Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia Vahl subsp. danubialis Pouzar) és a magas kőris (Fraxinus excelsior L.) vegetatív szervein

Silnicki Ádám; Zagyvai Gergely; Bartha Dénes

Erdészettudományi Közlemények / 6. évfolyam / 2. szám / 115-125. oldal
előző | következő

Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia Vahl subsp. danubialis Pouzar) és a magas kőris (Fraxinus excelsior L.) vegetatív szervein

Silnicki Ádám, Zagyvai Gergely és Bartha Dénes

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Silnicki Ádám

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 4.

e-mail cím: silnickiadam[at]gmail.com

Kivonat

Célunk, hogy feltárjuk a magyar kőris és a magas kőris levélmorfológiájának változatosságát, és megkíséreljük az említett taxonok és hibrid jellemzőkkel rendelkező egyedek elválasztását a vegetatív szervek bélyegeinek segítségével. A vizsgálat elsősorban a Rábaköz-Répce-sík menti populációkat érintette, de gyűjtöttünk vizsgálati anyagot a Soproni-hegyvidék és a Gemenci-ártér populációiból is. A feldolgozás során főkoordináta analízist (PCoA) és főkomponens analízist (PCA) alkalmaztuk. A levelek esetében kizárólag mért mennyiségi változókat vizsgáltunk. A sokváltozós statisztikák eredményei szerint a magas kőris egyedek nagy biztonsággal elválaszthatók a magyar kőrisként határozott egyedek és hibrid jellemzőkkel rendelkező egyedek vegyes csoportjától. A mért változók - néhány kivételtől eltekintve - az előbbiekben említett két csoport tekintetében szétválasztó bélyegek, melyek együttesen teszik leválaszthatóvá a magas kőris egyedeket. A magas kőris egyedeket a levélkék szélességi változói és az eltérő fogazottság választja el leginkább a többi egyedtől, a hibrid gyanús egyedeknél ezek a bélyegek nem használhatóak elkülönítésre.

Kulcsszavak: Fraxinus excelsior, Fraxinus angustifolia subsp. danubialis, összetett levél, morfológiai vizsgálat, hibridizáció

Hivatkozott irodalom13

1.	Bartha D. 2006: A magyar kőris megismerésének viszontagságos története. Erdészeti Lapok, 141: 58-61. Teljes szöveg
2.	Bartha D. 2007: Tudománytörténeti visszatekintés: A magyar kőris megismerésének eddigi története. Tilia, 13: 117-130.
3.	Borovics A. 1997: A kocsánytalan tölgyek levélmorfológiai vizsgálata. Erdészeti Kutatások, 86-87: 125-142.
4.	Borovics A. 1998: A tölgyek hibridizációja, morfológiai és genetikai változatossága. Erdészeti Kutatások, 88: 89-108.
5.	Fukarek, P. 1954: Poljski jasen (Fraxinus angustifolia Vahl). Šumarski list, 78: 433-453.
6.	Kárpáti I. és Kárpáti V. 1956a: A hegyesfogú és a magas kőris megkülönböztetése. Erdőgazdaság, 10 (16): 10.
7.	Kárpáti I. és Kárpáti V. 1956b: Natürliches Vorkommen von Fraxinus oxycarpa in Ungarn. Acta Botanica Hungarica, 2: 275-280.
8.	Kárpáti Z. 1970: Eine kritisch-taxonomische Übersicht der in Europa wildwachsenden Eschen-Arten und deren Unterarten. Feddes Repertorium, 81: 171-186.
9.	Podani J. 1997a: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest, 412 pp.
10.	Podani, J. 1997b. A measure of discordance for partially ranked data when presence/absence is also meaningful. Coenoses, 12: 127-130.
11.	Podani, J. 2000: Introduction to the exploration of multivariate biological data. Backhuys Publishers, Leiden, 407 pp.
12.	Podani, J. 2001: Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. User’s Manual. Scientia, Budapest.
13.	Silnicki Á.; Zagyvai G. és Bartha D. 2014: Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia Vahl subsp. danubialis Pouzar) és a magas kőris (Fraxinus excelsior L.) generatív szervein. Erdészettudományi Közlemények, 4 (1): 47-62. Teljes szöveg

Bartha D. 2006: A magyar kőris megismerésének viszontagságos története. Erdészeti Lapok, 141: 58-61. Teljes szöveg

Bartha D. 2007: Tudománytörténeti visszatekintés: A magyar kőris megismerésének eddigi története. Tilia, 13: 117-130.

Borovics A. 1997: A kocsánytalan tölgyek levélmorfológiai vizsgálata. Erdészeti Kutatások, 86-87: 125-142.

Borovics A. 1998: A tölgyek hibridizációja, morfológiai és genetikai változatossága. Erdészeti Kutatások, 88: 89-108.

Fukarek, P. 1954: Poljski jasen (Fraxinus angustifolia Vahl). Šumarski list, 78: 433-453.

Kárpáti I. és Kárpáti V. 1956a: A hegyesfogú és a magas kőris megkülönböztetése. Erdőgazdaság, 10 (16): 10.

Kárpáti I. és Kárpáti V. 1956b: Natürliches Vorkommen von Fraxinus oxycarpa in Ungarn. Acta Botanica Hungarica, 2: 275-280.

Kárpáti Z. 1970: Eine kritisch-taxonomische Übersicht der in Europa wildwachsenden Eschen-Arten und deren Unterarten. Feddes Repertorium, 81: 171-186.

Podani J. 1997a: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest, 412 pp.

Podani, J. 1997b. A measure of discordance for partially ranked data when presence/absence is also meaningful. Coenoses, 12: 127-130.

Podani, J. 2000: Introduction to the exploration of multivariate biological data. Backhuys Publishers, Leiden, 407 pp.

Podani, J. 2001: Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. User’s Manual. Scientia, Budapest.

Silnicki Á.; Zagyvai G. és Bartha D. 2014: Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia Vahl subsp. danubialis Pouzar) és a magas kőris (Fraxinus excelsior L.) generatív szervein. Erdészettudományi Közlemények, 4 (1): 47-62. Teljes szöveg

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Silnicki Á., Zagyvai G. és Bartha D. (2016): Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia Vahl subsp. danubialis Pouzar) és a magas kőris (Fraxinus excelsior L.) vegetatív szervein. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 115-125. DOI: 10.17164/EK.2016.009

előző | következő

6. évfolyam 2. szám,
115-125. oldal

DOI: 10.17164/EK.2016.009

Közlésre elfogadva:
2016. szeptember 27.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.
2.	Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.
3.	Silnicki Á., Zagyvai G. és Bartha D. (2014): Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) és a magas kőris (Fraxinus excelsior) generatív szervein. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 47-62.

Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.

Csiha I. és Keserű Zs. (2014): Szárazodó homoki termőhelyen álló idős fák gyökérzetének vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 33-42.

Silnicki Á., Zagyvai G. és Bartha D. (2014): Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) és a magas kőris (Fraxinus excelsior) generatív szervein. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 47-62.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.
2.	Bartha D., Berki I., Lengyel A., Rasztovits E., Tiborcz V. és Zagyvai G. (2018): Erdőtársulások és fafajaik átrendeződési lehetőségei a változó klímában. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 163-195.
3.	Zagyvai G., Eredics A., Csiszár Á., Korda M., Lengyel A., Tiborcz V. és Bartha D. (2018): Lékek növényzetét meghatározó tényezők vizsgálata különös tekintettel a mikroklímára. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 197-210.
4.	Bartha D., Korda M., Kovács G. és Tímár G. (2014): A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 7-21.
5.	Nemes V., Csiszár Á. és Bartha D. (2018): A kései meggy (Prunus serotina Ehrh.) előfordulásának vizsgálata a nagylózsi fafaj-összehasonlító kísérlet területén. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 61-70.

Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.

Bartha D., Berki I., Lengyel A., Rasztovits E., Tiborcz V. és Zagyvai G. (2018): Erdőtársulások és fafajaik átrendeződési lehetőségei a változó klímában. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 163-195.

Zagyvai G., Eredics A., Csiszár Á., Korda M., Lengyel A., Tiborcz V. és Bartha D. (2018): Lékek növényzetét meghatározó tényezők vizsgálata különös tekintettel a mikroklímára. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 197-210.

Bartha D., Korda M., Kovács G. és Tímár G. (2014): A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 7-21.

Nemes V., Csiszár Á. és Bartha D. (2018): A kései meggy (Prunus serotina Ehrh.) előfordulásának vizsgálata a nagylózsi fafaj-összehasonlító kísérlet területén. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 61-70.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.