A tápanyag-utánpótlás hatása az akác (Robinia pseudoacacia L.) levélben történő elemakkumulációjára: egy Tápiószelén létesült kísérlet eredményei

Benke Attila; Toldi Valter; Süle Tamás; Bereczki Katalin

Erdészettudományi Közlemények / 14. évfolyam / 2. szám / 15-16. oldal
előző | következő

A tápanyag-utánpótlás hatása az akác (Robinia pseudoacacia L.) levélben történő elemakkumulációjára: egy Tápiószelén létesült kísérlet eredményei

Benke Attila, Toldi Valter, Süle Tamás és Bereczki Katalin

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Benke Attila

Cím: H-9600 Sárvár, Várkerület 30/A.

e-mail cím: benke.attila[at]uni-sopron.hu

Kivonat

A gyakran marginális környezeti feltételek között folytatott ültetvényszerű fatermesztés alapja a korlátozott adottságokat lehető legjobban hasznosítani képes fajták alkalmazása. Kutatásunk során ezért gyenge homoki termőhelyen létesített kísérleti ipari faültetvényben vizsgáltuk különböző akácklónok tápanyag-hasznosítási képességét, levélzetük tápelemtartalma alapján. A kísérletben négy kísérleti klón (OBE01, OBE34, OBE53, OBE69) vizsgálata folyt különböző tápanyag-utánpótlás kezelések mellett. Az egyes klónok elemhasznosítás képességét a levelek nitrogén-, foszfor-, kálium-, vas-, mangán-, réz-, cink- és nikkeltartalma alapján értékeltük, a kezelések levél elemtartalomra gyakorolt hatását pedig módosított z-érték számításával elemeztük. Bár klónonként és elemenként változó mértékben, de a tisztán műtrágya kezelés jellemzően negatív hatással volt az akácklónok makro- és mikroelem felvételére (13 szignifikánsan negatív és 5 pozitív kapcsolat), szemben a szerves trágyát is tartalmazó kezelésekkel, melyek hatása döntően pozitív volt (12 szignifikánsan negatív és 27 pozitív kapcsolat). A klónok közül az OBE53-as elemfelvétele mutatta a legszorosabb kapcsolatot a tápanyag-utánpótlással.

Kulcsszavak: fehér akác, tápanyag-utánpótlás, z-érték, makro- és mikroelem, tápanyag-hasznosítás

Hivatkozott irodalom34

1.	Ábri T., Keserű Z., Borovics A., Rédei K. & Csajbók J. 2022: Comparison of Juvenile, Drought Tolerant Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Clones with Regard to Plant Physiology and Growth Characteristics in Eastern Hungary: Early Evaluation. Forests 13(2). DOI: 10.3390/f13020292
2.	Ågren G.I. 2008: Stoichiometry and Nutrition of Plant Growth in Natural Communities. Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics 39: 153–170. DOI: 10.1146/annurev.ecolsys.39.110707.173515
3.	Ågren G.I. & Weih M. 2012: Plant stoichiometry at different scales: Element concentration patterns reflect environment more than genotype. New Phytologist 194(4): 944–952. DOI: 10.1111/j.1469-8137.2012.04114.x
4.	Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály 2023: Magyarország erdeinek összefoglaló adatai 2022. https://nfk.gov.hu/Magyarorszag_erdeivel_kapcsolatos_adatok_news_513
5.	Bartha D., Csiszár Á. & Zsigmond V. 2008: Black locust (Robinia pseudoacacia L.). In: Botta-Dukát Z. and Balogh L. (eds.): The most important invasive plants in Hungary. Institute of Ecology and Botany Hungarian Academy of Sciences, Vácrátót, 63–76.
6.	Bedbabis S., Ferrara G., Ben Rouina B. & Boukhris M. 2010: Effects of irrigation with treated wastewater on olive tree growth, yield and leaf mineral elements at short term. Scientia Horticulturae 126(3): 345–350. DOI: 10.1016/j.scienta.2010.07.020
7.	Boshkovski B., Tzerakis C., Doupis G., Zapolska A., Kalaitzidis C. & Koubouris G. 2020: Relationships of Spectral Reflectance with Plant Tissue Mineral Elements of Common Bean (Phaseolus vulgaris L.) Under Drought and Salinity Stresses. Communications in Soil Science and Plant Analysis 51(5): 675–686. DOI: 10.1080/00103624.2020.1729789
8.	Brewster R. 2023: Paint.net (Version 5.0.3) [C#, C++, C++/CLI]. https://getpaint.net/
9.	Chen R., Zhu J., Zhao J., Shi X., Shi W., Zhao Y. et al. 2023: Relationship between Leaf Scorch Occurrence and Nutrient Elements and Their Effects on Fruit Qualities in Chinese Chestnut Orchards. Forests 14(1). DOI: 10.3390/f14010071
10.	Dehelean A., Cristea G., Balazs Z., Magdas D. A., Feher I., Voica C. & Puscas R.H. 2019: Macro- and Microelemental Distribution in Phaseolus Vulgaris L. Tissue Irrigated with Water with Varying Isotopic Compositions. Analytical Letters 52(1): 111–126. DOI: 10.1080/00032719.2018.1431655
11.	Gu Z., Eils R. & Schlesner M. 2016: Complex heatmaps reveal patterns and correlations in multidimensional genomic data. Bioinformatics 32(18): 2847–2849. DOI: 10.1093/bioinformatics/btw313
12.	Hančević K., Radić T., Pasković I. & Urlić B. 2018: Biochemical and physiological responses to long-term Citrus tristeza virus infection in Mexican lime plants. Plant Pathology 67(4): 987–994. DOI: 10.1111/ppa.12799
13.	Houdegbe A.C., Achigan-Dako E.G., Sogbohossou E.O.D., Schranz M.E., Odindo A.O. & Sibiya J. 2022: Leaf elemental composition analysis in spider plant [Gynandropsis gynandra L. (Briq.)] differentiates three nutritional groups. Frontiers in Plant Science 13. DOI: 10.3389/fpls.2022.841226
14.	Keresztesi B. 1983: Breeding and cultivation of black locust, Robinia pseudoacacia, in Hungary. Forest Ecology and Management 6(3): 217–244. DOI: 10.1016/S0378-1127(83)80004-8
15.	Kruskal W.H. & Wallis W.A. 1952: Use of Ranks in One-Criterion Variance Analysis. Journal of the American Statistical Association 47(260): 583–621. DOI: 10.1080/01621459.1952.10483441
16.	Lê S., Josse J. & Husson F. 2008: FactoMineR: An R Package for Multivariate Analysis. Journal of Statistical Software 25(1). DOI: 10.18637/jss.v025.i01
17.	Lett B. 2021: Amit a számok mutatnak – Az erdőtelepítések tapasztalatai 1920–2020. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron. http://publicatio.uni-sopron.hu/2169/1/EVGI_kozlemenyek_15_ASZM_Erdotelepitesek_tapasztalat_egyben.pdf
18.	Lett B., Horváth S. & Fülöp V.G. 2020: Amit a számok mutatnak az akácról Az akácgazdálkodás szerepe a magyar erdőgazdálkodásban. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron. http://publicatio.uni-sopron.hu/1957/1/EVGK_13_Akacgazdalkodas_szerepe_a_magyar_erdogazdalkodasban.pdf
19.	Li Y., Song H., Zhou L., Xu Z. & Zhou G. 2019: Vertical distributions of chlorophyll and nitrogen and their associations with photosynthesis under drought and rewatering regimes in a maize field. Agricultural and Forest Meteorology 272–273: 40–54. DOI: 10.1016/j.agrformet.2019.03.026
20.	Ma C., Zhang W., Wu M., Xue Y., Ma L. & Zhou J. 2013: Effect of aboveground intervention on fine root mass, production, and turnover rate in a Chinese cork oak (Quercus variabilis Blume) forest. Plant and Soil 368(1): 201–214. DOI: 10.1007/s11104-012-1512-0
21.	Németh J., Pogrányi K., Horváth S. & Németh M. 2022: Új akác fajtákkal létesített ültetvények a fenntartható jövőért. https://fataj.hu/wp-content/uploads/2022/05/AKAC_Silvanus_HU.pdf
22.	Oliveira S.R., Gomes Neto J.A., Nóbrega J.A. & Jones B.T. 2010: Determination of macro- and micronutrients in plant leaves by high-resolution continuum source flame atomic absorption spectrometry combining instrumental and sample preparation strategies. Spectrochimica Acta Part B: Atomic Spectroscopy 65(4): 316–320. DOI: 10.1016/j.sab.2010.02.003
23.	Pearson K. 1901: LIII. On lines and planes of closest fit to systems of points in space. The London, Edinburgh, and Dublin Philosophical Magazine and Journal of Science 2(11): 559–572. DOI: 10.1080/14786440109462720
24.	R Core Team. 2022: R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing. http://www.R-project.org/
25.	Shapiro S.S. & Wilk M.B. 1965: An Analysis of Variance Test for Normality (Complete Samples). Biometrika 52: 591–611.
26.	Tinkov A.A., Nemereshina O.N., Suliburska J., Gatiatulina E.R., Regula J., Nikonorov A.A. & Skalny, A.V. 2016: Comparative Analysis of the Trace Element Content of the Leaves and Roots of Three Plantago Species. Biological Trace Element Research 173(1): 225–230. DOI: 10.1007/s12011-016-0626-2
27.	Wang M., Li G. & Liu Y. 2022: Nursery fertilization affected field performance and nutrient resorption of Populus tomentosa Carr. Ploidy levels. iForest - Biogeosciences and Forestry 15(1): 16–23. DOI: 10.3832/ifor3912-014
28.	Wang Z., Xia C., Yu D. & Wu Z. 2015: Low-temperature induced leaf elements accumulation in aquatic macrophytes across Tibetan Plateau. Ecological Engineering 75: 1–8. DOI: 10.1016/j.ecoleng.2014.11.015
29.	Watanabe T., Broadley M.R., Jansen S., White P.J., Takada J., Satake K. et al. 2007: Evolutionary control of leaf element composition in plants. New Phytologist 174(3): 516–523. DOI: 10.1111/j.1469-8137.2007.02078.x
30.	Wickham H. 2016: ggplot2: Elegant Graphics for Data Analysis (2nd ed. 2016). Springer-Verlag GmbH, Heidelberg. DOI: 10.1007/978-3-319-24277-4
31.	Wickham H., François R., Henry L., Müller K. & Vaughan D. 2023: dplyr: A Grammar of Data Manipulation (Version 1.1.2). https://cran.r-project.org/web/packages/dplyr/index.html
32.	Wilcoxon F. 1945: Individual Comparisons by Ranking Methods. Biometrics Bulletin 1(6): 80–83. DOI: 10.2307/3001968
33.	Yan Z., Hou X., Han W., Ma S., Shen H., Guo Y. et al. 2019: Effects of nitrogen and phosphorus supply on stoichiometry of six elements in leaves of Arabidopsis thaliana. Annals of Botany 123(3): 441–450. DOI: 10.1093/aob/mcy169
34.	Yang H. 2018: Effects of nitrogen and phosphorus addition on leaf nutrient characteristics in a subtropical forest. Trees 32(2): 383–391. DOI: 10.1007/s00468-017-1636-1

Ábri T., Keserű Z., Borovics A., Rédei K. & Csajbók J. 2022: Comparison of Juvenile, Drought Tolerant Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Clones with Regard to Plant Physiology and Growth Characteristics in Eastern Hungary: Early Evaluation. Forests 13(2). DOI: 10.3390/f13020292

Ågren G.I. 2008: Stoichiometry and Nutrition of Plant Growth in Natural Communities. Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics 39: 153–170. DOI: 10.1146/annurev.ecolsys.39.110707.173515

Ågren G.I. & Weih M. 2012: Plant stoichiometry at different scales: Element concentration patterns reflect environment more than genotype. New Phytologist 194(4): 944–952. DOI: 10.1111/j.1469-8137.2012.04114.x

Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály 2023: Magyarország erdeinek összefoglaló adatai 2022. https://nfk.gov.hu/Magyarorszag_erdeivel_kapcsolatos_adatok_news_513

Bartha D., Csiszár Á. & Zsigmond V. 2008: Black locust (Robinia pseudoacacia L.). In: Botta-Dukát Z. and Balogh L. (eds.): The most important invasive plants in Hungary. Institute of Ecology and Botany Hungarian Academy of Sciences, Vácrátót, 63–76.

Bedbabis S., Ferrara G., Ben Rouina B. & Boukhris M. 2010: Effects of irrigation with treated wastewater on olive tree growth, yield and leaf mineral elements at short term. Scientia Horticulturae 126(3): 345–350. DOI: 10.1016/j.scienta.2010.07.020

Boshkovski B., Tzerakis C., Doupis G., Zapolska A., Kalaitzidis C. & Koubouris G. 2020: Relationships of Spectral Reflectance with Plant Tissue Mineral Elements of Common Bean (Phaseolus vulgaris L.) Under Drought and Salinity Stresses. Communications in Soil Science and Plant Analysis 51(5): 675–686. DOI: 10.1080/00103624.2020.1729789

Brewster R. 2023: Paint.net (Version 5.0.3) [C#, C++, C++/CLI]. https://getpaint.net/

Chen R., Zhu J., Zhao J., Shi X., Shi W., Zhao Y. et al. 2023: Relationship between Leaf Scorch Occurrence and Nutrient Elements and Their Effects on Fruit Qualities in Chinese Chestnut Orchards. Forests 14(1). DOI: 10.3390/f14010071

Dehelean A., Cristea G., Balazs Z., Magdas D. A., Feher I., Voica C. & Puscas R.H. 2019: Macro- and Microelemental Distribution in Phaseolus Vulgaris L. Tissue Irrigated with Water with Varying Isotopic Compositions. Analytical Letters 52(1): 111–126. DOI: 10.1080/00032719.2018.1431655

Gu Z., Eils R. & Schlesner M. 2016: Complex heatmaps reveal patterns and correlations in multidimensional genomic data. Bioinformatics 32(18): 2847–2849. DOI: 10.1093/bioinformatics/btw313

Hančević K., Radić T., Pasković I. & Urlić B. 2018: Biochemical and physiological responses to long-term Citrus tristeza virus infection in Mexican lime plants. Plant Pathology 67(4): 987–994. DOI: 10.1111/ppa.12799

Houdegbe A.C., Achigan-Dako E.G., Sogbohossou E.O.D., Schranz M.E., Odindo A.O. & Sibiya J. 2022: Leaf elemental composition analysis in spider plant [Gynandropsis gynandra L. (Briq.)] differentiates three nutritional groups. Frontiers in Plant Science 13. DOI: 10.3389/fpls.2022.841226

Keresztesi B. 1983: Breeding and cultivation of black locust, Robinia pseudoacacia, in Hungary. Forest Ecology and Management 6(3): 217–244. DOI: 10.1016/S0378-1127(83)80004-8

Kruskal W.H. & Wallis W.A. 1952: Use of Ranks in One-Criterion Variance Analysis. Journal of the American Statistical Association 47(260): 583–621. DOI: 10.1080/01621459.1952.10483441

Lê S., Josse J. & Husson F. 2008: FactoMineR: An R Package for Multivariate Analysis. Journal of Statistical Software 25(1). DOI: 10.18637/jss.v025.i01

Lett B. 2021: Amit a számok mutatnak – Az erdőtelepítések tapasztalatai 1920–2020. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron. http://publicatio.uni-sopron.hu/2169/1/EVGI_kozlemenyek_15_ASZM_Erdotelepitesek_tapasztalat_egyben.pdf

Lett B., Horváth S. & Fülöp V.G. 2020: Amit a számok mutatnak az akácról Az akácgazdálkodás szerepe a magyar erdőgazdálkodásban. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron. http://publicatio.uni-sopron.hu/1957/1/EVGK_13_Akacgazdalkodas_szerepe_a_magyar_erdogazdalkodasban.pdf

Li Y., Song H., Zhou L., Xu Z. & Zhou G. 2019: Vertical distributions of chlorophyll and nitrogen and their associations with photosynthesis under drought and rewatering regimes in a maize field. Agricultural and Forest Meteorology 272–273: 40–54. DOI: 10.1016/j.agrformet.2019.03.026

Ma C., Zhang W., Wu M., Xue Y., Ma L. & Zhou J. 2013: Effect of aboveground intervention on fine root mass, production, and turnover rate in a Chinese cork oak (Quercus variabilis Blume) forest. Plant and Soil 368(1): 201–214. DOI: 10.1007/s11104-012-1512-0

Németh J., Pogrányi K., Horváth S. & Németh M. 2022: Új akác fajtákkal létesített ültetvények a fenntartható jövőért. https://fataj.hu/wp-content/uploads/2022/05/AKAC_Silvanus_HU.pdf

Oliveira S.R., Gomes Neto J.A., Nóbrega J.A. & Jones B.T. 2010: Determination of macro- and micronutrients in plant leaves by high-resolution continuum source flame atomic absorption spectrometry combining instrumental and sample preparation strategies. Spectrochimica Acta Part B: Atomic Spectroscopy 65(4): 316–320. DOI: 10.1016/j.sab.2010.02.003

Pearson K. 1901: LIII. On lines and planes of closest fit to systems of points in space. The London, Edinburgh, and Dublin Philosophical Magazine and Journal of Science 2(11): 559–572. DOI: 10.1080/14786440109462720

R Core Team. 2022: R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing. http://www.R-project.org/

Shapiro S.S. & Wilk M.B. 1965: An Analysis of Variance Test for Normality (Complete Samples). Biometrika 52: 591–611.

Tinkov A.A., Nemereshina O.N., Suliburska J., Gatiatulina E.R., Regula J., Nikonorov A.A. & Skalny, A.V. 2016: Comparative Analysis of the Trace Element Content of the Leaves and Roots of Three Plantago Species. Biological Trace Element Research 173(1): 225–230. DOI: 10.1007/s12011-016-0626-2

Wang M., Li G. & Liu Y. 2022: Nursery fertilization affected field performance and nutrient resorption of Populus tomentosa Carr. Ploidy levels. iForest - Biogeosciences and Forestry 15(1): 16–23. DOI: 10.3832/ifor3912-014

Wang Z., Xia C., Yu D. & Wu Z. 2015: Low-temperature induced leaf elements accumulation in aquatic macrophytes across Tibetan Plateau. Ecological Engineering 75: 1–8. DOI: 10.1016/j.ecoleng.2014.11.015

Watanabe T., Broadley M.R., Jansen S., White P.J., Takada J., Satake K. et al. 2007: Evolutionary control of leaf element composition in plants. New Phytologist 174(3): 516–523. DOI: 10.1111/j.1469-8137.2007.02078.x

Wickham H. 2016: ggplot2: Elegant Graphics for Data Analysis (2nd ed. 2016). Springer-Verlag GmbH, Heidelberg. DOI: 10.1007/978-3-319-24277-4

Wickham H., François R., Henry L., Müller K. & Vaughan D. 2023: dplyr: A Grammar of Data Manipulation (Version 1.1.2). https://cran.r-project.org/web/packages/dplyr/index.html

Wilcoxon F. 1945: Individual Comparisons by Ranking Methods. Biometrics Bulletin 1(6): 80–83. DOI: 10.2307/3001968

Yan Z., Hou X., Han W., Ma S., Shen H., Guo Y. et al. 2019: Effects of nitrogen and phosphorus supply on stoichiometry of six elements in leaves of Arabidopsis thaliana. Annals of Botany 123(3): 441–450. DOI: 10.1093/aob/mcy169

Yang H. 2018: Effects of nitrogen and phosphorus addition on leaf nutrient characteristics in a subtropical forest. Trees 32(2): 383–391. DOI: 10.1007/s00468-017-1636-1

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Benke A., Toldi V., Süle T. és Bereczki K. (2024): A tápanyag-utánpótlás hatása az akác (Robinia pseudoacacia L.) levélben történő elemakkumulációjára: egy Tápiószelén létesült kísérlet eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 14(2): 15-16. DOI: 10.17164/EK.2024.08

előző | következő

14. évfolyam 2. szám,
15-16. oldal

DOI: 10.17164/EK.2024.08

Közlésre elfogadva:
2025. január 14.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Ábri T., Keserű Zs. és Rédei K. (2022): A 'Nyírségi' akác (Robinia pseudoacacia 'Nyírségi') növekedési viszonyai. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 31-42.
2.	Harta I., Winkler D. és Füleky Gy. (2018): Újraerdősítés hatása a talaj tulajdonságaira és a mezofaunára (Collembola) egykori szántóföldi műtrágyázási tartamkísérleti területen. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 83-97.
3.	Ónodi G. (2016): Az idegenhonos, illetve inváziós fafajok élőhelyformáló hatásai. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 101-113.
4.	Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.
5.	Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Rásó J. és Kamandiné V. Á. (2013): Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 89-95.

Ábri T., Keserű Zs. és Rédei K. (2022): A 'Nyírségi' akác (Robinia pseudoacacia 'Nyírségi') növekedési viszonyai. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 31-42.

Harta I., Winkler D. és Füleky Gy. (2018): Újraerdősítés hatása a talaj tulajdonságaira és a mezofaunára (Collembola) egykori szántóföldi műtrágyázási tartamkísérleti területen. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 83-97.

Ónodi G. (2016): Az idegenhonos, illetve inváziós fafajok élőhelyformáló hatásai. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 101-113.

Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.

Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Rásó J. és Kamandiné V. Á. (2013): Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 89-95.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Benke A., Cseke K. és Borovics A. (2011): Dunántúli Leuce nyár populációk genetikai vizsgálata RAPD és cpDNS markerekkel. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 83-93.
2.	Cseke K., Benke A. és Borovics A. (2011): Nyár genotípusok azonosítása DNS ujjlenyomatuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 107-114.
3.	Cseke K., Köbölkuti Z. A., Benke A., Rumi A., Báder M., Borovics A. és Németh R. (2020): Nemesnyár klónok faanyagtani jellemzőkhöz köthető génjeinek genetikai változatossága. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 5-16.
4.	Benke A., Köbölkuti Z. A., Cseke K., Borovics A. és Tóth E. Gy. (2022): Szárazságtűrésben szerepet játszó SNP-k azonosítása kocsánytalan tölgy populációkban: alapkutatási eredmények a fenntartható tölgygazdálkodásért. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 77-90.
5.	Cseke K., Borovics A., Jagodics A., Lados B. B., Nagy L., Benke A. és Kollár T. (2024): A gyérítések lehetséges hatása bükk állományok genetikai szerkezetére – három hosszúlejáratú, erdőnevelési sor genetikai és fatermési szempontú értékelése. Erdészettudományi Közlemények, 14(2): 17-18.
6.	Horváth B., Nagy-Khell M., Farkas M., Németh T. M., Bereczki K., Bolla B., Jeczó V., Kiss L., Toldi V., Fonyó T. és Illés G. (2024): A Remetekert Erdőrezervátum (ER-37) faállományszerkezet, fekvő holtfa és termőhely vizsgálatának eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 14(2): 21-22.

Benke A., Cseke K. és Borovics A. (2011): Dunántúli Leuce nyár populációk genetikai vizsgálata RAPD és cpDNS markerekkel. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 83-93.

Cseke K., Benke A. és Borovics A. (2011): Nyár genotípusok azonosítása DNS ujjlenyomatuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 107-114.

Cseke K., Köbölkuti Z. A., Benke A., Rumi A., Báder M., Borovics A. és Németh R. (2020): Nemesnyár klónok faanyagtani jellemzőkhöz köthető génjeinek genetikai változatossága. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 5-16.

Benke A., Köbölkuti Z. A., Cseke K., Borovics A. és Tóth E. Gy. (2022): Szárazságtűrésben szerepet játszó SNP-k azonosítása kocsánytalan tölgy populációkban: alapkutatási eredmények a fenntartható tölgygazdálkodásért. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 77-90.

Cseke K., Borovics A., Jagodics A., Lados B. B., Nagy L., Benke A. és Kollár T. (2024): A gyérítések lehetséges hatása bükk állományok genetikai szerkezetére – három hosszúlejáratú, erdőnevelési sor genetikai és fatermési szempontú értékelése. Erdészettudományi Közlemények, 14(2): 17-18.

Horváth B., Nagy-Khell M., Farkas M., Németh T. M., Bereczki K., Bolla B., Jeczó V., Kiss L., Toldi V., Fonyó T. és Illés G. (2024): A Remetekert Erdőrezervátum (ER-37) faállományszerkezet, fekvő holtfa és termőhely vizsgálatának eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 14(2): 21-22.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.