Early results of the NARIC-FRI hydrological and meteorological monitoring system

Bolla Bence; Szabó András

Bulletin of Forestry Science / Volume 10 / Issue 1 / Pages 41-54
previous article | next article

Bence Bolla & András Szabó

Correspondence

Correspondence: Bolla Bence

Postal address: H-1027 Budapest, Frankel Leó út 1.

e-mail: bolla.bence[at]erti.naik.hu

Abstract

The growing extremities of our changing climate has its effects on agriculture, on horticulture and on everyday forestry activities as well. Establishing and maintaining a meteorological monitoring system which measure and collecting data in highly forested areas are the most suitable ways to monitor and keep track of meteorological extremities affecting forests. With the continuous intention to achieve nation-wide coverage, the Forest Research Institute operates 18 GPRS meteorological stations in Hungary. Through analysis of the collected data, we concluded that the meteorological extremities occur at uncommon dates at different points of the country.
The results of the groundwater monitoring system, which is operating alongside the meteorological monitoring, also show significant differences between the hydrological processes of the examined study sites.

Keywords: meteorological monitoring, groundwater monitoring, climate extremities

References27

1.	Belházy J. 1886: Az erdő befolyása a levegő átlagos hőfokára, és a levegő hőfokának határaira. Erdészeti Lapok 25(4): 287–29. full text
2.	Borovics A. 2018: Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények 8(2): 5–8. DOI: 10.17164/EK.2018.016
3.	Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. „KLÍMA-21” Füzetek 61: 98–107.
4.	Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. & Juhász I. 2011: A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények 1(1): 17–28.
5.	Führer E. 2018: A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények 8(1):27–42. DOI: 10.17164/EK.2018.002
6.	Faccini F., Giostrella P., Lazzeri R, Melillo M., Raso E. & Roccati A. 2015: The 10th November 2014 flash-flood event in Chiavari city (Eastern Liguria, Italy). Rendiconti online della Società Geologica Italiana 35:124–127. DOI: 10.3301/ROL.2015.80
7.	Gácsi Zs. 2000: A talajvízszint észlelés, mint hagyományos, s a vízforgalmi modellezés, mint új módszer Alföldi erdeink vízháztartásának vizsgálatában. Doktori (Ph.D) értekezés, NyME, 69–93.
8.	Gálos B. & Führer E. 2018: A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 43–55. DOI: 10.17164/EK.2018.003
9.	Gribovszki Z., Kalicz P. & Szilágyi J. 2009: Napi periódusú ingadozás a hidrológiai jellemzőkben. Hidrológiai Közlöny 89(2): 23–37.
10.	Ijjász E. 1936: Az erdészeti altalajvízmegfigyelések eredményeinek rövid ismertetése. Erdészeti Lapok 71(9–10): 820–829. full text
11.	Ijjász E. 1938: Az erdő szerepe a természet vízháztartásában. Hidrológiai Közlöny 18(1):416–445.
12.	Járó Z. 1980: Intercepció a gödöllői kultúr erdei ökoszisztémában. Erdészeti Kutatások 73 (1):7–17.
13.	Járó Z. & Sitkey J. 1995: Az erdő és a talajvíz kapcsolata. Erdészeti Kutatások 85(1): 35−49.
14.	Keresztesi B. 1969: Beszámoló a Nemzetközi Biológiai Program (IBP) „A gyökérzet és a rizoszférában élő szervezetek produktivitásának módszerei” című szimpóziumáról (Moszkva-Leningrád-Dusanbe, 1968. augusztus 28. – szeptember 12.). Erdészeti Kutatások 65(1): 329–363.
15.	Kucsara M. 1998: Az erdő csapadékviszonyainak vizsgálata. Vízügyi Közlemények 80(3): 456–475.
16.	Loheide S.P., Butler J.J., & Gorelick S.M. 2005: Estimation of groundwater consumption by phreatophytes using diurnal water table fluctuations: A saturated‐unsaturated flow assessment. Water Resources Research 41:W07030. DOI: 10.1029/2005wr003942
17.	Manninger M., Edelényi M., Pödör Z. & Jereb L. 2012: A hőmérséklet és a csapadék hatása a bükk növekedésére In: Bíróné Kircsi A. (ed): Magyar Meteorológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlés és VII. Erdő és Klíma Konferencia, Magyar Meteorológiai Társaság (MMT), 45–46.
18.	Manninger M. 2017: A csapadék változatosságának vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények 7(2): 99–113. DOI: 10.17164/EK.2017.007
19.	Móricz N., Berki I. & Rasztovits E. 2011: A Nagyalföld erdeinek állapota és hatásuk a talajvízszintre – In: Rakonczay J. (ed): Környezeti változások és az Alföld, Nagyalföld Alapítvány köteti 7, Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, 119–126.
20.	Papp L. 1957: Az erdészeti meteorológiai kutatás jelentősége. Az Erdő 92(9): 348–353. full text
21.	Szabó-Kozár J. 1983: Növénytermesztési alapismeretek. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest
22.	Szász G. & Tőkei L. 1997: Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
23.	Varga-Haszonits Z., Tar K., Lantos Z. & Varga Z. 2015: Párolgási formulák összehasonlítása a mosonmagyaróvári meteorológiai állomás adatai alapján. Növénytermelés 64(3): 77–96.
24.	Varga-Haszonits Z. & Varga Z. 2014: A meteorológiai tényezők és a növényfejlődés közötti kapcsolat modellezésének módszertani alapjai. Acta Agronomica Óváriensis: Nyugat-Magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kar Közleményei 56(1): 53–74. DOI: 10.17108/aao.2014.01.05
25.	Vig P. & Justyák J. 1997: Az erdő mikroklímája In: Szász G. & Tőkei L.: Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Budapest, Magyarország, Mezőgazda Kiadó, 543–563.
26.	Walter, H. & Lieth, H. 1960: Klimadiagramm-Weltatlas, Fisher, Jena.
27.	White, W.N. 1932: Method of estimating groundwater supplies based on discharge by plantsand evaporation from soil - results of investigation in Escalante Valley, Utah. US. Geological Survey, Water Supply Paper 659-A: 1–105. DOI: 10.3133/wsp659a

Belházy J. 1886: Az erdő befolyása a levegő átlagos hőfokára, és a levegő hőfokának határaira. Erdészeti Lapok 25(4): 287–29. full text

Borovics A. 2018: Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények 8(2): 5–8. DOI: 10.17164/EK.2018.016

Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. „KLÍMA-21” Füzetek 61: 98–107.

Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. & Juhász I. 2011: A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények 1(1): 17–28.

Führer E. 2018: A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények 8(1):27–42. DOI: 10.17164/EK.2018.002

Faccini F., Giostrella P., Lazzeri R, Melillo M., Raso E. & Roccati A. 2015: The 10th November 2014 flash-flood event in Chiavari city (Eastern Liguria, Italy). Rendiconti online della Società Geologica Italiana 35:124–127. DOI: 10.3301/ROL.2015.80

Gácsi Zs. 2000: A talajvízszint észlelés, mint hagyományos, s a vízforgalmi modellezés, mint új módszer Alföldi erdeink vízháztartásának vizsgálatában. Doktori (Ph.D) értekezés, NyME, 69–93.

Gálos B. & Führer E. 2018: A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 43–55. DOI: 10.17164/EK.2018.003

Gribovszki Z., Kalicz P. & Szilágyi J. 2009: Napi periódusú ingadozás a hidrológiai jellemzőkben. Hidrológiai Közlöny 89(2): 23–37.

Ijjász E. 1936: Az erdészeti altalajvízmegfigyelések eredményeinek rövid ismertetése. Erdészeti Lapok 71(9–10): 820–829. full text

Ijjász E. 1938: Az erdő szerepe a természet vízháztartásában. Hidrológiai Közlöny 18(1):416–445.

Járó Z. 1980: Intercepció a gödöllői kultúr erdei ökoszisztémában. Erdészeti Kutatások 73 (1):7–17.

Járó Z. & Sitkey J. 1995: Az erdő és a talajvíz kapcsolata. Erdészeti Kutatások 85(1): 35−49.

Keresztesi B. 1969: Beszámoló a Nemzetközi Biológiai Program (IBP) „A gyökérzet és a rizoszférában élő szervezetek produktivitásának módszerei” című szimpóziumáról (Moszkva-Leningrád-Dusanbe, 1968. augusztus 28. – szeptember 12.). Erdészeti Kutatások 65(1): 329–363.

Kucsara M. 1998: Az erdő csapadékviszonyainak vizsgálata. Vízügyi Közlemények 80(3): 456–475.

Loheide S.P., Butler J.J., & Gorelick S.M. 2005: Estimation of groundwater consumption by phreatophytes using diurnal water table fluctuations: A saturated‐unsaturated flow assessment. Water Resources Research 41:W07030. DOI: 10.1029/2005wr003942

Manninger M., Edelényi M., Pödör Z. & Jereb L. 2012: A hőmérséklet és a csapadék hatása a bükk növekedésére In: Bíróné Kircsi A. (ed): Magyar Meteorológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlés és VII. Erdő és Klíma Konferencia, Magyar Meteorológiai Társaság (MMT), 45–46.

Manninger M. 2017: A csapadék változatosságának vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények 7(2): 99–113. DOI: 10.17164/EK.2017.007

Móricz N., Berki I. & Rasztovits E. 2011: A Nagyalföld erdeinek állapota és hatásuk a talajvízszintre – In: Rakonczay J. (ed): Környezeti változások és az Alföld, Nagyalföld Alapítvány köteti 7, Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, 119–126.

Papp L. 1957: Az erdészeti meteorológiai kutatás jelentősége. Az Erdő 92(9): 348–353. full text

Szabó-Kozár J. 1983: Növénytermesztési alapismeretek. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest

Szász G. & Tőkei L. 1997: Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Varga-Haszonits Z., Tar K., Lantos Z. & Varga Z. 2015: Párolgási formulák összehasonlítása a mosonmagyaróvári meteorológiai állomás adatai alapján. Növénytermelés 64(3): 77–96.

Varga-Haszonits Z. & Varga Z. 2014: A meteorológiai tényezők és a növényfejlődés közötti kapcsolat modellezésének módszertani alapjai. Acta Agronomica Óváriensis: Nyugat-Magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kar Közleményei 56(1): 53–74. DOI: 10.17108/aao.2014.01.05

Vig P. & Justyák J. 1997: Az erdő mikroklímája In: Szász G. & Tőkei L.: Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Budapest, Magyarország, Mezőgazda Kiadó, 543–563.

Walter, H. & Lieth, H. 1960: Klimadiagramm-Weltatlas, Fisher, Jena.

White, W.N. 1932: Method of estimating groundwater supplies based on discharge by plantsand evaporation from soil - results of investigation in Escalante Valley, Utah. US. Geological Survey, Water Supply Paper 659-A: 1–105. DOI: 10.3133/wsp659a

Open Acces

For non-commercial purposes, let others distribute and copy the article, and include in a collective work, as long as they cite the author(s) and the journal, and provided they do not alter or modify the article.

Cite this article as:

Bolla, B. & Szabó, A. (2020): Early results of the NARIC-FRI hydrological and meteorological monitoring system. Bulletin of Forestry Science, 10(1): 41-54. (in Hungarian) DOI: 10.17164/EK.2020.004

previous article | next article

Volume 10, Issue 1
Pages: 41-54

DOI: 10.17164/EK.2020.004

First published:
1 September 2020

1.	Gálos, B. & Führer, E. (2018): Climate projections for forestry in Hungary. Bulletin of Forestry Science, 8(1): 43-55.
2.	Hirka, A., Pödör, Z., Garamszegi, B. & Csóka, Gy. (2018): 50 years trends of the forest drought damage in Hungary (1962-2011). Bulletin of Forestry Science, 8(1): 11-25.

1.	Bolla, B., Kalicz, P. & Gribovszki, Z. (2014): Water balance of forests in Kiskunság sandridge. Bulletin of Forestry Science, 4(2): 21-31.
2.	Bolla, B., Németh, T. M. & Gácsi, Zs. (2018): Monitoring of the hydrological balance in forest stands of Kiskunság. Bulletin of Forestry Science, 8(2): 37-50.
3.	Szabó, A., Gribovszki, Z., Bolla, B., Balog, K., Csáfordi, P. & Tóth, T. (2019): Effect of Robinia pseudoacacia, Populus x. euramericana, and Quercus robur plantations on groundwater and iontransport at the northern hungarian plain. Bulletin of Forestry Science, 9(2): 87-97.