Erdészettudományi Közlemények / 8. évfolyam / 2. szám / 61-70. oldal
előző | következő

A kései meggy (Prunus serotina Ehrh.) előfordulásának vizsgálata a nagylózsi fafaj-összehasonlító kísérlet területén

Nemes Viktória, Csiszár Ágnes és Bartha Dénes

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Nemes Viktória

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: viikii1991[at]gmail.com

Kivonat

Vizsgálatunk során a Győr-Moson-Sopron megyei Nagylózs 5F kísérleti célú erdőrészlet tizenkét parcellájában végeztünk cönológiai felmérést. Kutatásunk fő célkitűzése az inváziós kései meggy előfordulásának vizsgálata volt az 1969-ben telepített, különböző célállományú parcellákban. Megfigyeléseink szerint a kései meggy az erdőrészlet minden parcellájában jelen van, de a környező erdőrészletekben is nagymértékű terjedést mutat. A faj a szelídgesztenye, lucfenyő és erdeifenyő célállományú parcellák lombkoronaszintjében dominánssá vált, azonban e parcellákra mindegyikére jellemző az ültetett fafaj jelentős visszaszorulása. A magas záródású hársas állományokban csak elenyésző borítással, többnyire csak csíranövény állapotban fordult elő. A statisztikai elemzés a lombkorona záródása és a kései meggy cserjeszintbeli borítása között negatív korrelációt mutatott ki. Vizsgálataink alapján a faj terjedésének megakadályozásakor javasolt kiemelt figyelmet fordítani a zárt erdőbelső, valamint a második, árnyaló lombkoronaszint megőrzésére.

Kulcsszavak: kései meggy, fafaj-összehasonlító kísérlet, lombkorona záródás

Hivatkozott irodalom35

  • Csiszár Á. & Korda M. 2017: Inváziós növényfajok visszaszorításával kapcsolatos kezelési kísérletek összefoglalása. In: Csiszár Á. & Korda M. (eds): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 215–216.
  • Csiszár Á., Korda M., Schmidt D., Šporčić D., Süle P., Teleki B., Tiborcz V., Zagyvai G. & Bartha D. 2013: Allelopathic potential of some invasive neophytes occurring in Hungary. Allelopathy Journal 31(2): 309–318.
  • Csiszár Á., Korda M., Schmidt D., Šporčić D., Teleki B., Tiborcz V., Zagyvai G. & Bartha D. 2012: Néhány inváziós és potenciálisan inváziós neofiton allelopátiás hatásának vizsgálata. Botanikai Közlemények 99(1–2): 159–171.
  • Deckers B., Verheyen K., Hermy M. & Muys B. 2005: Effects of landscape structure on the invasive spread of black cherry Prunus serotina in an agricultural landscape in Flanders, Belgium. Ecography 28: 99–109. DOI: 10.1111/j.0906-7590.2005.04054.x
  • Deckers B., Verheyen K., Vanhellenmont M., Maddens E., Muys B. & Hermy M. 2008: Impact of avian frugivores on dispersal and recruitment of the invasive Prunus serotina in an agricultural landscape. Biological Invasions 10: 717–727. DOI: 10.1007/s10530-007-9164-3
  • Demeter L. & Lesku B. 2017: Özönnövények irtása a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság dél-nyírségi területein. In: Csiszár Á. & Korda M. (eds): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 79–85.
  • Fenyősy A. 2016: A Nagylózs 5F erdőrészletben létesített fafaj-összehasonlító kísérlet értékelése. Diplomamunka, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron, 72 pp.
  • Godefroid S., Phartyal S. S., Weyembergh G. & Koedam N. 2005: Ecological factors controlling the abundance of nonnative invasive black cherry (Prunus serotina) in deciduous forest understory in Belgium. Forest Ecology and Management 210: 91–105. DOI: 10.1016/j.foreco.2005.02.024
  • Halarewicz A. & Żołnierz L. 2014: Changes in the understorey of mixed coniferous forest plant communities dominated by the American black cherry (Prunus serotina Ehrh.). Forest Ecology and Management 313: 91–97. DOI: 10.1016/j.foreco.2013.11.006
  • InStat 2003: GraphPad InStat, Version 3.06, for Windows, GraphPad Software, Inc., San Diego.
  • Juhász K. M. & Bagi I. 2008: A Prunus serotina Ehr. élőhely preferenciái az invázió diszperziós szakaszában homoki területeken. Botanikai Közlemények 94(1–2): 1–16.
  • Juhász M. 2004: Kései meggy. In: Mihály B. & Botta-Dukát Z. (eds): Özönnövények. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 273–292.
  • Juhász M. 2008: Black cherry (Prunus serotina Ehrh.). In: Botta-Dukát Z. & Balogh L. (eds): The most important Invasive Plants in Hungary. HAS Institute of Ecology and Botany, Vácrátót, 77–84.
  • Juhász M. 2012: Kései meggy (Prunus serotina). In: Csiszár Á. (ed): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 95–100.
  • Király G. (ed) 2009: Új Magyar Füvészkönyv – Magyarország hajtásos növényei. I. kötet, Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
  • Kiss B., Kis A. & Kákai Á. 2016: The rapid invasion of spotted wing drosophila, Drosophila suzukii (Matsumura) (Diptera: Drosophilidae), in Hungary. Phytoparasitica 44: 429–433. DOI: 10.1007/s12600-016-0520-7
  • Kondorné Szenkovits M. 2007a: Fafaj-összehasonlító kísérletek értékelése. Doktori értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 238 pp.
  • Kondorné Szenkovits M. 2007b: A 35 éves Nagylózsi (Soproni-dombvidék) fafajösszehasonlító kísérlet tapasztalatai. Erdészeti Lapok 142(2): 40–42.
  • Kowarik I. 2010: Biologische Invasionen. Neophyten und Neozoen in Mitteleuropa. 2. Aufl., Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart, 492 pp.
  • Kurek, P., Sparks, T. H. & Tryjanowski, P. 2015: Electricity Pylons May Be Potential Foci for The Invasion Of Black Cherry Prunus Serotina In Intensive Farmland. Acta Oecologica 62: 40–44. DOI: 10.1016/j.actao.2014.11.005
  • Majer A. 1980: Vizsgálati eredmények a fafajmegválasztás köréből. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények: 55–64.
  • Muys, B. & Maddelein, D. 1992: Ecology, practice and policy of black cherry (Prunus serotina Ehrh.) management in Belgium. Silva Gandavensis 57: 28–45. DOI: 10.21825/sg.v57i0.885
  • Nagy A. 2012: Az akác és a kései meggy. Erdészeti Lapok 147(2): 37.
  • Nemes V. E., Molnár M. & Csiszár Á. 2017: A kései meggy (Prunus serotina) sarjak növekedési ütemének vizsgálata erdőfelújításban és zárt állomány alatt. VI. Kari Tudományos Konferencia kiadványa, Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 227–229.
  • Poyet M., Eslin P., Héraude M., Le Roux V., Prévost G., Gibert P. et al. 2014: Invasive host for invasive pest: when the Asiatic cherry fly (Drosophila suzukii) meets the American black cherry (Prunus serotina) in Europe. Agricultural and Forest Entomology 16: 251–259 pp. DOI: 10.1111/afe.12052
  • Robakowski P. & Bielinis E. 2011: Competition between sessile oak (Quercus petraea) and black cherry (Padus serotina): dynamics of seedlings growth. Polish Journal of Ecology 59(2): 297–306.
  • Robakowski P., Bielinis E. & Sendall K. 2018: Light energy partitioning, photosynthetic efficiency and biomass allocation in invasive Prunus serotina and native Quercus petraea in relation to light environment, competition and allelopathy. Journal of Plant Research 131: 505–523. DOI: 10.1007/s10265-018-1009-x
  • Starfinger U. 1990: Die Einbürgerung der Spätblühenden Traubenkirsche (Prunus serotina Ehrh.) in Mitteleuropa. Landschaftsentwicklung und Umweltforschung 69: 1–119.
  • Starfinger U. 1997: Introduction and naturalization of Prunus serotina in Central Europe. In: Brock J. H., Wade M., Pysek P., Green D. (eds): Plant Invasions: Studies from North America and Europe. Backhuys Publishers, Leiden, The Netherlands, 161–171.
  • Szeőke K. 2007: Cseresznyelégy Amerikából. AgroNapló 11(4): 69–70.
  • Tuba K., Schuler H., Stauffer C. & Lakatos F. 2012: A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson 1929 – Diptera: Tephritidae) megjelenése Magyarországon. Növényvédelem 48 (9): 419–424.
  • Vadász Cs. 2017: Az inváziós növényfajok visszaszorításának tapasztalatai a Felső-kiskunsági Turjánvidéken. In: Csiszár Á. & Korda M. (eds): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 181–189.
  • Vanhellenmont M., Baeten L., Verbeeck H., Hermy M. & Verheyen K. 2011: Long-term scenarios of the invasive black cherry in pine-oak forest: Impact of regeneration success. Acta Oecologica 37: 203–211. DOI: 10.1016/j.actao.2011.02.003
  • Verheyen K., Vanhellenmont M., Stock T. & Hermy M. 2007: Predicting patterns of invasion by black cherry (Prunus serotina Ehrh.) in Flanders (Belgium) and its impact on the forest understorey community. Diversity and Distributions 13: 487–497. DOI: 10.1111/j.1472-4642.2007.00334.x
  • Verő Gy. & Csóka A. 2017: Özönnövény kezelési tapasztalatok a nagykőrösi pusztai tölgyesekben és a Turjánvidéken. In: Csiszár Á. & Korda M. (eds): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 191–199.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Nemes V., Csiszár Á. és Bartha D. (2018): A kései meggy (Prunus serotina Ehrh.) előfordulásának vizsgálata a nagylózsi fafaj-összehasonlító kísérlet területén. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 61-70. DOI: 10.17164/EK.2018.022

    8. évfolyam 2. szám,
    61-70. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2018.022

    Közlésre elfogadva:
    2018. augusztus 25.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    2

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    7

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Winkler D., Tiborcz V., Süle P., Šporčić D., Naár D. és Bartha D. (2014): Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 23-35.
  • Salamon-Albert É., Lőrincz P. és Csiszár Á. (2014): A fásszárú újulat ökofiziológiai válaszai cseres-tölgyes lékregenerációja során. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 83-94.
  • Zagyvai G., Eredics A., Csiszár Á., Korda M., Lengyel A., Tiborcz V. és Bartha D. (2018): Lékek növényzetét meghatározó tényezők vizsgálata különös tekintettel a mikroklímára. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 197-210.
  • Bartha D., Korda M., Kovács G. és Tímár G. (2014): A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 7-21.
  • Silnicki Á., Zagyvai G. és Bartha D. (2014): Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) és a magas kőris (Fraxinus excelsior) generatív szervein. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 47-62.
  • Silnicki Á., Zagyvai G. és Bartha D. (2016): Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris (Fraxinus angustifolia Vahl subsp. danubialis Pouzar) és a magas kőris (Fraxinus excelsior L.) vegetatív szervein. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 115-125.
  • Bartha D., Berki I., Lengyel A., Rasztovits E., Tiborcz V. és Zagyvai G. (2018): Erdőtársulások és fafajaik átrendeződési lehetőségei a változó klímában. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 163-195.

    • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.