Forestry aspects of climate evaluation

Führer Ernő

Bulletin of Forestry Science / Volume 8 / Issue 1 / Pages 27-42
previous article | next article

Ernő Führer

Correspondence

Correspondence: Führer Ernő

Postal address: H-9400 Sopron, Paprét 17.

e-mail: fuhrere[at]erti.hu

Abstract

In contrast to the other site factors, climate has shown a relative fast changes in the last decades. This emphasised the need of the rethink of the existing forest climate classification based on a more scientific, ecophysiological approach. For the more exact assessment of the climate, a new indicator (Forestry Aridity Index; FAI) has been developed that characterizes the forest climate categories with meteorological variables, thus the area of these categories and its observed and expected changes can be captured. FAI enables the more accurate climate categorization of the forest regions in the forest inventory, which is one of the most important innovation in the forestry sector. Revision of the climate classification of the inventory is important, since the categories have also general forest management contexts, i.e. ecological, management and economic conditions are associated with them. In-depth understanding of these relationships allows the renewal of forestry site typology. Based on this, it is possible to develop a Decision Support System for forestry that can be applied to adapt to climate change its impacts.

Keywords: climate classification in forestry, Forestry Aridity Index, forest climate categories

References38

1.	Baldocchi D.D., Black T.A., Curtis P.S., Falge E., Fuentes J.D., Granier A. et al. 2005: Predicting the onset of net carbon uptake by deciduous forests with soil temperature and climate data: a synthesis of FLUXNET data. International Journal of Biometeorology 49(6): 377–387. DOI: 10.1007/s00484-005-0256-4
2.	Bartholy J., Pongrácz R. & Gelybó Gy. 2007: Regional climate change expected in Hungary for 2071-2100. Applied Ecology and Environmental Research 5(1): 1–17. DOI: 10.15666/aeer/0501_001017
3.	Bonan G.B. 2008. Forests and climate change: forcings, feedbacks, and the climate benefits of forests. Science 320: 1444–1449. DOI: 10.1126/science.1155121
4.	Borovics A. 2018: A jövő már elkezdődött. Erdészeti Lapok 153(1): 2–5.
5.	Führer E. 1994: Csapadékmérések bükkös-, kocsánytalantölgyes és lucfenyves ökoszisztémában. Erdészeti Kutatások 84: 11–35.
6.	Führer E. 1995: Az időjárás változásának hatása az erdő fatermőképességére és egészségi állapotára. Erdészeti Lapok 130(6): 176–178. full text
7.	Führer E. 2008: Erdőgazdaság. In: Harnos Zs., Gaál M. & Hufnagel L. (eds): Klímaváltozásról mindenkinek. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Matematikai és Informatikai Tanszék, Budapest, 90–102.
8.	Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. „KLÍMA-21” Füzetek 61: 98–107.
9.	Führer E. 2017: Az erdészeti klímaosztályok új lehatárolása öko-fiziológiai alapon. Erdészeti Lapok 152(6): 173–174. full text
10.	Führer E. & Járó Z. 2000: Az aszály és a belvíz érvényesülése a Nagyalföld erdőművelésében. Erdészeti Tudományos Intézet Kiadványai 12. Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest.
11.	Führer E., Horváth L., Jagodics A, Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115(3): 205–216.
12.	Führer E., Jagodics A., Juhász I., Marosi Gy. & Horváth L. 2013: Ecological and economical impacts of climate change on Hungarian forestry practice. Időjárás 117(2): 159–174.
13.	Führer E., Edelényi M., Horváth L., Jagodics A., Jereb L., Kern Z. et al. 2016: Effect of weather conditions on annual and intra-annual basal area increments of a beech stand in the Sopron Mountains in Hungary. Időjárás 120(2): 127–161.
14.	Führer E., Gálos B., Rasztovits E., Jagodics A. & Mátyás Cs. 2017a: Erdészeti klímaosztályok területének várható változása. Erdészeti Lapok 152(6): 174–177. full text
15.	Führer E., Horváth L., Móring A., Pödör Z. & Jagodics A. 2017b: Az erdészeti szárazsági mutató (FAI) segítségével lehatárolt erdészeti klímaosztályok/klímakategóriák jellemzése. Erdészeti Lapok 152(9): 270–272. full text
16.	Gálos B., Führer E., Czimber K., Gulyás K., Bidló A., Hänsler A. et al. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119(4): 425–441.
17.	Gálos B. & Führer E. 2018: A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 43–55. DOI: 10.17164/EK.2018.003
18.	Halupa L.-né 1967: Adatok a sziki tölgyesek növekedési menetének vizsgálatából. Erdészeti Kutatások 63: 95–108.
19.	Hoffmann G. & Lyr H. 1992: Phytohormone und synthetische Wachstumsregulatoren. In: Lyr H., Fiedler H.J. & Tranquillini W. (eds): Physiologie und Ökologie der Gehölze. Gustav Fischer Verlag Jena/Stuttgart, 345–369.
20.	Járó Z. 1962: Termőhelyi tényezők ismertetése. In: Majer A. (ed): Erdő- és termőhelytipológiai útmutató. Országos Erdészeti Főigazgatóság. Budapest, 11–68.
21.	Járó Z. 1972: A termőhely fogalma. In: Danszky I. (ed): Erdőművelés I. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 47–87.
22.	Járó Z. 1989: Az erdő vízforgalma. Az Erdő 38: 352–355. full text
23.	Járó Z. & Tátraaljai E.-né 1985: A fák éves növekedése. Erdészeti Kutatások 76-77: 221–234.
24.	Kaminszki A. 1924: Kelet-Európa klímatartományai, összehasonlítva az erdők elterjedésével. Petrograd (orosz nyelven).
25.	Köppen W. 1931: Grundriss der Klimakunde. Walter de Guyter & Co, Berlin/Leipzig.
26.	Körner Ch. 1999: Alpine plant life. Springer, Heidelberg. DOI: 10.1007/978-3-642-18970-8
27.	Lakatos M. & Bihari Z. 2011: A közelmúlt megfigyelt hőmérsékleti és csapadéktendenciái. In: Bartholy J., Bozó L. & Haszpra L. (eds): Klímaváltozás – 2011, Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére. MTA-ELTE Meteorológia Tanszék, Budapest, 146–169.
28.	Larcher W. 2001: Ökophysiologie der Pflanzen. 6. Auflage. UTB, Verlag Eugen Ulmer, Suttgart.
29.	Linderholm H.W. 2006: Growing season changes in the last century. Agricultural and Forest Meteorology 137(1-2): 1–14. DOI: 10.1016/j.agrformet.2006.03.006
30.	Lyr H. & Hoffmann G. 1992: Wachstum – Einflussfaktoren. In: Lyr H., Fiedler H.J. & Tranquillini W. (eds): Physiologie und Ökologie der Gehölze. Gustav Fischer Verlag, Jena/Stuttgart, 397-437.
31.	Magyar P. 1960: Alföldfásítás. I. kötet: Általános és leíró rész. Akadémiai Kiadó, Budapest.
32.	Manninger M. 2004: Erdei fák éves és korszaki növekedésmenete és kapcsolódása egyes ökológiai tényezőkhöz. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds): Erdő és klíma IV. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 151–162.
33.	Mátyás Cs. 2017: Az eDTR alapvető célkitűzései és működése. Erdészeti Lapok 152(10): 306–307. full text
34.	Mátyás Cs., Berki I., Bidló A., Csóka Gy., Czimber K., Führer E. et al. 2018: Sustainability of forest cover under climate change on the temperate-continental xeric limits. Forests (megjelenés alatt)
35.	Pisek A., Larcher W., Moser W. & Pack I. 1969: Kardinale Temperaturbereiche der Photosynthese und Grenztemperaturen des Lebens der Blätter verschiedener Spermatophyten. III. Temperaturabhangigkeit und optimaler Temperaturbereich der Netto-Photosynthese. Flora B 158: 608–630. DOI: 10.1016/S0367-1801(17)30246-6
36.	Stefanovits P. 1963: Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
37.	Szőnyi L. 1962: Adatok néhány fafaj vastagsági növekedéséhez. Az Erdő 11: 289–300. full text
38.	Tranquillini W. 1979: Physiological ecology of the alpine timberline. Ecological Studies 31. Springer, Heidelberg/New York. DOI: 10.1007/978-3-642-67107-4

Baldocchi D.D., Black T.A., Curtis P.S., Falge E., Fuentes J.D., Granier A. et al. 2005: Predicting the onset of net carbon uptake by deciduous forests with soil temperature and climate data: a synthesis of FLUXNET data. International Journal of Biometeorology 49(6): 377–387. DOI: 10.1007/s00484-005-0256-4

Bartholy J., Pongrácz R. & Gelybó Gy. 2007: Regional climate change expected in Hungary for 2071-2100. Applied Ecology and Environmental Research 5(1): 1–17. DOI: 10.15666/aeer/0501_001017

Bonan G.B. 2008. Forests and climate change: forcings, feedbacks, and the climate benefits of forests. Science 320: 1444–1449. DOI: 10.1126/science.1155121

Borovics A. 2018: A jövő már elkezdődött. Erdészeti Lapok 153(1): 2–5.

Führer E. 1994: Csapadékmérések bükkös-, kocsánytalantölgyes és lucfenyves ökoszisztémában. Erdészeti Kutatások 84: 11–35.

Führer E. 1995: Az időjárás változásának hatása az erdő fatermőképességére és egészségi állapotára. Erdészeti Lapok 130(6): 176–178. full text

Führer E. 2008: Erdőgazdaság. In: Harnos Zs., Gaál M. & Hufnagel L. (eds): Klímaváltozásról mindenkinek. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Matematikai és Informatikai Tanszék, Budapest, 90–102.

Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. „KLÍMA-21” Füzetek 61: 98–107.

Führer E. 2017: Az erdészeti klímaosztályok új lehatárolása öko-fiziológiai alapon. Erdészeti Lapok 152(6): 173–174. full text

Führer E. & Járó Z. 2000: Az aszály és a belvíz érvényesülése a Nagyalföld erdőművelésében. Erdészeti Tudományos Intézet Kiadványai 12. Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest.

Führer E., Horváth L., Jagodics A, Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115(3): 205–216.

Führer E., Jagodics A., Juhász I., Marosi Gy. & Horváth L. 2013: Ecological and economical impacts of climate change on Hungarian forestry practice. Időjárás 117(2): 159–174.

Führer E., Edelényi M., Horváth L., Jagodics A., Jereb L., Kern Z. et al. 2016: Effect of weather conditions on annual and intra-annual basal area increments of a beech stand in the Sopron Mountains in Hungary. Időjárás 120(2): 127–161.

Führer E., Gálos B., Rasztovits E., Jagodics A. & Mátyás Cs. 2017a: Erdészeti klímaosztályok területének várható változása. Erdészeti Lapok 152(6): 174–177. full text

Führer E., Horváth L., Móring A., Pödör Z. & Jagodics A. 2017b: Az erdészeti szárazsági mutató (FAI) segítségével lehatárolt erdészeti klímaosztályok/klímakategóriák jellemzése. Erdészeti Lapok 152(9): 270–272. full text

Gálos B., Führer E., Czimber K., Gulyás K., Bidló A., Hänsler A. et al. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119(4): 425–441.

Gálos B. & Führer E. 2018: A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 43–55. DOI: 10.17164/EK.2018.003

Halupa L.-né 1967: Adatok a sziki tölgyesek növekedési menetének vizsgálatából. Erdészeti Kutatások 63: 95–108.

Hoffmann G. & Lyr H. 1992: Phytohormone und synthetische Wachstumsregulatoren. In: Lyr H., Fiedler H.J. & Tranquillini W. (eds): Physiologie und Ökologie der Gehölze. Gustav Fischer Verlag Jena/Stuttgart, 345–369.

Járó Z. 1962: Termőhelyi tényezők ismertetése. In: Majer A. (ed): Erdő- és termőhelytipológiai útmutató. Országos Erdészeti Főigazgatóság. Budapest, 11–68.

Járó Z. 1972: A termőhely fogalma. In: Danszky I. (ed): Erdőművelés I. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 47–87.

Járó Z. 1989: Az erdő vízforgalma. Az Erdő 38: 352–355. full text

Járó Z. & Tátraaljai E.-né 1985: A fák éves növekedése. Erdészeti Kutatások 76-77: 221–234.

Kaminszki A. 1924: Kelet-Európa klímatartományai, összehasonlítva az erdők elterjedésével. Petrograd (orosz nyelven).

Köppen W. 1931: Grundriss der Klimakunde. Walter de Guyter & Co, Berlin/Leipzig.

Körner Ch. 1999: Alpine plant life. Springer, Heidelberg. DOI: 10.1007/978-3-642-18970-8

Lakatos M. & Bihari Z. 2011: A közelmúlt megfigyelt hőmérsékleti és csapadéktendenciái. In: Bartholy J., Bozó L. & Haszpra L. (eds): Klímaváltozás – 2011, Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére. MTA-ELTE Meteorológia Tanszék, Budapest, 146–169.

Larcher W. 2001: Ökophysiologie der Pflanzen. 6. Auflage. UTB, Verlag Eugen Ulmer, Suttgart.

Linderholm H.W. 2006: Growing season changes in the last century. Agricultural and Forest Meteorology 137(1-2): 1–14. DOI: 10.1016/j.agrformet.2006.03.006

Lyr H. & Hoffmann G. 1992: Wachstum – Einflussfaktoren. In: Lyr H., Fiedler H.J. & Tranquillini W. (eds): Physiologie und Ökologie der Gehölze. Gustav Fischer Verlag, Jena/Stuttgart, 397-437.

Magyar P. 1960: Alföldfásítás. I. kötet: Általános és leíró rész. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Manninger M. 2004: Erdei fák éves és korszaki növekedésmenete és kapcsolódása egyes ökológiai tényezőkhöz. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds): Erdő és klíma IV. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 151–162.

Mátyás Cs. 2017: Az eDTR alapvető célkitűzései és működése. Erdészeti Lapok 152(10): 306–307. full text

Mátyás Cs., Berki I., Bidló A., Csóka Gy., Czimber K., Führer E. et al. 2018: Sustainability of forest cover under climate change on the temperate-continental xeric limits. Forests (megjelenés alatt)

Pisek A., Larcher W., Moser W. & Pack I. 1969: Kardinale Temperaturbereiche der Photosynthese und Grenztemperaturen des Lebens der Blätter verschiedener Spermatophyten. III. Temperaturabhangigkeit und optimaler Temperaturbereich der Netto-Photosynthese. Flora B 158: 608–630. DOI: 10.1016/S0367-1801(17)30246-6

Stefanovits P. 1963: Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szőnyi L. 1962: Adatok néhány fafaj vastagsági növekedéséhez. Az Erdő 11: 289–300. full text

Tranquillini W. 1979: Physiological ecology of the alpine timberline. Ecological Studies 31. Springer, Heidelberg/New York. DOI: 10.1007/978-3-642-67107-4

Open Acces

For non-commercial purposes, let others distribute and copy the article, and include in a collective work, as long as they cite the author(s) and the journal, and provided they do not alter or modify the article.

Cite this article as:

Führer, E. (2018): Forestry aspects of climate evaluation. Bulletin of Forestry Science, 8(1): 27-42. (in Hungarian) DOI: 10.17164/EK.2018.002

previous article | next article

Volume 8, Issue 1
Pages: 27-42

DOI: 10.17164/EK.2018.002

First published:
28 May 2018

1.	Fodor, F. & Mertl, T. (2023): The current state and potential of the common hornbeam (Carpinus betulus L.) in forestry and in wood industry. Bulletin of Forestry Science, 13(1): 35-53.
2.	Koltay, A., Fürjes-Mikó, Á., Tenorio-Baigorria, I., Eötvös, Cs. B. & Horváth, L. (2020): Health condition investigation of forests in KASZÓ-LIFE project. Bulletin of Forestry Science, 10(2): 97-108.
3.	Bolla, B. & Szabó, A. (2020): Early results of the NARIC-FRI hydrological and meteorological monitoring system. Bulletin of Forestry Science, 10(1): 41-54.
4.	Kottek, P. & Király, É. (2019): Climate change can be detected in the national forestry database. Bulletin of Forestry Science, 9(1): 7-18.
5.	Czimber, K., Mátyás, Cs., Bidló, A. & Gálos, B. (2018): Machine learning approximation of Járó-table (table of applicable targeted forest stands and their growth for each forest site). Bulletin of Forestry Science, 8(1): 93-103.
6.	Gálos, B. & Führer, E. (2018): Climate projections for forestry in Hungary. Bulletin of Forestry Science, 8(1): 43-55.

1.	Führer, E., Marosi, Gy., Jagodics, A. & Juhász, I. (2011): A possible effect of climate change in forest management. Bulletin of Forestry Science, 1(1): 17-28.
2.	Führer, E., Csiha, I., Szabados, I., Pödör, Z. & Jagodics, A. (2014): Aboveground and belowground dendromass in a stand of Turkey oak. Bulletin of Forestry Science, 4(2): 109-119.
3.	Führer, E., Edelényi, M., Jagodics, A., Jereb, L., Horváth, L., Kern, Z., Móring, A., Szabados, I. & Pödör, Z. (2016): Effect of weather conditions on the annual basal area increment of a beech stand of old age. Bulletin of Forestry Science, 6(1): 61-78.