Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra

Szabó András; Gribovszki Zoltán; Bolla Bence; Balog Kitti; Csáfordi Péter; Tóth Tibor

Erdészettudományi Közlemények / 9. évfolyam / 2. szám / 87-97. oldal
előző | következő

Szabó András, Gribovszki Zoltán, Bolla Bence, Balog Kitti, Csáfordi Péter és Tóth Tibor

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Szabó András

Cím: H-1277 Budapest, Pf: 17.

e-mail cím: szabo.andras[at]erti.naik.hu

Kivonat

Az alföldi erdőállományok hidrológiai folyamatokban betöltött szerepe a mai napig vita tárgya. Ennek egyik oka a folyamatokban szerepet játszó, nagy számú és variabilitású lokális tényező.
Egy 2012-óta zajló kutatássorozat összesen 108 mintaponton, egyszeri mintavételezés, állományfelmérés és talajvíz monitoring segítségével vizsgálja az erdőállományok talajvízszintre és a talaj ionforgalomára gyakorolt hatását.
Az eredmények általánosságban az állományok alatti talajvíz depresszió és az ionakkumuláció tekintetében is megerősítették a hipotézisben megfogalmazottakat. Ugyanakkor rávilágítottak arra is, hogy fafajok eltérő vízfelvételi stratégiája, illetve az egyéb lokális tényezők (topográfiai elhelyezkedés, talajtextúra) alapvetően befolyásolják a lezajló folyamatokat.
A fentiekből következik, hogy az erdőállományok talajvízre gyakorolt hatását, nem helyes kizárólag azok nagyobb mértékű párologtatása alapján megbecsülni, ahhoz szükséges a tényezők komplex megközelítése. Ebben lehet lehet hasznos eszköz a talajvíz monitoringja és a talajban történő iontranszport vizsgálata is.

Kulcsszavak: erdőállományok vízháztartása, talajvízszint depresszió, ionakkumuláció

Hivatkozott irodalom15

1.	Balog K., Gribovszki Z., Szabó A., Jobbágy E.G., Nosetto M., Kuti L., et al. 2014: Alföldi telepített erdők hatása a felszín alatti sófelhalmozódásra sekély talajvizű területeken. Agrokémia és Talajtan 63: 249–268.
2.	Csáfordi P., Szabó A., Balog K., Gribovszki Z., Bidló A. & Tóth T. 2017: Factors controlling the daily change of water table during the growing season on the Great Hungarian Plain: a statistical approach. Environmental Earth Sciences 76(20): 675. DOI: 10.1007/s12665-017-7002-1
3.	Gőbölös A. 2002: A „vízhiányos” erdőgazdálkodás kérdései a Duna-Tisza közi homokháton. Hidrológiai Közlöny 82(6): 324–326.
4.	Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J. & Kucsara M. 2008: Riparian zone evapotranspiration estimation from diurnal groundwater level fluctuations. Journal of Hydrology 349(1-2): 6–17. DOI: 10.1016/j.jhydrol.2007.10.049
5.	Gribovszki Z., Kalicz P., Balog K., Szabó A. & Tóth T. 2014: Comparison of groundwater uptake and salt dynamics of an oak forest and of a pasture on the Hungarian Great Plain. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 10(1): 103–114. DOI: 10.2478/aslh-2014-0008
6.	Ijjász E. 1938: Az erdő szerepe a természet vízháztartásában. Hidrológiai Közlöny 18: 416–445.
7.	Járó Z. 1981: A hazai erdők vízfogyasztása. Agrártudományi közlemények 40(2-4): 353–356.
8.	Jobbágy E.G. & Jackson R.B. 2007: Groundwater and soil chemical changes under phreatophytic tree plantations. Journal of Geophysical Research 112: G02013. DOI: 10.1029/2006JG000246
9.	Keresztesi B. 1968: Morphological characteristics of the Robinia root system on different sites of the Great Hungarian Plain. In: International Symposium Methods of Productivity Studies in Root Systems and Rhizosphere Organisms, Moscow, 28 August – 12 Sept. Nauka, Leningrad, 86–95.
10.	Major P. 2002: Síkvidéki erdők hatása a vízháztartásra. Hidrológiai Közlöny 82(6): 319–324.
11.	Móricz N., Tóth T., Balog K., Szabó A., Rasztovits E. & Gribovszki Z. 2016: Groundwater uptake of forest and agricultural land covers in regions of recharge and discharge. iForest 9: 696–701. DOI: 10.3832/ifor1864-009
12.	Szabó A., Gribovszki Z., Jobbágy E.G., Balog K., Bidló A. & Tóth T. 2018: Subsurface accumulation of CaCO₃ and Cl^– from groundwater under black locust and poplar plantations. Journal of Forestry Research 30: 1353-1361. DOI: 10.1007/s11676-018-0700-z
13.	Szodfridt I. 1993: Az erdő és a talajvizek kapcsolata Duna-Tisza közi hátságon. Hidrológiai Közlöny 73(1): 44–45.
14.	Tóth T., Balog K., Szabó A., Pásztor L., Jobbagy E.G., Nosetto M.D. et al. 2014: Influence of lowland forests on subsurface salt accumulation in shallow groundwater areas. AoB Plants 6: plu054. DOI: 10.1093/aobpla/plu054
15.	White W.N. 1932: A method of estimating ground-water supplies based on discharge by plants and evaporation from soil: Results of investigations in Escalante Valley, Utah. (report) US. Geological Survey, Water Supply Paper 659-A: 1–105. DOI: 10.3133/wsp659a

Balog K., Gribovszki Z., Szabó A., Jobbágy E.G., Nosetto M., Kuti L., et al. 2014: Alföldi telepített erdők hatása a felszín alatti sófelhalmozódásra sekély talajvizű területeken. Agrokémia és Talajtan 63: 249–268.

Csáfordi P., Szabó A., Balog K., Gribovszki Z., Bidló A. & Tóth T. 2017: Factors controlling the daily change of water table during the growing season on the Great Hungarian Plain: a statistical approach. Environmental Earth Sciences 76(20): 675. DOI: 10.1007/s12665-017-7002-1

Gőbölös A. 2002: A „vízhiányos” erdőgazdálkodás kérdései a Duna-Tisza közi homokháton. Hidrológiai Közlöny 82(6): 324–326.

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J. & Kucsara M. 2008: Riparian zone evapotranspiration estimation from diurnal groundwater level fluctuations. Journal of Hydrology 349(1-2): 6–17. DOI: 10.1016/j.jhydrol.2007.10.049

Gribovszki Z., Kalicz P., Balog K., Szabó A. & Tóth T. 2014: Comparison of groundwater uptake and salt dynamics of an oak forest and of a pasture on the Hungarian Great Plain. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 10(1): 103–114. DOI: 10.2478/aslh-2014-0008

Ijjász E. 1938: Az erdő szerepe a természet vízháztartásában. Hidrológiai Közlöny 18: 416–445.

Járó Z. 1981: A hazai erdők vízfogyasztása. Agrártudományi közlemények 40(2-4): 353–356.

Jobbágy E.G. & Jackson R.B. 2007: Groundwater and soil chemical changes under phreatophytic tree plantations. Journal of Geophysical Research 112: G02013. DOI: 10.1029/2006JG000246

Keresztesi B. 1968: Morphological characteristics of the Robinia root system on different sites of the Great Hungarian Plain. In: International Symposium Methods of Productivity Studies in Root Systems and Rhizosphere Organisms, Moscow, 28 August – 12 Sept. Nauka, Leningrad, 86–95.

Major P. 2002: Síkvidéki erdők hatása a vízháztartásra. Hidrológiai Közlöny 82(6): 319–324.

Móricz N., Tóth T., Balog K., Szabó A., Rasztovits E. & Gribovszki Z. 2016: Groundwater uptake of forest and agricultural land covers in regions of recharge and discharge. iForest 9: 696–701. DOI: 10.3832/ifor1864-009

Szabó A., Gribovszki Z., Jobbágy E.G., Balog K., Bidló A. & Tóth T. 2018: Subsurface accumulation of CaCO₃ and Cl^– from groundwater under black locust and poplar plantations. Journal of Forestry Research 30: 1353-1361. DOI: 10.1007/s11676-018-0700-z

Szodfridt I. 1993: Az erdő és a talajvizek kapcsolata Duna-Tisza közi hátságon. Hidrológiai Közlöny 73(1): 44–45.

Tóth T., Balog K., Szabó A., Pásztor L., Jobbagy E.G., Nosetto M.D. et al. 2014: Influence of lowland forests on subsurface salt accumulation in shallow groundwater areas. AoB Plants 6: plu054. DOI: 10.1093/aobpla/plu054

White W.N. 1932: A method of estimating ground-water supplies based on discharge by plants and evaporation from soil: Results of investigations in Escalante Valley, Utah. (report) US. Geological Survey, Water Supply Paper 659-A: 1–105. DOI: 10.3133/wsp659a

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Szabó A., Gribovszki Z., Bolla B., Balog K., Csáfordi P. és Tóth T. (2019): Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 87-97. DOI: 10.17164/EK.2019.006

előző | következő

9. évfolyam 2. szám,
87-97. oldal

DOI: 10.17164/EK.2019.006

Közlésre elfogadva:
2019. november 15.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Bolla B., Németh T. M. és Gácsi Zs. (2018): A vízháztartás vizsgálata néhány kiskunsági faállományban. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 37-50.
2.	Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2018): A szentai-erdő talajvízszint változásai a KASZÓ-LIFE projekt hatására. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 17-23.
3.	Garamszegi B., Nagy-Khell M., Farkas M. és Nagy L. (2018): Az időjárási viszonyok hatása mézgás éger és kocsányos tölgy állományok növekedésére talajvízháztartás javítását célzó beavatkozások mellett. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 9-16.
4.	Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.
5.	Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.

Bolla B., Németh T. M. és Gácsi Zs. (2018): A vízháztartás vizsgálata néhány kiskunsági faállományban. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 37-50.

Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2018): A szentai-erdő talajvízszint változásai a KASZÓ-LIFE projekt hatására. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 17-23.

Garamszegi B., Nagy-Khell M., Farkas M. és Nagy L. (2018): Az időjárási viszonyok hatása mézgás éger és kocsányos tölgy állományok növekedésére talajvízháztartás javítását célzó beavatkozások mellett. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 9-16.

Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.

Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Bolla B. és Szabó A. (2020): A NAIK-ERTI hidro-meteorológiai monitoring rendszerének kezdeti eredményei a 2019. évi mérések alapján. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 41-54.
2.	Kalicz P., Gribovszki Z. és Király G. (2011): Galériaerdők hatása a vízfolyások apadási görbéire és ennek információtartalma. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 45-57.
3.	Zagyvainé K. A., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2013): Az erdei avar tömege és víztartó képessége közötti összefüggés. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 79-88.
4.	Csáki P., Kalicz P., Csóka G., Brolly G. B., Czimber K. és Gribovszki Z. (2014): Különböző felszínborítások hidrológiai hatásai a klímaváltozás tükrében Zala megye példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 65-76.
5.	Herceg A., Kalicz P., Kisfaludi B. és Gribovszki Z. (2018): Egy Thornthwaite típusú vízmérleg modell az éghajlatváltozás hidrológiai hatásainak elemzéséhez. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 73-92.

Bolla B. és Szabó A. (2020): A NAIK-ERTI hidro-meteorológiai monitoring rendszerének kezdeti eredményei a 2019. évi mérések alapján. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 41-54.

Kalicz P., Gribovszki Z. és Király G. (2011): Galériaerdők hatása a vízfolyások apadási görbéire és ennek információtartalma. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 45-57.

Zagyvainé K. A., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2013): Az erdei avar tömege és víztartó képessége közötti összefüggés. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 79-88.

Csáki P., Kalicz P., Csóka G., Brolly G. B., Czimber K. és Gribovszki Z. (2014): Különböző felszínborítások hidrológiai hatásai a klímaváltozás tükrében Zala megye példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 65-76.

Herceg A., Kalicz P., Kisfaludi B. és Gribovszki Z. (2018): Egy Thornthwaite típusú vízmérleg modell az éghajlatváltozás hidrológiai hatásainak elemzéséhez. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 73-92.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.