Változások az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban 1982-2014 között (Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés?)

Bach István; Frank Norbert; Pintér Beáta; Bordács Sándor

Erdészettudományi Közlemények / 5. évfolyam / 1. szám / 55-69. oldal
előző | következő

Bach István, Frank Norbert, Pintér Beáta és Bordács Sándor

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Bach István

Cím: H-1024 Budapest, Keleti K. u. 24.

e-mail cím: Bachistvandr[at]yahoo.com

Kivonat

Az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben. A társadalmi, gazdasági és politikai változások meghatározóan hatottak az erdőgazdálkodásra, aminek következményei visszatükröződnek az erdészeti szaporítóanyag-termesztés statisztikai mutatóiban is. A statisztikai adatok elemzésével nyomon követhetők az elmúlt évtizedekben bekövetkezett jelentős változások, amelyek a termelők tulajdonosi szerkezetében, a csemetekertek számában, az átlagos termesztőterület nagyságában, a termelt fafajok arányában következtek be. Az 1990-es évek elején, a korábban jellemző állami tulajdoni formát felváltotta a magán tulajdon, a nagyüzemi kertek helyett a kis csemetekertek váltak uralkodóvá. Az átlagos terület nagyság az időszak első felében csökkent, viszont az utóbbi időszakban növekszik a kertek átlagos területe, valamint újra koncentrálódás figyelhető meg a tulajdonosi szerkezetben is. A szakma-politikai követelmények változása, elsősorban a természetközeli erdőgazdálkodás fokozatos térnyerése és a fafajpolitika átalakulása, az erdőtelepítési és támogatási alapelvek módosulása jelentősen átalakította az ágazat termelési szerkezetét is. Például jelentősen kevesebb szaporítóanyagot termelnek fenyőkből, illetve jóval többet a lombos elegy fafajokból, mint a 90-es években. További változások várhatók a fafaj szerkezetben a klímaváltozás miatt változó igények megjelenésével is.

Kulcsszavak: erdészeti szaporítóanyag, csemetekert, termelés, trendek

Hivatkozott irodalom21

1.	Bach I. 1998: Az erdészeti szaporítóanyag gazdálkodás helyzete. In: Bondor A., Solymos R. (szerk.): Az ezredforduló erdő-, vad- és fagazdasága „Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián - Agrártermelés az ezredforduló Magyarországán” MTA Agrártudományok Osztály, Erdészeti Bizottság kiadványa, 30-34.
2.	Bach I. 2009: Az erdészeti génmegőrzés helyzete. In: Ángyán B., Bela Gy., Horváth Z-né (szerk.): Tájgazdálkodás, tájfajták, génmegőrzés – Országgyűlési Nyílt Nap konferencia összefoglaló, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának kiadása, 273.
3.	Bach I. és Bordács S. 2013: A szaporítóanyag. In: Pápai G. (szerk.): Versenyképes erdőgazdálkodás és fatermesztés, Mezőgazda Kiadó, Budapest.
4.	Bach I. és Szőnyi J. 1994: Erdészeti szaporítóanyag vademecum avagy az európai útra vezérlő könyvecske. Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet kiadványa, Budapest, 30.
5.	Bordács S. 1992: A tölgy szaporítóanyag-termelés változásai 1988-1991 között. Erdészeti Lapok, 127 (7-8): 242-243. Teljes szöveg
6.	Bondor A.; Gál J. 1976: Erdészeti szaporítóanyag-termelés. Mezőgazdasági kiadó, Budapest.
7.	Bordács S.; Nagy L.; Pintér B.; Bach I.; Borovics A.; Kottek P.; Szepesi A.; Fekete Z.; Wisnovszky K. és Mátyás Cs. 2013: Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények 3 (1): 21-37. Teljes szöveg
8.	Danszky I. (szerk.) 1973: Erdőművelés I-II. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest.
9.	FAO (Commission on Genetic Resources) 2014. The State of World’s Forest Genetic Resources. Egyéb URL
10.	Gál J. és Káldy J. (szerk.) 1977: Erdősítés. Akadémiai Kiadó, Budapest.
11.	Koskelaa, J.; Vincetia, B.; Dvorakb, W.; Bushc, D.; Dawsond, I. K.; Looa, J.; Dahl Kjaere, E.; Navarrof, C.; Padolinag, C.; Bordácsh, S.; Jamnadassd, R.; Graudal, L. and Ramamonjisoai, L. 2014: Utilization and transfer of forest genetic resources: A global review. Forest Ecology and Management, 333: 22-34. DOI: 10.1016/j.foreco.2014.07.017
12.	Kornai J. 1980: A hiány. Kalligram Kiadó, Budapest.
13.	Mátyás Cs. (szerk.): 1986: Nemesített erdészeti szaporítóanyag-ellátás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
14.	Mátyás V. 1958: Erdészeti maggazdálkodási utasítás. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest.
15.	Pápai G. (szerk.) 1986: Csemetekert, erdészeti csemetetermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
16.	Pápai G. (szerk.) 1995: Erdőgazdák könyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
17.	Pápai G. (szerk.) 2014: Erdőgazdálkodás – kézikönyv erdőtulajdonosoknak. Mezőgazda Kiadó, Budapest
18.	Thomasa, E.; Jalonena, R.; Looa, J.; Boshiera, D.; Galloa, L.; Caversd, S.; Bordács, S.; Smithf, P. and Bozzanoa, M. 2014: Genetic considerations in ecosystem restoration using native tree species. Forest Ecology and Management 333: 66-75. DOI: 10.1016/j.foreco.2014.07.015
19.	Tomcsányi P. 1973: Piacos kertészet. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
20.	Tóth J. (szerk.) 2002, 2004, 2005: Erdészeti Szaporítóanyag terméktanács Évkönyv/Taglista. Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács, Budapest.
21.	A szaporítóanyag-felügyelet (OVSZF, NÖMI, MMI, OMMI, MgSzH, NÉBIH) adatbázisai és kiadványai, éves jelentések, csemeteleltárak

Bach I. 1998: Az erdészeti szaporítóanyag gazdálkodás helyzete. In: Bondor A., Solymos R. (szerk.): Az ezredforduló erdő-, vad- és fagazdasága „Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián - Agrártermelés az ezredforduló Magyarországán” MTA Agrártudományok Osztály, Erdészeti Bizottság kiadványa, 30-34.

Bach I. 2009: Az erdészeti génmegőrzés helyzete. In: Ángyán B., Bela Gy., Horváth Z-né (szerk.): Tájgazdálkodás, tájfajták, génmegőrzés – Országgyűlési Nyílt Nap konferencia összefoglaló, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának kiadása, 273.

Bach I. és Bordács S. 2013: A szaporítóanyag. In: Pápai G. (szerk.): Versenyképes erdőgazdálkodás és fatermesztés, Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Bach I. és Szőnyi J. 1994: Erdészeti szaporítóanyag vademecum avagy az európai útra vezérlő könyvecske. Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet kiadványa, Budapest, 30.

Bordács S. 1992: A tölgy szaporítóanyag-termelés változásai 1988-1991 között. Erdészeti Lapok, 127 (7-8): 242-243. Teljes szöveg

Bondor A.; Gál J. 1976: Erdészeti szaporítóanyag-termelés. Mezőgazdasági kiadó, Budapest.

Bordács S.; Nagy L.; Pintér B.; Bach I.; Borovics A.; Kottek P.; Szepesi A.; Fekete Z.; Wisnovszky K. és Mátyás Cs. 2013: Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények 3 (1): 21-37. Teljes szöveg

Danszky I. (szerk.) 1973: Erdőművelés I-II. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest.

FAO (Commission on Genetic Resources) 2014. The State of World’s Forest Genetic Resources. Egyéb URL

Gál J. és Káldy J. (szerk.) 1977: Erdősítés. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Koskelaa, J.; Vincetia, B.; Dvorakb, W.; Bushc, D.; Dawsond, I. K.; Looa, J.; Dahl Kjaere, E.; Navarrof, C.; Padolinag, C.; Bordácsh, S.; Jamnadassd, R.; Graudal, L. and Ramamonjisoai, L. 2014: Utilization and transfer of forest genetic resources: A global review. Forest Ecology and Management, 333: 22-34. DOI: 10.1016/j.foreco.2014.07.017

Kornai J. 1980: A hiány. Kalligram Kiadó, Budapest.

Mátyás Cs. (szerk.): 1986: Nemesített erdészeti szaporítóanyag-ellátás. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Mátyás V. 1958: Erdészeti maggazdálkodási utasítás. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest.

Pápai G. (szerk.) 1986: Csemetekert, erdészeti csemetetermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Pápai G. (szerk.) 1995: Erdőgazdák könyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Pápai G. (szerk.) 2014: Erdőgazdálkodás – kézikönyv erdőtulajdonosoknak. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Thomasa, E.; Jalonena, R.; Looa, J.; Boshiera, D.; Galloa, L.; Caversd, S.; Bordács, S.; Smithf, P. and Bozzanoa, M. 2014: Genetic considerations in ecosystem restoration using native tree species. Forest Ecology and Management 333: 66-75. DOI: 10.1016/j.foreco.2014.07.015

Tomcsányi P. 1973: Piacos kertészet. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Tóth J. (szerk.) 2002, 2004, 2005: Erdészeti Szaporítóanyag terméktanács Évkönyv/Taglista. Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács, Budapest.

A szaporítóanyag-felügyelet (OVSZF, NÖMI, MMI, OMMI, MgSzH, NÉBIH) adatbázisai és kiadványai, éves jelentések, csemeteleltárak

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Bach I., Frank N., Pintér B. és Bordács S. (2015): Változások az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban 1982-2014 között (Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés?). Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 55-69. DOI: 10.17164/EK.2015.004

előző | következő

5. évfolyam 1. szám,
55-69. oldal

DOI: 10.17164/EK.2015.004

Közlésre elfogadva:
2015. október 10.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Frank N. és Lett B. (2020): Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés? II. (Erdészeti szaporítóanyag-termesztés a II. világháború után). Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 55-66.
2.	Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.
3.	Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Rásó J. és Kamandiné V. Á. (2013): Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 89-95.
4.	Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.

Frank N. és Lett B. (2020): Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés? II.
(Erdészeti szaporítóanyag-termesztés a II. világháború után). Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 55-66.

Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.

Rédei K., Csiha I., Keserű Zs., Rásó J. és Kamandiné V. Á. (2013): Mikroszaporított akácklónok fiatalkori értékelése homoki termőhelyeken. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 89-95.

Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Frank N. és Takács V. (2012): Hó- és szélfogó erdősávok minősítése szélsebesség-csökkentő hatásuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 151-162.
2.	Folcz Á., Börcsök Z., Dima B. és Frank N. (2013): A Soproni-hegység bazídiumos nagygombáinak erdészeti szempontú vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 179-194.
3.	Molnár D., Folcz Á., Frank N. és Király G. (2014): Összefüggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bükkös állományszerkezete, gyepszintje és nagygomba-fajkészlete között. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 37-46.
4.	Frank N., Fülöp T. és Folcz Á. (2014): Fatérfogat-tarifa tábla ezüsthársas-bükkös állományokra. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 73-82.
5.	Bárdos B., Nahóczki L., Molnár D., Frank N., Köveskuti Z. és Folcz Á. (2015): A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) vízhajtás-képzésének vizsgálata ernyős felújító vágásokban. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 71-83.
6.	Molnár D., Barton I., Czimber K., Bazsó T. és Frank N. (2016): Faállomány-szerkezeti kutatások a Roth Emlékerdőben. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 127-136.
7.	Szmolka P. és Frank N. (2022): Szabad víz megjelenése a talajban különböző faállományok alatt a Szent Anna-tó kráterének belső lejtőin. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 43-55.
8.	Cseke K., Bordács S. és Borovics A. (2011): Egy elegyes tölgyes taxonómiai és genetikai szerkezetének elemzése. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 95-105.
9.	Rozovits F. P., Magyar Zs., Kottek P. és Bordács S. (2019): Erdőterületek pollenkapacitásának modellezése faállománytípus és pollennaptári adatok alapján. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 19-33.

Frank N. és Takács V. (2012): Hó- és szélfogó erdősávok minősítése szélsebesség-csökkentő hatásuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 151-162.

Folcz Á., Börcsök Z., Dima B. és Frank N. (2013): A Soproni-hegység bazídiumos nagygombáinak erdészeti szempontú vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 179-194.

Molnár D., Folcz Á., Frank N. és Király G. (2014): Összefüggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bükkös állományszerkezete, gyepszintje és nagygomba-fajkészlete között. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 37-46.

Frank N., Fülöp T. és Folcz Á. (2014): Fatérfogat-tarifa tábla ezüsthársas-bükkös állományokra. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 73-82.

Bárdos B., Nahóczki L., Molnár D., Frank N., Köveskuti Z. és Folcz Á. (2015): A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) vízhajtás-képzésének vizsgálata ernyős felújító vágásokban. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 71-83.

Molnár D., Barton I., Czimber K., Bazsó T. és Frank N. (2016): Faállomány-szerkezeti kutatások a Roth Emlékerdőben. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 127-136.

Szmolka P. és Frank N. (2022): Szabad víz megjelenése a talajban különböző faállományok alatt a Szent Anna-tó kráterének belső lejtőin. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 43-55.

Cseke K., Bordács S. és Borovics A. (2011): Egy elegyes tölgyes taxonómiai és genetikai szerkezetének elemzése. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 95-105.

Rozovits F. P., Magyar Zs., Kottek P. és Bordács S. (2019): Erdőterületek pollenkapacitásának modellezése faállománytípus és pollennaptári adatok alapján. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 19-33.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.