Erdészettudományi Közlemények / 3. évfolyam / 1. szám / 147-156. oldal
előző | következő

A szeder (Rubus L.) nemzetség modern taxonómiai koncepciója

Király Gergely, Trávníček Bohumil és Žíla Vojtěch

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Király Gergely

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: gkiraly[at]emk.nyme.hu

Kivonat

A több mint 700 európai fajt számláló Rubus L. nemzetség az edényes növények egyik legbonyolultabb taxonómiai helyzetű csoportja. A nemzetségbe néhány „hagyományos szaporodású” diploid fajon túl számos hibridogén eredetű, apomiktikus taxon tartozik, amelyek rendszerezése és értékelése hosszú időn keresztül komoly nehézségekbe ütközött. Az utóbbi 40 évben a nemzetség „Weber-i reformja” elősegítette egy új, modern fajkoncepció kidolgozását. Eszerint csak a morfológiailag egységes, nagyobb területen előforduló taxonok értékelendők faji rangon, a nem stabilizálódott és/vagy csak lokális elterjedésű alakok nem. A dolgozat áttekintést nyújt a fajkoncepció kialakulásáról, a szeder nemzetség speciális kutatási szempontjairól, valamint a csoport hazai kutatásának történetéről és aktuális feladatairól.

Kulcsszavak: Rubus, taxonómia, kutatási módszertan, kutatástörténet, Magyarország

Hivatkozott irodalom62

  • Amsellem L.; Noyer J. L. and Hossaert-McKey M. 2001: Evidence for a switch in the reproductive biology of Rubus alceifolius (Rosaceae) towards apomixis, between its native range and its area of introduction. American Journal of Botany 88: 2243–2251. DOI: 10.2307/3558386
  • Bartha D. 2009: Rubus L. Szeder. 204–206. In: Király G. (szerk.): Új magyar füvészkönyv. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
  • Borbás V. 1887: Vas vármegye növényföldrajza és flórája. Vas megyei Gazdasági Egyesület, Szombathely.
  • Borbás V. 1900: A Balaton flórája. A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. Magyar Földrajzi Társaság, Budapest.
  • Cain M. D. and Shelton M. G. 2003: Fire effects on germination of seeds from Rhus and Rubus: competitors to pine during natural regeneration. New Forests, 26: 51–64. DOI: 10.1023/A:1024406209842
  • Clark L. V.; Evans K. J. and Jasieniuk M. 2012: Origins and distribution of invasive Rubus fruticosus L. agg. (Rosaceae) clones in the Western United States. Biological Invasions, 15: 1331–1342. DOI: 10.1007/s10530-012-0369-8
  • Edees E. S. and Newton A. 1988: Brambles of the British Isles. The Ray Society, London.
  • Evans K. J. and Weber H. E. 2003: Rubus anglocandicans (Rosaceae) is the most widespread taxon of European blackberry in Australia. Australian Systematic Botany, 16: 527–537. DOI: 10.1071/sb02037
  • Focke W. O. 1877: Synopsis Ruborum Germaniae. Naturwiss. Verein zu Bremen, Bremen.
  • Focke W. O. 1910–1914: Species Ruborum. Monographiae generis Rubi Prodromus. E. Schweizerbart’sche Verlagsbuchhandlung, Stuttgart.
  • Fotelli M.; Rudolph P.; Rennenberg H. and Geßler A. 2005: Irradiance and temperature affect the competitive interference of blackberry on the physiology of European beech seedlings. New Phytologist, 165: 453–462. DOI: 10.1111/j.1469-8137.2004.01255.x
  • Gáyer Gy. 1921: Prodromus der Brombeerenflora Ungarns. Magyar Botanikai Lapok, 20: 1–45.
  • Gáyer Gy. 1924–1925: Rubus L. Szeder. 485–518. In: Jávorka S.: Magyar Flóra (Flora Hungarica), Studium, Budapest.
  • Gustaffson Ä. 1943: The genesis of the European blackberry flora. Lunds Univ. Ärsskr., Nov. ser., 39: 1–200.
  • Halácsy E. 1891: Oesterreichische Brombeeren. Verhandlungen der zool.-bot. Gesellschaft Wien, 41: 197–294.
  • Hayek A. 1916: Zur Kenntnis der Rubus-Flora des Semmeringgebietes in Niederösterreich. Verhandlungen der zool.-bot. Gesellschaft Wien, 66: 438–462.
  • Heslop-Harrison Y. 1968: Rubus L. 7–25. In: Tutin T. G.; Heywood V. H.; Burges N. A.; Moore D. M.; Valentine D. H.; Walters S. M.; Webb D. A.; Ball P. W., Chater A. O. and Ferguson I. K. (eds): Flora Europaea 2. Cambridge, Cambridge University Press.
  • Holub J. 1991: Eight new Rubus species described from Czech Republic. Folia Geobotanica et Phytotaxonomica, 26: 331–340. DOI: 10.1007/bf02912753
  • Holub J. 1992: A preliminary checklist of Rubus species occurring in the Czech Republic. Preslia, 64: 97–132.
  • Holub J. 1995: Rubus L. ostružiník (maliník, moruška, ostružinec, ostružiníček). 54–206. In: Slavík B. (ed.) Květena České republiky 4, Academia, Praha.
  • Holub J. 1997: Some considerations and thoughts on the pragmatic classification of apomictic Rubus taxa. Osnabrücker Naturwiss. Mitt., 23: 147–155.
  • Jávorka S. és Csapody V. 1929–1934: A magyar flóra képekben. Iconographia Florae Hungaricae. K. M. Természettudományi Társulat, Budapest.
  • Jávorka S. és Csapody V. 1975: Iconographia florae partis Austro-Orientalis Europae Centralis. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Király G.; Kurtto A.; Maurer W.; Trávníček B.; Weber H. E. and Žíla V. 2010: New records of Rubus from Hungary. 33–316. In: Kurtto A.; Weber H. E.; Lampinen R. and Sennikov A. N. (eds): Atlas Florae Europaeae. Distribution of Vascular Plants in Europe, Rosaceae (Rubus) 15. The Committee for Mapping the Flora of Europe & Societas Biologica Fennica Vanamo, Helsinki.
  • Kiss Á. 1951: Rubus L. Szeder. 251–270. In: Soó R. és Jávorka S.: A magyar növényvilág kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Kiss Á. 1966: Rubus L. Szeder. 125–189. In: Soó R.: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 2. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Kollmann J.; Steinger T. and Roy B. A. 2000: Evidence of sexuality in European Rubus (Rosaceae) species based on AFLP and allozyme analysis. American Journal of Botany, 87: 1592–1598. DOI: 10.2307/2656735
  • Kraft T. and Nybom H. 1995: DNA fingerprinting and biometry can solve some taxonomic problems in apomictic blackberries (Rubus subgen. Rubus). Watsonia, 20: 329–343.
  • Krahulcová A. and Holub J. 1997: Chromosome number variation in the genus Rubus in the Czech Republic. I. Preslia, 68: 241–255.
  • Krahulcová A.; Trávníček B. and Šarhanová P. 2013: Karyological variation in the genus Rubus, subgenus Rubus: new data from the Czech Republic and synthesis of the current knowledge of European species. Preslia, 85: 19–39.
  • Kuntze O. 1867: Reform deutscher Brombeeren. Beitraege zur Kenntnis der Eigenschaften der Arten und Bastarde des Genus Rubus L. W. Engelmann, Leipzig.
  • Kupcsok S. 1907: Adatok Bakabánya Rubusainak ismeretéhez. Magyar Botanikai Lapok 6: 239–267.
  • Kupcsok S. és Kupcsok S. T. 1910: Újabb adatok Bakabánya és vidéke Rubusainak ismeretéhez. Magyar Botanikai Lapok, 9: 199–275.
  • Kurtto A.; Weber H. E.; Lampinen R. and Sennikov A. N. (eds) 2010: Atlas Florae Europaeae. Distribution of vascular plants in Europe. 15. Rosaceae (Rubus). The Committe for Mapping the Flora of Europea & Societas Biologica Fennica Vanamo, Helsinki.
  • Leute G. H. und Maurer W. 1977: Zur Verbreitung einiger Brombeerarten (Rubus, Sectio Eufruticosi) in Kärnten. Carinthia II, 167(87): 277–321.
  • Loos G. H. 2008: Pflanzengeographische Beiträge zur chorologischen, taxonomischen und naturschutzfachlichen Bewertung der Sippendiversität agamospermer (apomiktischer) Blütenpflanzenkomplexe: Das Beispiel Rubus subgenus Rubus (Rosaceae). Dissertation, Fakultät Geowissenschaften, Ruhr-Universität Bochum.
  • Mattsson T. and Oredsson A. 2009: Franskt björnbär och knölbjörnbär nya för Sverige. Svenks Botanisk Tidskrift, 103: 13–23.
  • Matzke-Hajek G. 2001: Revision and typification of brambles (Rubus L., Rosaceae) described by P. J. Müller from the Weissenburg region and the Palatinate (France and Germany). Candollea, 56: 171–195.
  • Maurer W. und Drescher A. 2000: Die Verbreitung einiger Brombeerarten (Rubus subgen. Rubus) in Österreich und im angrenzenden Slowenien. Mitt. Naturwiss. Ver. Steiermark, 130: 141–168.
  • Mountford E.; Savill P. S. and Bebber D. P. 2006: Patterns of regeneration and ground vegetation associated with canopy gaps in a managed beechwood in southern England. Forestry, 79: 389–408. DOI: 10.1093/forestry/cpl024
  • Newton A. 1980: Progress in British Rubus studies. Watsonia, 13: 35–40.
  • Nobis M. 2008: Ausbreitung gebietsfremder Arten: Invasive Neophyten auch im Wald? Wald und Holz, 2008/8: 46–49.
  • Petrovics Zs. 1985: A Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzet Rubusairól. Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat, 5: 51–58.
  • Ryde U. 2011: Arguments for a narrow species concept in Rubus sect. Corylifolii. Nordic Journal of Botany 29: 708–721. DOI: 10.1111/j.1756-1051.2011.01203.x
  • Sabransky H. 1915: Beiträge zur Kenntnis der steirischen Rubusflora. Mitt. Naturwiss. Ver. Steiermark, 52: 253–291.
  • Šarhanová P.; Vašut R. J.; Dančák M.; Bureš P. and Trávníček B. 2012: New insights into the variability of reproduction modes in European populations of Rubus subgen. Rubus: how sexual are polyploid brambles? Sexual Plant Reproduction, 25: 319–335. DOI: 10.1007/s00497-012-0200-9
  • Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
  • Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
  • Soó R. 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 6. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Sudre H. 1908–1913: Rubi Europae vel Monographia Iconibus illustrata Ruborum Europae. Librairie des sciences naturelles, Paris.
  • Tinya F.; Mihók B.; Márialigeti S.; Mag Zs. and Ódor P. 2009: A comparison of three indirect methods for estimating understory light at different spatial scales in temperate mixed forests. Community Ecology, 10: 81–90. DOI: 10.1556/comec.10.2009.1.10
  • Waldstein F. és Kitaibel P. 1805: Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae 2. Vindobonae.
  • Weber H. E. 1973: Die Gattung Rubus L. (Rosaceae) im nordwestlichen Europa. Phanerogamarum Monographiae 7, Lehre.
  • Weber H. E. 1985: Rubi Westfalici. Die Brombeeren Westfalens und des Raumes Osnabrück (Rubus L., Subgenus Rubus). Westf. Museum Naturk., Landschaftsverband, Münster.
  • Weber H. E. 1995: Rubus. 284–595. In: Weber H. E. (ed.): Gustav Hegi, Illustrierte Flora von Mitteleuropa, Ed. 3, Vol. 4/2A:, Blackwell Wissenschafts-Verlag, Berlin, Oxford.
  • Weber H. E. 1996: Former and modern taxonomic treatment of the apomictic Rubus complex. Folia Geobotanica et Phytotaxonomica, 31: 373–380. DOI: 10.1007/bf02815381
  • Weber H. E. 1998: Bislang nicht typisierte Namen von Rubus-Arten in Mitteleuropa. Feddes Repertorium, 109: 393–406. DOI: 10.1002/fedr.19981090511
  • Weber H. E. 2003: Gebüsche, Hecken, Krautsäume. Ulmer, Stuttgart.
  • Weber H. E. 2009: Batologici europaei illustrati et breviter descripti. Egyéb URL
  • Weber H. E. und Maurer W. 1991: Kommentierte Checkliste der in Österreich nachgewiesenen Arten der Gattung Rubus L. (Rosaceae). Phyton (Austria), 31: 67–79.
  • Willoughby J.; Balandier P.; Bentsen N. S.; McCarthy N. and Claridge D. (eds) 2009: Forest vegetation management in Europe: current practice and future requirements. COST Office, Brussels.
  • Zieliński J. 2004: The genus Rubus (Rosaceae) in Poland. Polish Botanical Studies, 16: 1–300.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Király G., Trávníček B. és Žíla V. (2013): A szeder (Rubus L.) nemzetség modern taxonómiai koncepciója. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 147-156.

    3. évfolyam 1. szám,
    147-156. oldal

    Közlésre elfogadva:
    2013. június 28.

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    2

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben