Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) és a magas kőris (Fraxinus excelsior) generatív szervein

Silnicki Ádám; Zagyvai Gergely; Bartha Dénes

Erdészettudományi Közlemények / 4. évfolyam / 1. szám / 47-62. oldal
előző | következő

Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) és a magas kőris (Fraxinus excelsior) generatív szervein

Silnicki Ádám, Zagyvai Gergely és Bartha Dénes

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Silnicki Ádám

Cím: H-9400 Sopron, Ady Endre u. 5.

e-mail cím: silnickiadam[at]gmail.com

Kivonat

Kutatásunk során a Fraxinus nemzetség két hazai képviselője esetében vizsgáltuk a generatív szervek morfológiai bélyegeit. A mintavételezés elsősorban a Rábaköz-Répce-sík menti populációkat érintette. A begyűjtött minta kiértékelését többváltozós statisztikai módszerekkel végeztük, külön figyelmet fordítva a mennyiségi és minőségi bélyegek elkülönítésére. A feldolgozás során hierarchikus klasszifikációt, főkomponens-analízist (PCA), főkoordináta-analízist (PCoA) és nemmetrikus többdimenziós skálázást (NMDS) alkalmaztunk, melyekkel szemléltettük a morfológiai bélyegek, valamint az egyedek kapcsolatrendszerét. A hierarchikus és az ordinációs elemzés egyaránt arra utal, hogy a két taxon egyedei mennyiségi tulajdonságok alapján nem választhatók el egymástól, de minőségi bélyegek alapján, az alkalmazott módszer szerint, jól elkülönülő csoportokat kapunk. Az eredmények rámutatnak az elkülönítésben a virágzat felépítésének döntő jelentőségére. Elemeztünk olyan egyedeket is, amelyeknek a virágzata nem az adott taxonra jellemző felépítésű.

Kulcsszavak: Fraxinus excelsior, Fraxinus angustifolia subsp. danubialis, buga, fürt, többváltozós statisztikai adatfeldolgozás, hibridizáció

Hivatkozott irodalom42

1.	Bartha D. 2006a: A magyar kőris botanikai jellemzése. Erdészeti Lapok, 141: 84-86. Teljes szöveg
2.	Bartha D. 2006b: A magyar kőris megismerésének viszontagságos története. Erdészeti Lapok, 141: 58-61. Teljes szöveg
3.	Borovics A. 1997: A kocsánytalan tölgyek levélmorfológiai vizsgálata. Erdészeti Kutatások, 86-87: 125-142.
4.	Borovics A. 1998: A tölgyek hibridizációja, morfológiai és genetikai változatossága. Erdészeti Kutatások, 88: 89-108.
5.	Csapody I.; Csapody V. és Rott F. 1966: Erdei fák és cserjék. OEF, Budapest.
6.	Fukarek, P. 1955: Dodatak članku »Poljski jasen (Fraxinus angustifolia Vahl)«. Šumarski list, 79: 16-21.
7.	Fukarek, P. 1956a: Poljski jasen (Fraxinus angustifolia Vahl) i neke njegove šumskouzgojne osobine. Šumarstvo, 9: 331-345.
8.	Fukarek, P. 1956b: Prilog poznavanju šumskih zajednica u kojima se javlja poljski jasen. Šumarski list, 80: 30-40.
9.	Fukarek, P. 1956c: Razlike izmedju polsjkog i običnog jasena. Narodni šumar, 10: 27-38.
10.	Fukarek, P. 1957: Novipodaci o polsjkom jasenu (Fraxinus angustifolia Vahl). Šumarski list, 81: 30-35.
11.	Fukarek, P. 1958: Dendrogeografski prilozi flori Bosne i Hercegovine. Nova nazališta poljskog jasena – Fraxinus angustifolia Vahl – u Hercegovini i Bosne. Godišnjak Biološkog Instituta u Sarajevu, 12: 46-47.
12.	Fukarek, P. 1960a: Differences morphologiques et anatomoques entre le Frêne commun (Fraxinus excelsior L.) et le Frêne oxyphylle (F. angustifolia Vahl). Bulletin de la Société botanique de France, 107: 192-198.
13.	Fukarek, P. 1960b: Poljski jasen i njegova morfološka varijabilnost. Fraxinus angustifolia Vahl (=F. oxycarpa Willd.). Glasnik za šumske pokuse, 14: 133-258.
14.	Fukarek, P. 1963: Rasprotrajenost i druge fitohorološke karakteristike poljskog jasena (F. angustifolia Vahl). Naučno društvo SR bosne i Hercegovine Djela, 20 (4): 1-99.
15.	Gencsi L. és Vancsura R. 1997: Dendrológia. Erdészeti növénytan II. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
16.	Haracsi L. 1975a: A szlavónkőris (Fraxinus slavonica Maj.-Har. n. sp.). Az Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei, 1 (1): 7-17.
17.	Haracsi L. 1975b: A szlavónkőris / Fraxinus slavonica Máj.-Har. n. sp. Az Erdő, 24 (8): 363-374. Teljes szöveg
18.	Kárpáti I. és Kárpáti V. 1956a: A hegyesfogú és a magas kőris megkülönböztetése. Erdőgazdaság, 10 (16): 10.
19.	Kárpáti I. és Kárpáti V. 1956b: Natürliches Vorkommen von Fraxinus oxycarpa in Ungarn. Acta Botanica Hungarica, 2: 275-280.
20.	Kárpáti I. és Kárpáti V. 1957: A Fraxinus oxycarpa Willd. és Fr. excelsior L. cönológiai elkülönítése. Erdészeti Kutatások, 4 (1-2): 65-81.
21.	Kárpáti I. 1966: Bartók Béla emlékfa. Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Kiadványai, 8 (3): 3-4.
22.	Kárpáti Z. 1966: Egy új vadontermő magyarkőris-változat (Fraxinus angustifolia Vahl ssp. pannonica Soó et Simon var. Bartoki Kárp. Z.). Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Kiadványai, 8 (3): 5-7.
23.	Kárpáti Z. 1968: A magyar kőris (Fraxinus angustifolia Vahl. ssp. pannonica Soó et Simon) alakváltozatossága. Botanikai Közlemények, 55: 37-43.
24.	Kárpáti Z. 1970: Eine kritisch-taxonomische Übersicht der in Europa wildwachsenden Eschen-Arten und deren Unterarten. Feddes Repertorium, 81: 171-186. DOI: 10.1002/fedr.19700810114
25.	Kevey B. 1988: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez IV. Botanikai Közlemények, 74-75 (1-2.): 93-100.
26.	Magyar P. 1960: Alföldfásítás I. Akadémiai Kiadó, Budapest.
27.	Podani J. 1997a: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest.
28.	Podani, J. 1997b. A measure of discordance for partially ranked data when presence/absence is also meaningful. Coenoses, 12: 127-130.
29.	Podani J. 2000: Introduction to the exploration of multivariate biological data. Backhuys Publishers, Leiden.
30.	Podani, J. 2001: Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. User’s Manual. Scientia, Budapest.
31.	Raddi, S. 2009: Fraxinus angustifolia Vahl, 1804. 1-18. In: Roloff, A.; Weisgerber, H.; Lang, U. und Stimm, B. (Hrsg.): Enzyklopädie der Holzgewächse, Handbuch und Atlas der Dendrologie 54. Erg. Lfg. 01/10.
32.	Roloff, A. 2009: Fraxinus excelsior Linné, 1753. 1-15. In: Roloff, A.; Weisgerber, H.; Lang, U. und Stimm, B. (Hrsg.): Enzyklopädie der Holzgewächse, Handbuch und Atlas der Dendrologie 7. Erg. Lfg. 3/97.
33.	Soó R. és Simon T. 1960: Bemerkungen über südosteuropäische Fraxinus- und Dianthus-Arten. Acta Botanica Hungarica, 6: 143-153.
34.	Soó R. 1966: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve II. Akadémiai Kiadó, Budapest.
35.	Tóth I. 1958: Az Alsó-Dunaártér erdőgazdálkodása. A termőhely és az erdőtípusok összefüggése. Erdészeti Kutatások, 5 (1-2): 77-160. spec. p. 100.
36.	Vöröss L. Zs. 1974a: Újabb taxonok Bátorliget flórájához. Botanikai Közlemények, 61 (1): 43-44.
37.	Vöröss L. Zs. 1974b: Néhány újabb adat Baranya flórájához. Botanikai Közlemények, 61 (1): 45-46.
38.	Vöröss L. Zs. 1982: Hármastagú váltakozó örvös állás egyes Oleaceae nemzetségeknél. Botanikai Közlemények, 69 (1-2): 151-154.
39.	Vöröss L. Zs. 1991: Ártereink fája: a magyar kőris. Erdészeti Lapok, 126: 84. Teljes szöveg
40.	Weiser, F. 1964: Anlage und erste Ergebnisse vergleichender Anbauversuche mit generativen Nachkommenschaften von Eschen (Fraxinus excelsior L.) trockener Kalkstandorte und grundwasserbeeinflußter Standorte. Forstwissenschaftliches Centralblatt, 83 (7/8):193-211.
41.	Weiser, F. 1974: Ergebnisse 10-jähriger vergleichender Anbauversuche mit generativen Nachkommenschaften von Eschen (Fraxinus excelsior L.) trockener Kalkstandorte und grundwassernaher Standorte. Beiträge für Forstwirtschaft, 1: 11-16.
42.	Weiser, F. 1995: Beitrag zur Existenz von Ökotypen bei gemeiner Esche (Fraxinus excelsior L.). Forstarchiv, 66: 251-257.

Bartha D. 2006a: A magyar kőris botanikai jellemzése. Erdészeti Lapok, 141: 84-86. Teljes szöveg

Bartha D. 2006b: A magyar kőris megismerésének viszontagságos története. Erdészeti Lapok, 141: 58-61. Teljes szöveg

Borovics A. 1997: A kocsánytalan tölgyek levélmorfológiai vizsgálata. Erdészeti Kutatások, 86-87: 125-142.

Borovics A. 1998: A tölgyek hibridizációja, morfológiai és genetikai változatossága. Erdészeti Kutatások, 88: 89-108.

Csapody I.; Csapody V. és Rott F. 1966: Erdei fák és cserjék. OEF, Budapest.

Fukarek, P. 1955: Dodatak članku »Poljski jasen (Fraxinus angustifolia Vahl)«. Šumarski list, 79: 16-21.

Fukarek, P. 1956a: Poljski jasen (Fraxinus angustifolia Vahl) i neke njegove šumskouzgojne osobine. Šumarstvo, 9: 331-345.

Fukarek, P. 1956b: Prilog poznavanju šumskih zajednica u kojima se javlja poljski jasen. Šumarski list, 80: 30-40.

Fukarek, P. 1956c: Razlike izmedju polsjkog i običnog jasena. Narodni šumar, 10: 27-38.

Fukarek, P. 1957: Novipodaci o polsjkom jasenu (Fraxinus angustifolia Vahl). Šumarski list, 81: 30-35.

Fukarek, P. 1958: Dendrogeografski prilozi flori Bosne i Hercegovine. Nova nazališta poljskog jasena – Fraxinus angustifolia Vahl – u Hercegovini i Bosne. Godišnjak Biološkog Instituta u Sarajevu, 12: 46-47.

Fukarek, P. 1960a: Differences morphologiques et anatomoques entre le Frêne commun (Fraxinus excelsior L.) et le Frêne oxyphylle (F. angustifolia Vahl). Bulletin de la Société botanique de France, 107: 192-198.

Fukarek, P. 1960b: Poljski jasen i njegova morfološka varijabilnost. Fraxinus angustifolia Vahl (=F. oxycarpa Willd.). Glasnik za šumske pokuse, 14: 133-258.

Fukarek, P. 1963: Rasprotrajenost i druge fitohorološke karakteristike poljskog jasena (F. angustifolia Vahl). Naučno društvo SR bosne i Hercegovine Djela, 20 (4): 1-99.

Gencsi L. és Vancsura R. 1997: Dendrológia. Erdészeti növénytan II. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Haracsi L. 1975a: A szlavónkőris (Fraxinus slavonica Maj.-Har. n. sp.). Az Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei, 1 (1): 7-17.

Haracsi L. 1975b: A szlavónkőris / Fraxinus slavonica Máj.-Har. n. sp. Az Erdő, 24 (8): 363-374. Teljes szöveg

Kárpáti I. és Kárpáti V. 1956a: A hegyesfogú és a magas kőris megkülönböztetése. Erdőgazdaság, 10 (16): 10.

Kárpáti I. és Kárpáti V. 1956b: Natürliches Vorkommen von Fraxinus oxycarpa in Ungarn. Acta Botanica Hungarica, 2: 275-280.

Kárpáti I. és Kárpáti V. 1957: A Fraxinus oxycarpa Willd. és Fr. excelsior L. cönológiai elkülönítése. Erdészeti Kutatások, 4 (1-2): 65-81.

Kárpáti I. 1966: Bartók Béla emlékfa. Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Kiadványai, 8 (3): 3-4.

Kárpáti Z. 1966: Egy új vadontermő magyarkőris-változat (Fraxinus angustifolia Vahl ssp. pannonica Soó et Simon var. Bartoki Kárp. Z.). Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Kiadványai, 8 (3): 5-7.

Kárpáti Z. 1968: A magyar kőris (Fraxinus angustifolia Vahl. ssp. pannonica Soó et Simon) alakváltozatossága. Botanikai Közlemények, 55: 37-43.

Kárpáti Z. 1970: Eine kritisch-taxonomische Übersicht der in Europa wildwachsenden Eschen-Arten und deren Unterarten. Feddes Repertorium, 81: 171-186. DOI: 10.1002/fedr.19700810114

Kevey B. 1988: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez IV. Botanikai Közlemények, 74-75 (1-2.): 93-100.

Magyar P. 1960: Alföldfásítás I. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Podani J. 1997a: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest.

Podani, J. 1997b. A measure of discordance for partially ranked data when presence/absence is also meaningful. Coenoses, 12: 127-130.

Podani J. 2000: Introduction to the exploration of multivariate biological data. Backhuys Publishers, Leiden.

Podani, J. 2001: Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. User’s Manual. Scientia, Budapest.

Raddi, S. 2009: Fraxinus angustifolia Vahl, 1804. 1-18. In: Roloff, A.; Weisgerber, H.; Lang, U. und Stimm, B. (Hrsg.): Enzyklopädie der Holzgewächse, Handbuch und Atlas der Dendrologie 54. Erg. Lfg. 01/10.

Roloff, A. 2009: Fraxinus excelsior Linné, 1753. 1-15. In: Roloff, A.; Weisgerber, H.; Lang, U. und Stimm, B. (Hrsg.): Enzyklopädie der Holzgewächse, Handbuch und Atlas der Dendrologie 7. Erg. Lfg. 3/97.

Soó R. és Simon T. 1960: Bemerkungen über südosteuropäische Fraxinus- und Dianthus-Arten. Acta Botanica Hungarica, 6: 143-153.

Soó R. 1966: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve II. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Tóth I. 1958: Az Alsó-Dunaártér erdőgazdálkodása. A termőhely és az erdőtípusok összefüggése. Erdészeti Kutatások, 5 (1-2): 77-160. spec. p. 100.

Vöröss L. Zs. 1974a: Újabb taxonok Bátorliget flórájához. Botanikai Közlemények, 61 (1): 43-44.

Vöröss L. Zs. 1974b: Néhány újabb adat Baranya flórájához. Botanikai Közlemények, 61 (1): 45-46.

Vöröss L. Zs. 1982: Hármastagú váltakozó örvös állás egyes Oleaceae nemzetségeknél. Botanikai Közlemények, 69 (1-2): 151-154.

Vöröss L. Zs. 1991: Ártereink fája: a magyar kőris. Erdészeti Lapok, 126: 84. Teljes szöveg

Weiser, F. 1964: Anlage und erste Ergebnisse vergleichender Anbauversuche mit generativen Nachkommenschaften von Eschen (Fraxinus excelsior L.) trockener Kalkstandorte und grundwasserbeeinflußter Standorte. Forstwissenschaftliches Centralblatt, 83 (7/8):193-211.

Weiser, F. 1974: Ergebnisse 10-jähriger vergleichender Anbauversuche mit generativen Nachkommenschaften von Eschen (Fraxinus excelsior L.) trockener Kalkstandorte und grundwassernaher Standorte. Beiträge für Forstwirtschaft, 1: 11-16.

Weiser, F. 1995: Beitrag zur Existenz von Ökotypen bei gemeiner Esche (Fraxinus excelsior L.). Forstarchiv, 66: 251-257.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Silnicki Á., Zagyvai G. és Bartha D. (2014): Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) és a magas kőris (Fraxinus excelsior) generatív szervein. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 47-62.

előző | következő

4. évfolyam 1. szám,
47-62. oldal

Közlésre elfogadva:
2014. július 15.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.
2.	Silnicki Á., Zagyvai G. és Bartha D. (2016): Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia Vahl subsp. danubialis Pouzar) és a magas kőris (Fraxinus excelsior L.) vegetatív szervein. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 115-125.
3.	Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.

Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.

Silnicki Á., Zagyvai G. és Bartha D. (2016): Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia Vahl subsp. danubialis Pouzar) és a magas kőris (Fraxinus excelsior L.) vegetatív szervein. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 115-125.

Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.
2.	Bartha D., Berki I., Lengyel A., Rasztovits E., Tiborcz V. és Zagyvai G. (2018): Erdőtársulások és fafajaik átrendeződési lehetőségei a változó klímában. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 163-195.
3.	Zagyvai G., Eredics A., Csiszár Á., Korda M., Lengyel A., Tiborcz V. és Bartha D. (2018): Lékek növényzetét meghatározó tényezők vizsgálata különös tekintettel a mikroklímára. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 197-210.
4.	Bartha D., Korda M., Kovács G. és Tímár G. (2014): A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 7-21.
5.	Nemes V., Csiszár Á. és Bartha D. (2018): A kései meggy (Prunus serotina Ehrh.) előfordulásának vizsgálata a nagylózsi fafaj-összehasonlító kísérlet területén. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 61-70.

Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.

Bartha D., Berki I., Lengyel A., Rasztovits E., Tiborcz V. és Zagyvai G. (2018): Erdőtársulások és fafajaik átrendeződési lehetőségei a változó klímában. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 163-195.

Zagyvai G., Eredics A., Csiszár Á., Korda M., Lengyel A., Tiborcz V. és Bartha D. (2018): Lékek növényzetét meghatározó tényezők vizsgálata különös tekintettel a mikroklímára. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 197-210.

Bartha D., Korda M., Kovács G. és Tímár G. (2014): A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 7-21.

Nemes V., Csiszár Á. és Bartha D. (2018): A kései meggy (Prunus serotina Ehrh.) előfordulásának vizsgálata a nagylózsi fafaj-összehasonlító kísérlet területén. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 61-70.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.