A lombkorona kutatások jelentősége és főbb módszerei

Eötvös Csaba Béla

Erdészettudományi Közlemények / 14. évfolyam / 2. szám / 23-24. oldal
előző |

Eötvös Csaba Béla

Kapcsolat a szerzővel

Levelező szerző: Eötvös Csaba Béla

Cím: 1027 Budapest, Frankel L. út 1.

e-mail cím: eotvos.csaba[at]uni-sopron.hu

Kivonat

A klímaváltozás következtében egyre gyorsuló változásokat tapasztalunk a lombkoronában, mely kihat az ott élő közösségekre is. Ezek a közösségek a teljes szárazföldi biodiverzitás felét adják. Ahhoz, hogy segíteni tudjuk az ökológiai egyensúly fenntartását, fontos a lombkorona kutatása, amire a kutatók figyelme 1980-as években terelődött. majd nagyon gyorsan használatba vették a meglévő eszközöket és újakat fejlesztettek. Ebből a széles eszköztárból a céljainknak megfelelő kiválasztása gyakran nehézségekbe ütközhet. Ez az összefoglaló munka ezekben a helyzetekben kíván segítséget nyújtani mindamellett, hogy rámutat, hogy mely módszerekkel, milyen az erdészetben is használható gyakorlati tudást tudunk megszerezni.

Kulcsszavak: módszertan, mérsékelt öv, felhasználási terület, gyakorlati alkalmazás

Hivatkozott irodalom63

1.	Ambrus A. & Csóka Gy. 1988: A kis téliaraszoló (Operophtera brumata L.) rajzásának vizsgálata feromoncsapdával és jelöléssel. Erdészeti Kutatások 80–81: 167–172.
2.	Ambrus A. & Csóka Gy. 1992: Studien über das Schwärmen und die Dichte-abschätzung des Frostspanners, Operophtera brumata L. (Lep., Geometridae) Mit hilfe von Markierungen und Pheromofallen in Ungarn. Anzeiger für Schädlingskunde Pflanzenschutz Umweltschutz 65(5): 88–92. DOI: 10.1007/BF01905052.
3.	Barker M.G. & Booth W.E. 1996: Vertical profiles in a Brunei rain forest: II. Leaf characteristics of Dryobalanops lanceolata. Journal of Tropical Forest Science 9(1): 52–66.
4.	Basset Y., Aberlenc H.P. & Delvare G. 1992: Abondance, diversité et stratification verticale de l’entomofaune d’une forêt tropicale humide Africaine. Rapport de Mission. Cameroun 1991. Opération Canopée (Fondation ELF). Montpellier.
5.	Bassow S.L. & Bazzaz F.A. 1997: Intra- and inter-specific variation in canopy photosynthesis in a mixed deciduous forest. Oecologia 109(4): 507–15. DOI: 10.1007/s004420050111.
6.	Billow C., Matson P. & Yoder B. 1994: Seasonal biochemical changes in coniferous forest canopies and their response to fertilization. Tree Physiology 14(6): 563–574. DOI: 10.1093/treephys/14.6.563.
7.	Bradley E., Roberts D. & Still C. 2010: Design of an image analysis website for phenological and meteorological monitoring. Environmental Modelling & Software 25(1): 107–116. DOI: 10.1016/j.envsoft.2009.07.006.
8.	Delvare G. & Aberlenc H.P. 1989: Des entomologistes sur la canopée. La participation du laboratoire de faunistique et de taxonomie à l’opération radeau des cîmes en Guyane (11 Octobre-8 Novembre 1989). Montpellier.
9.	Didham R.K. & Fagan L.L. 2004: ECOLOGY – Forest canopies. In: Burley J., Evans J. & Youngquist J.A. (eds.): Encyclopedia of forest sciences. Elsevier, 68–80.
10.	Dobrosi D. 2017: A holtfa és egyéb erdőökológiai tényezők jelentősége a denevérek számára. Erdészettudományi Közlemények 7(2): 135–154. DOI: 10.17164/EK.2017.010.
11.	Eötvös Cs.B., Tóth M., Hirka A., Fürjes-Mikó Á., Gáspár Cs., Paulin M. et al. 2023a: A tölgy-csipkéspoloska [Corythucha arcuata (Say, 1832)] rövid távú terjedését befolyásoló tényezők tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények 13(2): 131–44. DOI: 10.17164/EK.2023.08.
12.	Eötvös Cs.B., Fürjes-Mikó Á., Paulin M., Gáspár Cs., Kárpáti M., Hirka A. et al. 2023b: Enhanced natural regeneration potential of sessile oak in Northern Hungary: role of artificially increased density of insectivorous birds. Forests 14(8): 1548. DOI: 10.3390/f14081548.
13.	Fawcett D., Bennie J. & Anderson K. 2021: Monitoring spring phenology of individual tree crowns using drone‐acquired NDVI data. Remote Sensing in Ecology and Conservation 7(2): 227–244. DOI: 10.1002/rse2.184.
14.	Floren A. & Karus M. 2006: Sawflies (Hymenoptera: Symphyta) from temperate primary forests and forest plantations of East-Poland collected by insecticidal knockdown fogging. In: Blank S.M., Schmidt S. & Taeger A. (eds.): Recent sawfly research: Synthesis and prospects. Keltern, Polland: Goecke & Evers, 143–156.
15.	Futó J. 1964: Szélsebesség mérések a Bálványon. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova series 3: 325–334.
16.	Graham E.A., Riordan E.C., Yuen E.M., Estrin D. & Rundel P.W. 2010: Public internet‐connected cameras used as a cross‐continental ground‐based plant phenology monitoring system. Global Change Biology 16(11): 3014–3023. DOI: 10.1111/j.1365-2486.2010.02164.x.
17.	Herms D.A., Nielsen D.G & Sydnor D.T. 1990: Comparison of two methods for sampling arboreal insect populations. Journal of Economic Entomology 83(3): 869–874. DOI: 10.1093/jee/83.3.869
18.	Hill A.P., Prince P., Covarrubias E.P., Doncaster C.P., Snaddon J.L. & Rogers A. 2018: AudioMoth: evaluation of a smart open acoustic device for monitoring biodiversity and the environment. Methods in Ecology and Evolution 9(5): 1199–1211. DOI: 10.1111/2041-210X.12955.
19.	Hill, A.P., Prince P., Snaddon J.L., Doncaster C.P. & Rogers A. 2019: AudioMoth: A low-cost acoustic device for monitoring biodiversity and the environment. HardwareX 6: e00073. DOI: 10.1016/j.ohx.2019.e00073.
20.	Hirka A. 2003: Vizsgálatok a magyarországi tölgyek karpofág rovaraival. Nyugat-Magyarországi Egyetem, 143.
21.	Ide R. & Oguma H. 2010: Use of digital cameras for phenological observations. Ecological Informatics 5(5): 339–347. DOI: 10.1016/j.ecoinf.2010.07.002.
22.	Imrei Z., Lohonyai Zs., Muskovits J., Matula J., Vuts J., Fail J. et al. 2020. Developing a non‐sticky trap design for monitoring jewel beetles. Journal of Applied Entomology 144(3): 224–231. DOI: 10.1111/jen.12727.
23.	Janik G. 2021: A magyarországi bükkösök hosszú távú egészségi állapot trendjei. Soproni Egyetem, Sopron, 144.
24.	Johnson L.F., Hlavka C.A. & Peterson D.L. 1994: Multivariate analysis of AVIRIS data for canopy biochemical estimation along the Oregon transect. Remote Sensing of Environment 47(2): 216–230. DOI: 10.1016/0034-4257(94)90157-0.
25.	Jonas T., Webster C., Mazzotti G. & Malle J. 2020: HPEval: a canopy shortwave radiation transmission model using high-resolution hemispherical images. Agricultural and Forest Meteorology 284: 107903. DOI: 10.1016/j.agrformet.2020.107903.
26.	Kardos L. & Kardos D. 2024: 10 Lombkorona tanösvény és sétány Magyarországon-térkép, nyitvatartás, árak ... Https://Trekhunt.Com/Hu/Article/Lombkorona-Tanosveny-Magyarorszag-Terkep-Nyitvatartas-Arak/.
27.	Kays R., Sheppard J., Mclean K., Welch C., Paunescu C., Wang V. et al. 2019: Hot monkey, cold reality: surveying rainforest canopy mammals using drone-mounted thermal infrared sensors. International Journal of Remote Sensing 40(2): 407–419. DOI: 10.1080/01431161.2018.1523580.
28.	Kellner J.R., Armston J., Birrer M., Cushman K.C., Duncanson L., Eck C. et al. 2019: New opportunities for forest remote sensing through ultra-high-density drone lidar. Surveys in Geophysics 40(4): 959–977. DOI: 10.1007/s10712-019-09529-9.
29.	Kern A., Marjanović H., Csóka Gy., Móricz N., Pernek M., Hirka A. et al. 2021: Detecting the oak lace bug infestation in oak forests using MODIS and meteorological data. Agricultural and Forest Meteorology 306: 108436. DOI: 10.1016/j.agrformet.2021.108436.
30.	Kirstová M., Pyszko P., Šipoš J., Drozd P. & Kočárek P. 2017: Vertical distribution of earwigs (Dermaptera: Forficulidae) in a temperate lowland forest, based on sampling with a mobile aerial lift platform. Entomological Science 20(1): 57–64. DOI: 10.1111/ens.12229.
31.	Koltay A. 2006: Az erdők egészségi állapotának változásai az erdővédelmi monitoring rendszerek adatai alapján. Tájökológiai Lapok 4(2): 327–337. DOI: 10.56617/tl.4470.
32.	Leroy, B. M.L., Seibold S., Morinière J., Bozicevic V., Jaworek J, Roth N. et al. 2022: Metabarcoding of canopy arthropods reveals negative impacts of forestry insecticides on community structure across multiple taxa. Journal of Applied Ecology 59(4): 997–1012. DOI: 10.1111/1365-2664.14110.
33.	Lowman M.D. 1985: Temporal and spatial variability in insect grazing of the canopies of five Australian rainforest tree species. Australian Journal of Ecology 10(1): 7–24. DOI: 10.1111/j.1442-9993.1985.tb00859.x.
34.	Lowman M.D. 2009: Canopy research in the twenty-first century: a review of arboreal ecology. Tropical Ecology 50(1): 125–36.
35.	Lowman M.D. 2009: Canopy walkways for conservation: a tropical biologist’s panacea or fuzzy metrics to justify ecotourism. Biotropica 41(5): 545–548. DOI: 10.1111/j.1744-7429.2009.00562.x.
36.	Lowman M.D. 2021: Life in the treetops—an overview of forest canopy science and its future directions. Plants, People, Planet 3(1): 16–21. DOI: 10.1002/ppp3.10125.
37.	Lowman M.D. & Wittman P.K. 1996: Forest canopies: methods, hypotheses, and future directions. Annual Review of Ecology and Systematics 27(1): 55–81. DOI: 10.1146/annurev.ecolsys.27.1.55.
38.	Maguire D.Y., Robert K., Brochu K., Larrivée M., Buddle C.M. & Wheeler T.A. 2014: Vertical stratification of beetles (Coleoptera) and flies (Diptera) in temperate forest canopies. Environmental Entomology 43(1): 9–17. DOI: 10.1603/EN13056.
39.	Manninger M. 2016: Intenzív monitoring. http://Klima.Erti.Hu/Home/Intenziv-Monitoring/.
40.	Mátyás Cs. & Ujváriné Jármay É. 2016: Az „évszázad kísérlete” egy csonkán maradt tudományos életpálya tanúsága. Erdészeti Lapok CLI(12): 423–425. Teljes szöveg
41.	Maurya N.K., Tripathi A.K., Chauhan A., Pandey P.C. & Lamine S. 2022: Recent advancement and role of drones in forest monitoring: Research and practices. In: Arellano P. & Pandey P.C. (eds.): Advances in remote sensing for forest monitoring. Wiley, 223–254.
42.	Nakamura M., Muller O., Tayanagi S., Nakaji T. & Hiura T. 2010: Experimental branch warming alters tall tree leaf phenology and acorn production. Agricultural and Forest Meteorology 150(7–8): 1026–1029. DOI: 10.1016/j.agrformet.2010.04.001.
43.	Nakamura M., Nakaji T., Muller O. & Hiura T. 2015: Different initial responses of the canopy herbivory rate in mature oak trees to experimental soil and branch warming in a soil‐freezing area. Oikos 124(8): 1071–1077. DOI: 10.1111/oik.01940.
44.	NFK 2021: Erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer. https://Nfk.Gov.Hu/Erdeszeti_Mero__es_Megfigyelo_Rendszer__EMMRE__news_537.
45.	Roger F., Ghanavi H.R., Danielsson N., Wahlberg N., Löndahl J., Pettersson L.B. et al. 2022: Airborne environmental DNA metabarcoding for the monitoring of terrestrial insects–a proof of concept from the field. Environmental DNA 4(4): 790–807. DOI: 10.1002/edn3.290.
46.	Sallé A., Cours J., Souchu E.L., Lopez-Vaamonde C., Pincebourde S. & Bouget C. 2021: Climate change alters temperate forest canopies and indirectly reshapes arthropod communities. Frontiers in Forests and Global Change 4: 710854. DOI: 10.3389/ffgc.2021.710854.
47.	Sárospataki M. & Markó V. 1995: Flight activity of Coccinella septempunctata (Coleoptera: Coccinellidae) at different strata of a forest in relation to migration to hibernation sites. European Journal of Entomology 92: 415–419.
48.	Schowalter T.D. 1995: Canopy invertebrate community response to disturbance and consequences of herbivory in temperate and tropical forests. Selbyana 16(1): 41–48.
49.	Seifert C.L., Lamarre G.P.A., Volf M., Jorge L.R., Miller S.E., Wagner D.L. et al. 2020: Vertical stratification of a temperate forest caterpillar community in Eastern North America. Oecologia 192(2): 501–514. DOI: 10.1007/s00442-019-04584-w.
50.	Shutt J.D., Trivedi U.H. & Nicholls J.A. 2021: Faecal metabarcoding reveals pervasive long-distance impacts of garden bird feeding. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 288(1951): 20210480. DOI: 10.1098/rspb.2021.0480.
51.	Šigut M., Šigutová H., Šipoš J., Pyszko P., Kotásková N. & Drozd P. 2018: Vertical canopy gradient shaping the stratification of leaf‐chewer–parasitoid interactions in a temperate forest. Ecology and Evolution 8(15): 7297–7311. DOI: 10.1002/ece3.4194.
52.	Somogyi Z., Koltay A., Molnár T. & Móricz N. 2018: Távérzékelésen alapuló erdõállapot monitoring rendszer. Erdészeti Lapok CLIII(9): 277–278.
53.	Sperisen C., Büchler U. & Mátyás G. 1998: Genetic variation of mitochondrial DNA reveals subdivision of norway spruce (Picea abies (L.) Karst.). In Karp A., Isaac P.G. & Ingram D.S. (eds.): Molecular tools for screening biodiversity: plants and animals. Dordrecht: Springer Netherlands, 413–417.
54.	Stireman J.O., Cerretti P., Whitmore D., Hardersen S. & Gianelle D. 2012: Composition and stratification of a tachinid (Diptera: Tachinidae) parasitoid community in a European temperate plain forest. Insect Conservation and Diversity 5(5): 346–357. DOI: 10.1111/j.1752-4598.2011.00168.x.
55.	Stuller Z. 2009: Erdővédelmi hálózat. In: Kolozs L. (ed.): Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Hálózat (EMMRE) 1988–2008. Budapest: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság, 12–23.
56.	Tang L. & Shao G. 2015: Drone remote sensing for forestry research and practices. Journal of Forestry Research 26(4): 791–797. DOI: 10.1007/s11676-015-0088-y.
57.	Tattoni D.J. & LaBarbera K. 2022: Capture height biases for birds in mist-nets vary by taxon, season, and foraging guild in Northern California. Journal of Field Ornithology 93(1): art1. DOI: 10.5751/JFO-00021-930101.
58.	Tinbergen J.M. & Dietz M.W. 1994: Parental energy expenditure during brood rearing in the great tit (Parus major) in relation to body mass, temperature, food availability and clutch size. Functional Ecology 8(5): 563. DOI: 10.2307/2389916.
59.	Toenies M. & Rich L. 2021: Advancing bird survey efforts through novel recorder technology and automated species identification. California Fish and Wildlife Journal 107(2): 56–70. DOI: 10.51492/cfwj.107.5.
60.	Ulyshen M.D. 2011: Arthropod vertical stratification in temperate deciduous forests: implications for conservationoriented management. Forest Ecology and Management 261(9): 1479–1489. DOI: 10.1016/j.foreco.2011.01.033.
61.	Wang J., D’Orangeville L. & Taylor A.R. 2023: Tree species growth response to climate warming varies by forest canopy position in boreal and temperate forests. Global Change Biology 29(18): 5397–5414. DOI: 10.1111/gcb.16853.
62.	Witt R.R., Beranek C.T., Howell L.G., Ryan S.A., Clulow J., Jordan N.R. et al. 2020: Real-time drone derived thermal imagery outperforms traditional survey methods for an arboreal forest mammal. PLOS ONE 15(11): e0242204. DOI: 10.1371/journal.pone.0242204.
63.	Yumoto T. & Nakashizuka T. 2005: The Canopy Biology Program in Sarawak: scope, methods, and merit. In: Roubik D.W., Sakai S. & Karim A.A.H. (eds.): Pollination ecology and the rain forest. New York: Springer-Verlag, 13–21.

Ambrus A. & Csóka Gy. 1988: A kis téliaraszoló (Operophtera brumata L.) rajzásának vizsgálata feromoncsapdával és jelöléssel. Erdészeti Kutatások 80–81: 167–172.

Ambrus A. & Csóka Gy. 1992: Studien über das Schwärmen und die Dichte-abschätzung des Frostspanners, Operophtera brumata L. (Lep., Geometridae) Mit hilfe von Markierungen und Pheromofallen in Ungarn. Anzeiger für Schädlingskunde Pflanzenschutz Umweltschutz 65(5): 88–92. DOI: 10.1007/BF01905052.

Barker M.G. & Booth W.E. 1996: Vertical profiles in a Brunei rain forest: II. Leaf characteristics of Dryobalanops lanceolata. Journal of Tropical Forest Science 9(1): 52–66.

Basset Y., Aberlenc H.P. & Delvare G. 1992: Abondance, diversité et stratification verticale de l’entomofaune d’une forêt tropicale humide Africaine. Rapport de Mission. Cameroun 1991. Opération Canopée (Fondation ELF). Montpellier.

Bassow S.L. & Bazzaz F.A. 1997: Intra- and inter-specific variation in canopy photosynthesis in a mixed deciduous forest. Oecologia 109(4): 507–15. DOI: 10.1007/s004420050111.

Billow C., Matson P. & Yoder B. 1994: Seasonal biochemical changes in coniferous forest canopies and their response to fertilization. Tree Physiology 14(6): 563–574. DOI: 10.1093/treephys/14.6.563.

Bradley E., Roberts D. & Still C. 2010: Design of an image analysis website for phenological and meteorological monitoring. Environmental Modelling & Software 25(1): 107–116. DOI: 10.1016/j.envsoft.2009.07.006.

Delvare G. & Aberlenc H.P. 1989: Des entomologistes sur la canopée. La participation du laboratoire de faunistique et de taxonomie à l’opération radeau des cîmes en Guyane (11 Octobre-8 Novembre 1989). Montpellier.

Didham R.K. & Fagan L.L. 2004: ECOLOGY – Forest canopies. In: Burley J., Evans J. & Youngquist J.A. (eds.): Encyclopedia of forest sciences. Elsevier, 68–80.

Dobrosi D. 2017: A holtfa és egyéb erdőökológiai tényezők jelentősége a denevérek számára. Erdészettudományi Közlemények 7(2): 135–154. DOI: 10.17164/EK.2017.010.

Eötvös Cs.B., Tóth M., Hirka A., Fürjes-Mikó Á., Gáspár Cs., Paulin M. et al. 2023a: A tölgy-csipkéspoloska [Corythucha arcuata (Say, 1832)] rövid távú terjedését befolyásoló tényezők tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények 13(2): 131–44. DOI: 10.17164/EK.2023.08.

Eötvös Cs.B., Fürjes-Mikó Á., Paulin M., Gáspár Cs., Kárpáti M., Hirka A. et al. 2023b: Enhanced natural regeneration potential of sessile oak in Northern Hungary: role of artificially increased density of insectivorous birds. Forests 14(8): 1548. DOI: 10.3390/f14081548.

Fawcett D., Bennie J. & Anderson K. 2021: Monitoring spring phenology of individual tree crowns using drone‐acquired NDVI data. Remote Sensing in Ecology and Conservation 7(2): 227–244. DOI: 10.1002/rse2.184.

Floren A. & Karus M. 2006: Sawflies (Hymenoptera: Symphyta) from temperate primary forests and forest plantations of East-Poland collected by insecticidal knockdown fogging. In: Blank S.M., Schmidt S. & Taeger A. (eds.): Recent sawfly research: Synthesis and prospects. Keltern, Polland: Goecke & Evers, 143–156.

Futó J. 1964: Szélsebesség mérések a Bálványon. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova series 3: 325–334.

Graham E.A., Riordan E.C., Yuen E.M., Estrin D. & Rundel P.W. 2010: Public internet‐connected cameras used as a cross‐continental ground‐based plant phenology monitoring system. Global Change Biology 16(11): 3014–3023. DOI: 10.1111/j.1365-2486.2010.02164.x.

Herms D.A., Nielsen D.G & Sydnor D.T. 1990: Comparison of two methods for sampling arboreal insect populations. Journal of Economic Entomology 83(3): 869–874. DOI: 10.1093/jee/83.3.869

Hill A.P., Prince P., Covarrubias E.P., Doncaster C.P., Snaddon J.L. & Rogers A. 2018: AudioMoth: evaluation of a smart open acoustic device for monitoring biodiversity and the environment. Methods in Ecology and Evolution 9(5): 1199–1211. DOI: 10.1111/2041-210X.12955.

Hill, A.P., Prince P., Snaddon J.L., Doncaster C.P. & Rogers A. 2019: AudioMoth: A low-cost acoustic device for monitoring biodiversity and the environment. HardwareX 6: e00073. DOI: 10.1016/j.ohx.2019.e00073.

Hirka A. 2003: Vizsgálatok a magyarországi tölgyek karpofág rovaraival. Nyugat-Magyarországi Egyetem, 143.

Ide R. & Oguma H. 2010: Use of digital cameras for phenological observations. Ecological Informatics 5(5): 339–347. DOI: 10.1016/j.ecoinf.2010.07.002.

Imrei Z., Lohonyai Zs., Muskovits J., Matula J., Vuts J., Fail J. et al. 2020. Developing a non‐sticky trap design for monitoring jewel beetles. Journal of Applied Entomology 144(3): 224–231. DOI: 10.1111/jen.12727.

Janik G. 2021: A magyarországi bükkösök hosszú távú egészségi állapot trendjei. Soproni Egyetem, Sopron, 144.

Johnson L.F., Hlavka C.A. & Peterson D.L. 1994: Multivariate analysis of AVIRIS data for canopy biochemical estimation along the Oregon transect. Remote Sensing of Environment 47(2): 216–230. DOI: 10.1016/0034-4257(94)90157-0.

Jonas T., Webster C., Mazzotti G. & Malle J. 2020: HPEval: a canopy shortwave radiation transmission model using high-resolution hemispherical images. Agricultural and Forest Meteorology 284: 107903. DOI: 10.1016/j.agrformet.2020.107903.

Kardos L. & Kardos D. 2024: 10 Lombkorona tanösvény és sétány Magyarországon-térkép, nyitvatartás, árak ... Https://Trekhunt.Com/Hu/Article/Lombkorona-Tanosveny-Magyarorszag-Terkep-Nyitvatartas-Arak/.

Kays R., Sheppard J., Mclean K., Welch C., Paunescu C., Wang V. et al. 2019: Hot monkey, cold reality: surveying rainforest canopy mammals using drone-mounted thermal infrared sensors. International Journal of Remote Sensing 40(2): 407–419. DOI: 10.1080/01431161.2018.1523580.

Kellner J.R., Armston J., Birrer M., Cushman K.C., Duncanson L., Eck C. et al. 2019: New opportunities for forest remote sensing through ultra-high-density drone lidar. Surveys in Geophysics 40(4): 959–977. DOI: 10.1007/s10712-019-09529-9.

Kern A., Marjanović H., Csóka Gy., Móricz N., Pernek M., Hirka A. et al. 2021: Detecting the oak lace bug infestation in oak forests using MODIS and meteorological data. Agricultural and Forest Meteorology 306: 108436. DOI: 10.1016/j.agrformet.2021.108436.

Kirstová M., Pyszko P., Šipoš J., Drozd P. & Kočárek P. 2017: Vertical distribution of earwigs (Dermaptera: Forficulidae) in a temperate lowland forest, based on sampling with a mobile aerial lift platform. Entomological Science 20(1): 57–64. DOI: 10.1111/ens.12229.

Koltay A. 2006: Az erdők egészségi állapotának változásai az erdővédelmi monitoring rendszerek adatai alapján. Tájökológiai Lapok 4(2): 327–337. DOI: 10.56617/tl.4470.

Leroy, B. M.L., Seibold S., Morinière J., Bozicevic V., Jaworek J, Roth N. et al. 2022: Metabarcoding of canopy arthropods reveals negative impacts of forestry insecticides on community structure across multiple taxa. Journal of Applied Ecology 59(4): 997–1012. DOI: 10.1111/1365-2664.14110.

Lowman M.D. 1985: Temporal and spatial variability in insect grazing of the canopies of five Australian rainforest tree species. Australian Journal of Ecology 10(1): 7–24. DOI: 10.1111/j.1442-9993.1985.tb00859.x.

Lowman M.D. 2009: Canopy research in the twenty-first century: a review of arboreal ecology. Tropical Ecology 50(1): 125–36.

Lowman M.D. 2009: Canopy walkways for conservation: a tropical biologist’s panacea or fuzzy metrics to justify ecotourism. Biotropica 41(5): 545–548. DOI: 10.1111/j.1744-7429.2009.00562.x.

Lowman M.D. 2021: Life in the treetops—an overview of forest canopy science and its future directions. Plants, People, Planet 3(1): 16–21. DOI: 10.1002/ppp3.10125.

Lowman M.D. & Wittman P.K. 1996: Forest canopies: methods, hypotheses, and future directions. Annual Review of Ecology and Systematics 27(1): 55–81. DOI: 10.1146/annurev.ecolsys.27.1.55.

Maguire D.Y., Robert K., Brochu K., Larrivée M., Buddle C.M. & Wheeler T.A. 2014: Vertical stratification of beetles (Coleoptera) and flies (Diptera) in temperate forest canopies. Environmental Entomology 43(1): 9–17. DOI: 10.1603/EN13056.

Manninger M. 2016: Intenzív monitoring. http://Klima.Erti.Hu/Home/Intenziv-Monitoring/.

Mátyás Cs. & Ujváriné Jármay É. 2016: Az „évszázad kísérlete” egy csonkán maradt tudományos életpálya tanúsága. Erdészeti Lapok CLI(12): 423–425. Teljes szöveg

Maurya N.K., Tripathi A.K., Chauhan A., Pandey P.C. & Lamine S. 2022: Recent advancement and role of drones in forest monitoring: Research and practices. In: Arellano P. & Pandey P.C. (eds.): Advances in remote sensing for forest monitoring. Wiley, 223–254.

Nakamura M., Muller O., Tayanagi S., Nakaji T. & Hiura T. 2010: Experimental branch warming alters tall tree leaf phenology and acorn production. Agricultural and Forest Meteorology 150(7–8): 1026–1029. DOI: 10.1016/j.agrformet.2010.04.001.

Nakamura M., Nakaji T., Muller O. & Hiura T. 2015: Different initial responses of the canopy herbivory rate in mature oak trees to experimental soil and branch warming in a soil‐freezing area. Oikos 124(8): 1071–1077. DOI: 10.1111/oik.01940.

NFK 2021: Erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer. https://Nfk.Gov.Hu/Erdeszeti_Mero__es_Megfigyelo_Rendszer__EMMRE__news_537.

Roger F., Ghanavi H.R., Danielsson N., Wahlberg N., Löndahl J., Pettersson L.B. et al. 2022: Airborne environmental DNA metabarcoding for the monitoring of terrestrial insects–a proof of concept from the field. Environmental DNA 4(4): 790–807. DOI: 10.1002/edn3.290.

Sallé A., Cours J., Souchu E.L., Lopez-Vaamonde C., Pincebourde S. & Bouget C. 2021: Climate change alters temperate forest canopies and indirectly reshapes arthropod communities. Frontiers in Forests and Global Change 4: 710854. DOI: 10.3389/ffgc.2021.710854.

Sárospataki M. & Markó V. 1995: Flight activity of Coccinella septempunctata (Coleoptera: Coccinellidae) at different strata of a forest in relation to migration to hibernation sites. European Journal of Entomology 92: 415–419.

Schowalter T.D. 1995: Canopy invertebrate community response to disturbance and consequences of herbivory in temperate and tropical forests. Selbyana 16(1): 41–48.

Seifert C.L., Lamarre G.P.A., Volf M., Jorge L.R., Miller S.E., Wagner D.L. et al. 2020: Vertical stratification of a temperate forest caterpillar community in Eastern North America. Oecologia 192(2): 501–514. DOI: 10.1007/s00442-019-04584-w.

Shutt J.D., Trivedi U.H. & Nicholls J.A. 2021: Faecal metabarcoding reveals pervasive long-distance impacts of garden bird feeding. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 288(1951): 20210480. DOI: 10.1098/rspb.2021.0480.

Šigut M., Šigutová H., Šipoš J., Pyszko P., Kotásková N. & Drozd P. 2018: Vertical canopy gradient shaping the stratification of leaf‐chewer–parasitoid interactions in a temperate forest. Ecology and Evolution 8(15): 7297–7311. DOI: 10.1002/ece3.4194.

Somogyi Z., Koltay A., Molnár T. & Móricz N. 2018: Távérzékelésen alapuló erdõállapot monitoring rendszer. Erdészeti Lapok CLIII(9): 277–278.

Sperisen C., Büchler U. & Mátyás G. 1998: Genetic variation of mitochondrial DNA reveals subdivision of norway spruce (Picea abies (L.) Karst.). In Karp A., Isaac P.G. & Ingram D.S. (eds.): Molecular tools for screening biodiversity: plants and animals. Dordrecht: Springer Netherlands, 413–417.

Stireman J.O., Cerretti P., Whitmore D., Hardersen S. & Gianelle D. 2012: Composition and stratification of a tachinid (Diptera: Tachinidae) parasitoid community in a European temperate plain forest. Insect Conservation and Diversity 5(5): 346–357. DOI: 10.1111/j.1752-4598.2011.00168.x.

Stuller Z. 2009: Erdővédelmi hálózat. In: Kolozs L. (ed.): Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Hálózat (EMMRE) 1988–2008. Budapest: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság, 12–23.

Tang L. & Shao G. 2015: Drone remote sensing for forestry research and practices. Journal of Forestry Research 26(4): 791–797. DOI: 10.1007/s11676-015-0088-y.

Tattoni D.J. & LaBarbera K. 2022: Capture height biases for birds in mist-nets vary by taxon, season, and foraging guild in Northern California. Journal of Field Ornithology 93(1): art1. DOI: 10.5751/JFO-00021-930101.

Tinbergen J.M. & Dietz M.W. 1994: Parental energy expenditure during brood rearing in the great tit (Parus major) in relation to body mass, temperature, food availability and clutch size. Functional Ecology 8(5): 563. DOI: 10.2307/2389916.

Toenies M. & Rich L. 2021: Advancing bird survey efforts through novel recorder technology and automated species identification. California Fish and Wildlife Journal 107(2): 56–70. DOI: 10.51492/cfwj.107.5.

Ulyshen M.D. 2011: Arthropod vertical stratification in temperate deciduous forests: implications for conservationoriented management. Forest Ecology and Management 261(9): 1479–1489. DOI: 10.1016/j.foreco.2011.01.033.

Wang J., D’Orangeville L. & Taylor A.R. 2023: Tree species growth response to climate warming varies by forest canopy position in boreal and temperate forests. Global Change Biology 29(18): 5397–5414. DOI: 10.1111/gcb.16853.

Witt R.R., Beranek C.T., Howell L.G., Ryan S.A., Clulow J., Jordan N.R. et al. 2020: Real-time drone derived thermal imagery outperforms traditional survey methods for an arboreal forest mammal. PLOS ONE 15(11): e0242204. DOI: 10.1371/journal.pone.0242204.

Yumoto T. & Nakashizuka T. 2005: The Canopy Biology Program in Sarawak: scope, methods, and merit. In: Roubik D.W., Sakai S. & Karim A.A.H. (eds.): Pollination ecology and the rain forest. New York: Springer-Verlag, 13–21.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Eötvös Cs. B. (2024): A lombkorona kutatások jelentősége és főbb módszerei. Erdészettudományi Közlemények, 14(2): 23-24. DOI: 10.17164/EK.2024.12

előző |

14. évfolyam 2. szám,
23-24. oldal

DOI: 10.17164/EK.2024.12

Közlésre elfogadva:
2025. január 31.

A szerzők további cikkei a folyóiratban

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2018): A szentai-erdő talajvízszint változásai a KASZÓ-LIFE projekt hatására. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 17-23.
2.	Andrési R., Janik G., Fürjes-Mikó Á., Eötvös Cs. B. és Tuba K. (2018): A bükkfatapló [Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx.] bogárfaunisztikai vizsgálata Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 71-82.
3.	Koltay A., Fürjes-Mikó Á., Tenorio-Baigorria I., Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2020): Erdő egészségi állapot vizsgálatok a KASZÓ-LIFE projekt keretében. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 97-108.
4.	Eötvös Cs. B., Hirka A., Gimesi L., Lövei G., Gáspár Cs. és Csóka Gy. (2023): A tavaszi hernyóbiomassza becslése lomberdőkben hosszú távú fénycsapda adatsorok alapján – mit fognak enni az énekesmadár-fiókák?. Erdészettudományi Közlemények, 13(1): 5-20.
5.	Eötvös Cs. B., Tóth M., Hirka A., Fürjes-Mikó Á., Gáspár Cs., Paulin M., Lakatos F. és Csóka Gy. (2023): A tölgy-csipkéspoloska [Corythucha arcuata (Say, 1832)] rövid távú terjedését befolyásoló tényezők tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 13(2): 131-144.

Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2018): A szentai-erdő talajvízszint változásai a KASZÓ-LIFE projekt hatására. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 17-23.

Andrési R., Janik G., Fürjes-Mikó Á., Eötvös Cs. B. és Tuba K. (2018): A bükkfatapló [Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx.] bogárfaunisztikai vizsgálata Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 71-82.

Koltay A., Fürjes-Mikó Á., Tenorio-Baigorria I., Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2020): Erdő egészségi állapot vizsgálatok a KASZÓ-LIFE projekt keretében. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 97-108.

Eötvös Cs. B., Hirka A., Gimesi L., Lövei G., Gáspár Cs. és Csóka Gy. (2023): A tavaszi hernyóbiomassza becslése lomberdőkben hosszú távú fénycsapda adatsorok alapján – mit fognak enni az énekesmadár-fiókák?. Erdészettudományi Közlemények, 13(1): 5-20.

Eötvös Cs. B., Tóth M., Hirka A., Fürjes-Mikó Á., Gáspár Cs., Paulin M., Lakatos F. és Csóka Gy. (2023): A tölgy-csipkéspoloska [Corythucha arcuata (Say, 1832)] rövid távú terjedését befolyásoló tényezők tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 13(2): 131-144.