Erdészettudományi Közlemények / 8. évfolyam / 2. szám / 25-35. oldal
előző | következő

Az antioxidáns rendszer, mint a bükk (Fagus sylvatica L.) klimatikus alkalmazkodóképességének lehetséges indikátora

Visiné Rajczi Eszter, Hofmann Tamás, Albert Levente és Mátyás Csaba

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Visiné Rajczi Eszter

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: visine.rajczi.eszter[at]uni-sopron.hu

Kivonat

Különböző származású bükk (Fagus sylvatica L.) populációkon tanulmányoztuk a szimulált klímaváltozás hatásait. A klimatikus alkalmazkodást kémiai paraméterekkel jellemeztük, összehasonlítva a bucsutai származási kísérlet területén növekvő hat kiválasztott bükk származás (Farchau, Pidkamin, Torup, Gråsten, Bánokszentgyörgy, Magyaregregy) enzimes és nem-enzimes antioxidáns rendszereit. A kiválasztott egyedek leveleiben mértük az összfehérje-tartalmat, a peroxidáz (POD) és polifenol-oxidáz (PPO) enzim aktivitását, az ABTS (2,2’-azino-di-(3-etilbenzotiazolin)-6-szulfonsav) antioxidáns kapacitást, és meghatároztuk a polifenolok minőségi és mennyiségi spektrumait. A különböző bükk származások enzimes és nem-enzimes antioxidáns rendszereinek összehasonlító vizsgálata során megállapítottuk, hogy az áttelepítéssel szimulált klimatikus stresszre adott válaszok a genetikai alkalmazkodottságtól (az eredeti származási helytől) függően különböznek és a különbségek kémiai mérésekkel kimutathatók. A POD enzim aktivitás, az összfehérje-tartalom és egyes polifenolok az adaptáció kémiai indikátorai lehetnek, és hasznosíthatók a klímaváltozás jövőbeli hatásainak előrejelzésében, és a bükk szaporítóanyag jövőbeli kiválasztásánál.

Kulcsszavak: levél antioxidáns rendszer, oxido-reduktáz enzimek, polifenol, Ellenberg-index, klímaváltozás, bükk származási kísérlet

Hivatkozott irodalom20

  • Albert L., Hofmann T., Visi-Rajczi E., Rétfalvi T., Németh Zs. I., Koloszár J. et al. 2002: Relationships Among Total Phenol and Soluble Carbohydrate Contents And Activities of Peroxidase and Polyphenol Oxidase in Red-Heartwooded Beech (Fagus sylvatica L.). 7th European Workshop on Lignocellulosics and Pulp, Turku/Abo, Finnland, Proceedings 253–256.
  • Bradford M. M. 1976: A rapid sensitive method for the quantisation of microgram quantities of protein utilising the principle of protein-dye binding. Analytical Biochemistry 72: 248-254. DOI: 10.1006/abio.1976.9999
  • Czúcz B., Gálhidy L. & Mátyás Cs. 2013: A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények 3: 39–53. Teljes szöveg
  • Del Río L. A. 2015: ROS and RNS in plant physiology: an overview. Journal of Experimental Botany 66 (10): 2827-37. DOI: 10.1093/jxb/erv099. Epub 2015 Apr 7
  • Dübeler A., Voltmer G., Gora V., Lunderstädt J. & Zeeck A. 1997: Phenols from Fagus sylvatica and their role in defence against Cryptococcus fagisuga. Phytochemistry 45: 51–57. DOI: 10.1016/s0031-9422(96)00771-6
  • Ellenberg H. 1988: Vegetation ecology of Central Europe, 4th ed. Cambridge University Press.
  • Fang J. & Lechovicz M. J. 2006: Climatic limits for the present distribution of beech (Fagus sylvatica L.) species in the world. Journal of Biogeography 33: 1804–1819. DOI: 10.1111/j.1365-2699.2006.01533.x
  • Flurkey W. H. & Jen J. J. 1978: Peroxidase and polyphenol oxidase activities in developing peaches. Journal of Food Science 43: 1826–1829. DOI: 10.1111/j.1365–2621.1978.tb07424.x
  • Hassan W., Noreen H., Rehman S., Gul S., Kamal M. A., Kamdem J. P. et al. 2017: Oxidative Stress and Antioxidant Potential of One Hundred Medicinal Plants. Current Topics in Medical Chemistry 17(12): 1336–1370. DOI: 10.2174/1568026617666170102125648
  • Hofmann T., Tálos-Nebehaj E. & Albert L. 2017: Leaf polyphenols as indicators of climatic adaptation of Beech (Fagus sylvatica L.) – an HPLC-MS/MS via MRM approach. International Labmate 42(3): 12–14.
  • Horváth A. & Mátyás Cs. 2014: Növedékcsökkenés előrevetítése egy bükk származási kísérlet alapján. Erdészettudományi Közlemények 4(2): 91–99. Teljes szöveg
  • Horváth A. & Mátyás Cs. 2016: The Decline of Vitality Caused by Increasing Drought in a Beech Provenance Trial Predicted by Juvenile Growth. South-east European Forestry 7(1): 21–28. DOI: 10.15177/seefor.16–06
  • Mátyás Cs. 1994: Modelling climate change effects with provenance test data. Tree Physiology 14: 797–804. DOI: 10.1093/treephys/14.7-8-9.797
  • Puccinelli P., Anselmi N. & Bragaloni M. 1998: Peroxidases: suitable markers of air pollution in trees from urban environments. Chemosphere 36(4–5): 889–894. DOI: 10.1016/s0045-6535(97)10143-6
  • Shannon L. M., Kay E. & Lew J. Y. 1966: Peroxidase isoenzymes from horseradish roots. The Journal of Biological Chemistry 241: 2166–2172.
  • Sies H. 1991: Oxidative stress: from basic research to clinical application. American Journal of Medicine 91 (3C): 31–38. DOI: 10.1016/0002-9343(91)90281-2
  • Stratil P., Klejdus B. & Kuban V. 2007: Determination of phenolic compounds and their antioxidant activity in fruits and cereals. Talanta 71: 1741–1751. DOI: 10.1016/j.talanta.2006.08.012
  • Tausz M., Šircelej H. & Grill D. 2004: The glutathione system as a stress marker in plant ecophysiology: is a stressresponse concept valid? Journal of Experimental Botany 55 (404): 1955–1962. DOI: 10.1093/jxb/erh194
  • Visiné Rajczi E., Hofmann T. & Albert L. 2017: Peroxidáz és polifenol-oxidáz enzim aktivitás és az összfehérje tartalom, mint a bükk (Fagus sylvatica L.) klimatikus adaptációjának lehetséges indikátorai. In: Bidló A. & Facskó F. (eds): Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar VI. Kari Tudományos Konferencia Absztraktkötet. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 260–263.
  • Zolfaghari R., Hosseini S. M. & Korori S. A. A. 2010: Relationship between peroxidase and catalase with metabolism and environmental factors in Beech (Fagus orientalis Lipsky) in three different elevations. International Journal of Environmental Sciences 1: 243–252.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Visiné R. E., Hofmann T., Albert L. és Mátyás Cs. (2018): Az antioxidáns rendszer, mint a bükk (Fagus sylvatica L.) klimatikus alkalmazkodóképességének lehetséges indikátora. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 25-35. DOI: 10.17164/EK.2018.019

    8. évfolyam 2. szám,
    25-35. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2018.019

    Közlésre elfogadva:
    2018. szeptember 17.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    1

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    8

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Gálos B., Mátyás Cs. és Jacob D. (2012): Az erdőtelepítés szerepe a klímaváltozás hatásának mérséklésében. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 35-45.
  • Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.
  • Czúcz B., Gálhidy L. és Mátyás Cs. (2013): A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 39-53.
  • Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.
  • Mátyás Cs. és Borovics A. (2014): „Agrárklíma”. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 7-8.
  • Mátyás Cs. (2018): A gyorsuló idő sodrában – a klímaváltozás kihívása. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 9-10.
  • Czimber K., Mátyás Cs., Bidló A. és Gálos B. (2018): A „Járó-tábla” (avagy az egyes termőhelytípusokon alkalmazható célállományok és azok növekedésének) közelítése gépi tanulási módszerrel. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 93-103.
  • Mátyás Cs., Kóczán-Horváth A., Antoine K. és Cuauhtémoc S. (2018): Kocsánytalan tölgy populációk fiatalkori magassági növekedése szimulált klímaváltozás hatására, egy származási kísérletsorozatban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 131-148.

    • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.