Climate change can be detected in the national forestry database

Kottek Péter; Király Éva

Bulletin of Forestry Science / Volume 9 / Issue 1 / Pages 7-18
| next article

Péter Kottek & Éva Király

Correspondence

Correspondence:

Postal address:

e-mail:

Abstract

From 2006 to 2016 a noticeable change can be observed in the climatic classification of forest stands in the Na-tional Forestry Database (NFD). As the polygons of forest stands cannot be fully matched between the 2006 and 2016 state of the NFD, climate transitions were studied along a one hectare resolution sample grid. This sampling pattern allowed large scale comparison of climatic categories and the description of local changes occurred be-tween the two periods (2006 state of NFD consists of field surveys between 1996 and 2005; 2016 state between 2005-2015 accordingly). The sample grid also facilitated the statistical evaluation.
The results show that climate classification has changed in 5.4 percent of the forest area, and the distribution of climate categories in 2016 shows a statistically significant difference compared to the 2006 state. Accordingly, the concept of climate change is strongly supported by data of the official forest inventory. The speed of climate shifts may be considered fast and the direction is warning as changes are generally unfavourable.
We also analysed the sampling grid nodes where the forest land use changed to another land use type between 2006 and 2016. We found that 44 percent of these sampling points were in the “forest steppe” climate category (the most arid one of the 4 possible classes). This shows that in forest stands under this climate category land use change is more likely to be undertaken.
On the other hand the major part of newly afforested area is under “forest steppe” (37%) and “sessile oak – Turkey oak” (34%) climate which shows that new forests are planted under dry conditions.

Keywords: climate change, climate classification in forestry, National Forestry Database, large scale grid sampling

References43

1.	Bartha D., Berki I., Lengyel A., Rasztovits E., Tiborcz V. & Zagyvai G. 2018: Erdőtársulások és fafajaik átrendeződési lehetőségei a változó klímában. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 163–195. DOI: 10.17164/EK.2018.011
2.	Bartholy J., Pongrácz R. & Gelybó Gy. 2007: Regional climate change expected in Hungary for 2071-2100. Applied Ecology and Environmental Research 5(1): 1–17. DOI: 10.15666/aeer/0501_001017
3.	Berki I. 2017: Szárazodás befolyásolta kigyérülés a kocsánytalan tölgy példáján. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – I.) Erdészeti Lapok 152(4): 105–106. full text
4.	Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., et al. 2018: Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 119–130. DOI: 10.17164/EK.2018.008
5.	Berki I., Rasztovics E. & Móricz N. 2014: Erdőállományok egészségi állapotának értékelése – egy új megközelítés. Erdészettudományi Közlemények 4(2): 149–155. full text
6.	Berki I., Rasztovics E., Móricz N. & Kolozs L. 2016: The Role of Tree Mortality in Vitality Assessment of Sessile Oak Forests. South-east European forestry 7(2): 91–97. DOI: 10.15177/seefor.16-14
7.	Bidló A. & Horváth A. 2018: Talajok szerepe a klímaváltozásban. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 57–71. DOI: 10.17164/EK.2018.004
8.	Bondor A. & Frank N. 2010: Erdőgazdálkodás a klímaváltozás tükrében. Erdészeti Lapok 145(12): 410–415. full text
9.	Czúcz B., Gálhidy L. & Mátyás Cs. 2013: A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények 3(1): 39–53. full text
10.	Csóka Gy. & Hirka A. 2017: A változások jelei. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – I.) Erdészeti Lapok 152(4): 104–105. full text
11.	Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. & Janik G. 2007: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds): Erdő és Klíma V. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 229–239.
12.	Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. & Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. Klíma-21 Füzetek 57: 64–73.
13.	Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. Klíma-21 Füzetek 61: 98–107.
14.	Führer E. 2017a: Az erdészeti klímaosztályok új lehatárolása öko-fiziológiai alapon. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – III.) Erdészeti Lapok 152(6): 173–174. full text
15.	Führer E. (ed) 2017b: Magyarország erdészeti tájai, I. Nagyalföld erdészeti tájcsoport és II. Északi-középhegység erdészeti tájcsoport. NÉBIH, Budapest.
16.	Führer E. 2018: A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 27–42. DOI: 10.17164/EK.2018.002
17.	Führer E., Horváth L., Jagodics A., Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115(3): 103–118.
18.	Führer E., Jagodics A., Juhász I., Marosi Gy. & Horváth L. 2013: Ecological and economical impacts of climate change on Hungarian forestry practice. Időjárás 117(2): 159–174.
19.	Führer E., Gálos B., Rasztovits E., Jagodics A. & Mátyás Cs. 2017a: Erdészeti klímaosztályok területének várható változása. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – III.) Erdészeti Lapok 152(6): 174–177. full text
20.	Führer E., Horváth L., Móring A., Pödör Z. & Jagodics A. 2017b: Az erdészeti szárazsági mutató (FAI) segítségével lehatárolt erdészeti klímaosztályok/klímakategóriák jellemzése. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – IV.) Erdészeti Lapok 152(9): 270–272. full text
21.	Gálhidy L. & Tímár G. 2011: Őshonos fafajú erdeink a klímaváltozás szorításában? Erdészeti Lapok 146(2): 38–40. full text
22.	Gálos B., Führer E., Czimber K., Gulyás K., Bidló A., Hänsler A. et al. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119(4): 425–441.
23.	Gálos B. & Führer E. 2018: A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 43–55. DOI: 10.17164/EK.2018.003
24.	Hirka A. (eds) 2017: A 2016. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2017-ben várható károsítások. NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Budapest.
25.	Hirka A., Pödör Z., Garamszegi B. & Csóka Gy. 2018: A magyarországi erdei aszálykárok fél évszázados trendjei (1962-2011). Erdészettudományi Közlemények 8(1): 11–25. DOI: 10.17164/EK.2018.001
26.	Honnay O., Verheyen K., Butaye J., Jacquemyn H., Bossuyt B. & Hermy M. 2002: Possible effects of habitat fragmentation and climate change on the range of forest plant species. Ecology Letters 5: 525–530. DOI: 10.1046/j.1461-0248.2002.00346.x
27.	Horváth A. & Mátyás Cs. 2016: The Decline of Vitality Caused by Increasing Drought in a Beech Provenance Trial Predicted by Juvenile Growth. South-east European forestry 7(1): 21–28. DOI: 10.15177/seefor.16-06
28.	Illés G. 2018: A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 105–118. DOI: 10.17164/EK.2018.007
29.	Járó Z. 1972: Az erdészeti termőhely-értékelés rendszere. In. Danszky I. (ed): Erdőművelés I. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 47–256.
30.	Kottek P. 2016: Országos Erdőállomány Prognózis → 2050. Modell: Divine Axe Superhero, DAS v11k. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Tudományos Konferenciája, 2016. október, poszter.
31.	Kottek P. 2018: A KLM-szcenárió koncepciója. Soproni Egyetem, PhD éves beszámoló előadás, 2018. június.
32.	Lindner M., Fitzgerald J.B., Zimmermann N.E., Reyer C., Delzon S., Maaten E., et al. 2014: Climate change and European forests: What do we know, what are the uncertainties, and what are the implications for forest management? Journal of Environmental Management 146: 69–83. DOI: 10.1016/j.jenvman.2014.07.030
33.	Mátyás Cs. 2010: Forecasts needed for retreating forests (opinion). Nature 464: 1271. DOI: 10.1038/4641271a
34.	Mátyás Cs. 2011: Különóra a klímaváltozásról, egykori tanítványaimnak. Erdészeti Lapok 146(3): 75–76. full text
35.	Mátyás Cs., Führer E., Berki I., Csóka Gy., Drüszler Á., Lakatos F., et al. 2010a: Erdők a szárazsági határon. Klíma-21 Füzetek 61: 84–97.
36.	Mátyás Cs., Nagy L. & Ujváriné J.É. 2009: Klimatikus stressz és a fafajok genetikai válaszreakciója az elterjedés szárazsági határán: elemzés és előrejelzés. Klíma-21 Füzetek 56: 57–65.
37.	Mátyás Cs., Berki I., Czúcz B., Gálos B., Móricz N. & Rasztovits E. 2010b: Future of beech in Southeast Europe from the perspective of evolutionary ecology. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 6: 91–110. full text
38.	Mátyás Cs., Csóka Gy., Hirka A. & Berki I. 2017: A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – I. Erdészeti Lapok 152(4): 102–106. full text
39.	Milad M., Schaich H., Bürgi M., Konold W. 2011: Climate change and nature conservation in Central European forests: A review of consequences, concepts and challenges. Forest Ecology and Management 261(4): 829–843. DOI: 10.1016/j.foreco.2010.10.038
40.	Sánchez-Salguero R., Navarro-Cerrillo R.M., Swetnam T.W. & Zavala M.A. 2012: Is drought the main decline factor at the rear edge of Europe? The case of southern Iberian pine plantations. Forest Ecology and Management 271: 158–169. DOI: 10.1016/j.foreco.2012.01.040
41.	Somogyi Z. 2018: A klímaváltozás miatti fapusztulás tovább gyorsíthatja a klímaváltozást. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 211–226. DOI: 10.17164/EK.2018.013
42.	Thurm E.A., Hernandez L., Baltensweiler A., Ayan S., Rasztovits E., Bielak K., et al. 2018: Alternative tree species under climate warming in managed European forests. Forest Ecology and Management 430: 485–497. DOI: 10.1016/j.foreco.2018.08.028
43.	Székely B. 2010: Statisztikai hipotézisvizsgálat (előadásvázlat). On-line irodalom. Letöltve: 2019. január 1. full text

Bartha D., Berki I., Lengyel A., Rasztovits E., Tiborcz V. & Zagyvai G. 2018: Erdőtársulások és fafajaik átrendeződési lehetőségei a változó klímában. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 163–195. DOI: 10.17164/EK.2018.011

Bartholy J., Pongrácz R. & Gelybó Gy. 2007: Regional climate change expected in Hungary for 2071-2100. Applied Ecology and Environmental Research 5(1): 1–17. DOI: 10.15666/aeer/0501_001017

Berki I. 2017: Szárazodás befolyásolta kigyérülés a kocsánytalan tölgy példáján. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – I.) Erdészeti Lapok 152(4): 105–106. full text

Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., et al. 2018: Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 119–130. DOI: 10.17164/EK.2018.008

Berki I., Rasztovics E. & Móricz N. 2014: Erdőállományok egészségi állapotának értékelése – egy új megközelítés. Erdészettudományi Közlemények 4(2): 149–155. full text

Berki I., Rasztovics E., Móricz N. & Kolozs L. 2016: The Role of Tree Mortality in Vitality Assessment of Sessile Oak Forests. South-east European forestry 7(2): 91–97. DOI: 10.15177/seefor.16-14

Bidló A. & Horváth A. 2018: Talajok szerepe a klímaváltozásban. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 57–71. DOI: 10.17164/EK.2018.004

Bondor A. & Frank N. 2010: Erdőgazdálkodás a klímaváltozás tükrében. Erdészeti Lapok 145(12): 410–415. full text

Czúcz B., Gálhidy L. & Mátyás Cs. 2013: A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények 3(1): 39–53. full text

Csóka Gy. & Hirka A. 2017: A változások jelei. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – I.) Erdészeti Lapok 152(4): 104–105. full text

Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. & Janik G. 2007: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds): Erdő és Klíma V. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 229–239.

Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. & Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. Klíma-21 Füzetek 57: 64–73.

Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. Klíma-21 Füzetek 61: 98–107.

Führer E. 2017a: Az erdészeti klímaosztályok új lehatárolása öko-fiziológiai alapon. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – III.) Erdészeti Lapok 152(6): 173–174. full text

Führer E. (ed) 2017b: Magyarország erdészeti tájai, I. Nagyalföld erdészeti tájcsoport és II. Északi-középhegység erdészeti tájcsoport. NÉBIH, Budapest.

Führer E. 2018: A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 27–42. DOI: 10.17164/EK.2018.002

Führer E., Horváth L., Jagodics A., Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115(3): 103–118.

Führer E., Jagodics A., Juhász I., Marosi Gy. & Horváth L. 2013: Ecological and economical impacts of climate change on Hungarian forestry practice. Időjárás 117(2): 159–174.

Führer E., Gálos B., Rasztovits E., Jagodics A. & Mátyás Cs. 2017a: Erdészeti klímaosztályok területének várható változása. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – III.) Erdészeti Lapok 152(6): 174–177. full text

Führer E., Horváth L., Móring A., Pödör Z. & Jagodics A. 2017b: Az erdészeti szárazsági mutató (FAI) segítségével lehatárolt erdészeti klímaosztályok/klímakategóriák jellemzése. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – IV.) Erdészeti Lapok 152(9): 270–272. full text

Gálhidy L. & Tímár G. 2011: Őshonos fafajú erdeink a klímaváltozás szorításában? Erdészeti Lapok 146(2): 38–40. full text

Gálos B., Führer E., Czimber K., Gulyás K., Bidló A., Hänsler A. et al. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119(4): 425–441.

Gálos B. & Führer E. 2018: A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 43–55. DOI: 10.17164/EK.2018.003

Hirka A. (eds) 2017: A 2016. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2017-ben várható károsítások. NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Budapest.

Hirka A., Pödör Z., Garamszegi B. & Csóka Gy. 2018: A magyarországi erdei aszálykárok fél évszázados trendjei (1962-2011). Erdészettudományi Közlemények 8(1): 11–25. DOI: 10.17164/EK.2018.001

Honnay O., Verheyen K., Butaye J., Jacquemyn H., Bossuyt B. & Hermy M. 2002: Possible effects of habitat fragmentation and climate change on the range of forest plant species. Ecology Letters 5: 525–530. DOI: 10.1046/j.1461-0248.2002.00346.x

Horváth A. & Mátyás Cs. 2016: The Decline of Vitality Caused by Increasing Drought in a Beech Provenance Trial Predicted by Juvenile Growth. South-east European forestry 7(1): 21–28. DOI: 10.15177/seefor.16-06

Illés G. 2018: A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 105–118. DOI: 10.17164/EK.2018.007

Járó Z. 1972: Az erdészeti termőhely-értékelés rendszere. In. Danszky I. (ed): Erdőművelés I. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 47–256.

Kottek P. 2016: Országos Erdőállomány Prognózis → 2050. Modell: Divine Axe Superhero, DAS v11k. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Tudományos Konferenciája, 2016. október, poszter.

Kottek P. 2018: A KLM-szcenárió koncepciója. Soproni Egyetem, PhD éves beszámoló előadás, 2018. június.

Lindner M., Fitzgerald J.B., Zimmermann N.E., Reyer C., Delzon S., Maaten E., et al. 2014: Climate change and European forests: What do we know, what are the uncertainties, and what are the implications for forest management? Journal of Environmental Management 146: 69–83. DOI: 10.1016/j.jenvman.2014.07.030

Mátyás Cs. 2010: Forecasts needed for retreating forests (opinion). Nature 464: 1271. DOI: 10.1038/4641271a

Mátyás Cs. 2011: Különóra a klímaváltozásról, egykori tanítványaimnak. Erdészeti Lapok 146(3): 75–76. full text

Mátyás Cs., Führer E., Berki I., Csóka Gy., Drüszler Á., Lakatos F., et al. 2010a: Erdők a szárazsági határon. Klíma-21 Füzetek 61: 84–97.

Mátyás Cs., Nagy L. & Ujváriné J.É. 2009: Klimatikus stressz és a fafajok genetikai válaszreakciója az elterjedés szárazsági határán: elemzés és előrejelzés. Klíma-21 Füzetek 56: 57–65.

Mátyás Cs., Berki I., Czúcz B., Gálos B., Móricz N. & Rasztovits E. 2010b: Future of beech in Southeast Europe from the perspective of evolutionary ecology. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 6: 91–110. full text

Mátyás Cs., Csóka Gy., Hirka A. & Berki I. 2017: A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – I. Erdészeti Lapok 152(4): 102–106. full text

Milad M., Schaich H., Bürgi M., Konold W. 2011: Climate change and nature conservation in Central European forests: A review of consequences, concepts and challenges. Forest Ecology and Management 261(4): 829–843. DOI: 10.1016/j.foreco.2010.10.038

Sánchez-Salguero R., Navarro-Cerrillo R.M., Swetnam T.W. & Zavala M.A. 2012: Is drought the main decline factor at the rear edge of Europe? The case of southern Iberian pine plantations. Forest Ecology and Management 271: 158–169. DOI: 10.1016/j.foreco.2012.01.040

Somogyi Z. 2018: A klímaváltozás miatti fapusztulás tovább gyorsíthatja a klímaváltozást. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 211–226. DOI: 10.17164/EK.2018.013

Thurm E.A., Hernandez L., Baltensweiler A., Ayan S., Rasztovits E., Bielak K., et al. 2018: Alternative tree species under climate warming in managed European forests. Forest Ecology and Management 430: 485–497. DOI: 10.1016/j.foreco.2018.08.028

Székely B. 2010: Statisztikai hipotézisvizsgálat (előadásvázlat). On-line irodalom. Letöltve: 2019. január 1. full text

Open Acces

For non-commercial purposes, let others distribute and copy the article, and include in a collective work, as long as they cite the author(s) and the journal, and provided they do not alter or modify the article.

Cite this article as:

Kottek, P. & Király, É. (2019): Climate change can be detected in the national forestry database. Bulletin of Forestry Science, 9(1): 7-18. (in Hungarian) DOI: 10.17164/EK.2019.001

| next article

Volume 9, Issue 1
Pages: 7-18

DOI: 10.17164/EK.2019.001

First published:
25 June 2019

1.	Rozovits, F. P., Magyar, Zs., Kottek, P. & Bordács, S. (2019): Modeling pollen capacity of forest areas based on tree species and pollen data. Bulletin of Forestry Science, 9(1): 19-33.
2.	Gálos, B. & Führer, E. (2018): Climate projections for forestry in Hungary. Bulletin of Forestry Science, 8(1): 43-55.
3.	Führer, E. (2018): Forestry aspects of climate evaluation. Bulletin of Forestry Science, 8(1): 27-42.
4.	Czúcz, B., Gálhidy, L. & Mátyás, Cs. (2013): Present and forecasted distribution of beech and sessile oak at the xeric climatic limits in Central Europe. Bulletin of Forestry Science, 3(1): 39-53.

1.	Bordács, S., Nagy, L., Pintér, B., Bach, I., Borovics, A., Kottek, P., Szepesi, A., Fekete, Z., Wisnovszky, K. & Mátyás, Cs. (2013): State of Hungary’s forest genetic resources, 2010-2011. Bulletin of Forestry Science, 3(1): 21-37.
2.	Király, É. & Kottek, P. (2014): Estimation of the stocks and stock change of the Hungarian harvested wood product pool using the methodology of 2013 IPCC Supplementary Guidance. Bulletin of Forestry Science, 4(1): 95-107.
3.	Bidló, A., Szűcs, P., Horváth, A., Király, É., Németh, E. & Somogyi, Z. (2014): The effect of afforestations on the carbon stock of soil in Transdanubian Region (Hungary). Bulletin of Forestry Science, 4(2): 121-133.
4.	Kocsis, Z., Németh, G., Börcsök, Z., Polgár, A., Király, É., Kóczán, Zs. & Borovics, A. (2022): Specifying logistics and energy consumption conversion factors related to the carbon footprint analysis of the wood industry processes. Bulletin of Forestry Science, 12(1): 57-73.