Bulletin of Forestry Science / Volume 9 / Issue 1 / Pages 7-18
| next article

Climate change can be detected in the national forestry database

Péter Kottek & Éva Király

Correspondence

Correspondence:

Postal address:

e-mail:

Abstract

From 2006 to 2016 a noticeable change can be observed in the climatic classification of forest stands in the Na-tional Forestry Database (NFD). As the polygons of forest stands cannot be fully matched between the 2006 and 2016 state of the NFD, climate transitions were studied along a one hectare resolution sample grid. This sampling pattern allowed large scale comparison of climatic categories and the description of local changes occurred be-tween the two periods (2006 state of NFD consists of field surveys between 1996 and 2005; 2016 state between 2005-2015 accordingly). The sample grid also facilitated the statistical evaluation.
The results show that climate classification has changed in 5.4 percent of the forest area, and the distribution of climate categories in 2016 shows a statistically significant difference compared to the 2006 state. Accordingly, the concept of climate change is strongly supported by data of the official forest inventory. The speed of climate shifts may be considered fast and the direction is warning as changes are generally unfavourable.
We also analysed the sampling grid nodes where the forest land use changed to another land use type between 2006 and 2016. We found that 44 percent of these sampling points were in the “forest steppe” climate category (the most arid one of the 4 possible classes). This shows that in forest stands under this climate category land use change is more likely to be undertaken.
On the other hand the major part of newly afforested area is under “forest steppe” (37%) and “sessile oak – Turkey oak” (34%) climate which shows that new forests are planted under dry conditions.

Keywords: climate change, climate classification in forestry, National Forestry Database, large scale grid sampling

  • Bartha D., Berki I., Lengyel A., Rasztovits E., Tiborcz V. & Zagyvai G. 2018: Erdőtársulások és fafajaik átrendeződési lehetőségei a változó klímában. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 163–195. DOI: 10.17164/EK.2018.011
  • Bartholy J., Pongrácz R. & Gelybó Gy. 2007: Regional climate change expected in Hungary for 2071-2100. Applied Ecology and Environmental Research 5(1): 1–17. DOI: 10.15666/aeer/0501_001017
  • Berki I. 2017: Szárazodás befolyásolta kigyérülés a kocsánytalan tölgy példáján. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – I.) Erdészeti Lapok 152(4): 105–106. full text
  • Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., et al. 2018: Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 119–130. DOI: 10.17164/EK.2018.008
  • Berki I., Rasztovics E. & Móricz N. 2014: Erdőállományok egészségi állapotának értékelése – egy új megközelítés. Erdészettudományi Közlemények 4(2): 149–155. full text
  • Berki I., Rasztovics E., Móricz N. & Kolozs L. 2016: The Role of Tree Mortality in Vitality Assessment of Sessile Oak Forests. South-east European forestry 7(2): 91–97. DOI: 10.15177/seefor.16-14
  • Bidló A. & Horváth A. 2018: Talajok szerepe a klímaváltozásban. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 57–71. DOI: 10.17164/EK.2018.004
  • Bondor A. & Frank N. 2010: Erdőgazdálkodás a klímaváltozás tükrében. Erdészeti Lapok 145(12): 410–415. full text
  • Czúcz B., Gálhidy L. & Mátyás Cs. 2013: A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények 3(1): 39–53. full text
  • Csóka Gy. & Hirka A. 2017: A változások jelei. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – I.) Erdészeti Lapok 152(4): 104–105. full text
  • Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. & Janik G. 2007: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds): Erdő és Klíma V. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 229–239.
  • Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. & Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. Klíma-21 Füzetek 57: 64–73.
  • Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. Klíma-21 Füzetek 61: 98–107.
  • Führer E. 2017a: Az erdészeti klímaosztályok új lehatárolása öko-fiziológiai alapon. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – III.) Erdészeti Lapok 152(6): 173–174. full text
  • Führer E. (ed) 2017b: Magyarország erdészeti tájai, I. Nagyalföld erdészeti tájcsoport és II. Északi-középhegység erdészeti tájcsoport. NÉBIH, Budapest.
  • Führer E. 2018: A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 27–42. DOI: 10.17164/EK.2018.002
  • Führer E., Horváth L., Jagodics A., Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115(3): 103–118.
  • Führer E., Jagodics A., Juhász I., Marosi Gy. & Horváth L. 2013: Ecological and economical impacts of climate change on Hungarian forestry practice. Időjárás 117(2): 159–174.
  • Führer E., Gálos B., Rasztovits E., Jagodics A. & Mátyás Cs. 2017a: Erdészeti klímaosztályok területének várható változása. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – III.) Erdészeti Lapok 152(6): 174–177. full text
  • Führer E., Horváth L., Móring A., Pödör Z. & Jagodics A. 2017b: Az erdészeti szárazsági mutató (FAI) segítségével lehatárolt erdészeti klímaosztályok/klímakategóriák jellemzése. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – IV.) Erdészeti Lapok 152(9): 270–272. full text
  • Gálhidy L. & Tímár G. 2011: Őshonos fafajú erdeink a klímaváltozás szorításában? Erdészeti Lapok 146(2): 38–40. full text
  • Gálos B., Führer E., Czimber K., Gulyás K., Bidló A., Hänsler A. et al. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119(4): 425–441.
  • Gálos B. & Führer E. 2018: A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 43–55. DOI: 10.17164/EK.2018.003
  • Hirka A. (eds) 2017: A 2016. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2017-ben várható károsítások. NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Budapest.
  • Hirka A., Pödör Z., Garamszegi B. & Csóka Gy. 2018: A magyarországi erdei aszálykárok fél évszázados trendjei (1962-2011). Erdészettudományi Közlemények 8(1): 11–25. DOI: 10.17164/EK.2018.001
  • Honnay O., Verheyen K., Butaye J., Jacquemyn H., Bossuyt B. & Hermy M. 2002: Possible effects of habitat fragmentation and climate change on the range of forest plant species. Ecology Letters 5: 525–530. DOI: 10.1046/j.1461-0248.2002.00346.x
  • Horváth A. & Mátyás Cs. 2016: The Decline of Vitality Caused by Increasing Drought in a Beech Provenance Trial Predicted by Juvenile Growth. South-east European forestry 7(1): 21–28. DOI: 10.15177/seefor.16-06
  • Illés G. 2018: A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 105–118. DOI: 10.17164/EK.2018.007
  • Járó Z. 1972: Az erdészeti termőhely-értékelés rendszere. In. Danszky I. (ed): Erdőművelés I. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 47–256.
  • Kottek P. 2016: Országos Erdőállomány Prognózis → 2050. Modell: Divine Axe Superhero, DAS v11k. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Tudományos Konferenciája, 2016. október, poszter.
  • Kottek P. 2018: A KLM-szcenárió koncepciója. Soproni Egyetem, PhD éves beszámoló előadás, 2018. június.
  • Lindner M., Fitzgerald J.B., Zimmermann N.E., Reyer C., Delzon S., Maaten E., et al. 2014: Climate change and European forests: What do we know, what are the uncertainties, and what are the implications for forest management? Journal of Environmental Management 146: 69–83. DOI: 10.1016/j.jenvman.2014.07.030
  • Mátyás Cs. 2010: Forecasts needed for retreating forests (opinion). Nature 464: 1271. DOI: 10.1038/4641271a
  • Mátyás Cs. 2011: Különóra a klímaváltozásról, egykori tanítványaimnak. Erdészeti Lapok 146(3): 75–76. full text
  • Mátyás Cs., Führer E., Berki I., Csóka Gy., Drüszler Á., Lakatos F., et al. 2010a: Erdők a szárazsági határon. Klíma-21 Füzetek 61: 84–97.
  • Mátyás Cs., Nagy L. & Ujváriné J.É. 2009: Klimatikus stressz és a fafajok genetikai válaszreakciója az elterjedés szárazsági határán: elemzés és előrejelzés. Klíma-21 Füzetek 56: 57–65.
  • Mátyás Cs., Berki I., Czúcz B., Gálos B., Móricz N. & Rasztovits E. 2010b: Future of beech in Southeast Europe from the perspective of evolutionary ecology. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 6: 91–110. full text
  • Mátyás Cs., Csóka Gy., Hirka A. & Berki I. 2017: A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai – I. Erdészeti Lapok 152(4): 102–106. full text
  • Milad M., Schaich H., Bürgi M., Konold W. 2011: Climate change and nature conservation in Central European forests: A review of consequences, concepts and challenges. Forest Ecology and Management 261(4): 829–843. DOI: 10.1016/j.foreco.2010.10.038
  • Sánchez-Salguero R., Navarro-Cerrillo R.M., Swetnam T.W. & Zavala M.A. 2012: Is drought the main decline factor at the rear edge of Europe? The case of southern Iberian pine plantations. Forest Ecology and Management 271: 158–169. DOI: 10.1016/j.foreco.2012.01.040
  • Somogyi Z. 2018: A klímaváltozás miatti fapusztulás tovább gyorsíthatja a klímaváltozást. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 211–226. DOI: 10.17164/EK.2018.013
  • Thurm E.A., Hernandez L., Baltensweiler A., Ayan S., Rasztovits E., Bielak K., et al. 2018: Alternative tree species under climate warming in managed European forests. Forest Ecology and Management 430: 485–497. DOI: 10.1016/j.foreco.2018.08.028
  • Székely B. 2010: Statisztikai hipotézisvizsgálat (előadásvázlat). On-line irodalom. Letöltve: 2019. január 1. full text
  • Open Acces

    For non-commercial purposes, let others distribute and copy the article, and include in a collective work, as long as they cite the author(s) and the journal, and provided they do not alter or modify the article.

    Cite this article as:

    Kottek, P. & Király, É. (2019): Climate change can be detected in the national forestry database. Bulletin of Forestry Science, 9(1): 7-18. (in Hungarian) DOI: 10.17164/EK.2019.001

    Volume 9, Issue 1
    Pages: 7-18

    DOI: 10.17164/EK.2019.001

    First published:
    25 June 2019

    Related content

    4

    More articles
    by this authors

    4

    Related content in the Bulletin of Forestry Science*

    More articles by this authors in the Bulletin of Forestry Science

    * Automatically generated recommendations based on the occurrence of keywords given by authors in the titles and abstracts of other articles. For more detailed search please use the manual search.