Erdészettudományi Közlemények / 14. évfolyam / 1. szám / 3-4. oldal
előző | következő

A hazai erdészeti és faipari szektor szénmérlegének előrejelzése az erdőipari szén modell felhasználásával

Borovics Attila, Király Éva és Kottek Péter

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Király Éva

Cím: 9600 Sárvár, Várkerület 30/A.

e-mail cím: kiraly.eva.ilona[at]uni-sopron.hu

Kivonat

Az erdőalapú klímamitigáció napjainkban egyre inkább kulcsszerepet kap a nemzetközi klímapolitikában, így egyre fontosabbá válik az ágazat szénmegkötő képességét befolyásoló mechanizmusok megértése. Tanulmányunkban különböző erdőkezelési stratégiák klímamitigációs hatását értékeltük. Létrehoztunk egy új szénforgalmi modellt, az Erdőipari Szén Modellt (Forest Industry Carbon Model, FICM), amely az erdei biomassza, az elhalt szerves anyagok, a talaj és a fatermékek szénegyenlegét, valamint a termék- és energiahelyettesítések útján elkerült kibocsátásokat számszerűsíti. A modell segítségével a magyar erdőipar széndioxid mérlegét három forgatókönyv szerint jeleztük előre. A Business as Usual (BAU) szcenárióban változatlan erdőtelepítési és fakitermelési szinteket feltételezünk. Az Extenzifikációs szcenárióban azt feltételeztük, hogy az erdőtelepítések és a fakitermelés mértéke a felére csökken. Az Intenzifikációs forgatókönyvben pedig az erdőtelepítés növekedését, megnövelt ipari választékarányt, és a fakitermelés fokozatos növekedését vettük alapul. Eredményeink azt mutatják, hogy az Intenzifikációs forgatókönyvet jellemzi a legnagyobb nettó szénmegkötés és itt érvényesül a maximális termék- és energiahelyettesítési hatás. A nettó erdőipari szénegyenleg 2050-re a BAU szcenárióban –8447 kt CO2 egyenérték, az Extenzifikációs szcenárióban –7011 kt CO2 egyenérték, míg az Intenzifikációs szcenárióban –22 135 kt CO2 egyenérték szintet ér el. Bár a termékhelyettesítés hatása a LULUCF szektorban nem számolható el, az ipari és energetikai kibocsátások csökkenésének kedvező hatása megjelenik a nemzeti üvegházgáz mérlegben. A modellezési eredmények azt mutatják, hogy az EU által Magyarország számára kijelölt 2030-as LULUCF szénmegkötési célérték az Intenzifikációs szcenárióban elérhető. Prognózisunk szerint a fahasználat drasztikus korlátozása csupán rövid távú megoldást jelenthet, kedvező hatásai 2050-re megszűnnek, és a BAU forgatókönyvhöz képest többletkibocsátásokat eredményez.
A cikk a Borovics et al. 2024 (Projection of the Carbon Balance of the Hungarian Forestry and Wood Industry Sector Using the Forest Industry Carbon Model) eredeti közlés részben módosított fordítása.

Kulcsszavak: CO2, HWP, erdőkezelési forgatókönyvek, klímamitigáció, termékhelyettesítés, energiahelyettesítés

Hivatkozott irodalom49

  • Borovics A., Király É. & Kottek P. 2024: Projection of the Carbon Balance of the Hungarian Forestry and Wood Industry Sector Using the Forest Industry Carbon Model. Forests 15(4):600. DOI: 10.3390/f15040600
  • Borovics A. & Király É. 2023a: Klímamitigáció és alkalmazkodás a magyar erdőiparban. Erdészeti Lapok 158: (1): 5-9. Teljes szöveg
  • Borovics A. & Király É. 2023b: The Challenge of Mobilizing the Unused Wood Stock Reserve to Foster a Sustainable and Prosperous Hungarian Forest Industry, Chemical Engineering Transactions 107: 637-642. DOI: 10.3303/CET23107107
  • Borovics A., Mertl T., Király É. & Kottek P. 2023: Estimation of the Overmature Wood Stock and the Projection of the Maximum Wood Mobilization Potential up to 2100 in Hungary. Forests 14(8):1516. DOI: 10.3390/f14081516
  • Borovics A. 2022: ErdőLab: A Soproni Egyetem Erdészeti és Faipari Projektje: Fókuszban az Éghajlatváltozás Mérséklése; Erdészeti Lapok 157(4): 114–115. Teljes szöveg
  • Borovics A. & Mátyás Cs. 2013: Decline of genetic diversity of sessile oak at the re-tracting (xeric) limits. Annals of Forest Science 70: 835–844. DOI: 10.1007/s13595-013-0324-6
  • COM(2021) 572: European Commission. New EU forest strategy for 2030. COM. (2021) 572 final. Communication from the commission to the European parliament, the council, the European Economic and social committee and the committee of the regions. 2021. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52021DC0572
  • COM(2021) 699: European Commission. EU soil strategy for 2030 – Reaping the ben-efits of healthy soils people, food, nature and climate. COM(2021) 699 final. Communica-tion from the commission to the European parliament, the council, the European economic and social committee and the committee of the regions. 2021. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52021DC0699
  • COM(2021) 800: EC. Communication from the commission to the European parlia-ment and the council. Sustainable carbon cycles. COM(2021) 800 final. 2021.
  • COM(2022) 304: European Commission. Proposal for a regulation of the European parliament and of the council on na-ture restoration. COM(2022) 304 final. 2022. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=COM:2022:304:FIN
  • COM(2022) 672: European Commission. Proposal for a member of the European par-liament and the council establish-ing a union certification framework for carbon removals. COM(2022) 672 final. 2022. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/HIS/?uri=CELEX:52022PC0672
  • EU/2018/841: Regulation (EU) 2018/841: of the European Parliament and of the Council of 30 May 2018 on the inclusion of greenhouse gas emissions and removals from land use, land use change and forestry in the 2030 climate and energy frame-work, and amending Regulation (EU) No 525/2013 and Decision No 529/2013/EU (Text with EEA relevance) https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2018/841/oj
  • EU/2021/1119: European Climate Law. Regulation (EU) 2021/1119 of the European parliament and of the council of 30 June 2021 establishing the framework for achieving climate neutrality and amending regulations (EC) no 401/2009 and (EU) 2018/1999 (‘Eu-ropean Climate Law’). PE/27/2021/REV/1. http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1119/oj
  • Európai Bizottság 2022: EU forests – new EU framework for forest monitoring and strategic plans. 2022. https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13396-EU-forests-new-EU-Framework-forForest-Monitoring-and-Strategic-Plans_en
  • Európai Bizottság 2023: Soil Health. 2023. https://environment.ec.europa.eu/topics/soil-and-land/soil-health_en
  • Fankhauser S., Smith S., Allen M., Axelsson K., Hale T., Hepburn C. et al.2022: The meaning of net zero and how to get it right. Nature Climate Change 12: 15–21. DOI: 10.1038/s41558-021-01245-w.
  • Fiorese G. & Guariso G. 2013: Modelling the role of forests in a regional carbon mitigation plan, Renewable Energy 52: 175-182. ISSN 0960-1481, DOI: 10.1016/j.renene.2012.09.060
  • Forest Act of Hungary 2024: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900037.tv
  • Friedlingstein P., Jones M.W., O’Sullivan M., Andrew R.M., Hauck J., Peters G.P. et al. 2019: Global carbon budget 2019. Earth System Science Data 11(4): 1783–1838. DOI: 10.5194/essd-11-1783-2019
  • Grassi G., House J., Dentener F., Federici S., den Elzen M. & Penman J. 2017: The key role of forests in meeting climate targets requires science for credible mitigation. Nature Climate Change 7(3): 220–226. DOI: 10.1038/nclimate3227
  • Heinonen T., Pukkala T., Mehtätalo L., Asikainen A., Kangas J. & Peltola H. 2017: Scenario analyses for the effects of harvesting intensity on development of forest resources, timber supply, carbon balance and biodiversity of Finnish forestry, Forest Policy and Economics 80: 80-98. DOI: 10.1016/j.forpol.2017.03.011
  • Hennigar C.R.H.R. & MacLean D.A.M.A. 2010: Spruce budworm and management effects on forest and wood product carbon for an intensively managed forest. Canadian Journal of Forest Research DOI: 10.1139/X10-104
  • Hurmekoski E., Kilpeläinen A. & Seppälä J. 2022: Climate-Change Mitigation in the Forest-Based Sector: A Holistic View. Chap-ter 8 In: Hetemäki L. et al. (eds.): Forest Bioeconomy and Climate Change, Managing Forest Ecosystems 42 DOI: 10.1007/978-3-030-99206-4_8
  • Illés G. & Móricz N. 2022: Climate envelope analyses suggests significant rear-rangements in the distribution ranges of Central European tree species. Annals of Forest Science 79: 35. DOI: 10.1186/s13595-022-01154-8
  • IPCC 2006: IPCC Guidelines for national greenhouse gas inventories, prepared by the national greenhouse gas inventories programme. Eggleston H.S., Buendia L., Miwa K., Ngara T. and Tanabe K. (eds).
  • IPCC 2013: Revised supplementary methods and good practice guidance arising from the Kyoto protocol. Hiraishi, T., Krug, T., Tanabe, K., Srivastava, N., Baasansuren, J., Fukuda, M. and Troxler, T.G. (eds). Pp. 268.
  • IPCC 2019: Refinement to the 2006 IPCC guidelines for national greenhouse gas inventories. Calvo Buendia, E., Tanabe, K., Kranjc, A.; Baasansuren, J.; Fukuda, M.; Ngarize, S.; Osako, A.; Pyrozhenko, Y.; Shermanau, P. and Federici, S. (eds).
  • Király É., Börcsök Z., Kocsis Z., Németh G., Polgár A. & Borovics A. 2024: Climate change mitigation through carbon storage and product substitution in the Hungarian wood industry. Wood Research 69(1): 72-86. DOI: 10.37763/wr.1336-4561/69.1.7286
  • Király É., Kis-Kovács G., Börcsök Z., Kocsis Z., Németh G., Polgár A. & Borovics A. 2023: Modelling Carbon Storage Dynamics of Wood Products with the HWP-RIAL Model—Projection of Particleboard End-of-Life Emissions under Different Climate Mitigation Measures. Sustainability 15(7): 6322. DOI: 10.3390/su15076322
  • Korosuo A., Pilli R., Abad Viñas R. et al. 2023: The role of forests in the EU climate policy: are we on the right track? Carbon Balance and Management 18: 15. DOI: 10.1186/s13021-023-00234-0
  • Kottek P. 2023: Hosszútávú erdőállomány prognózisok. PhD Értekezés. 142 p. Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola, Soproni Egyetem. Sopron. Egyéb URL
  • Kottek P., Király É., Mertl T. & Borovics A. 2023a: Trends of Forest Harvesting Ages by Ownership and Function and the Effects of the Recent Changes of the Forest Law in Hungary. Forests 14(4):679. DOI: 10.3390/f14040679
  • Kottek P., Király É., Mertl T. & Borovics A. 2023b: The Re-parametrization of the DAS Model Based on 2016-2021 Data of the National Forestry Database: New Results on Cutting Age Distributions. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 19(2): 61–74. DOI: 10.37045/aslh-2023-0005 Teljes szöveg
  • Köhl M. & Martes L. M. 2023: Forests: A passive CO2 sink or an active CO2 pump? Forest Policy and Economics 155(10): 103040. DOI: 10.1016/j.forpol.2023.103040
  • Leskinen P., Cardellini G., González-García S., Hurmekoski E., Sathre R., Seppälä J., Smyth C., Stern T. & Verkerk P.J. 2018: Substitution effects of wood-based products in climate change mitigation. From Science to Policy 7. European Forest Institute. pp. 28.
  • Levin K., Rich D., Ross K., Fransen T. & Elliott C. 2020: Designing and Communicating Net-Zero Targets. World Re-sources Institute. Designing and communicating net-zero tar-gets (apo.org.au).
  • Lipiäinen S., Sermyagina E., Kuparinen K. & Vakkilainen E. 2022: Future of forest in-dustry in carbon-neutral reality: Finnish and Swedish visions, Energy Reports 8: 2588-2600. DOI: 10.1016/j.egyr.2022.01.191
  • MacLean D., Porter K., Quiring D. & Hennigar C. 2007: Optimized harvest planning under alternative foli-ageprotection scenarios to reduce volume losses to spruce budworm. Canadian Journal of Forest Research 37(10): 1755–1769. DOI: 10.1139/X07-001
  • Martes L. & Köhl M. 2022: Improving the Contribution of Forests to Carbon Neutrality under Different Policies—A Case Study from the Hamburg Metropolitan Area. Sustainability 14(4): 2088. DOI: 10.3390/su14042088
  • Mátyás Cs., Berki I., Czúcz B., Gálos B., Móricz N. & Rasztovits E. 2010: Future of Beech in Southeast Europe from the Perspective of Evolutionary Ecology. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 6(1): 91–110. Teljes szöveg
  • Messier C., Bauhus J., Doyon F., Maure F., Sousa-Silva R., Nolet P., Mina M., Aquilué N., Fortin M.J. & Puettmann K. 2019: The functional complex network approach to foster forest resilience to global changes. Forest Ecosystems 6: 21. DOI: 10.1186/s40663-019-0166-2
  • Mina M., Messier C., Duveneck M., Fortin M.J. & Aquilué N. 2021: Network analysis can guide resilience-based management in forest landscapes under global change. Ecological Applications 31(1): e2221. DOI: 10.1002/eap.2221
  • Moreau L., Thiffault E., Cyr D., Boulanger Y. & Beauregard R. 2022: How can the forest sector mitigate climate change in a changing climate? Case studies of boreal and northern temperate forests in eastern Canada. Forest Ecosystems 9: 100026. DOI: 10.1016/j.fecs.2022.100026
  • NIR 2023: National Inventory Report for 1985–2021. Hungary. Hungarian Meteorological Service: Budapest, Hungary.
  • OKIR 2024: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer http://web.okir.hu/en/
  • OSAP 2023: https://agrarstatisztika.kormany.hu/erdogazdalkodas2
  • Pukkala T. 2014: Does biofuel harvesting and continuous cover management increase carbon sequestration? Forest Policy and Economics 43(6): 41-50. DOI: 10.1016/j.forpol.2014.03.004
  • Rogelj J., Geden O., Cowie A. & Reisinger A. 2021: Three ways to improve net-zero emissions targets. Nature 591: 365–368. DOI: 10.1038/d41586-021-00662-3
  • Tobisch T. & Kottek P. 2013: Forestry-Related Databases of the Hungarian Forestry Directorate, Version 1.1; Hungarian Forestry Directorate: Budapest, Hungary.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Borovics A., Király É. és Kottek P. (2024): A hazai erdészeti és faipari szektor szénmérlegének előrejelzése az erdőipari szén modell felhasználásával. Erdészettudományi Közlemények, 14(1): 3-4. DOI: 10.17164/EK.2024.02

    14. évfolyam 1. szám,
    3-4. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2024.02

    Közlésre elfogadva:
    2024. szeptember 16.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    2

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    14

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Benke A., Cseke K. és Borovics A. (2011): Dunántúli Leuce nyár populációk genetikai vizsgálata RAPD és cpDNS markerekkel. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 83-93.
  • Cseke K., Bordács S. és Borovics A. (2011): Egy elegyes tölgyes taxonómiai és genetikai szerkezetének elemzése. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 95-105.
  • Cseke K., Benke A. és Borovics A. (2011): Nyár genotípusok azonosítása DNS ujjlenyomatuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 107-114.
  • Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.
  • Cseke K., Jobb Sz., Koltay A. és Borovics A. (2014): A tölgypusztulás genetikai szerkezetre gyakorolt hatása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 135-147.
  • Mátyás Cs. és Borovics A. (2014): „Agrárklíma”. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 7-8.
  • Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.
  • Cseke K., Köbölkuti Z. A., Benke A., Rumi A., Báder M., Borovics A. és Németh R. (2020): Nemesnyár klónok faanyagtani jellemzőkhöz köthető génjeinek genetikai változatossága. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 5-16.
  • Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.
  • Kocsis Z., Németh G., Börcsök Z., Polgár A., Király É., Kóczán Zs. és Borovics A. (2022): A faipari folyamatok szénlábnyom-elemzéséhez kapcsolódó logisztikai és energiafelhasználási konverziós faktorok megadása. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 57-73.
  • Benke A., Köbölkuti Z. A., Cseke K., Borovics A. és Tóth E. Gy. (2022): Szárazságtűrésben szerepet játszó SNP-k azonosítása kocsánytalan tölgy populációkban: alapkutatási eredmények a fenntartható tölgygazdálkodásért. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 77-90.
  • Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.
  • Kottek P. és Király É. (2019): A klíma változása kimutatható az Országos Erdőállomány Adattár klíma-kategóriáiban. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 7-18.
  • Rozovits F. P., Magyar Zs., Kottek P. és Bordács S. (2019): Erdőterületek pollenkapacitásának modellezése faállománytípus és pollennaptári adatok alapján. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 19-33.

    • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.