnevelési sor genetikai és fatermési szempontú értékelése. Erdészettudományi Közlemények, 14(2): 17-18.
2.	Kollár T. (2022): Bükk (Fagus sylvatica) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 5-29.
3.	Sass V., Ódor P. és Bidló A. (2020): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 69-82.
4.	Visiné R. E., Hofmann T., Albert L. és Mátyás Cs. (2018): Az antioxidáns rendszer, mint a bükk (Fagus sylvatica L.) klimatikus alkalmazkodóképességének lehetséges indikátora. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 25-35.
5.	Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.
6.	Zagyvainé K. A., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2013): Az erdei avar tömege és víztartó képessége közötti összefüggés. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 79-88.

Cseke K., Borovics A., Jagodics A., Lados B. B., Nagy L., Benke A. és Kollár T. (2024): A gyérítések lehetséges hatása bükk állományok genetikai szerkezetére – három hosszúlejáratú, erdőnevelési sor genetikai és fatermési szempontú értékelése. Erdészettudományi Közlemények, 14(2): 17-18.

Kollár T. (2022): Bükk (Fagus sylvatica) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 5-29.

Sass V., Ódor P. és Bidló A. (2020): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 69-82.

Visiné R. E., Hofmann T., Albert L. és Mátyás Cs. (2018): Az antioxidáns rendszer, mint a bükk (Fagus sylvatica L.) klimatikus alkalmazkodóképességének lehetséges indikátora. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 25-35.

Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.

Zagyvainé K. A., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2013): Az erdei avar tömege és víztartó képessége közötti összefüggés. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 79-88.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.
2.	Führer E., Csiha I., Szabados I., Pödör Z. és Jagodics A. (2014): Egy cseres faállomány föld feletti és föld alatti szerves-anyagának meghatározása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 109-119.
3.	Führer E., Edelényi M., Jagodics A., Jereb L., Horváth L., Kern Z., Móring A., Szabados I. és Pödör Z. (2016): Az időjárás hatása egy időskorú bükkös évenkénti körlap-növekedésére. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 61-78.
4.	Führer E. (2018): A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 27-42.
5.	Gálos B. és Führer E. (2018): A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 43-55.

Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.

Führer E., Csiha I., Szabados I., Pödör Z. és Jagodics A. (2014): Egy cseres faállomány föld feletti és föld alatti szerves-anyagának meghatározása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 109-119.

Führer E., Edelényi M., Jagodics A., Jereb L., Horváth L., Kern Z., Móring A., Szabados I. és Pödör Z. (2016): Az időjárás hatása egy időskorú bükkös évenkénti körlap-növekedésére. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 61-78.

Führer E. (2018): A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 27-42.

Gálos B. és Führer E. (2018): A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 43-55.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.