Erdészettudományi Közlemények / 12. évfolyam / 1. szám / 57-73. oldal
előző | következő

A faipari folyamatok szénlábnyom-elemzéséhez kapcsolódó logisztikai és energiafelhasználási konverziós faktorok megadása

Kocsis Zoltán, Németh Gábor, Börcsök Zoltán, Polgár András, Király Éva, Kóczán Zsófia és Borovics Attila

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Kocsis Zoltán

Cím: 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky út 4.

e-mail cím: kocsis.zoltan[at]uni-sopron

Kivonat

A klímaváltozás napjaink egyik kulcsfontosságú problémaköre. Kialakulásának egyik fő oka a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége, ami jelentős részben ipari-logisztikai tevékenységből származik. Az üvegházhatású gázok közül a legfontosabb és egyben az egyik leggyakoribb a szén-dioxid. A klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében, tehát ismerni kell a szén-dioxid keletkezésének helyeit, mennyiségét és a környezetre gyakorolt hatásait. A kutatás célja a faipari folyamatok szénlábnyom-meghatározását szolgáló ún. konverziós faktorok megadása, majd egy egységesen alkalmazható számítási módszertan kidolgozása. A szerzők az irodalmi kutatómunka során vizsgálták a közúti szállításból és a faipari vállalatok villamos-, és hőfelhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásokat, majd megadták az ezeket jellemző konverziós faktorokat szén-dioxid-egyenrétékben (CO2e) kifejezve. A bemutatott módszertan a gyakorlat számára adaptálható és hozzájárul a vállalati szén-dioxidkibocsátás szisztematikus és tudományos alapokon nyugvó meghatározásához.

Kulcsszavak: Szén-dioxid, szén-dioxid-egyenérték, klímaváltozás, szénlábnyom, logisztika, villamosenergia

Hivatkozott irodalom16

  • Alan B. 2019: NASA’s Jet Propulsion Laboratory: The Atmosphere: Getting a Handle on Carbon Dioxide. NASA. Global Climate Change, 2019. október 9.
  • Barna Zs. & Gelei A. 2014: A szénlábnyom mérése – Fókuszban a közúti áruszállítás és raktározás. Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 45. (2014), 7–8. 53–68. DOI: 10.14267/VEZTUD.2014.07.05
  • Cuthbertson R. 2011: The need for sustainable supply chain management. in: Cetinkaya, B. – Cuthbertson, R. – Ewer, G. – Klaas-Wissing, T. – Piotrowicz, W. – Tyssen: Sustainable Supply Chain Management. Berlin; Heidelberg: Springer Verlag DOI: 10.1007/978-3-642-12023-7_1
  • Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA): Online: www.eea.europa.eu/hu (megtekintés: 2022.06.12.)
  • Európai Parlament 2019: Amit érdemes tudni a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátásáról az EUban. Online: https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20190313STO31218/ami erdemes-tudni-a-gepjarmuvekszen-dioxid-kibocsatasarol-az-eu-ban (megtekintés: 2022.06.15.)
  • IPCC 2014: A Kiotói Jegyzőkönyvből eredő 2013-as felülvizsgált kiegészítő módszerek és helyes gyakorlati útmutató, Hiraishi T., Krug T., Tanabe K., Srivastava N., Baasansuren J., Fukuda M. & Troxler T.G. (eds.) Megjelent: IPCC, Switzerland
  • Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Évközi adatok, 2021 – Szállítás, közlekedés. Online: https://www.ksh.hu/ (megtekintés: 2022.06.17.)
  • Kuti R. 2019: A globális felmelegedés hatására kialakuló szélsőséges időjárási jelenségek megjelenési formái és következményei Magyarországon. In: Földi László & Hegedűs Hajnalka (eds.): Adaptációs lehetőségek az éghajlatváltozás következményeihez a közszolgálat területén. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
  • Lee K-H. 2011: Integrating Carbon Footprint into supply chain management: the case of Hyundai Motor Company (HMC) in the automobile industry. Journal of Cleaner Production 19: 1216–1223. DOI: 10.1016/j.jclepro.2011.03.010
  • Mckinnon A.C. & Piecyk M. 2010: CO2-kibocsátás mérése és kezelése az európai vegyianyag-szállításban. CEFIC.
  • Mohamed A. et al. 2019: Driving factors of CO2 emissions and nexus with economic growth, development and human health in the Top Ten emitting countries. Resources, Conservation & Recycling 148: 157–169. Online: DOI: 10.1016/j.resconrec. 2019.03.048
  • Network for Transport Measures database: Online: https://www.transportmeasures.org/en/ (megtekintés: 2022. 06. 12.)
  • Németh G. 2014: Decentralizált dendromassza alapú kiserőművek, falufűtőművek elterjedését támogató kutatások” című projekt féléves záró szakmai beszámolója.
  • Schaltegger S. & Csutora M. 2012: Carbon Accounting for sustainability and management. Journal of Cleaner Production 36(11): 1–16. DOI: 10.1016/j.jclepro.2012.06.024
  • Sós N. E. 2021: A szén-dioxid (CO2) környezetkárosító hatása és keletkezése az áruszállítási folyamatok során (The Environmental Impact of Carbon Dioxide (CO2) and its Formation during Freight Transport Processes). Műszaki Katonai Közlöny 31(2): 53–67. DOI: 10.32562/mkk.2021.2.5
  • Zimmer B. & Wegener G. 1996: Stoff- und Energieflüsse vom Forst zum Sägewerk. Holz als Roh- und Werkstoff 54(4): 217-233. DOI: 10.1007/s001070050171

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Kocsis Z., Németh G., Börcsök Z., Polgár A., Király É., Kóczán Zs. és Borovics A. (2022): A faipari folyamatok szénlábnyom-elemzéséhez kapcsolódó logisztikai és energiafelhasználási konverziós faktorok megadása. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 57-73. DOI: 10.17164/EK.2022.04

    12. évfolyam 1. szám,
    57-73. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2022.04

    Közlésre elfogadva:
    2023. február 8.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    1

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    17

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Folcz Á., Börcsök Z., Dima B. és Frank N. (2013): A Soproni-hegység bazídiumos nagygombáinak erdészeti szempontú vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 179-194.
  • Börcsök Z., Adamik P. és Pásztory Z. (2019): Fakéreg hasznosítási lehetőségeinek áttekintése. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 113-138.
  • Börcsök Z. és Pásztory Z. (2020): Faanyagok hővezetési tulajdonságainak változása a termikus kezelés hatására. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 17-27.
  • Börcsök Z. és Pásztory Z. (2020): Kéregalapú hőszigetelő lemez tulajdonságainak javítása. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 29-39.
  • Király É. és Kottek P. (2014): A hazai faipari termékekben tárolt szén mennyiségének és készletváltozásának becslése a 2013 IPCC Supplementary Guidance módszertana alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 95-107.
  • Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.
  • Kottek P. és Király É. (2019): A klíma változása kimutatható az Országos Erdőállomány Adattár klíma-kategóriáiban. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 7-18.
  • Benke A., Cseke K. és Borovics A. (2011): Dunántúli Leuce nyár populációk genetikai vizsgálata RAPD és cpDNS markerekkel. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 83-93.
  • Cseke K., Bordács S. és Borovics A. (2011): Egy elegyes tölgyes taxonómiai és genetikai szerkezetének elemzése. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 95-105.
  • Cseke K., Benke A. és Borovics A. (2011): Nyár genotípusok azonosítása DNS ujjlenyomatuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 107-114.
  • Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.
  • Cseke K., Jobb Sz., Koltay A. és Borovics A. (2014): A tölgypusztulás genetikai szerkezetre gyakorolt hatása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 135-147.
  • Mátyás Cs. és Borovics A. (2014): „Agrárklíma”. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 7-8.
  • Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.
  • Cseke K., Köbölkuti Z. A., Benke A., Rumi A., Báder M., Borovics A. és Németh R. (2020): Nemesnyár klónok faanyagtani jellemzőkhöz köthető génjeinek genetikai változatossága. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 5-16.
  • Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.
  • Benke A., Köbölkuti Z. A., Cseke K., Borovics A. és Tóth E. Gy. (2022): Szárazságtűrésben szerepet játszó SNP-k azonosítása kocsánytalan tölgy populációkban: alapkutatási eredmények a fenntartható tölgygazdálkodásért. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 77-90.

    • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.