Összefüggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bükkös állományszerkezete, gyepszintje és nagygomba-fajkészlete között

Molnár Dénes; Folcz Ádám; Frank Norbert; Király Gergely

Erdészettudományi Közlemények / 4. évfolyam / 1. szám / 37-46. oldal
előző | következő

Molnár Dénes, Folcz Ádám, Frank Norbert és Király Gergely

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Molnár Dénes

Cím: H-9400 Sopron, Ady Endre u. 5.

e-mail cím: hellovarius[at]emk.nyme.hu

Kivonat

A dolgozat egy szubmontán bükkös szálalóerdő esetében vizsgálja a faállomány-szerkezet, az aljnövényzet és a nagygombák előfordulásának összefüggéseit. A szálalás hatására a faállomány az elegyetlen bükkösök irányába változik, az elegyfák a fiatalabb állományrészekből hiányoznak. A faállomány a hagyományos vágásos erdőalaknál jóval ágasabb és böhöncösebb törzsekből áll. Az aljnövényzetben az erdei fajok dominálnak, míg az özönnövények és a nem erdei gyomok aránya elhanyagolható. A záródás növekedésével a fajszám és az aljnövényzet borítása is csökken, de a szociális magatartás- csoportok szerint eltérő mértékben (az erdei fajoké alig, a zavarástűrőké érezhetően). A mikroélőhelyekben gazdag szerkezet és a jelentős holtfaarány kedvez a nagygombák megjelenésének.

Kulcsszavak: szubmontán bükkös, szálaló üzemmód, állományszerkezet, aljnövényzet, nagygombák

Hivatkozott irodalom23

1.	Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. KTM TVH - JPTE, Pécs.
2.	Borhidi A. és Sánta A. (eds.) 1999: Vörös könyv Magyarország erdőtársulásairól. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
3.	Csépányi P. 2013: Az örökerdő elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása. Erdészettudományi Közlemények, 3: 111-124. Teljes szöveg
4.	Dhubháin, Á.N. 2003: What is continous cover forestry (CCF)? COFORD, Dublin.
5.	Duduman, G. 2011: A forest management planning tool to create highly diverse uneven-aged stands. Forestry, 84: 301-314. DOI: 10.1093/forestry/cpr014
6.	Frank T. (ed.): Természet – Erdő – Gazdálkodás. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Pro Silva Hungaria Egyesület, Eger.
7.	Jakucs P. és Précsényi I. 1981: A fitocönózisok. 192-225. In: Hortobágyi T. és Simon T. (eds.): Növényföldrajz, társulástan, ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest.
8.	Johann, E. 2006: Historical development of nature-based forestry in Central Europe. Studia Forestalia Slovenica, 126: 1-18.
9.	Keresztes Gy. és Meggyesfalvi I. (eds.) 2006: Szálalás és természetközeli erdőgazdálkodás. HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt., Budapest.
10.	Knudsen, H. and Vesterholt, J. 2012 (eds.): Funga Nordica. Vol. 2. Agaricoid, Boletoid and Cyphelloid genera. Nordsvamp, Copenhagen.
11.	Koloszár J. 2013: A Roth-féle szálaló erdő története – 1936 és 2011 közötti időszak. NymE-ERFARET Nonprofit Kft., Sopron.
12.	Kucbel, S.; Saniga, M.; Jaloviar, P. and Vencurik, J. 2012: Stand structure and temporal variability in old-growth beechdominated forests of the northwestern Carpathians: A 40-years perspective. Forestry Ecology and Management, 264: 125-133. DOI: 10.1016/j.foreco.2011.10.011
13.	Madas L.; Koloszár J. és Csépányi P. 2005: A vágásos erdőből a szálalóerdőbe. Erdészeti Lapok, 140 (9): 265-267. Teljes szöveg
14.	Mason, W.; Kerr G. and Simpson J. 1999: What is continuous cover forestry? Information Note. Forestry Commission, Edinburgh.
15.	Mátyás Cs. 2002: Erdészeti-természetvédelmi genetika. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
16.	Mountford, E.P. 2002: Fallen dead wood levels int he near-natural beech forest at La Tillaie reserve, Fontainebleau, France. Forestry, 75: 203-208. DOI: 10.1093/forestry/75.2.203
17.	Nyland, R.D. 2003: Even- to uneven-aged: The challenges of conversion. Forest Ecology and Management, 172: 291-300. DOI: 10.1016/s0378-1127(01)00797-6
18.	Pál-Fám F.; Siller I. és Fodor L. 2007: Mycological monitoring in the Hungarian Biodiversity Monitoring System. Acta Mycologica, 42: 35-58. DOI: 10.5586/am.2007.003
19.	Pommerening, A. and Murphy, S.T. 2004: A review of the history, definitions and methods of continuous cover forestry with special attention to afforestation and restocking. Forestry, 77: 27-44. DOI: 10.1093/forestry/77.1.27
20.	Rinaldi; A.C.; Comandini, O. and Kuyper, T. W. 2008: Ectomycorrhizal fungal diversity: separating the wheat from the chaff. Fungal Diversity, 33: 1-45.
21.	Scholtz P. 2007: Már a geszt sem az igazi. Erdészeti lapok, 142 (7-8): 268. Teljes szöveg
22.	Schütz, J.-P. 2001: Opportunities and strategies of transforming regular forests to irregular forests. Forest Ecology and Management, 151: 87-94. DOI: 10.1016/s0378-1127(00)00699-x
23.	Veperdi G. 2010: Mintakörös élőfakészlet-meghatározás a szálaló, illetve átlakító üzemmódú erdőkben egyváltozós fatérfogat-függvény alkalmazásával. 1-16. In: Horváth S.; Horváth T.; Lett B.; Nagy I.; Puskás L. és Stark M. (eds.): Múlt és jövő II. – Tarvágásból szálalásba. Magánkiadás, Mórichida.

Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. KTM TVH - JPTE, Pécs.

Borhidi A. és Sánta A. (eds.) 1999: Vörös könyv Magyarország erdőtársulásairól. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.

Csépányi P. 2013: Az örökerdő elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása. Erdészettudományi Közlemények, 3: 111-124. Teljes szöveg

Dhubháin, Á.N. 2003: What is continous cover forestry (CCF)? COFORD, Dublin.

Duduman, G. 2011: A forest management planning tool to create highly diverse uneven-aged stands. Forestry, 84: 301-314. DOI: 10.1093/forestry/cpr014

Frank T. (ed.): Természet – Erdő – Gazdálkodás. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Pro Silva Hungaria Egyesület, Eger.

Jakucs P. és Précsényi I. 1981: A fitocönózisok. 192-225. In: Hortobágyi T. és Simon T. (eds.): Növényföldrajz, társulástan, ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest.

Johann, E. 2006: Historical development of nature-based forestry in Central Europe. Studia Forestalia Slovenica, 126: 1-18.

Keresztes Gy. és Meggyesfalvi I. (eds.) 2006: Szálalás és természetközeli erdőgazdálkodás. HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt., Budapest.

Knudsen, H. and Vesterholt, J. 2012 (eds.): Funga Nordica. Vol. 2. Agaricoid, Boletoid and Cyphelloid genera. Nordsvamp, Copenhagen.

Koloszár J. 2013: A Roth-féle szálaló erdő története – 1936 és 2011 közötti időszak. NymE-ERFARET Nonprofit Kft., Sopron.

Kucbel, S.; Saniga, M.; Jaloviar, P. and Vencurik, J. 2012: Stand structure and temporal variability in old-growth beechdominated forests of the northwestern Carpathians: A 40-years perspective. Forestry Ecology and Management, 264: 125-133. DOI: 10.1016/j.foreco.2011.10.011

Madas L.; Koloszár J. és Csépányi P. 2005: A vágásos erdőből a szálalóerdőbe. Erdészeti Lapok, 140 (9): 265-267. Teljes szöveg

Mason, W.; Kerr G. and Simpson J. 1999: What is continuous cover forestry? Information Note. Forestry Commission, Edinburgh.

Mátyás Cs. 2002: Erdészeti-természetvédelmi genetika. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Mountford, E.P. 2002: Fallen dead wood levels int he near-natural beech forest at La Tillaie reserve, Fontainebleau, France. Forestry, 75: 203-208. DOI: 10.1093/forestry/75.2.203

Nyland, R.D. 2003: Even- to uneven-aged: The challenges of conversion. Forest Ecology and Management, 172: 291-300. DOI: 10.1016/s0378-1127(01)00797-6

Pál-Fám F.; Siller I. és Fodor L. 2007: Mycological monitoring in the Hungarian Biodiversity Monitoring System. Acta Mycologica, 42: 35-58. DOI: 10.5586/am.2007.003

Pommerening, A. and Murphy, S.T. 2004: A review of the history, definitions and methods of continuous cover forestry with special attention to afforestation and restocking. Forestry, 77: 27-44. DOI: 10.1093/forestry/77.1.27

Rinaldi; A.C.; Comandini, O. and Kuyper, T. W. 2008: Ectomycorrhizal fungal diversity: separating the wheat from the chaff. Fungal Diversity, 33: 1-45.

Scholtz P. 2007: Már a geszt sem az igazi. Erdészeti lapok, 142 (7-8): 268. Teljes szöveg

Schütz, J.-P. 2001: Opportunities and strategies of transforming regular forests to irregular forests. Forest Ecology and Management, 151: 87-94. DOI: 10.1016/s0378-1127(00)00699-x

Veperdi G. 2010: Mintakörös élőfakészlet-meghatározás a szálaló, illetve átlakító üzemmódú erdőkben egyváltozós fatérfogat-függvény alkalmazásával. 1-16. In: Horváth S.; Horváth T.; Lett B.; Nagy I.; Puskás L. és Stark M. (eds.): Múlt és jövő II. – Tarvágásból szálalásba. Magánkiadás, Mórichida.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Molnár D., Folcz Á., Frank N. és Király G. (2014): Összefüggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bükkös állományszerkezete, gyepszintje és nagygomba-fajkészlete között. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 37-46.

előző | következő

4. évfolyam 1. szám,
37-46. oldal

Közlésre elfogadva:
2014. július 15.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Molnár D., Barton I., Czimber K., Bazsó T. és Frank N. (2016): Faállomány-szerkezeti kutatások a Roth Emlékerdőben. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 127-136.
2.	Folcz Á., Börcsök Z., Dima B. és Frank N. (2013): A Soproni-hegység bazídiumos nagygombáinak erdészeti szempontú vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 179-194.
3.	Csépányi P. (2013): Az örökerdő elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 111-124.
4.	Kolozs L. és Veperdi G. (2012): Élőfakészlet- és növedékmeghatározás a szálaló, illetve átalakító üzemmódú erdőkben egyváltozós fatérfogatfüggvény alkalmazásával. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 21-34.
5.	Schiberna E., Lett B. és Juhász I. (2012): A folyamatos erdőborítás ökonómiai értékelésének elvi kérdései. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 7-19.

Molnár D., Barton I., Czimber K., Bazsó T. és Frank N. (2016): Faállomány-szerkezeti kutatások a Roth Emlékerdőben. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 127-136.

Folcz Á., Börcsök Z., Dima B. és Frank N. (2013): A Soproni-hegység bazídiumos nagygombáinak erdészeti szempontú vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 179-194.

Csépányi P. (2013): Az örökerdő elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 111-124.

Kolozs L. és Veperdi G. (2012): Élőfakészlet- és növedékmeghatározás a szálaló, illetve átalakító üzemmódú erdőkben egyváltozós fatérfogatfüggvény alkalmazásával. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 21-34.

Schiberna E., Lett B. és Juhász I. (2012): A folyamatos erdőborítás ökonómiai értékelésének elvi kérdései. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 7-19.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Bárdos B., Nahóczki L., Molnár D., Frank N., Köveskuti Z. és Folcz Á. (2015): A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) vízhajtás-képzésének vizsgálata ernyős felújító vágásokban. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 71-83.
2.	Frank N., Fülöp T. és Folcz Á. (2014): Fatérfogat-tarifa tábla ezüsthársas-bükkös állományokra. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 73-82.
3.	Frank N. és Takács V. (2012): Hó- és szélfogó erdősávok minősítése szélsebesség-csökkentő hatásuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 151-162.
4.	Bach I., Frank N., Pintér B. és Bordács S. (2015): Változások az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban 1982-2014 között (Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés?). Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 55-69.
5.	Frank N. és Lett B. (2020): Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés? II. (Erdészeti szaporítóanyag-termesztés a II. világháború után). Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 55-66.
6.	Szmolka P. és Frank N. (2022): Szabad víz megjelenése a talajban különböző faállományok alatt a Szent Anna-tó kráterének belső lejtőin. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 43-55.
7.	Király G., Trávníček B. és Žíla V. (2013): A szeder (Rubus L.) nemzetség modern taxonómiai koncepciója. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 147-156.
8.	Szalacsi Á., Veres Sz. és Király G. (2015): Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdőműveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatásai a Szatmár-beregi síkon. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 85-99.

Bárdos B., Nahóczki L., Molnár D., Frank N., Köveskuti Z. és Folcz Á. (2015): A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea (Matt.) Liebl.) vízhajtás-képzésének vizsgálata ernyős felújító vágásokban. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 71-83.

Frank N., Fülöp T. és Folcz Á. (2014): Fatérfogat-tarifa tábla ezüsthársas-bükkös állományokra. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 73-82.

Frank N. és Takács V. (2012): Hó- és szélfogó erdősávok minősítése szélsebesség-csökkentő hatásuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 151-162.

Bach I., Frank N., Pintér B. és Bordács S. (2015): Változások az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban 1982-2014 között (Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés?). Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 55-69.

Frank N. és Lett B. (2020): Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés? II.
(Erdészeti szaporítóanyag-termesztés a II. világháború után). Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 55-66.

Szmolka P. és Frank N. (2022): Szabad víz megjelenése a talajban különböző faállományok alatt a Szent Anna-tó kráterének belső lejtőin. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 43-55.

Király G., Trávníček B. és Žíla V. (2013): A szeder (Rubus L.) nemzetség modern taxonómiai koncepciója. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 147-156.

Szalacsi Á., Veres Sz. és Király G. (2015): Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdőműveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatásai a Szatmár-beregi síkon. Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 85-99.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.