A 'Nyírségi' akác (Robinia pseudoacacia 'Nyírségi') növekedési viszonyai

Ábri Tamás; Keserű Zsolt; Rédei Károly

Erdészettudományi Közlemények / 12. évfolyam / 1. szám / 31-42. oldal
előző | következő

A 'Nyírségi' akác (Robinia pseudoacacia 'Nyírségi') növekedési viszonyai

Ábri Tamás, Keserű Zsolt és Rédei Károly

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Keserű Zsolt

Cím: 4150 Püspökladány, Farkassziget 3.

e-mail cím: keseru.zsolt[at]uni-sopron.hu

Kivonat

Az akác hazánk legelterjedtebb keménylombos fafaja. Ez a Magyarországon több mint 300 éve tenyésző fafaj népszerűségét gyors növekedésének, kemény, tartós fájának, jó nektártermelésének, valamint nagyfokú termőhelyi plaszticításának köszönheti. Ugyanakkor közismert tény, hogy az akácnál igen gyakori a kedvezőtlen törzsalak előfordulása, mely a faanyag megmunkálhatóságát, értékét jelentősen befolyásolja, s alacsony iparifa-kihozatalt eredményez. A törzsminőség javítására, valamint a fatermés fokozására nagyszabású kutatómunka indult az 1960-as években az Erdészeti Tudományos Intézetben. A szelekciós nemesítési munka eredményként nagyszámú akácfajtát állítottak elő. Ezek egyike a ’Nyírségi’ akác, mely az ország számos fajta-összehasonlító kísérletében található meg. A fajtával összefüggő több évtizedes kutató-fejlesztő munka eredményeit összefoglaló tudományos igényességű munka mindez ideig nem jelent meg, így jelen tanulmány hézagpótlóként járulhat hozzá a szelektált akácfajták termesztési technológiájának fejlesztéséhez.

Kulcsszavak: szelektált akácfajták, faállomány-szerkezet, termesztési technológia

Hivatkozott irodalom40

1.	Ábri T., Keserű Zs., Rásó J. & Rédei K. 2021: Stand structure and growth of Robinia pseudoacacia ‘Jászkiséri’–‘Jászkiséri’ black locust. Journal of Forest Science 67: 489-497. DOI: 10.17221/57/2021-JFS
2.	Avery T. E., & Burkhart, H. E. 2015: Forest measurements. Waveland Press.
3.	Chang C. S., Bongarten B. & Hamrick J. 1998: Genetic structure of natural populations of black locust (Robinia pseudoacacia L.) at Coweeta, North Carolina. Journal of Plant Research 111(1): 17-24. DOI: 10.1007/BF02507146
4.	Davis J. M. & Keathley D. E. 1992: Micropropagation of black locust (Robinia pseudoacacia L.). High-Tech and Micropropagation II, 25-39. DOI: 10.1007/978-3-642-76422-6_2
5.	DeGomez T. & Wagner M. R. 2001: Culture and use of black locust. HortTechnology 11(2): 279-288. DOI: 10.21273/HORTTECH.11.2.279
6.	Dini-Papanastasi O. 2008: Effects of clonal selection on biomass production and quality in Robinia pseudoacacia var. monophylla Carr. Forest Ecology and Management 256(4): 849-854. DOI: 10.1016/j.foreco.2008.05.049
7.	Dini- P apanastasi O., Kostopoulou P. & Radoglou K. 2012: Effects of seed origin, growing medium and mini-plug density on early growth and quality of black locust (Robinia pseudoacacia [L.]) seedlings. Journal of Forest Science 58(1): 8-20. DOI: 10.17221/46/2011-JFS
8.	Han C., Xun S., Zhang Y., Qiao Y., Dong Y., Zhong W. & et al. 2019: A new cultivar of Robinia pseudoacacia ‚Lüman Qingshan’. Acta Horticulturae Sinica 46(7): 1425-1426. DOI: 10.16420/j.issn.0513-353x.2018-0460
9.	Hegede I. 2018: Akác fajtaösszehasonlító vizsgálatok kiértékelése a NÉBIH Helvéciai Fajtakísérleti Állomás területén. Diplomadolgozat. Soproni Egyetem, Sopron.
10.	Integrated Taxonomy Information System (ITIS): Letöltve: 2021.10.06. https://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=504804#null
11.	Keresztesi B. (ed.) 1965: Akáctermesztés Magyarországon. Akadémia Kiadó, Budapest.
12.	Keresztesi, B. 1983: Breeding and cultivation of black locust, Robinia pseudoacacia, in Hungary. Forest Ecology and Management 6(3): 217-244. DOI: 10.1016/S0378-1127(83)80004-8
13.	Keresztesi B. (ed.) 1984: Az akác. Akadémia Kiadó. Budapest.
14.	Keresztesi B. (ed.) 1988: The Black Locust. Akadémia Kiadó, Budapest.
15.	Kim Y. K., Kim M. S., Nam J. I., Song J. H. & Kim, S. H. 2021: Analysis on floral nectar characteristics among the selected black locust (Robinia spp.) individuals. Journal of Apicultural Research, 1-9. DOI: 10.1080/00218839.2021.1891743
16.	Kopeczky F. 1965: Az akác nemesítése. In: Keresztesi B. (ed.) Akáctermesztés Magyarországon, Akadémiai Kiadó, Budapest. 121-156.
17.	Kraszkiewicz, A. 2021: Productivity of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Grown on a Varying Habitats in Southeastern Poland. Forests 12(4): 470. DOI: 10.3390/f12040470
18.	Laar A. & Akça A. 2007: Forest Mensuration. City, Springer
19.	Lee K. J., Sohn J. H., Rédei K. & Yun H. Y. 2007: Selection of early and late flowering Robinia pseudoacacia from domesticated and introduced cultivars in Korea and prediction of flowering period by accumulated temperature. Journal of Korean Society of Forest Science 96(2): 170-177.
20.	Liesebach H., Yang M. S. & Schneck V. 2004: Genetic diversity and differentiation in a black locust (Robinia pseudoacacia L.) progeny test. Forest Genetics 11(2): 151-161.
21.	Lu N., Dai L., Wu B., Zhang Y., Luo Z. & et al. 2015: A preliminary study on the crossability in Robinia pseudoacacia L. Euphytica 206(3): 555-566. DOI: 10.1007/s10681-015-1458-4
22.	Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2020: Nemzeti fajtajegyzék 2020. Letöltve: 2021.04.13. https://portal.nebih.gov.hu/-/nemzeti-fajtajegyzekek.
23.	Nicolescu V. N., Hernea C., Bakti B., Keserű Z., Antal B. & Rédei, K. 2018: Black locust (Robinia pseudoacacia L.) as a multi-purpose tree species in Hungary and Romania: a review. Journal of Forestry Research 29(6): 1449-1463. DOI: 10.1007/s11676-018-0626-5
24.	Országos Erdőállomány Adattár 2020. (Nemzeti Földügyi Központ, Erdészeti Főosztály): Letöltve: 2021.10.12. https://nfk.gov.hu/Magyarorszag_erdeivel_kapcsolatos_adatok_news_513
25.	Osváth-Bujtás Z. & Rédei K. 2007: Akác fajtaismertető. Agroinform Kiadó, Budapest.
26.	Rédei K. 1994: Szelektált akácfajták termesztési kísérleteinek értékelése. Erdészeti Lapok CXXIX. 12: 358-360. Teljes szöveg
27.	Rédei K. 2006: Az akác termesztés-fejlesztésének biológiai alapjai és gyakorlata. Agroinform Kiadó, Budapest.
28.	Rédei K. 2008: Szelektált akácfajták termesztés-technológiája. Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest.
29.	Rédei K. 2020: Bevezetés az ültetvényszerű fatermesztés gyakorlatába. Agroinform Kiadó, Budapest.
30.	Rédei K., Ostváth-Bujtás Z. & Balla I. 2001: Propagation methods for black locust (Robinia pseudoacacia L.) improvement in Hungary. Journal of Forestry Research 12: 215-219. DOI: 10.1007/BF02856710
31.	Rédei K., Ostváth-Bujtás Z. & Balla I. 2002: Clonal approaches to growing black locust (Robinia pseudoacacia L.) in Hungary: a review. Forestry: An International Journal of Forest Research 75(5): 547–552. DOI: 10.1093/forestry/75.5.547
32.	Rédei K., Csiha I., Rásó J. & Keserű Zs. 2017: Selection of promising black locust (Robinia pseudoacacia L.) cultivars in Hungary. Journal of Forest Science 63 (8): 339-343. DOI: 10.17221/23/2017-JFS
33.	Rédei, K. Ábri T., Szabó F. & Keserű Zs. 2021: Yield table for selected black locust (Robinia pseudoacacia L.) cultivars. Acta Agraria Debreceniensis (1): 193-198. DOI: 10.34101/ACTAAGRAR/1/8854
34.	Sopp L. & Kolozs L. (eds.) 2013: Fatömegszámítási táblázatok (4. kiadás). NÉBIH, Erdészeti Igazgatóság, Budapest.
35.	Stankova T., Gyuleva V., Kalmukov K., Popov E., Pérez-Cruzado C., Glushkova M. & et al. 2020: Effect of spacing, parental genotype and harvesting cycle on biomass production in two half-sib progenies of Robinia pseudoacacia L. Forestry: An International Journal of Forest Research 93(4): 505-518. DOI: 10.1093/forestry/cpz039
36.	Swamy S. L., Puri S. & Kanwar K. 2002: Propagation of Robinia pseudoacacia Linn. and Grewiaoptiva Drummond from rooted stem cuttings. Agroforestry Systems 55(3): 231-237. DOI: 10.1023/A:1020579516144
37.	Vadas J. 1911: Az ákácfa monográfiája. Budapest.
38.	Wojda T., Klisz M., Jastrzebowski S., Mionskowski M., Szyp-Borowska I. & Szczygiel K. 2015. The geographical distribution of the black locust (Robinia pseudoacacia L.) in Poland and its role on non-forest land. Papers on Global Change 22. DOI: 10.1515/igbp-2015-0018
39.	Yang X., Zhang K., Wang J., Jia H., Ma L., Li Y. & et al. 2020: Assessment of genetic diversity and chemical composition among seven black locust populations from Northern China. Biochemical Systematics and Ecology 90: 104010. DOI: 10.1016/j.bse.2020.104010
40.	Zhang J., Liu Y. & Wang H. 2007: Micropropagation of black locust (Robinia pseudoacacia L.). Protocols for Micropropagation of Woody Trees and Fruits 193-199.19:21 DOI: 10.1007/978-1-4020-6352-7_18

Ábri T., Keserű Zs., Rásó J. & Rédei K. 2021: Stand structure and growth of Robinia pseudoacacia ‘Jászkiséri’–‘Jászkiséri’ black locust. Journal of Forest Science 67: 489-497. DOI: 10.17221/57/2021-JFS

Avery T. E., & Burkhart, H. E. 2015: Forest measurements. Waveland Press.

Chang C. S., Bongarten B. & Hamrick J. 1998: Genetic structure of natural populations of black locust (Robinia pseudoacacia L.) at Coweeta, North Carolina. Journal of Plant Research 111(1): 17-24. DOI: 10.1007/BF02507146

Davis J. M. & Keathley D. E. 1992: Micropropagation of black locust (Robinia pseudoacacia L.). High-Tech and Micropropagation II, 25-39. DOI: 10.1007/978-3-642-76422-6_2

DeGomez T. & Wagner M. R. 2001: Culture and use of black locust. HortTechnology 11(2): 279-288. DOI: 10.21273/HORTTECH.11.2.279

Dini-Papanastasi O. 2008: Effects of clonal selection on biomass production and quality in Robinia pseudoacacia var. monophylla Carr. Forest Ecology and Management 256(4): 849-854. DOI: 10.1016/j.foreco.2008.05.049

Dini- P apanastasi O., Kostopoulou P. & Radoglou K. 2012: Effects of seed origin, growing medium and mini-plug density on early growth and quality of black locust (Robinia pseudoacacia [L.]) seedlings. Journal of Forest Science 58(1): 8-20. DOI: 10.17221/46/2011-JFS

Han C., Xun S., Zhang Y., Qiao Y., Dong Y., Zhong W. & et al. 2019: A new cultivar of Robinia pseudoacacia ‚Lüman Qingshan’. Acta Horticulturae Sinica 46(7): 1425-1426. DOI: 10.16420/j.issn.0513-353x.2018-0460

Hegede I. 2018: Akác fajtaösszehasonlító vizsgálatok kiértékelése a NÉBIH Helvéciai Fajtakísérleti Állomás területén. Diplomadolgozat. Soproni Egyetem, Sopron.

Integrated Taxonomy Information System (ITIS): Letöltve: 2021.10.06. https://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=504804#null

Keresztesi B. (ed.) 1965: Akáctermesztés Magyarországon. Akadémia Kiadó, Budapest.

Keresztesi, B. 1983: Breeding and cultivation of black locust, Robinia pseudoacacia, in Hungary. Forest Ecology and Management 6(3): 217-244. DOI: 10.1016/S0378-1127(83)80004-8

Keresztesi B. (ed.) 1984: Az akác. Akadémia Kiadó. Budapest.

Keresztesi B. (ed.) 1988: The Black Locust. Akadémia Kiadó, Budapest.

Kim Y. K., Kim M. S., Nam J. I., Song J. H. & Kim, S. H. 2021: Analysis on floral nectar characteristics among the selected black locust (Robinia spp.) individuals. Journal of Apicultural Research, 1-9. DOI: 10.1080/00218839.2021.1891743

Kopeczky F. 1965: Az akác nemesítése. In: Keresztesi B. (ed.) Akáctermesztés Magyarországon, Akadémiai Kiadó, Budapest. 121-156.

Kraszkiewicz, A. 2021: Productivity of Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Grown on a Varying Habitats in Southeastern Poland. Forests 12(4): 470. DOI: 10.3390/f12040470

Laar A. & Akça A. 2007: Forest Mensuration. City, Springer

Lee K. J., Sohn J. H., Rédei K. & Yun H. Y. 2007: Selection of early and late flowering Robinia pseudoacacia from domesticated and introduced cultivars in Korea and prediction of flowering period by accumulated temperature. Journal of Korean Society of Forest Science 96(2): 170-177.

Liesebach H., Yang M. S. & Schneck V. 2004: Genetic diversity and differentiation in a black locust (Robinia pseudoacacia L.) progeny test. Forest Genetics 11(2): 151-161.

Lu N., Dai L., Wu B., Zhang Y., Luo Z. & et al. 2015: A preliminary study on the crossability in Robinia pseudoacacia L. Euphytica 206(3): 555-566. DOI: 10.1007/s10681-015-1458-4

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2020: Nemzeti fajtajegyzék 2020. Letöltve: 2021.04.13. https://portal.nebih.gov.hu/-/nemzeti-fajtajegyzekek.

Nicolescu V. N., Hernea C., Bakti B., Keserű Z., Antal B. & Rédei, K. 2018: Black locust (Robinia pseudoacacia L.) as a multi-purpose tree species in Hungary and Romania: a review. Journal of Forestry Research 29(6): 1449-1463. DOI: 10.1007/s11676-018-0626-5

Országos Erdőállomány Adattár 2020. (Nemzeti Földügyi Központ, Erdészeti Főosztály): Letöltve: 2021.10.12. https://nfk.gov.hu/Magyarorszag_erdeivel_kapcsolatos_adatok_news_513

Osváth-Bujtás Z. & Rédei K. 2007: Akác fajtaismertető. Agroinform Kiadó, Budapest.

Rédei K. 1994: Szelektált akácfajták termesztési kísérleteinek értékelése. Erdészeti Lapok CXXIX. 12: 358-360. Teljes szöveg

Rédei K. 2006: Az akác termesztés-fejlesztésének biológiai alapjai és gyakorlata. Agroinform Kiadó, Budapest.

Rédei K. 2008: Szelektált akácfajták termesztés-technológiája. Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest.

Rédei K. 2020: Bevezetés az ültetvényszerű fatermesztés gyakorlatába. Agroinform Kiadó, Budapest.

Rédei K., Ostváth-Bujtás Z. & Balla I. 2001: Propagation methods for black locust (Robinia pseudoacacia L.) improvement in Hungary. Journal of Forestry Research 12: 215-219. DOI: 10.1007/BF02856710

Rédei K., Ostváth-Bujtás Z. & Balla I. 2002: Clonal approaches to growing black locust (Robinia pseudoacacia L.) in Hungary: a review. Forestry: An International Journal of Forest Research 75(5): 547–552. DOI: 10.1093/forestry/75.5.547

Rédei K., Csiha I., Rásó J. & Keserű Zs. 2017: Selection of promising black locust (Robinia pseudoacacia L.) cultivars in Hungary. Journal of Forest Science 63 (8): 339-343. DOI: 10.17221/23/2017-JFS

Rédei, K. Ábri T., Szabó F. & Keserű Zs. 2021: Yield table for selected black locust (Robinia pseudoacacia L.) cultivars. Acta Agraria Debreceniensis (1): 193-198. DOI: 10.34101/ACTAAGRAR/1/8854

Sopp L. & Kolozs L. (eds.) 2013: Fatömegszámítási táblázatok (4. kiadás). NÉBIH, Erdészeti Igazgatóság, Budapest.

Stankova T., Gyuleva V., Kalmukov K., Popov E., Pérez-Cruzado C., Glushkova M. & et al. 2020: Effect of spacing, parental genotype and harvesting cycle on biomass production in two half-sib progenies of Robinia pseudoacacia L. Forestry: An International Journal of Forest Research 93(4): 505-518. DOI: 10.1093/forestry/cpz039

Swamy S. L., Puri S. & Kanwar K. 2002: Propagation of Robinia pseudoacacia Linn. and Grewiaoptiva Drummond from rooted stem cuttings. Agroforestry Systems 55(3): 231-237. DOI: 10.1023/A:1020579516144

Vadas J. 1911: Az ákácfa monográfiája. Budapest.

Wojda T., Klisz M., Jastrzebowski S., Mionskowski M., Szyp-Borowska I. & Szczygiel K. 2015. The geographical distribution of the black locust (Robinia pseudoacacia L.) in Poland and its role on non-forest land. Papers on Global Change 22. DOI: 10.1515/igbp-2015-0018

Yang X., Zhang K., Wang J., Jia H., Ma L., Li Y. & et al. 2020: Assessment of genetic diversity and chemical composition among seven black locust populations from Northern China. Biochemical Systematics and Ecology 90: 104010. DOI: 10.1016/j.bse.2020.104010

Zhang J., Liu Y. & Wang H. 2007: Micropropagation of black locust (Robinia pseudoacacia L.). Protocols for Micropropagation of Woody Trees and Fruits 193-199.19:21 DOI: 10.1007/978-1-4020-6352-7_18

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Ábri T., Keserű Zs. és Rédei K. (2022): A 'Nyírségi' akác (Robinia pseudoacacia 'Nyírségi') növekedési viszonyai. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 31-42. DOI: 10.17164/EK.2022.02

előző | következő

12. évfolyam 1. szám,
31-42. oldal

DOI: 10.17164/EK.2022.02

Közlésre elfogadva:
2022. július 19.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.
2.	Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Rásó J. és Kamandiné V. Á. (2013): Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 89-95.
3.	Keserű Zs. és Rédei K. (2012): Homoki Leuce-nyárak termesztési technológiai modelljei. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 61-71.
4.	Kondorné Sz. M. (2011): A zöld duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii var. viridis) növekedésének vizsgálata két különböző termőhelyen. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 71-81.

Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.

Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Rásó J. és Kamandiné V. Á. (2013): Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 89-95.

Keserű Zs. és Rédei K. (2012): Homoki Leuce-nyárak termesztési technológiai modelljei. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 61-71.

Kondorné Sz. M. (2011): A zöld duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii var. viridis) növekedésének vizsgálata két különböző termőhelyen. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 71-81.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2011): Nyírségi akácosok táji fatermési táblája. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 115-124.
2.	Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.
3.	Keserű Zs., Csiha I., Kovács Cs., Rásó J. és Rédei K. (2017): Vörös tölgyesek természetes felújítása és erdőnevelése: esettanulmányok. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 115-125.
4.	Rédei K., Csiha I., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2012): A nevelővágások hatása az akácosok fatermésének és minőségének változására. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 81-88.

Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2011): Nyírségi akácosok táji fatermési táblája. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 115-124.

Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.

Keserű Zs., Csiha I., Kovács Cs., Rásó J. és Rédei K. (2017): Vörös tölgyesek természetes felújítása és erdőnevelése: esettanulmányok. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 115-125.

Rédei K., Csiha I., Kamandiné V. Á. és Rásó J. (2012): A nevelővágások hatása az akácosok fatermésének és minőségének változására. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 81-88.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.