Erdészettudományi Közlemények / 14. évfolyam / 2. szám / 21-22. oldal
előző | következő

A Remetekert Erdőrezervátum (ER-37) faállományszerkezet, fekvő holtfa és termőhely vizsgálatának eredményei

Horváth Bálint, Nagy-Khell Melinda, Farkas Máté, Németh Tamás Márton, Bereczki Katalin, Bolla Bence, Jeczó Virág, Kiss Lászlóné, Toldi Valter, Fonyó Tamás és Illés Gábor

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Horváth Bálint

Cím: 9600 Sárvár, Várkerület 30/A.

e-mail cím: horvath.balint[at]uni-sopron.hu

Kivonat

A hazai erdőrezervátumok monitorozása 2005-ben kezdődött, napjainkig közel 40 magterület felmérése történt meg a hosszú távú vizsgálatsorozatok részeként. A Remetekert Erdőrezervátum alapfelmérésére 2022-ben került sor, többek között termőhelyi és faállomány szerkezeti vizsgálatok elvégzésével, amelyet a domborzatmodell megszerkesztésével és a fekvő holtfa mennyiségének felmérésével egészítettünk ki. A vizsgált középkorú, zárt szálerdő elsősorban agyagbemosódásos barna erdőtalajon áll, amelynek tápanyagtartalma megfelelő termőhelyi feltételeket biztosít az állományalkotó dombvidéki bükkös és gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőknek. A terület domináns fafaja a kocsánytalan tölgy volt, emellett magasabb törzsszámban a bükk és a gyertyán fordult elő, átlagos élőfakészletük 556 m3/ha, állománysűrűségük 762 törzs/ha volt. Az első lombkoronaszintet alkotó fák átlagosan kb. 20 méter magasak, a második lombkoronaszint magassága átlagosan 14 méter körüli. A fekvő holtfa eloszlása egyenlőtlen volt, mennyisége átlagosan 24,8 m3/ha.

Kulcsszavak: monitorozás, bükk, kocsánytalan tölgy, gyertyán, dendrometria, földi lézerszkennelés

Hivatkozott irodalom28

  • Aicardi I., Dabove P., Lingua A.M. & Piras M. 2016: Integration between TLS and UAV photogrammetry techniques for forestry applications. iForest - Biogeosciences and Forestry 10(1): 41–47. DOI: 10.3832/ifor1780-009
  • Bartha D., Bidló A., Borhidi A., Bölöni J., Czájlik P., Esztó P., Forró E., Hahn I., Horváth F., Kovács G., Maglóczky Zs., Mázsa K., Oroszi S., Siller I., Somogyi Z., Standovár T., Temesi G. & Traser Gy. 2002: Az erdőrezervátum fogalma. In: Horváth & Borhidi (eds.): 15-16.
  • Christensen M., Hahn K., Mountford E.P., Ódor P., Standovár T., Rozenbergar D. et al. 2005: Dead wood in European beech (Fagus sylvatica) forest reserves. Forest Ecology and Management 210: 267–282. DOI: 10.1016/j.foreco.2005.02.032
  • Czájlik P. 1989: Vándortábortól az „őserdő” rezervátumig. In: Soproni Egyetem: Az Erdészeti és Faipari Egyetem lapja, ‚89/1 (természetvédelmi különszám), pp. 36–39.
  • Czájlik P. 1994: Megtörtént a magyarországi erdőrezervátum-hálózat végleges kijelölése. Környezet és Fejlődés 5(2):36-38.
  • Erdőtérkép 2024: Magyarországi Erdészeti Webtérkép. Elérés: https://erdoterkep.nebih.gov.hu/. Elérve: 2024. 03. 19.
  • GreenValley International 2024: LiDAR360 User Guide. LiDAR point cloud processing and analyzing software. https://greenvalleyintl.com/gvi/web/us/file/EN-LiDAR360_UserGuide.pdf
  • Horváth F. 2012: Módszertani fejlesztések az erdőrezervátumok hosszú távú faállomány-szerkezeti kutatásához. Doktori értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola, Sopron, 125 pp. Egyéb URL
  • Horváth F. & Borhidi A. (eds.) 2002: A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 289 pp.
  • Karpiński L., Maák I. & Wegierek P. 2021: The role of nature reserves in preserving saproxylic biodiversity: using longhorn beetles (Coleoptera: Cerambycidae) as bioindicators. The European Zoological Journal 88: 487–504. DOI: 10.1080/24750263.2021.1900427
  • Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J. & Vojkó A. (eds.) 2008: Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, 248 pp.
  • LaRue E.A., Wagner F.W., Fei S., Atkins J.W., Fahey R.T., Gough C.M. et al. 2020: Compatibility of Aerial and Terrestrial LiDAR for Quantifying Forest Structural Diversity. Remote Sensing 12(9): 1407 DOI: 10.3390/rs12091407
  • Luo X-L., Jiang N., Li H-B., Xiao H-X., Chen X-Z. & Zhou J-W. 2024: A High-Precision Modeling and Error Analysis Method for Mountainous and Canyon Areas Based on TLS and UAV Photogrammetry. IEEE Journal of Selected Topics in Applied Earth Observations and Remote Sensing 17: 7710–7724. DOI: 10.1109/JSTARS.2024.3382092
  • Mátyás Cs. 1993: Erdőrezervátum: új koncepció tör utat. Erdészeti Lapok 128 (1):13. Teljes szöveg Teljes szöveg
  • Ódor P., Bölöni J. & Standovár T. 2009: Felvételezési protokoll az aljnövényzet mintavételére az erdőrezervátum hosszú távú vizsgálatsorozat (HTV) keretében. Kézirat, ER Achivum Vácrátót, 2 p.
  • Ódor P., Heilman-Clausen J., Christensen M., Aude E., van Dort K. W., Piltaver A. et al. 2006: Diversity of dead wood inhabiting fungi and bryophytes in semi-natural beech forests in Europe. Biological Conservation 131: 58–71. DOI: 10.1016/j.biocon.2006.02.004
  • Ökológiai Kutatóközpont 2024: Remetekert Erdőrezervátum. Elérés: https://erdorezervatum.hu/Remetekert. Elérve: 2024. 03. 19.
  • Parviainen J., Kassioumis K., Bücking W., Hochbichler E., Päivinen R. & Little D. 2000: Forest reserves research network in Europe. Mission, Goals, Outputs, Linkages, Recommendations and Partners. Final Report, COST Action E4. The Finnish Forest Research Institute, Joensuu Research Station, 28 p.
  • Sabatini F.M., Burrascano S., Keeton W.S., Levers C., Linder M., Pötzschner F. et al. 2018: Where are Europe’s last primary forests? Diversity and Distributions 24 (10): 1426–1439. DOI: 10.1111/ddi.12778
  • Sabatini F.M., Hendrik B. et al. 2021: European primary forest database v2.0. SCIENTIFIC DATA 8(1) Paper: 220, 14 p. DOI: 10.1038/s41597-021-00988-7
  • Somogyi Z. 2002: 5. Az erdőrezervátumokban folytatandó kutatások általános célkitűzései In: Horváth & Borhidi (eds.): 83-87.
  • Standovár T., Ódor P., Aszalós R. & Gálhidy L. 2007: Sensitivity of ground layer vegetation diversity descriptors in indicating forest naturalness. Community Ecology 7: 199–209. DOI: 10.1556/ComEc.7.2006.2.7
  • Temesi G., Mázsa K. & Horváth F. 2002: 3. Az Erdőrezervátum-program jogi, szervezeti és infrastruktúrális keretei. In: Horváth & Borhidi (eds.): 27-59.
  • Torralba J., Carbonella-Rivera J.P., Ruiz L.Á. & Crespo-Peremarch P. 2022: Analyzing TLS Scan Distribution and Point Density for the Estimation of Forest Stand Structural Parameters. Forests 13(12): 2115. DOI: 10.3390/f13122115
  • Uhl B., Wölfing M. & Fiedler K. 2020: Understanding small-scale insect diversity patterns inside two nature reserves: the role of local and landscape factors. Biodiversity Conservation 29: 2399–2418. DOI: 10.1007/s10531-020-01981-z
  • Vandekerkhove K., De Keersmaeker L., Menke N., Meyer P. & Verschelde P. 2009: When nature takes over from man: Dead wood accumulation in previously managed oak and beech woodlands in North-western and Central Europe. Forest Ecology and Management 258(4): 425–235. DOI: 10.1016/j.foreco.2009.01.055
  • Wölfling M., Uhl B. & Fiedler K. 2020: Ecological Drift and Directional Community Change in an Isolated Mediterranean Forest Reserve—Larger Moth Species Under Higher Threat. Journal of Insect Science 7: 1–10. DOI: 10.1093/jisesa/ieaa097
  • 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Horváth B., Nagy-Khell M., Farkas M., Németh T. M., Bereczki K., Bolla B., Jeczó V., Kiss L., Toldi V., Fonyó T. és Illés G. (2024): A Remetekert Erdőrezervátum (ER-37) faállományszerkezet, fekvő holtfa és termőhely vizsgálatának eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 14(2): 21-22. DOI: 10.17164/EK.2024.11

    14. évfolyam 2. szám,
    21-22. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2024.11

    Közlésre elfogadva:
    2025. január 28.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    15

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    20

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

  • Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.
  • Horváth Cs. V., Tinya F., Kovács B. és Ódor P. (2021): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy pilisi gyertyános-tölgyes aljnövényzetére. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 55-68.
  • Baltazár T., Varga I. és Pejchal M. (2019): A fehér fagyöngy (Viscum album L.) által fertőzött gazdafák dendrometriai tulajdonságai közötti kapcsolatok vizsgálata a fertőzés erősségének függvényében. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 69-85.
  • Komlós M. és Kiss Cs. (2018): A fekvő holtfa mennyiségi és minőségi becslése a Soproni hegyvidék két patakvölgyében. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 99-111.
  • Hirka A., Pödör Z., Garamszegi B. és Csóka Gy. (2018): A magyarországi erdei aszálykárok fél évszázados trendjei (1962-2011). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 11-25.
  • Horváth B. (2016): A Soproni-hegyvidék gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdeiben előforduló éjszakai nagylepkék állatföldrajzi jellemzői. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 151-159.
  • Illés G., Kollár T., Veperdi G. és Führer E. (2014): A zalai faállományok magassági növekedésének és fatermésének kapcsolata a termőhelyi tényezőkkel. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 77-89.
  • Salamon-Albert É., Lőrincz P. és Csiszár Á. (2014): A fásszárú újulat ökofiziológiai válaszai cseres-tölgyes lékregenerációja során. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 83-94.
  • Frank N., Fülöp T. és Folcz Á. (2014): Fatérfogat-tarifa tábla ezüsthársas-bükkös állományokra. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 73-82.
  • Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.
  • Horváth B. (2013): Különböző erdőállományok diverzitásának összehasonlítása az éjszakai nagylepke közösségek alapján (Lepidoptera: Macroheterocera) fénycsapdák alkalmazásával. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 229-237.
  • Zagyvainé K. A., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2013): Az erdei avar tömege és víztartó képessége közötti összefüggés. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 79-88.
  • Czúcz B., Gálhidy L. és Mátyás Cs. (2013): A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 39-53.
  • Náhlik A., Dremmel L., Sándor Gy. és Tari T. (2012): A csemetekori vadrágás következményeinek vizsgálata rudas állományokban. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 163-172.
  • Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.

    • A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Horváth B. és Lakatos F. (2014): Éjszakai nagylepkék diverzitásának vizsgálata különböző korú gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőállományokban. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 185-196.
  • Horváth B. és Ambrus A. (2017): A tollascsápú araszoló (Colotis pennaria), nagy téliaraszoló (Erannis defoliaria) és aranysárga téliaraszoló (Eranis aurantiaria) vizsgálata jelölés-visszafogás módszerrel. Erdészettudományi Közlemények, 7(1): 59-67.
  • Garamszegi B., Nagy-Khell M., Farkas M. és Nagy L. (2018): Az időjárási viszonyok hatása mézgás éger és kocsányos tölgy állományok növekedésére talajvízháztartás javítását célzó beavatkozások mellett. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 9-16.
  • Winkler D. A., Németh T. M. és Traser Gy. N. (2013): Jellegzetes finnországi erdőtársulások ugróvillásközösségeinek vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 205-214.
  • Bolla B., Németh T. M. és Gácsi Zs. (2018): A vízháztartás vizsgálata néhány kiskunsági faállományban. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 37-50.
  • Németh T. M., Szabó O. és Móricz N. (2021): Fiatal somogyi kocsánytalan tölgyek és csertölgyek szárazságérzékenységének összehasonlító vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 27-40.
  • Benke A., Toldi V., Süle T. és Bereczki K. (2024): A tápanyag-utánpótlás hatása az akác (Robinia pseudoacacia L.) levélben történő elemakkumulációjára: egy Tápiószelén létesült kísérlet eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 14(2): 15-16.
  • Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.
  • Szabó A., Gribovszki Z., Bolla B., Balog K., Csáfordi P. és Tóth T. (2019): Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 87-97.
  • Bolla B. és Szabó A. (2020): A NAIK-ERTI hidro-meteorológiai monitoring rendszerének kezdeti eredményei a 2019. évi mérések alapján. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 41-54.
  • Szabó A., Gribovszki Z., Szolgay J., Kalicz P. és Bolla B. (2024): Talajvíz és a gyökérzóna kapcsolatának vizsgálata püspökladány-farkasszigeti mintaterületen a 2020-2023 közötti időszakban. Erdészettudományi Közlemények, 14(2): 19-20.
  • Illés G., Fonyó T., Pásztor L., Bakacsi Zs., Laborczi A., Szatmári G. és Szabó J. (2016): Az agrárklíma 2 projekt eredményei: Magyarország digitális talajtípus térképének előállítása. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 17-24.
  • Illés G. és Fonyó T. (2016): A klímaváltozás fatermésre gyakorolt várható hatásának becslése az AGRATéR projektben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 25-34.
  • Illés G., Kovács G. és Heil B. (2011): Nagyfelbontású digitális talajtérképezés a Vaskereszt erdőrezervátumban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 29-43.
  • Kovács G., Illés G., Mészáros D., Szabó O., Vigh A. és Heil B. (2012): A termőhelyi tényezők és a faállományviszonyok kapcsolatának jelenlegi és jövőbeni alakulása a noszlopi erdőtömbben I. Termőhelyi tényezők változása a noszlopi erdőtömbben. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 47-60.
  • Illés G., Kovács G., Laborczi A. és Pásztor L. (2014): Zala megye egységes talajtípus adatbázisának összeállítása klasszifikációs eljárásokkal. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 55-64.
  • Illés G. (2018): A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 105-118.
  • Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.
  • Illés G. és Móricz N. (2022): Hazai fafajok klímaanalóg területeinek vizsgálata a klímaváltozás tükrében. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 91-112.
  • Illés G. és Schiberna E. (2024): Erdőtelepítési potenciál becslése termőhelyi adatbázisok alapján. Erdészettudományi Közlemények, 14(1): 7-8.

    • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.