Erdészettudományi Közlemények / 10. évfolyam / 1. szám / 41-54. oldal
előző | következő

A NAIK-ERTI hidro-meteorológiai monitoring rendszerének kezdeti eredményei a 2019. évi mérések alapján

Bolla Bence és Szabó András

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Bolla Bence

Cím: H-1027 Budapest, Frankel Leó út 1.

e-mail cím: bolla.bence[at]erti.naik.hu

Kivonat

A növekvő időjárási szélsőségek ismerete nemcsak a klíma változása miatt fontos, hanem a természetben, azaz erdőkben lezajló ökofiziológiai folyamatok alaposabb megértése miatt is. Az erdőket is érintő időjárási szélsőségek monitorozására, nyomon követésére a legalkalmasabb egy olyan meteorológiai merőhálózat létesítése, üzemeltetése, amely elsősorban magas erdősültséggel rendelkező területeken mér és gyűjt adatokat. Az Erdészeti Tudományos Intézet 18 GPRS rendszerű meteorológiai állomást üzemeltet folyamatosan törekedve az országos lefedettségre. A mért adatok feldolgozása során megállapítást nyert, hogy az egyes klimatikus szélsőségek az átlagostól elérő időpontokban jelentkeznek az ország különböző pontjain. Több alkalommal hosszú aszályos időszakok voltak megfigyelhetőek (pl.: 2019. március, április), amelyek magas hőmérsékleti értékekkel is párosultak.
A meteorológiai monitoring párhuzamosan futó talajvízszint monitoring rendszer eredményei szintén jelentős különbségeket mutatnak a vizsgált mintaterületek vízháztartási folyamataiban.

Kulcsszavak: meteorológiai monitoring, talajvíz monitoring, klimatikus szélsőségek

Hivatkozott irodalom27

  • Belházy J. 1886: Az erdő befolyása a levegő átlagos hőfokára, és a levegő hőfokának határaira. Erdészeti Lapok 25(4): 287–29. Teljes szöveg
  • Borovics A. 2018: Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények 8(2): 5–8. DOI: 10.17164/EK.2018.016
  • Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. „KLÍMA-21” Füzetek 61: 98–107.
  • Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. & Juhász I. 2011: A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények 1(1): 17–28.
  • Führer E. 2018: A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények 8(1):27–42. DOI: 10.17164/EK.2018.002
  • Faccini F., Giostrella P., Lazzeri R, Melillo M., Raso E. & Roccati A. 2015: The 10th November 2014 flash-flood event in Chiavari city (Eastern Liguria, Italy). Rendiconti online della Società Geologica Italiana 35:124–127. DOI: 10.3301/ROL.2015.80
  • Gácsi Zs. 2000: A talajvízszint észlelés, mint hagyományos, s a vízforgalmi modellezés, mint új módszer Alföldi erdeink vízháztartásának vizsgálatában. Doktori (Ph.D) értekezés, NyME, 69–93.
  • Gálos B. & Führer E. 2018: A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 43–55. DOI: 10.17164/EK.2018.003
  • Gribovszki Z., Kalicz P. & Szilágyi J. 2009: Napi periódusú ingadozás a hidrológiai jellemzőkben. Hidrológiai Közlöny 89(2): 23–37.
  • Ijjász E. 1936: Az erdészeti altalajvízmegfigyelések eredményeinek rövid ismertetése. Erdészeti Lapok 71(9–10): 820–829. Teljes szöveg
  • Ijjász E. 1938: Az erdő szerepe a természet vízháztartásában. Hidrológiai Közlöny 18(1):416–445.
  • Járó Z. 1980: Intercepció a gödöllői kultúr erdei ökoszisztémában. Erdészeti Kutatások 73 (1):7–17.
  • Járó Z. & Sitkey J. 1995: Az erdő és a talajvíz kapcsolata. Erdészeti Kutatások 85(1): 35−49.
  • Keresztesi B. 1969: Beszámoló a Nemzetközi Biológiai Program (IBP) „A gyökérzet és a rizoszférában élő szervezetek produktivitásának módszerei” című szimpóziumáról (Moszkva-Leningrád-Dusanbe, 1968. augusztus 28. – szeptember 12.). Erdészeti Kutatások 65(1): 329–363.
  • Kucsara M. 1998: Az erdő csapadékviszonyainak vizsgálata. Vízügyi Közlemények 80(3): 456–475.
  • Loheide S.P., Butler J.J., & Gorelick S.M. 2005: Estimation of groundwater consumption by phreatophytes using diurnal water table fluctuations: A saturated‐unsaturated flow assessment. Water Resources Research 41:W07030. DOI: 10.1029/2005wr003942
  • Manninger M., Edelényi M., Pödör Z. & Jereb L. 2012: A hőmérséklet és a csapadék hatása a bükk növekedésére In: Bíróné Kircsi A. (ed): Magyar Meteorológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlés és VII. Erdő és Klíma Konferencia, Magyar Meteorológiai Társaság (MMT), 45–46.
  • Manninger M. 2017: A csapadék változatosságának vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények 7(2): 99–113. DOI: 10.17164/EK.2017.007
  • Móricz N., Berki I. & Rasztovits E. 2011: A Nagyalföld erdeinek állapota és hatásuk a talajvízszintre – In: Rakonczay J. (ed): Környezeti változások és az Alföld, Nagyalföld Alapítvány köteti 7, Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, 119–126.
  • Papp L. 1957: Az erdészeti meteorológiai kutatás jelentősége. Az Erdő 92(9): 348–353. Teljes szöveg
  • Szabó-Kozár J. 1983: Növénytermesztési alapismeretek. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest
  • Szász G. & Tőkei L. 1997: Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  • Varga-Haszonits Z., Tar K., Lantos Z. & Varga Z. 2015: Párolgási formulák összehasonlítása a mosonmagyaróvári meteorológiai állomás adatai alapján. Növénytermelés 64(3): 77–96.
  • Varga-Haszonits Z. & Varga Z. 2014: A meteorológiai tényezők és a növényfejlődés közötti kapcsolat modellezésének módszertani alapjai. Acta Agronomica Óváriensis: Nyugat-Magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kar Közleményei 56(1): 53–74. DOI: 10.17108/aao.2014.01.05
  • Vig P. & Justyák J. 1997: Az erdő mikroklímája In: Szász G. & Tőkei L.: Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Budapest, Magyarország, Mezőgazda Kiadó, 543–563.
  • Walter, H. & Lieth, H. 1960: Klimadiagramm-Weltatlas, Fisher, Jena.
  • White, W.N. 1932: Method of estimating groundwater supplies based on discharge by plantsand evaporation from soil - results of investigation in Escalante Valley, Utah. US. Geological Survey, Water Supply Paper 659-A: 1–105. DOI: 10.3133/wsp659a

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Bolla B. és Szabó A. (2020): A NAIK-ERTI hidro-meteorológiai monitoring rendszerének kezdeti eredményei a 2019. évi mérések alapján. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 41-54. DOI: 10.17164/EK.2020.004

    10. évfolyam 1. szám,
    41-54. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2020.004

    Közlésre elfogadva:
    2020. szeptember 1.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    2

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    3

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

    * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.