1. | Beguin J., Tremblay J.-P., Thiffault N., Pothier D. & Côté S. D. 2016: Management of forest regeneration in boreal and temperate deer-forest systems: challenges, guidelines, and research gaps. Ecosphere 7(10): e01488 DOI: 10.1002/ecs2.1488 |
2. | Bencze L. 1952: Vadállományunk és vadkár. Erdőgazdaság 6(16): 13., 6(17): 12. |
3. | Bencze L. 1960: Erdőgazdasági vadkárok és a vadkárelhárítás helyzete. Az Erdő 9(5): 161–165. |
4. | Carpio A. J., Apollonio M. & Acevedo P. 2020: Wild ungulate overabundance in Europe: contexts, causes, monitoring and management recommendations. Mammal Review 51(1) DOI: 10.1111/mam.12221 |
5. | Caudullo G., De Battisti R., Colpi C., Vazzola C. & Da Ronch F. 2003: Ungulate damage and silviculture in the Cansiglio Forest (Veneto Prealps, NE Italy). Journal for Nature Conservation 10(4): 233–241. DOI: 10.1078/1617-1381-00023 |
6. | Côté S., Rooney T. P., Tremblay J-P., Dussault C. & Waller D. M. 2004: Ecological impacts of deer overambudance. Annual Review of Ecology, Evolution and Systematics 35: 113–147. DOI: 10.1146/annurev.ecolsys.35.021103.105725 |
7. | Cutini A., Chianucci F. & Apollonio M. 2014: Wild ungulates and forests in Europe: Insights from long term studies in Central Italy. In: Proceedings of the Second International Congress of Silviculture, Florence, Italy, November 26th–29th, 509–517. |
8. | Felton A. M., Hedwall P., Felton A., Widemo F., Wallgren M., Holmström E., Löfmarck E., Malmsten J. & Wam H. K. 2022: Forage availability, supplementary feed and ungulate density: Associations with ungulate damage in pine production forests. Forest Ecology and Management 513: 120187 DOI: 10.1016/j.foreco.2022.120187 |
9. | Holdampf Gy. 1962: A vadkárokról. Az Erdő 11(6): 267–272. |
10. | Katona K., Fehér Á., Bleier N., Hejel P. & Szemethy L. 2015: Patások erdei élőhelyeken tapasztalható hatásainak felmérése: a vadhatás monitoring. Vadbiológia 17: 1–7. |
11. | Katona K., Hajdu M., Farkas A. & Szemethy L. 2013: Hazai bükkösök konzervációja: szálaló üzemmód és szelektív vadrágás. Tájökológiai Lapok 11(2): 223–228. |
12. | Katona K., Szemethy L. & Csányi S. 2011: Forest management practices and forest sensitivity to game damage in Hungary. Hungarian Agricultural Research 20(1): 12–16. |
13. | Katona K., Szemethy L., Hajdu M. & Csépányi P. 2009: A folyamatos erdőborítás és a vadállomány harmonikus kapcsolata a Pilis-tető bükköseiben. Erdészeti Lapok 144(7–8): 240–242. |
14. | Kovács K., Ferenc J. & Kondor I. 2009: Vadállomány által okozott károsítás. Erdészeti Lapok 144(2): 43–44. |
15. | Less N. 1991: A természetvédelem és a vadkár kapcsolatáról. Erdészeti Lapok 126(3): 88. |
16. | Mráz B., Penksza K. & Katona K. 2016: A vaddisznó (Sus scrofa) magterjesztő szerepének ökológiai értékelése. Vadbiológia 18: 44–50. |
17. | Nagy I. (ed.) 2020: Erdei vadkárfelvételi és értékelési útmutató. Földművelésügyi Értesítő 70(13): 434–511. |
18. | Náhlik A. 2022: Az erdő és nagyvad kapcsolatának hazai kutatásai az elmúlt fél évszázadban. Erdészeti Lapok 157(11): 387–393. |
19. | Nop p ‑ Mayr U., Reimoser S., Reimoser F., Sachser F., Obermair L. & Gratzer G. 2020: Analyzing long-term impacts of ungulate herbivory on forest-recruitment dynamics at community and species level contrasting tree densities versus maximum heights. Scientific Reports 10: 20274 DOI: 10.1038/s41598-020-76843-3 |
20. | Olasz F., Mészáros I., Tamás V., Bálint Á., Bruczyńska, M., Wozniakowski, G. & Zádori Z. 2019: Az afrikai sertéspestis járványtana és a védekezés lehetőségei. Magyar Állatorvosok Lapja 141(2): 101–115. |
21. | Pellerin M., Said S., Richard E., Hamann J. L., Dubois-Coli C. & Hum P. 2010: Impact of deer on temperate forest vegetation and woody debris as protection of forest regeneration against browsing. Forest Ecology and Management 260(4): 429–437. DOI: 10.1016/j.foreco.2010.04.031 |
22. | Petersson L. K., Dey D. C., Felton A. M., Gardiner E. S. & Löf M. 2020: Influence of canopy openness, ungulate exclosure, and low-intensity fire for improved oak regeneration in temperate Europe. Ecology and Evolution 10: 2626–2637. DOI: 10.1002/ece3.6092 |
23. | Ramirez J. I., Jansen P. A., Ouden J., Goudzwaard L. & Poorter L. 2019: Long-term effects of wild ungulates on the structure, composition and succession of temperate forests. Forest Ecology and Management 432: 478–488. DOI: 10.1016/j.foreco.2018.09.049 |
24. | Ramirez J. I., Jansen P. A. & Poorter L. 2018: Effects of wild ungulates on the regeneration, structure and functioning of temperate forests: A semi-quantitative review. Forest Ecology and Management 424: 406–419. DOI: 10.1016/j.foreco.2018.05.016 |
25. | Reimoser F. 2003: Steering the impacts of ungulates on temperate forests. Journal of Nature Conservation 10: 243–252. DOI: 10.1078/1617-1381-00024 |
26. | Reimoser F., Armstrong H. & Suchant R. 1999: Measuring forest damage of ungulates: what should be considered. Forest Ecology and Management 120(1–3): 47–58. DOI: 10.1016/S0378-1127(98)00542-8 |
27. | Reimoser F. & Putman R. 2011: Impacts of wild ungulates on vegetation: costs and benefits. In: Putman R., Apollonio M. & Andersen R. (eds.): Ungulate Management in Europe: Problems and Practices. Cambridge University Press, Cambridge, 144–191. |
28. | Schmidt M., Sommer K., Kriebitzsch U.-W., Ellenberg H. & Oheimb von G. 2004: Dispersal of vascular plants by game in northern Genmany. Part I: Roe deer (Capreolus capreolus) and wild boar (Sus scrofa). European Joumal of Forest Research 123: 167–176. DOI: 10.1007/s10342-004-0029-3 |
29. | Simon T. 2009: Vadállomány által okozott élőhely változás. In: Kolozs L. (szerk.): Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer (1988–2008). MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság, Budapest, 92–107. |
30. | Standovár T., Szmorad F., Kovács B., Kelemen K., Plattner M., Roth T. & Pataki Zs. 2016: A novel forest state assessment methodology to support conservation and forest management planning. Community Ecology 17(2): 167–177. DOI: 10.1556/168.2016.17.2.5 |
31. | Standovár T., Kelemen K., Szmorad F., Kovács B., Kenderes K. & Pataki Zs. 2017a: Az erdőállapot-felmérés módszertana. In: Standovár T., Bán M. & Kézdy P. (szerk.): Erdőállapot-értékelés középhegységi erdeinkben. (Rosalia 9.) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 109–187. |
32. | Standovár T., Szmorad F., Kelemen K. & Kenderes K. 2017b: Az erdőállapot-felmérés eredményei. In: Standovár T., Bán M. & Kézdy P. (eds.): Erdőállapot-értékelés középhegységi erdeinkben. (Rosalia 9.) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 189–439. |
33. | Szmorad F., Kelemen K., Kenderes K. & Standovár T. 2021: Északi-középhegységi erdők összetételének, szerkezetének és holtfa-viszonyainak összehasonlító elemzése. Erdészettudományi Közlemények 11(1–2): 5–25. |
34. | Velamazán M., San Miguel A., Escribano R. & Perea R. 2018: Compatibility of regeneration silviculture and wild ungulates in a Mediterranean pine forest: implications for tree recruitment and woody plant diversity. Annals of Forest Science 75(35) DOI: 10.1007/s13595-018-0715-9 |
35. | Zoltán L. & Standovár T. 2018: A 2014-es jégtörés tulajdonságai és az azt követő erdészeti fakitermelés hatásai a Börzsöny erdeiben. Természetvédelmi Közlemények 24: 208–216. |
36. | Országos Erdőállomány Adattár (2016. január 1-i állapotleíró adatok) |
37. | Országos Vadgazdálkodási Adattár (1960–2020. évek adatai) / http://www.ova.info.hu |