Erdészettudományi Közlemények / 13. évfolyam / 1. szám / 35-53. oldal
előző | következő

A közönséges gyertyán (Carpinus betulus L.) jelenlegi helyzete és potenciálja az erdészetben és faiparban

Fodor Fanni és Mertl Tamás

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Fodor Fanni

Cím: 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: fodor.fanni[at]uni-sopron.hu

Kivonat

Jelen kutatásban irodalmi feldolgozást nyújtottunk a közönséges gyertyánról, mely egy őshonos, számos kedvező tulajdonsággal is rendelkező, nem elhanyagolható fakitermelési lehetőséget nyújtó, de iparban kevésbé hasznosított fafaj. Megállapítottuk, hogy habár a faanyaga természetes formájában nem tartós, ugyanakkor az egyik legsűrűbb, legkeményebb, és legkopásállóbb fafaj Európában. Kedvezőtlen tulajdonságai miatt többnyire tűzifaként hasznosul. Beltéri felhasználási területeit új használati eszközökkel, burkolati elemekkel, és dekorációs elemekkel lehetne bővíteni, emellett különböző, környezetbarát famodifikációs eljárásokkal egy sokkal tartósabb és ellenállóbb faanyag kapható, melynek színét a kezelési beállítások variálásával alakíthatjuk a felhasználó igényeire. Ez az anyag felhasználható kültéri fatermékekhez, de akár építészeti célú alkalmazásra is. A gyertyán hazánkban középtávon stabilan rendelkezésre áll, és lehetőséget nyújthat tartós fatermékek előállítására, amennyiben meglenne rá a feldolgozó és a fizetőképes kereslet a hatékony szállítási távolságon belül. A kutatás végén a megállapításokat egy Gyengeségek-Erősségek-Lehetőségek-Veszélyek elemzéssel összegeztük.

Kulcsszavak: gyertyán, Carpinus betulus, hozam prognózis, faanyagvizsgálatok, famódosítás

Hivatkozott irodalom56

  • van Acker J. 2021: Opportunities and challenges for hardwood based engineered wood products. In: Németh R., Rademacher P., Hansmann C., Bak M. & Báder M. (eds.): Proceedings of the 9th Hardwood Conference Pt. II. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 5–14.
  • Aranyos B. 2014: Magasnyomású vízsugár fafelszínt degradáló hatásának vizsgálata hőkezelt gyertyán faanyagokon. Szakdolgozat. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.
  • Ashrafi M.N., Far M.G., Kiani A.M., Dehghan M., Gholizadeh H. & Jelodari A. 2022: Investigating the physical properties of Carpinus species in three different regions of Iran. European Journal of Wood and Wood Products 80(1): 259–261. DOI: 10.1007/s00107-021-01759-2
  • Bak M., Németh R. & Horváth N. 2012: Wood modification at the University of West Hungary. In: Németh R. & Teischinger A. (eds.): The 5th Conference on Hardwood Research and Utilisation in Europe. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 135–143.
  • Balász I., Pešek O. & Bukovská P. 2020: Hardwood – Softwood Combination in Glued Laminated Timber Cross-Section. Transactions of VSB – Technical University of Ostrava Civil Engineering Series Section Building Structures & Structural Mechanics 20(1): 5–12. DOI: 10.35181/tces-2020-0002
  • Bari E ., Jamali A., Nazarnezhad N., Nicholas D.D., Humar M. & Najafian M. 2019: An innovative method for the chemical modification of Carpinus betulus wood: a methodology and approach study. Holzforschung. 73(9): 839–846. DOI: 10.1515/hf-2018-0242
  • Barnes H.M., Aro M.D. & Rowlen A. 2018: Decay of Thermally Modified Engineered Wood Products. Forest Products Journal 68(2):99–104. DOI: 10.13073/FPJ-D-17-00060
  • Béky A. 1970: A gyertyán helye erdőművelésünkben. Az erdő 19(2): 82–88
  • Boone R.S., Kozlik C.J., Bois P.J. & Wengert E.M. 1988: Dry kiln schedules for commercial woods: temperate and tropical. U.S. Department of Agriculture, Forest Service, Forest Products Laboratory, Madison, Report No.: FPLGTR-57. http://www.fs.usda.gov/treesearch/pubs/9635 (letöltés időpontja: 2023.01.23.)
  • Brunetti M., Nocetti M., Pizzo B., Aminti G., Cremonini C., Negro F., Zanuttini R., Romagnoli M. & Scarascia Mugnozza G. 2020: Structural products made of beech wood: quality assessment of the raw material. European Journal of Wood and Wood Products 78(5):961–970. DOI: 10.1007/s00107-020-01542-9
  • Csizmadia P. 2015: Hőkezelt és kezeletlen faanyagok kültéri kitettségi vizsgálatai. Szakdolgozat. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.
  • Dubois H., Verkasalo E. & Claessens H. 2020: Potential of Birch (Betula pendula Roth and B. pubescens Ehrh.) for Forestry and Forest-Based Industry Sector within the Changing Climatic and Socio-Economic Context of Western Europe. Forests 11(3):336. DOI: 10.3390/f11030336
  • FAO. 2020: Food and Agriculture Organization of the United Nations – Country Reports 2020. https://www.fao.org/forest-resources-assessment/fra-2020/country-reports/en/
  • Fodor F., Ábrahám J. & Németh R. 2018: Bonding acetylated hornbeam wood (Carpinus betulus L.). Pro Ligno. 14(4): 31–38.
  • Fodor F., Bak M., Bidló A., Bolodár-Varga B. & Németh R. 2022a: Biological Durability of Acetylated Hornbeam Wood with Soil Contact in Hungary. Forests 13(7): 1003. DOI: 10.3390/f13071003
  • Fodor F., Bak M. & Németh R. 2022b: Photostability of Oil-Coated and Stain-Coated Acetylated Hornbeam Wood against Natural Weather and Artificial Aging. Coatings 12(6): 817. DOI: 10.3390/coatings12060817
  • Fodor F., Lankveld C. & Németh R. 2017: Testing common hornbeam (Carpinus betulus L.) acetylated with the Accoya method under industrial conditions. iForest – Biogeosciences and Forestry 10(6): 948. DOI: 10.3832/ifor2359-010
  • Führer E. 2018: A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 27–42. DOI: 10.17164/EK.2018.002
  • Führer E., Horváth L., Jagodics A., Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115(3): 205–116.
  • Gálos B. & Führer E. 2018: A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 43–55. DOI: 10.17164/EK.2018.003
  • Ghalehno M.D. & Nazerian M. 2011: Changes in the physical and mechanical properties of Iranian hornbeam wood (Carpinus betulus) with heat treatment. European Journal of Scientific Research 51(4): 490–498.
  • Gunduz G. & Aydemir D. 2009: Some Physical Properties of Heat-Treated Hornbeam (Carpinus betulus L.) Wood. Drying Technology 27(5): 714–720. DOI: 10.1080/07373930902827700
  • Gunduz G., Korkut S., Aydemir D. & Bekar I. 2009: The density, compression strength and surface hardness of heat treated hornbeam (Carpinus betulus L.) wood. Maderas Ciencia y tecnología 11(1): 61–70. DOI: 10.4067/S0718-221X2009000100005
  • Horváth A.L. 2019: Erdei választékok, faárak. Egyetemi előadás. Soproni Egyetem, Sopron. http://emki.nyme.plugin.hu/images/TK%20jegyz%20Okt%20seg%20Vizsk%C3%A9rd/Haszn%20I.%20Erdei%20v%C3%A1laszt%C3%A9kok%20fa%C3%A1rak%20SoE.pdf?fbclid=IwAR0Jz-bHx1q2Zty11J564cBNsLo_cndc9yI0-MQdTi4pAL9bHoAcNGGCILY (Letöltés időpontja: 2023.01.23.)
  • Kiaei M. 2012: Effect of site and elevation on wood density and shrinkage and their relationships in Carpinus betulus. Forestry Studies in China 14(3): 229–234. DOI: 10.1007/s11632-012-0310-3
  • Kiaei M. & Abadian Z. 2018: Physical and Mechanical Properties of Hornbeam Wood from Dominant and Suppressed Trees. Drvna industrija 69(1): 63–69. DOI: 10.5552/drind.2018.1705
  • Kiaei M. & Paloj R.M. 2018: Surface roughness in relation to altitude of hornbeam wood. Madera y Bosques 24(1): e241964. DOI: 10.21829/myb.2018.241964
  • Knorz M. & van de Kuilen J.W.G. 2012: Development of a high-capacity engineered wood productLVL made of European Beech (Fagus sylvatica L.). In: WCTE 2012: World Conference on Timber Engineering. Auckland, New Zealand.
  • Kollár T. 2022: Új adatok a magyarországi gyertyánosok (Carpinus betulus) faterméséről. In: Czimber K. (ed.): Erdészeti Tudományos Konferencia kivonatok kötete. Soproni Egyetem, Sopron, 20.
  • von Lengefeld A.K. & Kies U. 2018: Teaming-up for the European Hardwoods Innovation Alliance (EHIA): Take your action! In: 8th Hardwood conference proceedings. Sopron: University of Sopron Press. p. 15–16.
  • Luedtke J., Amen C., van Ofen A. & Lehringer C. 2015: 1C-PUR-bonded hardwoods for engineered wood products: influence of selected processing parameters. European Journal of Wood and Wood Products. 73(2):167–178. DOI: 10.1007/s00107-014-0875-8
  • Mirzaei G., Mohebby B. & Ebrahimi G. 2017: Glulam beam made from hydrothermally treated poplar wood with reduced moisture induced stresses. Construction and Building Materials. 135:386–393. DOI: 10.1016/j.conbuildmat.2016.12.178
  • Mérlegbeszámolók (2001-2021): Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésekről, OSAP adatgyűjtés. Állami Erdészeti Szolgálat 2001–2006, MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság 2007–2011, NÉBIH Erdészeti Igazgatóság 2012–2018, NFK Erdészeti Osztály 2019-2021, Budapest.
  • Molnár S., Ábrahám J., Csupor K., Horváth N., Komán S., Németh R. & Tolvaj L. 2010: Thermal modification of Hungarian hardwood material to improve the durability and the dimensional stability. Kutatási jelentés. OTKA 49314.
  • Molnár S. & Bariska M. 2002: Magyarország ipari fái. Szaktudás Kiadó Ház Zrt., Budapest.
  • Németh R., Ábrahám J. & Báder M. 2014: Effect of high temperature treatment on selected properties of beech, hornbeam and turkey oak wood. In: Sandberg D. & Vasiri M. (eds.): Book of Abstracts of Final Cost Action FP0904 Conference: “Recent Advances in the Field of TH and THM Wood Treatment”. Luleå University of Technology, Skellefteå, 52–53.
  • NFK. 2021: Erdeink egészségi állapota 2021-ben. Jelentés a 16x16 km-es EVH hálózat alapján. https://nfk.gov.hu/download.php?id_file=43393 (Letöltés időpontja: 2023.01.23.)
  • NFK. 2022: Fafaj(csoport) statisztikák (éves és idősoros adatok 2005-től) https://nfk.gov.hu/Magyarorszag_erdeivel_kapcsolatos_adatok_news_513 (Letöltés időpontja: 2023.01.23.)
  • OSAP 2021a: Nettó fakitermelés (OSAP 1257) mintavételezésből országos szintre becsült adatok. https://agrarstatisztika.kormany.hu/download/a/6b/f2000/Nett%C3%B3_fakitermel%C3%A9s_orsz%C3%A1gos_2021.xlsx (Letöltés időpontja: 2023.01.23.)
  • OSAP.2021b: Nettó fakitermelés (OSAP 1257) minőségjelentés 2021. https://agrarstatisztika.kormany.hu/akadalymentes/download/c/84/f2000/OSAP_1257_min%C5%91s%C3%A9gjelent%C3%A9s_2021.docx (Letöltés időpontja: 2023.01.23.)
  • Pinchevska O., Horbachova O., Spirochkin A., Sedliačik J. & Rohovskyi I. 2019: Properties of Hornbeam (Carpinus betulus) wood thermally treated under different conditions. Acta Facultatis Xylologiae Zvolen 61(2): 25–39. DOI: 10.17423/afx.2019.61.2.03
  • Puskás T. 2006: A hőkezelés (száraz termikus kezelés) hatása a bükk, a cser és a gyertyán faanyagának fizikai jellemzőire. Szakdolgozat. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.
  • Richter H.G. & Dallwitz M.J. 2019: Commercial timbers: descriptions, illustrations, identification, and information retrieval. https://www.delta-intkey.com/wood/en/www/betcabet.htm (Letöltés időpontja: 2023.01.23.)
  • Sedlar T., Sinković T., Perić I., Jarc A., Stojnić S. & Šefc B. 2019: Hardness of thermally modified beech wood and hornbeam wood. Šumarski list 143(9–10): 425–433. DOI: 10.31298/sl.143.9-10.4
  • Sikkema R., Caudullo G. & de Rigo D. 2016: Carpinus betulus in Europe: distribution, habitat, usage and threats. In: San-Miguel-Ayanz J., de Rigo D., Caudullo G., Houston Durrant T. & Mauri A. (eds.): European Atlas of Forest
  • Tree Species. Publications Office of the European Union, Luxemburg, 74–75. https://ies-ows.jrc.ec.europa.eu/efdac/download/Atlas/pdf/Carpinus_betulus.pdf (Letöltés időpontja: 2023.01.23.)
  • Sinković T., Govorčin S. & Sedlar T. 2011: Comparison of Physical Properties of Untreated and Heat Treated Beech and Hornbeam. Drvna industrija 62(4): 283–290. DOI: 10.5552/drind.2011.1118.
  • Solymos R. 1993: Improvement and silviculture of oaks in Hungary. Annales des sciences forestières. 50(6): 607–614. DOI: ffhal-00882871
  • Szalacsi Á., Veres S. & Király G. 2015: Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdőműveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatásai a Szatmár-beregi síkon. Erdészettudományi Közlemények 5(1): 85–99. DOI: 10.17164/EK.2015.006
  • Tolvaj L., Persze L. & Láng E. 2013: Correlation between hue angle and lightness of wood species grown in Hungary. Wood research 58(1): 141–146.
  • Tumen I., Aydemir D., Gunduz G., Uner B. & Cetin H. 2010: Changes in the chemical structure of thermally treated wood. BioResources 5(3): 1936–1944. DOI: 10.15376/BIORES.5.3.1936–1944
  • Varol T., Cetin M., Ozel H.B., Sevik H. & Zeren Cetin I. 2022: The Effects of Climate Change Scenarios on Carpinus betulus and Carpinus orientalis in Europe. Water, Air, & Soil Pollution 233(2): 45. DOI: 10.1007/s11270-022-05516-w
  • Wagenführ R. 2007: Holzatlas. Fachbuchverlag, Leipzig.
  • Wang Z., Dong W., Zhou J. & Gong M. 2018: Effect of macro characteristics on rolling shear properties of fastgrowing poplar wood laminations. Wood Research 63(2):227–238.
  • Wei Y., Rao F., Yu Y., Huang Y. & Yu W. 2019: Fabrication and performance evaluation of a novel laminated veneer lumber (LVL) made from hybrid poplar. European Journal of Wood and Wood Products 77(3):381–391. DOI: 10.1007/s00107-019-01394-y
  • Župčić I., Mihulja G., Govorčin S., Bogner A. & Grbac I. 2009: Welding of thermally modified hornbeam. Drvna industrija 60(3): 161–166.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Fodor F. és Mertl T. (2023): A közönséges gyertyán (Carpinus betulus L.) jelenlegi helyzete és potenciálja az erdészetben és faiparban. Erdészettudományi Közlemények, 13(1): 35-53. DOI: 10.17164/EK.2023.03

    13. évfolyam 1. szám,
    35-53. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2023.03

    Közlésre elfogadva:
    2023. április 21.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    7

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    2

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

  • Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.
  • Horváth Cs. V., Tinya F., Kovács B. és Ódor P. (2021): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy pilisi gyertyános-tölgyes aljnövényzetére. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 55-68.
  • Sass V., Ódor P. és Bidló A. (2020): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 69-82.
  • Horváth B. (2016): A Soproni-hegyvidék gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdeiben előforduló éjszakai nagylepkék állatföldrajzi jellemzői. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 151-159.
  • Szalacsi Á., Veres Sz. és Király G. (2015): Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdőműveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatásai a Szatmár-beregi síkon. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 85-99.
  • Horváth B. és Lakatos F. (2014): Éjszakai nagylepkék diverzitásának vizsgálata különböző korú gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőállományokban. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 185-196.
  • Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.

    • A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

    * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.