Erdészettudományi Közlemények / 8. évfolyam / 1. szám / 93-103. oldal
előző | következő

A „Járó-tábla” (avagy az egyes termőhelytípusokon alkalmazható célállományok és azok növekedésének) közelítése gépi tanulási módszerrel

Czimber Kornél, Mátyás Csaba, Bidló András és Gálos Borbála

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Czimber Kornél

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: czimber.kornel[at]uni-sopron.hu

Kivonat

Ebben a cikkben egy gépi tanulási eljárást kívánunk bemutatni, amely a Járó-féle egyes termőhelytípusokon alkalmazható célállományok és azok növekedésének adatait dolgozza fel. A módszer képes a meglévő adatok alapján célállomány és növekedést javasolni a klímaváltozás miatt kialakuló új termőhelytípus változatokra, és egy újonnan belépő erdészeti klímaosztályra is. Az eljárás lényege, hogy a Járó-tábla bejegyzéseit egy ötdimenziós térben helyezi el és távolság kernelek segítségével kiválogatja a közeli célállomány típusokat, valamint súlyozza azok növekedését. Ezáltal megadja egy kiválasztott termőhelytípus változatra, hogy mely célállományok valószínűsíthetők azon a területen és milyen növekedéssel jellemezhetők. Az eredmények megfelelő validálás után az Agrárklíma projekt döntéstámogató rendszerébe épülnek be.

Kulcsszavak: gépi tanulás, termőhely, célállomány, növekedés

Hivatkozott irodalom14

  • Balogh L., Kovács G. & Tímár G. 2005: Az egyes termőhelytípus-változatokon alkalmazható célállományok. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.
  • Berki I., Rasztovits E., Móricz N. & Mátyás Cs. 2009: Determination of the drought tolerance limit of beech forests and forecasting their future distribution in Hungary. Cereal Research Communications 37: 613–616. DOI: 10.1556/CRC.37.2009.Suppl.4
  • Czimber K. & Gálos B. 2016: A new decision support system to analyse the impacts of climate change on the Hungarian forestry and agricultural sectors. Scandinavian Journal of Forest Research 31: 664–673. DOI: 10.1080/02827581.2016.1212088
  • Falcão A. & Borges J.G. 2005: Designing decision support tools for Mediterranean forest ecosystems management: a case study in Portugal. Annals of Forest Science 62: 751–760. DOI: 10.1051/forest:2005061
  • Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. Klíma-21 Füzetek 61: 98–107.
  • Führer E., Horváth L., Jagodics A., Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115: 103–118.
  • Gálos B., Führer E., Czimber K., Gulyás K., Bidló A., Hänsler A., et al. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119(4): 425–441.
  • Mátyás Cs. & Czimber K. 2000: Zonális erdőtakaró mezoklíma szintű modellezése: lehetőségek a klímaváltozás hatásainak előrejelzésére. In: Tar K. (ed): III. Erdő és Klíma Konferencia. DE-TTK, Debrecen, 83–97.
  • Mátyás Cs. & Czimber K. 2004: A zonális zárt erdőtakaró alsó határának klímaérzékenysége Magyarországon. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds): Erdő és Klíma IV. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 35–44.
  • Ray D. 2001: Ecological site classification decision support system. Version 1.7. Edinburgh: Forestry Commission.
  • Reynolds K.M., Twery M., Lexer M.J., Vacik H., Ray D., Shao G., et al. 2008: Decision Support Systems in Forest Management. In: Burstein F. & Holsapple C. (eds): Handbook on Decision Support System 2. International Handbooks on Information Systems Series, Springer-Verlag Berlin Heidelberg, 499–534. DOI: 10.1007/978-3-540-48716-6
  • Rosenblatt M. 1956: Remarks on Some Nonparametric Estimates of a Density Function. The Annals of Mathematical Statistics 27(3): 832–837. DOI: 10.1214/aoms/1177728190
  • Silverman B.W. 1986: Density Estimation for Statistics and Data Analysis. Routledge, New York.
  • Vacik H., Lexer M.J., Rammer W., Seidl R., Hochbichler E., Strauss M., et al. 2010: ClimChAlp – a web based decision support system to explore adaptation options for silviculture in secondary Norway spruce forests in Austria. In: Falcao A. & Rosset C. (eds): Proceedings of the Workshop on Decision Support Systems in Sustainable Forest Management, Lisbon.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Czimber K., Mátyás Cs., Bidló A. és Gálos B. (2018): A „Járó-tábla” (avagy az egyes termőhelytípusokon alkalmazható célállományok és azok növekedésének) közelítése gépi tanulási módszerrel. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 93-103. DOI: 10.17164/EK.2018.006

    8. évfolyam 1. szám,
    93-103. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2018.006

    Közlésre elfogadva:
    2018. május 29.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    2

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    16

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Csáki P., Kalicz P., Csóka G., Brolly G. B., Czimber K. és Gribovszki Z. (2014): Különböző felszínborítások hidrológiai hatásai a klímaváltozás tükrében Zala megye példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 65-76.
  • Molnár D., Barton I., Czimber K., Bazsó T. és Frank N. (2016): Faállomány-szerkezeti kutatások a Roth Emlékerdőben. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 127-136.
  • Gálos B., Mátyás Cs. és Jacob D. (2012): Az erdőtelepítés szerepe a klímaváltozás hatásának mérséklésében. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 35-45.
  • Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.
  • Czúcz B., Gálhidy L. és Mátyás Cs. (2013): A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 39-53.
  • Horváth A. és Mátyás Cs. (2014): Növedékcsökkenés előrevetítése egy bükk származási kísérlet alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 91-99.
  • Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.
  • Mátyás Cs. és Borovics A. (2014): „Agrárklíma”. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 7-8.
  • Mátyás Cs. (2018): A gyorsuló idő sodrában – a klímaváltozás kihívása. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 9-10.
  • Mátyás Cs., Kóczán-Horváth A., Antoine K. és Cuauhtémoc S. (2018): Kocsánytalan tölgy populációk fiatalkori magassági növekedése szimulált klímaváltozás hatására, egy származási kísérletsorozatban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 131-148.
  • Visiné R. E., Hofmann T., Albert L. és Mátyás Cs. (2018): Az antioxidáns rendszer, mint a bükk (Fagus sylvatica L.) klimatikus alkalmazkodóképességének lehetséges indikátora. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 25-35.
  • Szűcs P. és Bidló A. (2013): Bükkös és lucos állományok mohaközösségeinek összehasonlítása a Soproni-hegységben. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 157-166.
  • Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.
  • Bidló A. és Horváth A. (2018): Talajok szerepe a klímaváltozásban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 57-71.
  • Sass V., Ódor P. és Bidló A. (2020): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 69-82.
  • Gálos B. és Somogyi Z. (2017): Új klímaszcenáriók – fellélegezhetnek bükköseink?. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 85-98.

    • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.