Erdészettudományi Közlemények / 9. évfolyam / 1. szám / 7-18. oldal
| következő

A klíma változása kimutatható az Országos Erdőállomány Adattár klíma-kategóriáiban

Kottek Péter és Király Éva

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Kottek Péter

Cím: H-1023 Budapest, Frankel Leó u. 42-44.

e-mail cím: peter.kottek[at]nfk.gov.hu

Kivonat

Az erdőrészletek klíma szerinti besorolása az Országos Erdőállomány Adattárban (OEA) kimutathatóan megválto-zott az 1997-2006 és 2007-2016 periódusok között. A klímabesorolás változásait 1 hektár felbontású szabályos rácsháló pontjaiban vizsgáltuk, ami lehetővé tette a klímakategóriák országos szintű összehasonlítását és a két periódus között észlelhető változások részletes leírását annak ellenére, hogy az OEA-ban az erdőrészletek a két időpontban nem teljes körűen feleltethetőek meg egymásnak. A rácsháló alkalmazása statisztikailag is könnyeb-ben kezelhető eredményeket ad.
Eredményeink azt mutatják, hogy a klíma-besorolás 10 év alatt az erdőterület 5,4%-án változott meg, és a klíma-kategóriák eloszlása az OEA 2006-ra és 2016-ra vonatkozó statisztikai állapotai között szignifikánsan különbözik. E szerint a klímaváltozás tetten érhető az igazgatási nyilvántartásban is. A változás gyorsnak mondható, az el-mozdulások iránya pedig a jövőre nézve figyelmeztető, mivel azok általában kedvezőtlenek.
A 2006-ban még erdő, de 2016-ra eltűnt, már nem-erdő rácspontok 44%-a az erdőssztyepp klímába tartozott, azaz e klíma-kategóriába tartozó faállományok nagyobb eséllyel szűnnek meg. Ugyanakkor az újonnan létrehozott erdőterületek legnagyobb része is erdőssztyepp (37%) vagy cseres ill. kocsánytalan-tölgyes (34%) klímában jött létre, tehát az új erdőket is száraz körülmények között létesítettük.

Kulcsszavak: klímaváltozás, erdészeti klímaosztályozás, Országos Erdőállomány Adattár, országos léptékű rácsos mintavétel

  • Bartha D., Berki I., Lengyel A., Rasztovits E., Tiborcz V. & Zagyvai G. 2018: Erdőtársulások és fafajaik átrendeződési lehetőségei a változó klímában. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 163–195. DOI: 10.17164/EK.2018.011
  • Bartholy J., Pongrácz R. & Gelybó Gy. 2007: Regional climate change expected in Hungary for 2071-2100. Applied Ecology and Environmental Research 5(1): 1–17. DOI: 10.15666/aeer/0501_001017
  • Berki I. 2017: Szárazodás befolyásolta kigyérülés a kocsánytalan tölgy példáján. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – I.) Erdészeti Lapok 152(4): 105–106. Teljes szöveg
  • Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., et al. 2018: Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 119–130. DOI: 10.17164/EK.2018.008
  • Berki I., Rasztovics E. & Móricz N. 2014: Erdőállományok egészségi állapotának értékelése – egy új megközelítés. Erdészettudományi Közlemények 4(2): 149–155. Teljes szöveg
  • Berki I., Rasztovics E., Móricz N. & Kolozs L. 2016: The Role of Tree Mortality in Vitality Assessment of Sessile Oak Forests. South-east European forestry 7(2): 91–97. DOI: 10.15177/seefor.16-14
  • Bidló A. & Horváth A. 2018: Talajok szerepe a klímaváltozásban. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 57–71. DOI: 10.17164/EK.2018.004
  • Bondor A. & Frank N. 2010: Erdőgazdálkodás a klímaváltozás tükrében. Erdészeti Lapok 145(12): 410–415. Teljes szöveg
  • Czúcz B., Gálhidy L. & Mátyás Cs. 2013: A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények 3(1): 39–53. Teljes szöveg
  • Csóka Gy. & Hirka A. 2017: A változások jelei. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – I.) Erdészeti Lapok 152(4): 104–105. Teljes szöveg
  • Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. & Janik G. 2007: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds): Erdő és Klíma V. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 229–239.
  • Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. & Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. Klíma-21 Füzetek 57: 64–73.
  • Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. Klíma-21 Füzetek 61: 98–107.
  • Führer E. 2017a: Az erdészeti klímaosztályok új lehatárolása öko-fiziológiai alapon. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – III.) Erdészeti Lapok 152(6): 173–174. Teljes szöveg
  • Führer E. (ed) 2017b: Magyarország erdészeti tájai, I. Nagyalföld erdészeti tájcsoport és II. Északi-középhegység erdészeti tájcsoport. NÉBIH, Budapest.
  • Führer E. 2018: A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 27–42. DOI: 10.17164/EK.2018.002
  • Führer E., Horváth L., Jagodics A., Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115(3): 103–118.
  • Führer E., Jagodics A., Juhász I., Marosi Gy. & Horváth L. 2013: Ecological and economical impacts of climate change on Hungarian forestry practice. Időjárás 117(2): 159–174.
  • Führer E., Gálos B., Rasztovits E., Jagodics A. & Mátyás Cs. 2017a: Erdészeti klímaosztályok területének várható változása. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – III.) Erdészeti Lapok 152(6): 174–177. Teljes szöveg
  • Führer E., Horváth L., Móring A., Pödör Z. & Jagodics A. 2017b: Az erdészeti szárazsági mutató (FAI) segítségével lehatárolt erdészeti klímaosztályok/klímakategóriák jellemzése. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – IV.) Erdészeti Lapok 152(9): 270–272. Teljes szöveg
  • Gálhidy L. & Tímár G. 2011: Őshonos fafajú erdeink a klímaváltozás szorításában? Erdészeti Lapok 146(2): 38–40. Teljes szöveg
  • Gálos B., Führer E., Czimber K., Gulyás K., Bidló A., Hänsler A. et al. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119(4): 425–441.
  • Gálos B. & Führer E. 2018: A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 43–55. DOI: 10.17164/EK.2018.003
  • Hirka A. (eds) 2017: A 2016. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2017-ben várható károsítások. NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Budapest.
  • Hirka A., Pödör Z., Garamszegi B. & Csóka Gy. 2018: A magyarországi erdei aszálykárok fél évszázados trendjei (1962-2011). Erdészettudományi Közlemények 8(1): 11–25. DOI: 10.17164/EK.2018.001
  • Honnay O., Verheyen K., Butaye J., Jacquemyn H., Bossuyt B. & Hermy M. 2002: Possible effects of habitat fragmentation and climate change on the range of forest plant species. Ecology Letters 5: 525–530. DOI: 10.1046/j.1461-0248.2002.00346.x
  • Horváth A. & Mátyás Cs. 2016: The Decline of Vitality Caused by Increasing Drought in a Beech Provenance Trial Predicted by Juvenile Growth. South-east European forestry 7(1): 21–28. DOI: 10.15177/seefor.16-06
  • Illés G. 2018: A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 105–118. DOI: 10.17164/EK.2018.007
  • Járó Z. 1972: Az erdészeti termőhely-értékelés rendszere. In. Danszky I. (ed): Erdőművelés I. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 47–256.
  • Kottek P. 2016: Országos Erdőállomány Prognózis → 2050. Modell: Divine Axe Superhero, DAS v11k. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Tudományos Konferenciája, 2016. október, poszter.
  • Kottek P. 2018: A KLM-szcenárió koncepciója. Soproni Egyetem, PhD éves beszámoló előadás, 2018. június.
  • Lindner M., Fitzgerald J.B., Zimmermann N.E., Reyer C., Delzon S., Maaten E., et al. 2014: Climate change and European forests: What do we know, what are the uncertainties, and what are the implications for forest management? Journal of Environmental Management 146: 69–83. DOI: 10.1016/j.jenvman.2014.07.030
  • Mátyás Cs. 2010: Forecasts needed for retreating forests (opinion). Nature 464: 1271. DOI: 10.1038/4641271a
  • Mátyás Cs. 2011: Különóra a klímaváltozásról, egykori tanítványaimnak. Erdészeti Lapok 146(3): 75–76. Teljes szöveg
  • Mátyás Cs., Führer E., Berki I., Csóka Gy., Drüszler Á., Lakatos F., et al. 2010a: Erdők a szárazsági határon. Klíma-21 Füzetek 61: 84–97.
  • Mátyás Cs., Nagy L. & Ujváriné J.É. 2009: Klimatikus stressz és a fafajok genetikai válaszreakciója az elterjedés szárazsági határán: elemzés és előrejelzés. Klíma-21 Füzetek 56: 57–65.
  • Mátyás Cs., Berki I., Czúcz B., Gálos B., Móricz N. & Rasztovits E. 2010b: Future of beech in Southeast Europe from the perspective of evolutionary ecology. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 6: 91–110. Teljes szöveg
  • Mátyás Cs., Csóka Gy., Hirka A. & Berki I. 2017: A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – I. Erdészeti Lapok 152(4): 102–106. Teljes szöveg
  • Milad M., Schaich H., Bürgi M., Konold W. 2011: Climate change and nature conservation in Central European forests: A review of consequences, concepts and challenges. Forest Ecology and Management 261(4): 829–843. DOI: 10.1016/j.foreco.2010.10.038
  • Sánchez-Salguero R., Navarro-Cerrillo R.M., Swetnam T.W. & Zavala M.A. 2012: Is drought the main decline factor at the rear edge of Europe? The case of southern Iberian pine plantations. Forest Ecology and Management 271: 158–169. DOI: 10.1016/j.foreco.2012.01.040
  • Somogyi Z. 2018: A klímaváltozás miatti fapusztulás tovább gyorsíthatja a klímaváltozást. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 211–226. DOI: 10.17164/EK.2018.013
  • Thurm E.A., Hernandez L., Baltensweiler A., Ayan S., Rasztovits E., Bielak K., et al. 2018: Alternative tree species under climate warming in managed European forests. Forest Ecology and Management 430: 485–497. DOI: 10.1016/j.foreco.2018.08.028
  • Székely B. 2010: Statisztikai hipotézisvizsgálat (előadásvázlat). On-line irodalom. Letöltve: 2019. január 1. Teljes szöveg
  • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Kottek P. és Király É. (2019): A klíma változása kimutatható az Országos Erdőállomány Adattár klíma-kategóriáiban. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 7-18. DOI: 10.17164/EK.2019.001

    9. évfolyam 1. szám,
    7-18. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2019.001

    Közlésre elfogadva:
    2019. június 25.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    4

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    3

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

    * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.