Erdészettudományi Közlemények / 13. évfolyam / 1. szám / 55-73. oldal
előző | következő

Az erdei vadhatás és a természetes újulat térségi szintű vizsgálata az Északi-középhegységben

Szmorad Ferenc és Standovár Tibor

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Standovár Tibor

Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.

e-mail cím: standy[at]caesar.elte.hu

Kivonat

Jelen tanulmány az erdei vadhatás és az újulat-jellemzők összefüggéseit vizsgálja az Északi-középhegység három tájegységében (Börzsöny, Mátra, Aggteleki-karszt), mintegy 50 000 hektáron. A közel 60 000 mintapont felmérése alapján végzett elemzések aktív gazdálkodással nem érintett erdőterületekre is kiterjednek, s az erdészeti gyakorlatban használt alapvető mutatókon (borítás, rágottság) túl az újulathiány mértékének és okának témakörét is érintik. Az eredmények mindhárom tájegységben a csülkösvad fajok erős, az újulat életképességét és mennyiségi reprezentáltságát jelentősen csökkentő hatását mutatják. Erős újulat-rágottságot a minták 58,17-76,23%-ánál tapasztaltunk, ezzel párhuzamosan az alacsony (0-0,5 m) újulatnál 46,59–54,23%, míg a magas (0,5-2,5 m) újulatnál 61,31-83,91% volt azon minták aránya, ahol a borítás az 1%-ot sem érte el. Nem paraméteres korreláció elemzéssel negatív, szignifikáns kapcsolatot találtunk a nagyvad által okozott talajbolygatás mértéke és az újulatborítás között. A vadhatás csökkentése a vágásos erdők sikeres felújítása mellett a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás elterjedése és a faanyagtermeléssel nem érintett erdők hosszú távú fenn.artása szempontjából is elengedhetetlen

Kulcsszavak: erdei vadhatás, csülkösvad, középhegységi erdők, újulat rágottság, újulat mennyiség

Hivatkozott irodalom37

  • Beguin J., Tremblay J.-P., Thiffault N., Pothier D. & Côté S. D. 2016: Management of forest regeneration in boreal and temperate deer-forest systems: challenges, guidelines, and research gaps. Ecosphere 7(10): e01488 DOI: 10.1002/ecs2.1488
  • Bencze L. 1952: Vadállományunk és vadkár. Erdőgazdaság 6(16): 13., 6(17): 12.
  • Bencze L. 1960: Erdőgazdasági vadkárok és a vadkárelhárítás helyzete. Az Erdő 9(5): 161–165.
  • Carpio A. J., Apollonio M. & Acevedo P. 2020: Wild ungulate overabundance in Europe: contexts, causes, monitoring and management recommendations. Mammal Review 51(1) DOI: 10.1111/mam.12221
  • Caudullo G., De Battisti R., Colpi C., Vazzola C. & Da Ronch F. 2003: Ungulate damage and silviculture in the Cansiglio Forest (Veneto Prealps, NE Italy). Journal for Nature Conservation 10(4): 233–241. DOI: 10.1078/1617-1381-00023
  • Côté S., Rooney T. P., Tremblay J-P., Dussault C. & Waller D. M. 2004: Ecological impacts of deer overambudance. Annual Review of Ecology, Evolution and Systematics 35: 113–147. DOI: 10.1146/annurev.ecolsys.35.021103.105725
  • Cutini A., Chianucci F. & Apollonio M. 2014: Wild ungulates and forests in Europe: Insights from long term studies in Central Italy. In: Proceedings of the Second International Congress of Silviculture, Florence, Italy, November 26th–29th, 509–517.
  • Felton A. M., Hedwall P., Felton A., Widemo F., Wallgren M., Holmström E., Löfmarck E., Malmsten J. & Wam H. K. 2022: Forage availability, supplementary feed and ungulate density: Associations with ungulate damage in pine production forests. Forest Ecology and Management 513: 120187 DOI: 10.1016/j.foreco.2022.120187
  • Holdampf Gy. 1962: A vadkárokról. Az Erdő 11(6): 267–272.
  • Katona K., Fehér Á., Bleier N., Hejel P. & Szemethy L. 2015: Patások erdei élőhelyeken tapasztalható hatásainak felmérése: a vadhatás monitoring. Vadbiológia 17: 1–7.
  • Katona K., Hajdu M., Farkas A. & Szemethy L. 2013: Hazai bükkösök konzervációja: szálaló üzemmód és szelektív vadrágás. Tájökológiai Lapok 11(2): 223–228.
  • Katona K., Szemethy L. & Csányi S. 2011: Forest management practices and forest sensitivity to game damage in Hungary. Hungarian Agricultural Research 20(1): 12–16.
  • Katona K., Szemethy L., Hajdu M. & Csépányi P. 2009: A folyamatos erdőborítás és a vadállomány harmonikus kapcsolata a Pilis-tető bükköseiben. Erdészeti Lapok 144(7–8): 240–242.
  • Kovács K., Ferenc J. & Kondor I. 2009: Vadállomány által okozott károsítás. Erdészeti Lapok 144(2): 43–44.
  • Less N. 1991: A természetvédelem és a vadkár kapcsolatáról. Erdészeti Lapok 126(3): 88.
  • Mráz B., Penksza K. & Katona K. 2016: A vaddisznó (Sus scrofa) magterjesztő szerepének ökológiai értékelése. Vadbiológia 18: 44–50.
  • Nagy I. (ed.) 2020: Erdei vadkárfelvételi és értékelési útmutató. Földművelésügyi Értesítő 70(13): 434–511.
  • Náhlik A. 2022: Az erdő és nagyvad kapcsolatának hazai kutatásai az elmúlt fél évszázadban. Erdészeti Lapok 157(11): 387–393.
  • Nop p ‑ Mayr U., Reimoser S., Reimoser F., Sachser F., Obermair L. & Gratzer G. 2020: Analyzing long-term impacts of ungulate herbivory on forest-recruitment dynamics at community and species level contrasting tree densities versus maximum heights. Scientific Reports 10: 20274 DOI: 10.1038/s41598-020-76843-3
  • Olasz F., Mészáros I., Tamás V., Bálint Á., Bruczyńska, M., Wozniakowski, G. & Zádori Z. 2019: Az afrikai sertéspestis járványtana és a védekezés lehetőségei. Magyar Állatorvosok Lapja 141(2): 101–115.
  • Pellerin M., Said S., Richard E., Hamann J. L., Dubois-Coli C. & Hum P. 2010: Impact of deer on temperate forest vegetation and woody debris as protection of forest regeneration against browsing. Forest Ecology and Management 260(4): 429–437. DOI: 10.1016/j.foreco.2010.04.031
  • Petersson L. K., Dey D. C., Felton A. M., Gardiner E. S. & Löf M. 2020: Influence of canopy openness, ungulate exclosure, and low-intensity fire for improved oak regeneration in temperate Europe. Ecology and Evolution 10: 2626–2637. DOI: 10.1002/ece3.6092
  • Ramirez J. I., Jansen P. A., Ouden J., Goudzwaard L. & Poorter L. 2019: Long-term effects of wild ungulates on the structure, composition and succession of temperate forests. Forest Ecology and Management 432: 478–488. DOI: 10.1016/j.foreco.2018.09.049
  • Ramirez J. I., Jansen P. A. & Poorter L. 2018: Effects of wild ungulates on the regeneration, structure and functioning of temperate forests: A semi-quantitative review. Forest Ecology and Management 424: 406–419. DOI: 10.1016/j.foreco.2018.05.016
  • Reimoser F. 2003: Steering the impacts of ungulates on temperate forests. Journal of Nature Conservation 10: 243–252. DOI: 10.1078/1617-1381-00024
  • Reimoser F., Armstrong H. & Suchant R. 1999: Measuring forest damage of ungulates: what should be considered. Forest Ecology and Management 120(1–3): 47–58. DOI: 10.1016/S0378-1127(98)00542-8
  • Reimoser F. & Putman R. 2011: Impacts of wild ungulates on vegetation: costs and benefits. In: Putman R., Apollonio M. & Andersen R. (eds.): Ungulate Management in Europe: Problems and Practices. Cambridge University Press, Cambridge, 144–191.
  • Schmidt M., Sommer K., Kriebitzsch U.-W., Ellenberg H. & Oheimb von G. 2004: Dispersal of vascular plants by game in northern Genmany. Part I: Roe deer (Capreolus capreolus) and wild boar (Sus scrofa). European Joumal of Forest Research 123: 167–176. DOI: 10.1007/s10342-004-0029-3
  • Simon T. 2009: Vadállomány által okozott élőhely változás. In: Kolozs L. (szerk.): Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer (1988–2008). MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság, Budapest, 92–107.
  • Standovár T., Szmorad F., Kovács B., Kelemen K., Plattner M., Roth T. & Pataki Zs. 2016: A novel forest state assessment methodology to support conservation and forest management planning. Community Ecology 17(2): 167–177. DOI: 10.1556/168.2016.17.2.5
  • Standovár T., Kelemen K., Szmorad F., Kovács B., Kenderes K. & Pataki Zs. 2017a: Az erdőállapot-felmérés módszertana. In: Standovár T., Bán M. & Kézdy P. (szerk.): Erdőállapot-értékelés középhegységi erdeinkben. (Rosalia 9.) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 109–187.
  • Standovár T., Szmorad F., Kelemen K. & Kenderes K. 2017b: Az erdőállapot-felmérés eredményei. In: Standovár T., Bán M. & Kézdy P. (eds.): Erdőállapot-értékelés középhegységi erdeinkben. (Rosalia 9.) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 189–439.
  • Szmorad F., Kelemen K., Kenderes K. & Standovár T. 2021: Északi-középhegységi erdők összetételének, szerkezetének és holtfa-viszonyainak összehasonlító elemzése. Erdészettudományi Közlemények 11(1–2): 5–25.
  • Velamazán M., San Miguel A., Escribano R. & Perea R. 2018: Compatibility of regeneration silviculture and wild ungulates in a Mediterranean pine forest: implications for tree recruitment and woody plant diversity. Annals of Forest Science 75(35) DOI: 10.1007/s13595-018-0715-9
  • Zoltán L. & Standovár T. 2018: A 2014-es jégtörés tulajdonságai és az azt követő erdészeti fakitermelés hatásai a Börzsöny erdeiben. Természetvédelmi Közlemények 24: 208–216.
  • Országos Erdőállomány Adattár (2016. január 1-i állapotleíró adatok)
  • Országos Vadgazdálkodási Adattár (1960–2020. évek adatai) / http://www.ova.info.hu

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Szmorad F. és Standovár T. (2023): Az erdei vadhatás és a természetes újulat térségi szintű vizsgálata az Északi-középhegységben. Erdészettudományi Közlemények, 13(1): 55-73. DOI: 10.17164/EK.2023.04

    13. évfolyam 1. szám,
    55-73. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2023.04

    Közlésre elfogadva:
    2023. augusztus 28.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    7

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

  • Szmorad F., Kelemen K., Kenderes K. és Standovár T. (2021): Északi-középhegységi erdők összetételének, szerkezetének és holtfa-viszonyainak összehasonlító elemzése. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 5-25.
  • Zagyvai G., Eredics A., Csiszár Á., Korda M., Lengyel A., Tiborcz V. és Bartha D. (2018): Lékek növényzetét meghatározó tényezők vizsgálata különös tekintettel a mikroklímára. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 197-210.
  • Szalacsi Á., Veres Sz. és Király G. (2015): Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdőműveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatásai a Szatmár-beregi síkon. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 85-99.
  • Salamon-Albert É., Lőrincz P. és Csiszár Á. (2014): A fásszárú újulat ökofiziológiai válaszai cseres-tölgyes lékregenerációja során. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 83-94.
  • Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.
  • Kovács B., Kelemen K., Ruff J. és Standovár T. (2013): Üzemi léptékben alkalmazott átalakító üzemmód lékes felújításának tapasztalatai a Királyréti Erdészet területén. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 55-70.
  • Náhlik A., Dremmel L., Sándor Gy. és Tari T. (2012): A csemetekori vadrágás következményeinek vizsgálata rudas állományokban. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 163-172.

    • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.