Erdészettudományi Közlemények / 8. évfolyam / 2. szám / 37-50. oldal
előző | következő

A vízháztartás vizsgálata néhány kiskunsági faállományban

Bolla Bence, Németh Tamás Márton és Gácsi Zsolt

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Bolla Bence

Cím: H-1027 Budapest, Frankel Leó u. 1.

e-mail cím: bolla.bence[at]erti.naik.hu

Kivonat

Vizsgálatainkat a Duna-Tisza közi homokhát területén elhelyezkedő három erdőrészletben, és a közvetlen közelükben lévő gyepterületeken folytattuk 2012-2015 között. Munkánk során különböző módszereket alkalmaztunk a kísérleti területek vízháztartásának vizsgálatához. Bizonyítottuk, hogy a vizsgált gyepterületek vízforgalma jelentősen különbözik a közvetlen környezetükben elhelyezkedő erdőállományokétól. A különböző alföldi erdőállományokban és a szomszédos fátlan területeken végzett hidrológiai mérések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyakran szélsőséges vízháztartási viszonyok között folytatott alföldi erdőgazdálkodás minél inkább alkalmazkodni tudjon a klímaváltozás okozta kihívásokhoz.

Kulcsszavak: Kiskunság, erdőállomány, csapadék, talajnedvesség, intercepció, vízháztartás

Hivatkozott irodalom20

  • Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. „KLÍMA-21” Füzetek 61: 98–107.
  • Gácsi Zs. 2000: A talajvízszint észlelés, mint hagyományos, s a vízforgalmi modellezés, mint új módszer Alföldi erdeink vízháztartásának vizsgálatában. Doktori (Ph.D) értekezés, NyME Sopron, 69–93.
  • Gribovszki Z., Kalicz P. & Szilágyi J. 2009: Napi periódusú ingadozás a hidrológiai jellemzőkben. Hidrológiai közlöny 89(2): 23–37.
  • Hagyó A., Rajkai K. & Nagy Z. 2006: Effect of forest and grassland vegetation on soil hydrology in Mátra Mountains (Hungary). Biologia 61(Suppl. 19): S261–S265. DOI: 10.2478/s11756-006-0169-7
  • Járó Z. 1980: Intercepció a gödöllői kultúr erdei ökoszisztémában. Erdészeti kutatások 73(1): 7–17.
  • Loheide S. P., Butler J. J. & Gorelick S. M. 2005: Estimation of groundwater consumption by phreatophytes using diurnal water table fluctuations: A saturated-unsaturated flow assessment. Water Resources Research 41(7): W07030. DOI: 10.1029/2005WR003942
  • Major P. 1974: Síkvidéki erdők hatásának vizsgálata a talajvízpárolgás és tényleges beszivárgás folyamataira. Hidrológia Közlöny 54(6): 281−288.
  • Major P. & Neppel F. 1988: A Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedések. Vízügyi Közlemények 70(4): 605–626.
  • Major P. 1994: Talajvízszint-süllyedések a Duna-Tisza közén. In: Pálfai Imre (ed): A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái, A Nagyalföld alapítvány kötetei 3, Nagy-alföld Alapítvány, Békéscsaba, 17–24.
  • Major P. 2002: Síkvidéki erdők hatása a vízháztartásra, Hidrológiai Közlöny 82(6):319-323.
  • Moltschanow A. A. 1957: Die hydrologsche Rolle des Kiefernwaldes auf Sandboden. Deutscher Bauernverlag Berlin, 157–158.
  • Móricz N. 2011: Egy erdő és parlagterület vízforgalmának összehasonlító vizsgálata. Doktori (Ph.D) értekezés, NyME Sopron, 35–79.
  • Pálfai I. 1995: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái és megoldásuk lehetséges útjai. Vízügyi Közlemények 77(2): 144−161.
  • Pálfai I. 2010: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási sajátosságai. Hidrológia Közlöny 90(1): 40−44.
  • Sitkey J. 1999: Erdő és talajvíz kapcsolatára, valamint az erdőnek a kis vízgyűjtők hozamára vonatkozó kutatások ismertetése. In: Gácsi Zs. (ed): Erdő-Víz, szemelvények erdészeti kutatási és gyakorlati munkákból. Kecskemét, 22–34.
  • Szász G. & Tőkei L. 1997: Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  • Szodfridt I. 1974: A talajvíz és a vegetáció kapcsolata Duna–Tisza-köze homokterületén. Abstracta Botanica (2): 39−42.
  • Szodfridt I. 1990: Hozzászólás: Major Pál és Neppel Ferenc: A Duna–Tisza közi talajvízszint-süllyedése című cikkéhez. Vízügyi Közlemények 72(3): 287−291.
  • Szodfridt I. 1993: Az erdő és a talajvizek kapcsolata Duna-Tisza közi hátságon. Hidrológia Közlöny 73(1): 44−45.
  • White W. N. 1932: A method of estimating ground-water suppliesbased on discharge by plants and evaporation from soil: Results of investigations in Escalante Valley, Utah. U.S.Geological Survey Water-Supply Paper 659-A: 1–106.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Bolla B., Németh T. M. és Gácsi Zs. (2018): A vízháztartás vizsgálata néhány kiskunsági faállományban. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 37-50. DOI: 10.17164/EK.2018.020

    8. évfolyam 2. szám,
    37-50. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2018.020

    Közlésre elfogadva:
    2018. október 15.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    14

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    1

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

  • Szmolka P. és Frank N. (2022): Szabad víz megjelenése a talajban különböző faállományok alatt a Szent Anna-tó kráterének belső lejtőin. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 43-55.
  • Németh T. M., Szabó O. és Móricz N. (2021): Fiatal somogyi kocsánytalan tölgyek és csertölgyek szárazságérzékenységének összehasonlító vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 27-40.
  • Erdélyi A., Hartdégen J., Malatinszky Á., Lestyán Cs. J. és Vadász Cs. (2021): Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 41-53.
  • Koltay A., Fürjes-Mikó Á., Tenorio-Baigorria I., Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2020): Erdő egészségi állapot vizsgálatok a KASZÓ-LIFE projekt keretében. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 97-108.
  • Bolla B. és Szabó A. (2020): A NAIK-ERTI hidro-meteorológiai monitoring rendszerének kezdeti eredményei a 2019. évi mérések alapján. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 41-54.
  • Szabó A., Gribovszki Z., Bolla B., Balog K., Csáfordi P. és Tóth T. (2019): Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 87-97.
  • Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2018): A szentai-erdő talajvízszint változásai a KASZÓ-LIFE projekt hatására. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 17-23.
  • Garamszegi B., Nagy-Khell M., Farkas M. és Nagy L. (2018): Az időjárási viszonyok hatása mézgás éger és kocsányos tölgy állományok növekedésére talajvízháztartás javítását célzó beavatkozások mellett. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 9-16.
  • Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.
  • Herceg A., Kalicz P., Kisfaludi B. és Gribovszki Z. (2018): Egy Thornthwaite típusú vízmérleg modell az éghajlatváltozás hidrológiai hatásainak elemzéséhez. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 73-92.
  • Hámori D. (2016): Antropogén fészkelőhelyeken költő kuvik Athene noctua (Scopoli, 1769) konzervációbiológiai lehetőségei a Felső-Kiskunságban. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 175-187.
  • Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.
  • Bolla B., Kalicz P. és Gribovszki Z. (2014): Erdőállományok vízháztartása a kiskunsági homokhátságon. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 21-31.
  • Kalicz P., Gribovszki Z. és Király G. (2011): Galériaerdők hatása a vízfolyások apadási görbéire és ennek információtartalma. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 45-57.

    • A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

    * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.