Erdészettudományi Közlemények / 14. évfolyam / 1. szám / 9-10. oldal
előző | következő

A hazai faiparhoz kapcsolódó klímamitigációs intézkedések hatásbecslése

Király Éva, Kis-Kovács Gábor, Börcsök Zoltán, Kocsis Zoltán, Kottek Péter, Mertl Tamás, Németh Gábor, Polgár András és Borovics Attila

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Király Éva

Cím: 9600 Sárvár, Várkerület 30/A.

e-mail cím: kiraly.eva.ilona[at]uni-sopron.hu

Kivonat

A fatermékek (HWP) jelentős mennyiségű szenet tárolnak, a hosszú élettartamú termékek és a fa épületszerkezeti elemek a széntárolás egyik leghatékonyabb módját valósítják meg. A faipari termékek élettartamának meghosszabbítása, valamint a megfelelő hulladékkezelés, újrahasznosítás és újrafelhasználás jelentősen hozzájárulhatnak a klímacélok eléréséhez. Tanulmányunkban 10 különböző forgatókönyv alapján 2050-ig vetítettük előre a hazai fatermékek széntárolását, illetve széndioxid és metán kibocsátásait annak érdekében, hogy megtaláljuk a legnagyobb klímavédelmi hatással bíró faipari intézkedések kombinációját. Az előrejelzéshez az országspecifikus HWP-RIAL modellt használtuk, mely alkalmas a fatermékek széntárolásának prognosztizálására, valamint az életciklus végéhez és a hulladékkezeléshez kapcsolódó kibocsátások előrejelzésére is. A vizsgálatunk leglényegesebb következtetése az, hogy további intézkedések nélkül a magyarországi fatermékek 2047-re széndioxid nyelőből kibocsátóvá válnak. A szénmegkötés folyamatos fenntartása érdekében elengedhetetlen további klímavédelmi intézkedések bevezetése, beleértve a kaszkád termékértékláncokat és a körkörös biogazdálkodási megközelítést. A leghatékonyabb egyedi intézkedések közé tartozik a termékek életidejének növelése, az újrahasznosítási arány növelése és az iparifa mennyiségének növelése az ipari választékarány növelésével, vagy a kitermelés fokozásával. Ezen intézkedések kombinációjával a 2022-2050 közötti időszakban éves átlagban maximum 1,5 millió t CO2 egyenérték klímamitigációs potenciál érhető el.
A cikk a Király et al. 2024 (Climate change mitigation potentials of wood industry related measures in Hungary) eredeti közlés részben módosított fordítása.

Kulcsszavak: CO2, HWP, klímamitigáció, szénkészlet változás, életidő, égetéssel történő ártalmatlanítás, hulladéklerakás

Hivatkozott irodalom49

  • Auer V. & Rauch P. 2020: Assessing hardwood flows from resource to production through Material Flow Analysis. 9th Hardwood Proceedings, Vol 9 - pt I: An Underutilized Resource: Hardwood Oriented Research. Nemeth, R.; Rademacher, P.; Hansmann, C.; Bak, M.; Bader, M. eds. 13-20.
  • Boonstra M. 2008: A two-stage thermal modification of wood. Ph.D. Thesis in Applied Biological Sciences: Soil and Forest management. Henry Poincaré University-Nancy, France.
  • Borovics A. 2022: ErdőLab: a Soproni Egyetem erdészeti és faipari projektje: Fókuszban az éghajlatváltozás mérséklése. Erdészeti Lapok 157: 114–115. Teljes szöveg
  • Borovics A., Mertl T., Király É. & Kottek P. 2023: Estimation of the overmature wood stock and the projection of the maximum wood mobilization potential up to 2100 in Hungary. Forests 14(8): 1516. DOI: 10.3390/f14081516
  • Börcsök Z., Németh G. & Kocsis Z. 2023: Expert judgement ont he future assortment composition of harvested wood in Hungary. University of Sopron. Kézirat.
  • Brunet-Navarro P., Jochheim H., Cardellini G., Richter K. & Muys B. 2021: Climate mitigation by energy and material substitution of wood products has an expiry date, Journal of Cleaner Production 303: 127026, DOI: 10.1016/j.jclepro.2021.127026
  • Brunet-Navarro P., Jochheim H., Kroiher F. & Muys B. 2018: Effect of cascade use on the carbon balance of the German and European wood sectors. Journal of Cleaner Production 170: 137–146. DOI: 10.1016/j.jclepro.2017.09.135
  • Budzinski M., Bezama A. & Thrän D. 2020: Estimating the potentials for reducing the impacts on climate change by increasing the cascade use and extending the lifetime of wood products in Germany. Resources Conservation & Recycling 10(6): 100034. DOI: 10.1016/j.rcrx.2020.100034
  • Cetera P., Todaro L., Lovaglio T., Moretti N. & Rita A. 2016: Steaming treatment decreases MOE and compression strength of Turkey oak wood. Wood Research 61(2): 255-264. ISSN: 13364561
  • Churkina G., Organschi A., Reyer C.P.O., Ruff A., Vinke K., Liu Z., Reck B.K., Graedel T.E. & Schellnhuber H.J. 2020: Buildings as a global carbon sink. Nature Sustainability 3: 269-276, DOI: 10.1038/s41893-019-0462-4
  • CRF 2023: Common Reporting Format Tables of Hungary as submitted to the UNFCCC. https://unfccc.int/documents/627846
  • Djomo S.N., El Kasmioui O. & Ceulemans R. 2011: Energy and greenhouse gas balance of bioenergy production from poplar and willow: a review. Global Change Biology Bioenergy 3: 181–197. DOI: 10.1111/j.1757-1707.2010.01073.x
  • EC 2020: European Commission. A New Circular Economic Plan for a Cleaner and More Competitive Europe, Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions; COM (2020) 98 final; European Commission: Brussels.
  • Esteves M.B. & Pereira H.M. 2009: Wood modification by heat treatment: a review. Bioresource Technology 4(1): 370–404. DOI: 10.15376/biores.4.1.370-404
  • Fortin M., Ningre F., Robert N. & Mothe F. 2012: Quantifying the impact of forest management on the carbon balance of the forest-wood product chain: A case study applied to even-aged oak stands in France. Forest Ecology and Management 279: 176–188. DOI: 10.1016/j.foreco.2012.05.031
  • Illés G. & Móricz N. 2022a: Climate envelope analyses suggests significant rearrangements in the distribution ranges of Central European tree species. Annals of Forest Science 79(1): 35 DOI: 10.1186/s13595-022-01154-8
  • Illés G. & Móricz N. 2022b: Hazai fafajok klímaanalóg területeinek vizsgálata a klímaváltozás tükrében. Erdészettudományi Közlemények 12(2): 91-112. DOI: 10.17164/EK.2022.06
  • IPCC 2006: 2006 IPCC Guidelines for National Greenhouse Gas Inventories, Prepared by the National Greenhouse Gas Inventories Programme; Eggleston, H.S., Buendia, L., Miwa, K., Ngara, T., Tanabe, K., Eds.; IGES: Kanagawa.
  • IPCC 2019: 2019 Refinement to the 2006 IPCC Guidelines for National Greenhouse Gas Inventories; Calvo Buendia, E., Tanabe, K., Kranjc, A., Baasansuren, J., Fukuda, M., Ngarize, S., Osako, A., Pyrozhenko, Y., Shermanau, P., Federici, S., Eds.; IPCC: Geneva.
  • IPCC 2022: Sixth Assessment Report, Climate Change 2022: Mitigation of Climate Change, the Working Group III Contribution. Chapter 7 Agriculture, Forestry, and Other Land Uses (AFOLU); IPCC: Geneva.
  • Johnston C.M.T. & Radeloff V.C. 2019: Global mitigation potential of carbon stored in harvested wood products. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 116: 14526–14531. DOI: 10.1073/pnas.1904231116
  • Király É., Börcsök Z., Kocsis Z., Németh G., Polgár A. & Borovics A. 2022: Carbon Sequestration in Harvested Wood Products in Hungary an Estimation Based on the IPCC 2019 Refinement. Forests 13(11): 1809. DOI: 10.3390/f13111809
  • Király É., Börcsök Z., Kocsis Z., Németh G., Polgár A. & Borovics A. 2024: Climate change mitigation through carbon storage and product substitution in the Hungarian wood industry. Wood Research 69(1): 72-86 DOI: 10.37763/wr.1336-4561/69.1.7286
  • Király É., Forsell N., Schulte M., Kis-Kovács G., Börcsök Z., Kocsis Z., Kottek P., Mertl T., Németh G., Polgár A. & Borovics A. 2024: Climate change mitigation potentials of wood industry related measures in Hungary. Mitigation and Adaptation Strategies for Global Change 29: 62. DOI: 10.1007/s11027-024-10161-1
  • Király É., Kis-Kovács G., Börcsök Z., Kocsis Z., Németh G., Polgár A. & Borovics A. 2023: Modelling Carbon Storage Dynamics of Wood Products with the HWP-RIAL Model—Projection of Particleboard End-of-Life Emissions under Different Climate Mitigation Measures. Sustainability 15(7):6322. DOI: 10.3390/su15076322
  • Kottek P. 2017: National Forest Projection–2050; University of Sopron, Faculty of Forestry, VI. Faculty Scientific Conference Book of Abstracts; Bidló, A., Facskó, F., Eds.; Publishing Office of the University of Sopron: Sopron, Hungary, 59 p.
  • Kottek P., Király É., Mertl T. & Borovics A. 2023a: Trends of Forest Harvesting Ages by Ownership and Function and the Effects of the Recent Changes of the Forest Law in Hungary. Forests 14(4):679. DOI: 10.3390/f14040679
  • Kottek P., Király É., Mertl T. & Borovics A. 2023b: The re-parametrisation of the DAS model based on 2016-2021 data of the National Forestry Database: new results on cutting age distributions. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 19(2): 61–74. DOI: 10.37045/aslh-2023-0005 Egyéb URL
  • Krankina O.N., Harmon M.E., Schnekenburger F. & Sierra C.A. 2012: Carbon balance on federal forest lands of Western Oregon and Washington: The impact of the Northwest forest plan. Forest Ecology and Management 286: 171–182. DOI: 10.1016/j.foreco.2012.08.028
  • Lakatos F. 1999: Bark beetles on pine in Hungary. In: Foster B., Knizek M. and Grodzki W. (Eds.): Methodology of Forest Insect and Disease Survey in Central Europe: 248-249.
  • Leskinen P., Cardellini G., González-García S., Hurmekoski E., Sathre R., Seppälä J. et al. 2018: Substitution effects of wood-based products in climate change mitigation. From Science to Policy 7. European Forest Institute. DOI: 10.36333/fs07
  • Li L., Wei X.Y., Zhao J. H., Hayes D., Daigneault A., Weiskittel A., Kizha A. R. & ‚Neill S.R.O. 2022: Technological advancement expands carbon storage in harvested wood products in Maine, USA. Biomass and Bioenergy 161: 106457. DOI: 10.1016/j.biombioe.2022.106457
  • Mátyás Cs., Berki I., Bidló A., Csóka GY., Czimber K., Führer E., Gálos B., Gribovszki Z., Illés G., Hirka A. & Somogyi Z. 2018: Sustainability of Forest Cover under Climate Change on the Temperate-Continental Xeric Limits. Forests 9: 489. DOI: 10.3390/f9080489
  • Mátyás Cs., Berki I., Czúcz B., Gálos B., Móricz N. & Rasztovits E. 2010: Future of Beech in Southeast Europe from the Perspective of Evolutionary Ecology. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 91-110. ISSN 1786-691X DOI: 10.37045/aslh-2010-0007 Egyéb URL
  • NFK 2023: Summary Data on Forests in Hungary; National Land Centre, Forestry Department. https://nfk.gov.hu/Magyarorszag_erdeivel_kapcsolatos_adatok_news_513
  • NIR 2023: National Inventory Report for 1985–2021. Hungary. Chapter: Land-Use, Land-Use Change and Forestry; Somogyi, Z., Tobisch, T., Király É., Hungarian Meteorological Service: Budapest.
  • OKIR 2023: National Environmental Information System. http://web.okir.hu/en/
  • Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021–2027. Innovációs és Technológiai Minisztérium. https://kormany.hu/dokumentumtar/orszagos-hulladekgazdalkodasi-terv-2021-2027
  • Sanchez Lopez J., Grassi G., Vizzarri M., Fiorese G., Pilli R., Jonsson R. et al. 2021: Brief on the role of the forestbased bioeconomy in mitigating climate change through carbon storage and material substitution, Sanchez Lopez, J., Jasinevičius, G. and Avraamides, M. editor(s), European Commission, JRC124374
  • Sartori F., Lal R., Ebinger M.H. & Parrish D.J. 2006: Potential soil carbon sequestration and CO2 offset by dedicated energy crops in the USA. Critical Reviews in Plant Sciences 25: 441–472. DOI: 10.1080/07352680600961021
  • Schelhaas M.J., Esch P.W., Groen T.A., Jong B.H.J., Kanninen M., Liski J. et al. 2004: CO2FIX V 3.1 – A modelling framework for quantifying carbon sequestration in forest ecosystems. ALTERRA Rapport No.1068. Wageningen, Netherlands, ALTERRA. 122 p. ISBN: 1566-7197.
  • Searchinger T., Heimlich R. & Houghton R.A. 2008: Use of US croplands for biofuels increases greenhouse gases through emissions from land-use change. Science 319: 1238–1240. DOI: 10.1126/science.1151861
  • Sikkema R., Styles D., Jonsson R., Tobin B. & Byrne K.A. 2023: A market inventory of construction wood for residential building in Europe—In the light of the Green Deal and new circular economy ambitions. Sustainable Cities and Society 90: 104–370. DOI: 10.1016/j.scs.2022.104370
  • Todaro L. 2012: Effect of steaming treatment on resistance to footprints in Turkey oak wood for flooring. European Journal of Wood and Wood Products 70(1-3): 209-214. DOI: 10.1007/s00107-011-0542-2
  • Todaro L., Dichicco P., Moretti N. & D’Auria M. 2013: Effect of combined steam and heat treatments on extractives and lignin in sapwood and heartwood of Turkey oak (Quercus cerris L.) wood. BioResources 8(2): 1718-1730. DOI: 10.15376/biores.8.2.1718-1730
  • Todaro L., Zanuttini R., Scopa A. & Moretti N. 2012: Influence of combined hydrothermal treatments on selected properties of Turkey oak (Quercus cerris L.) wood. Wood Science and Technology 46(1): 563-578. DOI: 10.1007/s00226-011-0430-2
  • Ujvári-Jármay É., Nagy L. & Mátyás Cs. 2016: The IUFRO 1964/68 inventory provenance trial of Norway spruce in Nyírjes, Hungary—results and conclusions of five decades. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 12: 178. DOI: 10.1515/aslh-2016-0001 Egyéb URL
  • Verkerk P.J., Delacote P., Hurmekoski E., Kunttu J., Matthews R., Mäkipää R. et al. 2022: Forest-Based Climate Change Mitigation and Adaptation in Europe. From Science to Policy 14. European Forest Institute: Joensuu, Finland, ISBN 978-952-7426-22-7. DOI: 10.36333/fs14
  • Wilson J. 2010: Life-cycle inventory of particleboard in terms of resources, emissions, energy and carbon. Wood and Fiber Science 42 (CORRIM Special Issue): 90–106.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Király É., Kis-Kovács G., Börcsök Z., Kocsis Z., Kottek P., Mertl T., Németh G., Polgár A. és Borovics A. (2024): A hazai faiparhoz kapcsolódó klímamitigációs intézkedések hatásbecslése. Erdészettudományi Közlemények, 14(1): 9-10. DOI: 10.17164/EK.2024.05

    14. évfolyam 1. szám,
    9-10. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2024.05

    Közlésre elfogadva:
    2024. szeptember 17.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    2

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    23

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.
  • Kottek P. és Király É. (2019): A klíma változása kimutatható az Országos Erdőállomány Adattár klíma-kategóriáiban. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 7-18.
  • Kocsis Z., Németh G., Börcsök Z., Polgár A., Király É., Kóczán Zs. és Borovics A. (2022): A faipari folyamatok szénlábnyom-elemzéséhez kapcsolódó logisztikai és energiafelhasználási konverziós faktorok megadása. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 57-73.
  • Folcz Á., Börcsök Z., Dima B. és Frank N. (2013): A Soproni-hegység bazídiumos nagygombáinak erdészeti szempontú vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 179-194.
  • Börcsök Z., Adamik P. és Pásztory Z. (2019): Fakéreg hasznosítási lehetőségeinek áttekintése. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 113-138.
  • Börcsök Z. és Pásztory Z. (2020): Faanyagok hővezetési tulajdonságainak változása a termikus kezelés hatására. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 17-27.
  • Börcsök Z. és Pásztory Z. (2020): Kéregalapú hőszigetelő lemez tulajdonságainak javítása. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 29-39.
  • Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.
  • Rozovits F. P., Magyar Zs., Kottek P. és Bordács S. (2019): Erdőterületek pollenkapacitásának modellezése faállománytípus és pollennaptári adatok alapján. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 19-33.
  • Mertl T. és Schiberna E. (2017): A magyarországi magántulajdonú erdők tulajdonszerkezete. Erdészettudományi Közlemények, 7(1): 7-23.
  • Mertl T. és Schiberna E. (2018): Magyarországi magán-erdőtulajdonosok. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 113-126.
  • Fodor F. és Mertl T. (2023): A közönséges gyertyán (Carpinus betulus L.) jelenlegi helyzete és potenciálja az erdészetben és faiparban. Erdészettudományi Közlemények, 13(1): 35-53.
  • Polgár A., Pécsinger J., Horváth A., Szakálosné M. K., Horváth A. L., Rumpf J. és Kovács Z. (2018): Erdészeti technológiák szénlábnyoma és előrevetített klímakockázata. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 227-245.
  • Fábián A., Lakatos F., Elekné F. V., Őrsi Á., Náhlik A. és Polgár A. (2024): A Soproni Egyetem alkalmazott fenntarthatósági modellje. Erdészettudományi Közlemények, 14(1): 5-6.
  • Benke A., Cseke K. és Borovics A. (2011): Dunántúli Leuce nyár populációk genetikai vizsgálata RAPD és cpDNS markerekkel. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 83-93.
  • Cseke K., Bordács S. és Borovics A. (2011): Egy elegyes tölgyes taxonómiai és genetikai szerkezetének elemzése. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 95-105.
  • Cseke K., Benke A. és Borovics A. (2011): Nyár genotípusok azonosítása DNS ujjlenyomatuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 107-114.
  • Cseke K., Jobb Sz., Koltay A. és Borovics A. (2014): A tölgypusztulás genetikai szerkezetre gyakorolt hatása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 135-147.
  • Mátyás Cs. és Borovics A. (2014): „Agrárklíma”. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 7-8.
  • Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.
  • Cseke K., Köbölkuti Z. A., Benke A., Rumi A., Báder M., Borovics A. és Németh R. (2020): Nemesnyár klónok faanyagtani jellemzőkhöz köthető génjeinek genetikai változatossága. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 5-16.
  • Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.
  • Benke A., Köbölkuti Z. A., Cseke K., Borovics A. és Tóth E. Gy. (2022): Szárazságtűrésben szerepet játszó SNP-k azonosítása kocsánytalan tölgy populációkban: alapkutatási eredmények a fenntartható tölgygazdálkodásért. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 77-90.

    • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.