Erdészettudományi Közlemények / 8. évfolyam / 1. szám / 43-55. oldal
előző | következő

A klíma erdészeti célú előrevetítése

Gálos Borbála és Führer Ernő

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Gálos Borbála

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: galos.borbala[at]uni-sopron.hu

Kivonat

A fafajmegválasztás és az erdészeti célú döntéstámogatás megalapozásához az éghajlati tendenciák hosszútávú előrevetítése szükséges. Cikkünk célja a fafajok elterjedése, vitalitása, növekedése és szervesanyag-produkciója (növedéke) szempontjából meghatározó hónapok klimatikus viszonyaiban várható változás értékelése. A várható klíma becslése 12 regionális klímaszimuláció eredményeinek együttes elemzésével történt, az IPCC A1B kibocsátási forgatókönyvének feltételezésével. Az erdészeti klímakategóriákat az erdészeti szárazsági mutató (FAI) alapján definiáltuk és határoltuk le. Az aszályos évek gyakoriságát és 30 éves jövőbeli periódusokra becsült változását szintén a FAI segítségével határoztuk meg.
A 21. századi klímaelőrebecslések alapján az átlaghőmérséklet emelkedése és a csapadékmennyiség csökkenése az erdészeti szempontból meghatározó időszakok közül a kritikus hónapokban (július-augusztus) a legnagyobb, de jelentős a fő növekedési periódusban (május-augusztus) is. A század közepére előrevetített klimatikus viszonyok mellett az olyan klímaadottságú területek, ahol a természetes előfordulású zárt erdők még eredményesen termeszthetők, nagymértékben csökkenhetnek, a jövedelmező gazdálkodásra kevésbé alkalmas erdőssztyep klímájú területek nagysága pedig jelentősen (a jelenlegi erdőterület több mint egyharmadára) növekedhet. Az eddigi erdőssztyep klímakategória területének fele (az ország területének több mint 10%-a) a mainál még melegebb és szárazabb (sztyep klímájú) lehet. Az átlagos klimatikus viszonyok változásával egyidejűleg az 1981-2010-es periódushoz képest 2021-2050-re az aszályos és a szélsőségesen aszályos évek száma megduplázódhat, mely az érzékeny fafajok mortalitásának kockázatát fokozza.
A jövőbeli időszakokra várható klíma alapját képezi a projekt keretében kifejlesztett döntéstámogató rendszernek is, mely egy adott területre meghatározza az erdészeti klímakategóriát és ennek, valamint a többi termőhelyi tényezőnek alapján javasol célállományt.

Kulcsszavak: éghajlatváltozás, klímaszcenárió, erdészeti klímakategória, FAI, aszálygyakoriság

  • Bartholy J., Pongrácz R. & Pieczka I. 2014: How the climate will change in this century? Hungarian Geographical Bulletin 63: 55–67. DOI: 10.15201/hungeobull.63.1.5
  • Bartholy J. & Pongrácz R. 2017: A közelmúlt és a jövő országos éghajlati trendjei. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai II.) Erdészeti Lapok 152(5): 134–136. Teljes szöveg
  • Berki I., Rasztovits E. & Móricz N. 2014: Erdőállományok egészségi állapotának értékelése – egy új megközelítés. Erdészettudományi Közlemények 4(2): 149–155. Teljes szöveg
  • Csáki P., Szinetár M.M., Herceg A., Kalicz P. & Gribovszki Z. 2018. Climate change impacts on the water balance – case studies in Hungarian watersheds. Időjárás 122(1): 81–99. DOI: 10.28974/idojaras.2018.1.6
  • Czimber K. & Gálos B. 2016: A new decision support system to analyse the impacts of climate change on the Hungarian forestry and agricultural sectors. Scandinavian Journal of Forest Research 31(7): 664–673. DOI: 10.1080/02827581.2016.1212088
  • Csóka Gy. & Hirka A. 2011: Alien and invasive forest insects in Hungary (A review). Biotic Risks and Climate Changes in Forest. Berichte Freiburger Forstliche Forschung 89: 54–60.
  • Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. & Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. Klíma-21 füzetek 57: 64–73.
  • Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. Klíma-21 füzetek 61: 98–107.
  • Führer E., Horváth L., Jagodics A., Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115: 205–216.
  • Führer E. 2017: Az erdészeti klímaosztályok új lehatárolása öko-fiziológiai alapon. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai III.) Erdészeti Lapok 152(6): 173–174. Teljes szöveg
  • Führer E., Horváth l., Móring A., Pödör Z. & Jagodics A. 2017: Az erdészeti szárazsági mutató (FAI) segítségével lehatárolt erdészeti klímaosztályok/klímakategóriák jellemzése. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai IV.) Erdészeti Lapok 152(9): 270–272. Teljes szöveg
  • Führer E., Gálos B., Rasztovits E., Jagodics A. & Mátyás Cs. 2017: Erdészeti klímaosztályok területének várható változása. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai III.) Erdészeti Lapok 152(6): 174–177. Teljes szöveg
  • Gálos B. & Somogyi Z. 2017: Új klímaszcenáriók – fellélegezhetnek bükköseink? Erdészettudományi Közlemények 7(2): 85–98. DOI: 10.17164/EK.2017.006
  • Gálos B., Führer E., Czimber K., Gulyás K., Bidló A., Hänsler A. et al. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119(4): 425–441.
  • Illés G. & Fonyó T. 2016: A klímaváltozás fatermésre gyakorolt várható hatásának becslése az AGRATéR projektben. Erdészettudományi Közlemények 6(1): 25–34. DOI: 10.17164/EK.2016.003
  • Jacob D., et 38 coauthors EURO–CORDEX, 2013: New high-resolution climate change projections for European impact research. Regional Environmental Change 14: 563–578. DOI: 10.1007/s10113-013-0499-2
  • Janik G., Hirka A., Koltay A., Juhász J. & Csóka Gy. 2016: 50 év biotikus kárai a magyar bükkösökben. Erdészettudományi Közlemények 6(1): 45–60. DOI: 10.17164/EK.2016.005
  • Lakatos M., Szentimrey T., Bihari Z. & Szalai S. 2013: Creation of a homogenized climate database for the Carpathian region by applying the MASH procedure and the preliminary analysis of the data. Időjárás 117: 143–158.
  • Mastrandrea M.D., Field C.B., Stocker T.F., Edenhofer O., Ebi K.L., Frame D.J. et al. 2010: Guidance Note for Lead Authors of the IPCC Fifth Assessment Report on Consistent Treatment of Uncertainties. Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC).
  • Mátyás Cs., Führer E., Berki I., Csóka Gy., Drüszler Á., Lakatos F. et al. 2010: Erdők a szárazsági határon. Klíma-21 füzetek 61: 84–97.
  • Mátyás Cs. 2017: Alkalmazkodás a törvények, társadalmi elvárások és az ökológiai kihívások kereszttüzében. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai I.) Erdészeti Lapok 152(4): 102–106. Teljes szöveg
  • Molnár M., Brück-Dyckhoff C., Petercord R. & Lakatos F. 2010: A zöld karcsúdíszbogár (Agrilus viridis L.) szerepe a bükkösök pusztulásában. Növényvédelem 46(11): 522–528.
  • Móricz N., Rasztovits E., Gálos B., Berki I., Eredics A. & Loibl W. 2013: Modeling the Potential Distribution of Three Climate Zonal Tree Species for Present and Future Climate in Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 9: 85–96. DOI: 10.2478/aslh-2013-0007
  • Pongrácz R., Bartholy J. & Miklós E. 2011: Analysis of projected climate change for Hungary using ENSEMBLES simulations. Applied Ecology and Environmental Research 9(4): 387–398. DOI: 10.15666/aeer/0904_387398
  • Rasztovits E., Berki I., Mátyás Cs., Czimber K., Pötzelsberger E. & Móricz N. 2014: The incorporation of extreme drought events improves models for beech persistence at its distribution limit. Annals of Forest Science 71: 201–210. DOI: 10.1007/s13595-013-0346-0
  • Somogyi Z. 2016: Projected effects of climate change on the carbon stocks of European beech (Fagus sylvatica L.) forests in Zala County, Hungary. Lesnícky časopis - Forestry Journal 62: 3–14. DOI: 10.1515/forj-2016-0001
  • Somogyi Z. 2018: A klímaváltozás miatti fapusztulás tovább gyorsíthatja a klímaváltozást. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 213–228. DOI: 10.17164/EK.2018.013
  • URL1: The ENSEMBLES project. Letöltés ideje: 2012. május. Egyéb URL
  • URL2: CARPATKLIM, Climate of the Carpathian Region. Letöltés ideje: 2013. október. Egyéb URL
  • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Gálos B. és Führer E. (2018): A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 43-55. DOI: 10.17164/EK.2018.003

    8. évfolyam 1. szám,
    43-55. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2018.003

    Közlésre elfogadva:
    2018. május 28.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    7

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    5

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

    * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.