Erdészettudományi Közlemények / 14. évfolyam / 1. szám / 11-12. oldal
előző |

Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) állományok fatermési függvénye és táblája az erti tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján

Kollár Tamás

Kapcsolat a szerzővel

Levelező szerző: Kollár Tamás

Cím: 9600 Sárvár, Várkerület 30/A.

e-mail cím: kollar.tamas[at]uni-sopron.hu

Kivonat

Kocsánytalan tölgy fatermési táblát a magyarországi tartamkísérleti hálózat adatai alapján 1981-ban publikált Béky Albert. Azóta jelentős adattömeg halmozódott fel a Soproni Egyetem – Erdészeti Tudományos Intézetének (SOE – ERTI) hosszúlejáratú fatermési és erdőnevelési tartamkísérleti hálózatának újrafelvételezéseivel. Ezen adatbázis alapján fatermési függvény és fatermési tábla készült a kocsánytalan tölgy fatermésének pontosabb becslése érdekében. Összesen 243 db parcella 1329 digitalizált jegyzőkönyvét dolgoztuk fel, mely alapján jelentős különbségeket tapasztaltunk a korábbi táblákhoz képest. A hagyományos fatermési tábla elkészítése mellett részletesen megadjuk a számítások módját, mely alapján kiszámítható egy állomány egyedi növekedési trendje. A táblák 100%-os kocsánytalan tölgy elegyarányt, záródást és sűrűséget feltételezve készültek.

Kulcsszavak: kocsánytalan tölgy, fatermési tábla, növedék, tartamkísérleti hálózat, adatbázis

Hivatkozott irodalom14

  • Béky A. 1981: Mag eredetű kocsánytalantölgyesek fatermése. Erdészeti kutatások 74: 309-320.
  • Béky A., Bondor A., Gabnai E., Hajdú G., Halupa L., Kiss R. et al. 1993: A hosszúlejáratú erdőnevelési és fatermési kísérletek létesítésének, felvételének és fenntartásának továbbfejlesztett irányelvei. Erdészeti Kutatások 82-83 (II): 197-213.
  • Birck O., Kiss R., Márkus L., Solymos R. & Tallós P. 1962: A hosszúlejáratú erdőnevelési és fatermési kísérleti területek kitűzésének, felvételezésének és fenntartásának irányelvei. Erdészeti kutatások 58 (1-3): 217-259.
  • Béky A., Márkus L., Szappanos A. & Temesi G. 1987: A kocsánytalan tölgy. Budapest: Akadémiai kiadó.
  • Horváth L., Illés G., Koltay A., Manninger M., Sitkey J. & Tobisch T. 2009: EVH II. szint, intenzív monitoring. In: L. Kolozs, szerk. Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer. Budapest: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság: 27-55.
  • Kollár T. 2023a: Bükk (Fagus sylvatica) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények 12 (1-2): 5-29. DOI: 10.17164/EK.2022.01
  • Kollár T. 2023b: Csertölgy (Quercus cerris) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények 13 (2): 77-101. DOI: 10.17164/EK.2023.05
  • Kollár T. & Borovics A. 2021: A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények 11 (1-2): 1-20. DOI: 10.17164/EK.2021.006
  • Microsoft, Corp. 2023: Microsoft 365 Excel alkalmazás.
  • NFK-EF 2020: Magyarország erdeinek összefoglaló adatai 2019, Budapest: Nemzeti Földügyi Központ, Erdészeti Főosztály.
  • Sopp L., Adorján J., Béky A., Birck O., Faragó S., Fogarasi D. et al. 1974: Fatömegszámítási táblázatok fatermési táblákkal, második, átdolgozott, bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó.
  • Somogyi Z. 1989: A változatosság, mint a természet egyik legfontosabb jelensége: gondolatok a fatermési táblák és függvények alkalmazásához. Az erdő, XXXVIII (5): 214-218. Teljes szöveg
  • TIBCO Software Inc. 2020: Data Science Workbench, version 14. http://tibco.com.
  • Veperdi G. 2005: Faterméstan gyakorlati feladatok. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Kollár T. (2024): Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) állományok fatermési függvénye és táblája az erti tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények, 14(1): 11-12. DOI: 10.17164/EK.2024.06

    14. évfolyam 1. szám,
    11-12. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2024.06

    Közlésre elfogadva:
    2024. szeptember 27.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    28

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    1

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

  • Ábri T., Keserű Zs., Sóvágó E. és Rédei K. (2024): A simafenyő (Pinus strobus L.) termesztésének tapasztalatai a tiszántúl homoki termőhelyein. Erdészettudományi Közlemények, 14(1): 1-2.
  • Kollár T. (2023): Csertölgy (Quercus cerris) állományok fatermési függvénye és táblája az erti tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények, 13(2): 77-101.
  • Benke A., Köbölkuti Z. A., Cseke K., Borovics A. és Tóth E. Gy. (2022): Szárazságtűrésben szerepet játszó SNP-k azonosítása kocsánytalan tölgy populációkban: alapkutatási eredmények a fenntartható tölgygazdálkodásért. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 77-90.
  • Kollár T. (2022): Bükk (Fagus sylvatica) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálózatának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 5-29.
  • Németh T. M., Szabó O. és Móricz N. (2021): Fiatal somogyi kocsánytalan tölgyek és csertölgyek szárazságérzékenységének összehasonlító vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 27-40.
  • Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.
  • Harta I., Winkler D. és Füleky Gy. (2018): Újraerdősítés hatása a talaj tulajdonságaira és a mezofaunára (Collembola) egykori szántóföldi műtrágyázási tartamkísérleti területen. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 83-97.
  • Mátyás Cs., Kóczán-Horváth A., Antoine K. és Cuauhtémoc S. (2018): Kocsánytalan tölgy populációk fiatalkori magassági növekedése szimulált klímaváltozás hatására, egy származási kísérletsorozatban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 131-148.
  • Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., Balázs P. és Lakatos B. (2018): Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 119-130.
  • Illés G. (2018): A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 105-118.
  • Horváth B. (2016): A Soproni-hegyvidék gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdeiben előforduló éjszakai nagylepkék állatföldrajzi jellemzői. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 151-159.
  • Illés G. és Fonyó T. (2016): A klímaváltozás fatermésre gyakorolt várható hatásának becslése az AGRATéR projektben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 25-34.
  • Bárdos B., Nahóczki L., Molnár D., Frank N., Köveskuti Z. és Folcz Á. (2015): A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) vízhajtás-képzésének vizsgálata ernyős felújító vágásokban. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 71-83.
  • Berki I., Rasztovits E. és Móricz N. (2014): Erdőállományok egészségi állapotának értékelése – egy új megközelítés. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 149-155.
  • Cseke K., Jobb Sz., Koltay A. és Borovics A. (2014): A tölgypusztulás genetikai szerkezetre gyakorolt hatása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 135-147.
  • Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.
  • Veperdi G. (2014): Fatermési fok meghatározása az egészállomány átlagnövedéke alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 101-107.
  • Horváth A. és Mátyás Cs. (2014): Növedékcsökkenés előrevetítése egy bükk származási kísérlet alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 91-99.
  • Illés G., Kollár T., Veperdi G. és Führer E. (2014): A zalai faállományok magassági növekedésének és fatermésének kapcsolata a termőhelyi tényezőkkel. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 77-89.
  • Horváth B. és Lakatos F. (2014): Éjszakai nagylepkék diverzitásának vizsgálata különböző korú gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőállományokban. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 185-196.
  • Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.
  • Czúcz B., Gálhidy L. és Mátyás Cs. (2013): A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 39-53.
  • Náhlik A., Dremmel L., Sándor Gy. és Tari T. (2012): A csemetekori vadrágás következményeinek vizsgálata rudas állományokban. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 163-172.
  • Rédei K., Csiha I., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2012): A nevelővágások hatása az akácosok fatermésének és minőségének változására. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 81-88.
  • Peszlen R. J. és Veperdi G. (2012): Az ezüsthárs fatermési táblájának módosítása. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 73-80.
  • Kolozs L. és Veperdi G. (2012): Élőfakészlet- és növedékmeghatározás a szálaló, illetve átalakító üzemmódú erdőkben egyváltozós fatérfogatfüggvény alkalmazásával. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 21-34.
  • Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2011): Nyírségi akácosok táji fatermési táblája. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 115-124.
  • Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.

    • A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

    * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.