Erdészettudományi Közlemények / 9. évfolyam / 1. szám / 35-50. oldal
előző | következő

Az erdei vöröshangyák (Formica rufa csoport) erdővédelmi szerepe európában – szakirodalmi áttekintés

Fürjes-Mikó Ágnes, Csősz Sándor és Csóka György

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Fürjes-Mikó Ágnes

Cím: H-3232 Mátrafüred, Hegyalja u. 18.

e-mail cím: miko.agnes[at]erti.naik.hu

Kivonat

Az erdei vöröshangyák generalista ragadozók. Tömegesen zsákmányolnak különféle herbivor rovarokat, miáltal jelentősen csökkenthetik azok népességét. Az erdei vöröshangya fajok táplálékukat elsősorban a fák lombkoronájában szerzik, ezáltal a lombfogyasztó rovarok számát hatékonyan csökkenthetik. Az európai irodalom meglehetősen tág határokat ad meg az erdei vöröshangyák táplálékspektrumára vonatkozóan. Vizsgálatok alapján az erdei vöröshangyák étrendjének csaknem felét rovarok, többek között erdészeti szempontból „kártevőknek” minősülő fajok teszik ki. Nagy mennyiségben fogyasztják továbbá a különböző növénytetű- és kabócafajok által termelt mézharmatot. A hangyák és a levéltetvek mutualista kapcsolatának a fák egészségét és növekedését érintő szerepe a mai napig nem egyértelműen tisztázott. Az erdei vöröshangya közösségek a talaj összetételére és szerkezetére is kedvező hatást gyakorolhatnak, fészekanyaguk ugyanis nagy mennyiségben és koncentráltan tartalmaz szerves anyagokat. Ezeket a fészekhez közeli fák hasznosítani tudják, ami serkentheti növekedésüket. Jelen közleményben az erdei vöröshangyák erdővédelmi szerepének hazai és európai szakirodalmát tekintjük át.

Kulcsszavak: erdei vöröshangya, erdőegészség, ragadozás, mézharmat, növénytetű-hangya mutualizmus, talajállapot

Hivatkozott irodalom104

  • Adlung K.G. 1966: A critical evaluation of the European Research on use of red wood ants (Formica rufa group) for the protection of forests against harmful insects. Zeitschrift für Angewandte Entomologie 57: 167–189. DOI: 10.1111/j.1439-0418.1966.tb03822.x
  • Beattie A. 1985: The evolutionary ecology of ant-plant mutualisms. Cambridge University Press, Cambridge. DOI: 10.1017/CBO9780511721878
  • Behrndt G. 1933: Die Bedeutung der Roten Waldameise bei Forleulenkalamitäten. Zeitschrift für Forst- und Jagdwesen 65: 479–498.
  • Behrndt G. 1934: Einige Beobachtungen über die Bedeutung von Formica rufa und F. fusca bei Forleulenkalamitäten. Forstarchiv 10(18): 289–294.
  • Benedek K. 2012: Territoriális Formica fajok fészekkomplexumainak szerveződése és közösségszervező hatása. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegyetem. DOI: 10.14232/phd.1572
  • Bernasconi C., Pamilo P. & Cherix D. 2010: Molecular markers allow sibling species identification in red wood ants (Formica rufa group). Systematic Entomology 35(2): 243–249. DOI: 10.1111/j.1365-3113.2009.00503.x
  • Bernasconi C., Cherix D. & Pamilio P. 2011: Molecular taxonomy of the Formica rufa group (red wood ants) (Hymenoptera: Formicidae): a new cryptic species in the Swiss Alps? Myrmecological News 14: 37–47.
  • Breen J. 1979: Aphids visited by Formica lugubris (Hymenoptera: Formicidae) including eleven species new to Ireland. Irish Naturalists’ Journal 19: 349–352.
  • Bruns H. 1954: Beobachtungen zum Verhalten der Roten Waldameise während des Nahrungserwerbes. Zeitschrift für Tierpsychologie 11(1): 151–154. DOI: 10.1111/j.1439-0310.1954.tb02042.x
  • Bruns H. & Schrader A. 1955: Abnahme der Kokondichte der Roten Kiefernbuschhornblattwespe (Neodiprion sertifer) bei Nestern der Roten Waldameise. Waldhygiene 1: 33–68.
  • Bruns H. 1958: Untersuchungen und Beobachtungen an einer Naturkolonie der Roten Waldameise (Formica rufa) im Schadgebiet der Kl. Fichtenblattwespe (Pristiphora abietina). Zeitschrift für Angewandte Entomologie 43(3): 326–335. DOI: 10.1111/j.1439-0418.1958.tb01328.x
  • Carroll C.R. & Janzen D.H. 1973: Ecology of foraging by ants. Annual Review of Ecology and Systematics 4: 231–257. DOI: 10.1146/annurev.es.04.110173.001311
  • Cherix D. & Bourne J.D. 1980: A field study on a supercolony of the red wood ant Formica lugubris in relation to the predatory arthropods (spiders, harvestmen and ants). Revue Suisse de Zoologie 87: 955–973. DOI: 10.5962/bhl.part.85566
  • Cherix D. 1980: Note préliminaire sur la structure, la phenologie et le régime alimentarie d’une super-colonie de Formica lugubris Zett. Insectes Sociaux 27: 226–236. DOI: 10.1007/bf02223666
  • Cilbircioğlu C. & Ünal S. 2012: Bark beetles and their natural enemies on oriental spruce from the black sea region of Turkey. Journal of Agricultural and urban Entomology 28: 42–56. DOI: 10.3954/1523-5475-28.1.42
  • Csóka Gy. & Csősz S. 2014: Hangyák és a holtfa. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): A holtfa. Silva naturalis, 5: 109–114.
  • Csősz S., Markó B. & Gallé L. 2011: The myrmecofauna (Hymenoptera: Formicidae) of Hungary: an updated checklist. North-Western Journal of Zoology 7(1): 55–62.
  • Czechowski W. 1996: Colonies of hybrids and mixed colonies; interspecific nest takeover in wood ants (Hymenoptera, Formicidae). Memorabilia Zoologica, 50.
  • Damien M., Jactel H., Meredieu C., Régolini M., Van Halder I. & Castagneyrol B. 2016: Pest damage in mixed forests: Disentangling the effects of neighbor identity, host density and host apparency at different spatial scales. Forest Ecology and Management 378: 103–110. DOI: 10.1016/j.foreco.2016.07.025
  • Dekoninck W., Maebe K., Breyne P. & Hendrick F. 2014: Polygyny and strong genetic structuring within an isolated population of the wood ant Formica rufa. Journal of Hymenoptera Research 41: 95–111. DOI: 10.3897/JHR.41.8191
  • Duma I. 2003: The impact of red wood ants Formica rufa on the distribution of invertebrate fauna from the forest’s floor (I). Annals of West University of Timisoara: Series of Biology 5–6: 121–130.
  • Egger A. 1990: Künstliche Ameisenvermehrung der Formica polyctena Foerst. (Kleine Waldameise) über Ablegerbildung in Oberösterreich. Waldhygiene 18(3–4): 65–92.
  • Eidmann H. 1926: Die forstliche Bedeutung der Roten Waldameise. Zeitschrift für Angewandte Entomologie 12(2): 298–331. DOI: 10.1111/j.1439-0418.1927.tb00274.x
  • Fernandez-Conradi P., Borowiec N., Capdevielle X., Castagneyrol B., Maltoni A., Robin C., et al. 2017: Plant neighbour identity and invasive pathogen infection affect associational resistance to an invasive gall wasp. Biological Invasions 20: 1459–1473. DOI: 10.1007/s10530-017-1637-4
  • Ferrante M., LoCacciato A. & Lövei G. L. 2014: Quantifying predation pressure along an urbanisation gradient in Denmark using artificial caterpillars. European Journal of Entomology 111(5): 649–654. DOI: 10.14411/eje.2014.082
  • Fleury M., Bernasconi C., Freitag A., Pamilo P. & Cherix D. 2010: Behavioural species discrimination in red wood ants (Formica rufa group). eco. mont Journal on Protected Mountain Areas Research 2: 13–20. DOI: 10.1553/eco.mont-2-2s13
  • Fortelius W., Rosengren R., Cherix D. & Chautems D. 1993: Queen recruitment in a highly polygynous supercolony of Formica lugubris (Hymenoptera, Formicidae). Oikos 193–200. DOI: 10.2307/3545463
  • Fowler S.V. & Macgarvin M. 1985: The impact of hairy wood ants, Formica lugubris, on the guild structure of herbivorous insects on birch, betula pubescens. Journal of Animal Ecology 54(3): 847–855. DOI: 10.2307/4382
  • Goesswald K. 1940: Beobachtungen über den Schutz eines Kieferbestandes vor der Kiefernbuschhornblattwespe durch die Roten Waldameise. Zeitschrift für Forst- und Jagdwesen 72(2): 370–378.
  • Goesswald K. 1941: Ist nun die Rote Waldameise nützlich oder scähdlich? Anzeiger für Schädlingskunde 17(1): 1–7. DOI: 10.1007/bf02338045
  • Goesswald K. 1951: Die Rote Waldameise im Dienste der Waldhygiene. Forstwirtschaftliche Bedeutung, Nutzung, Lebensweise, Zucht, Vermehrung und Schutz. Kinau Verlag, Lüneburg.
  • Goesswald K. 1958: Weitere Beobachtungen über die Auswirkung der Roten Waldameise auf den Eichenwickler. Waldhygiene 2: 143–153.
  • Goropashnaya A.V., Fedorov V.B. & Pamilo P. 2004: Recent speciation in the Formica rufa group ants (Hymenoptera, Formicidae): interference from mithocondrial DNA phylogeny. Molecular Phylogenetics and Evolution 32(1): 198–206. DOI: 10.1016/j.ympev.2003.11.016
  • Goropashnaya A.V., Fedorov V.B., Seifert B. & Pamilo P. 2012: Phylogenetic relationships of palaearctic Formica species (Hymenoptera, Formicidae) based on mitochondrial cytochrome b sequences. PLoS ONE 7(7): e41697. DOI: 10.1371/journal.pone.0041697
  • Gotwald W.H. 1986: The beneficial economic role of ants. In: Vinson S.B. (ed): Economic Impact and Control of Social Insects New York: Praeger Scientific, 290–313.
  • Greathead D.J. 1976: A review of biological control in western and southern europe. Technical Communications of Commonwealth Institute of Biological Control, No. 7 Farnham: CIBC, 182 p.
  • Győrfi J. 1957: Erdészeti rovartan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 126–127.
  • Griffiths H.M., Ashton L.A., Walker A.E., Hasan F., Evans T.A., Eggleton P., et al. 2017: Ants are the major agents of resource removal from tropical rainforests. Journal of Animal Ecology 87: 293–300. DOI: 10.1111/1365-2656.12728
  • Gyllenstrand N., Seppä P. & Pamilo P. 2004: Genetic differentation in sympatric wood ants, Formica rufa and F. polyctena. Insectes Sociaux 51: 139–145. DOI: 10.1007/s00040-003-0720-2
  • Hartner A. 1994: Formicoidea vizsgálatok Nyugat- és Dél-dunántúli erdőkben. Kandidátusi értekezés.
  • Holt S.J. 1955: On the foraging activity of the wood ant. Journal of Animal Ecology 24: 1–34. DOI: 10.2307/1877
  • Horák J. 2014: Introduction to forest protection. Faculty of Forestry and Wood Sciences, CULS Prague.
  • Hölldobler B. & Wilson E.O. 1990: The Ants. Harvard University Press, Cambridge.
  • Inozemtsev A.A. 1974: Dinamika troficheskikh svyazey ryzikh lesnykh murav’ev i ikh rol’v regulyatsii chislennosti vrednykh bespozvonochnykh v dubravakh Tul’skoy oblasi. Ekologiya 3: 63–71.
  • Jactel H., Bauhus J., Boberg J., Bonal D., Castagneyrol B., Gardiner B., et al. 2017: Tree Diversity Drives Forest Stand Resistance to Natural Disturbances. Current Forestry Reports 3: 223–243. DOI: 10.1007/s40725-017-0064-1
  • Kaitaniemi P., Riihimäki J., Koricheva J. & Vehviläinen H. 2007: Experimental evidence for associational resistance against european pine sawfly in mixed tree stands. Silva Fennica 41(2): 259–268. DOI: 10.14214/sf.295
  • Karhu K. & Neuvonen S. 1998: Wood ants and a geometrid defoliator of birch: predation outweights beneficial effects through the host plant. Oecologia 113: 509–516. DOI: 10.1007/s004420050403
  • Karhu K. 1998: Green Islands- top-down and bottom up effects of wood ants in forests under folivore attack. Annales Universitatis Turkuensis.
  • Kilpeläinen J., Finér L., Neuvonen S., Niemelä P., Domisch T., Risch A.C., et al. 2009: Does the mutualism between wood ants (Formica rufa group) and Cinara aphids affect Norway spruce growth? Forest Ecology and Management 257: 238–243. DOI: 10.1016/j.foreco.2008.08.033
  • Koenig H. 1956: Über die Auswirkungen künstlicher Vermehrung der Kl. Roten Waldameise im Staatlichen Forstamt Münster. Waldhygiene 1: 227–229.
  • Kolonits J. 1968: A fenyőrontó darázs (Neodiprion sertifer Geoffr.) elleni védekezési eljárások. In: Keresztesi B. (ed): Erdészeti Kutatások. Az Erdészeti Tudományos Intézet közleményei, Debrecen.
  • Laakso J. & Setälä H. 1997: Nest mounds of red wood ant (Formica aquilonia): hot spots for litter dwelling-earthworms. Oecologia 111: 565–569. DOI: 10.1007/s004420050272
  • Laakso J. & Setälä H. 1998: Composition and trophic structure of detrital food web in ant nest mounds of Formica aquilonia and in the surrounding forest soil. Oikos 81: 266–278. DOI: 10.2307/3547047
  • Laakso J. 1999: Short-term effects of wood ants (Formica aquilonia Yarr.) on soil animal community structure. Soil Biology and Biochemistry 31: 337–343. DOI: 10.1016/S0038-0717(98)00131-X
  • Laakso J. & Setälä H. 2000: Impacts of wood ants (Formica aquilonia Yarr.) on the invertebrate food web of the boreal forest floor. Annales Zoologici Fennici 37: 93–100.
  • Laine K.J. & Niemelä P. 1980: The influence of ants on the survival of mountain birches during an Oporinia autumnata (Lep., Geometridae) outbreak. Oecologia 47: 39–42. DOI: 10.1007/bf00541773
  • Larsson S., Björkman C. & Gref R. 1986: Responses of Neodiprion sertifer (Hym., Diprionidae) larvae to variation in needle resin acid concentration in Scots pine. Oecologia 70: 77–84. DOI: 10.1007/BF00377113
  • Lindstedt C., Mappes J., Päivinen J. & Varama M. 2006: Effects of group size and pine defence chemicals on Diprionid sawfly survival against ant predation. Oecologia 150: 519–526. DOI: 10.1007/s00442-006-0518-9
  • Linnaluoto E.T. & Koponen S. 1980: Lepidoptera of Utsjoki, northernmost Finland. Kevo Notes 5: 1–68.
  • Mabelis A.A. 1979: Wood ant wars - The relationship between aggression and predation in the red wood ant (Formica polyctena Först). Netherlands Journal of Zoology 29(4): 451–620. DOI: 10.1163/002829679X00016
  • Mahdi T. & Whittaker J.B. 1993: Do birch trees (Betula pendula) grow better if foraged by wood ants? Journal of Animal Ecology 62: 101–116. DOI: 10.2307/5486
  • Maňák V. 2014: Interactions between ants and pine weevils - Effect on forest regeneration. Doctoral thesis -Swedish University of Agricultural Sciences, Uppsala.
  • Maňák V., Björklund N., Lenoir L. & Nordlander G. 2015: The effect of red wood ant abundance on feeding damage by the pine weevil Hylobius abietis. Agricultural and Forest Entomology 17: 57–63. DOI: 10.1111/afe.12080
  • Mikó Á. & Csóka Gy. 2016: A hangyák szerepe a magyarországi erdei ökoszisztémákban. In: Korda M. (ed): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Tanulmánygyűjtemény. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 109–128.
  • Nielsen C., Agrawal A.A. & Hajek A.E. 2009: Ants defend aphids against lethal disease. Biology letters 6(2): 205–208. DOI: 10.1098/rsbl.2009.0743
  • Niemelä P. & Laine K. 1986: Green islands-predation not nutrition. Oecologia 68: 476–478. DOI: 10.1007/BF01036758
  • Novgorodova T.A. & Kryukov V.Y. 2017: Quarantining behaviour of ants towards infected aphids as an antifungal mechanism in ant-aphid interactions. Entomologia Experimentalis et Applicata 162(3): 293–301. DOI: 10.1111/eea.12552
  • Otto D. 1958: Zur Schutzwirkung der Waldameisenkolonien gegen Eichenschädlinge. Waldhygiene 2: 137–142.
  • Otto D. 1959: Der Einfluß von Waldameisenkolonien auf Eichenschadinsekten in einem Forstrevier des nördlichen Harzrandes. Waldhygiene 3(3–4): 65–93.
  • Pamilo P., Sundström L., Fortelius W. & Rosengren R. 1994: Diploid males and colony-level selection in Formica ants. Ethology Ecology & Evolution 6: 221–235. DOI: 10.1080/08927014.1994.9522996
  • Pavan M. 1951: Primi resultati di un esperimento pratico di lotta biologica con Formica rufa L. contro Processionaria del pino (Thaumetopoea pityocampa Schiff.). Atti della Società italiana di scienze naturali 90: 1–12.
  • Pavan M. 1961: Formica lugubris Zett. predatrice della Coleophora laricella Hb. (Lep. Coleoph.). Notiziario For. e. Montani 6(91–92): 2920–2921.
  • Pell J.K., Baverstock J., Roy H.E., Ware R.L. & Majerus M.E.N. 2007: Intraguild predation involving Harmonia axyridis: a review of current knowledge and future perspectives. BioControl 53(1): 147–168. DOI: 10.1007/978-1-4020-6939-0_10
  • Punttila P., Niemelä P. & Karhu K. 2004: The impact of wood ants (Hymenoptera: Formicidae) on the structure of invertebrate community on mountain birch (Betula pubescens ssp. czerepanovii). Annales Zoologici fennici 41: 429–446.
  • Reyes-López J. & Carpintero S. 2014: Comparison of the exotic and native ant communities (Hymenoptera: Formicidae) in urban green areas at inland, coastal and insular sites in Spain. European Journal of Entomology 111(3): 421–428. DOI: 10.14411/eje.2014.044
  • Riihimäki J., Kaitaniemi P., Koricheva J. & Vehviläinen H. 2005: Testing the enemies hypothesis in forest stands: the important role of tree species composition. Oecologia 142: 90–97. DOI: 10.1007/s00442-004-1696-y
  • Rust E. 1958: Aufbau der ersten Ameisenfarm. Forst und Jagd 8: 131–135.
  • Savolainen R. 1990: Interference by wood ant influences size selection and retrieval rate of prey by Formica fusca. Behavioral Ecology and Sociobiology 28: 1–7. DOI: 10.1007/BF00172132
  • Schmutterer H. 1956: Saugschäden an Eichen und Buchen durch Lachniden in Abhängigkeit von Ameisen-Trophobiose. Zeitschrift für Angewandte Entomologie 39(2): 178–185. DOI: 10.1111/j.1439-0418.1956.tb01249.x
  • Schwenke W. 1957: Über die räuberische Tätigkeit von Formica rufa L. and F. nigricans Emery außerhalb einer Insektenmassenvermehrung. Beitrage zur Entomologie 7(3–4): 226–246.
  • Seifert B. 1996: Ameisen beobachten, bestimmen. Naturbuch Verlag Augsburg.
  • Seifert B. 1999: Interspecific hybridisations in natural populations of ants by example of a regional fauna (Hymenoptera, Formicidae). Insectes Sociaux 46(1): 45–52. DOI: 10.1007/s000400050111
  • Seifert B. 2007: Die Ameisen Mittel- und Nordeuropas. Lutra Verlag-u. Vertriebsges.
  • Seifert B., Kulmuni J. & Pamilo P. 2010: Independent hybrid populations of Formica polyctena X rufa wood ants (Hymenoptera: Formicidae) abound under conditions of forest fragmentation. Evolutionary Ecology 24(5): 1219–1237. DOI: 10.1007/s10682-010-9371-8
  • Selman B.J. 1988: Chrysomelids and ants. In: Jolivet P., Petitpierre E. & Hsiao T.H. (eds): Biology of Chrysomelidae. Kluwer Academic Publishers, 463–473. DOI: 10.1007/978-94-009-3105-3_27
  • Sindersberger M. & Marcus B.A. 1937: Das Auftreten der Forleule in Mittelfranken. Mitteil. Bavarian Staatsforstverwaltung H. 22: 11–18.
  • Skinner G.J. 1980: The feeding habits of the wood ant Formica rufa (Hymenoptera: Formicidae) in limestone woodland in north west England. Journal of Animal Ecology 49: 417–433. DOI: 10.2307/4255
  • Skinner G.J. & Whittaker J.B. 1981: An experimental investigation of the inter-relationships between the wood ant (Formica rufa) and some tree-canopy herbivores. Journal of Animal Ecology 50: 313–326. DOI: 10.2307/4047
  • Sorvari J. 2006: Two distinct morphs in the wood ant Formica polyctena in Finland: a result of hybridization? Entomologica Fennica 17(1): 1.
  • Voute A.D. 1942: Classification of factors influencing the natural growth of a population of insects. Acta Biotheoretica 7(1): 99–116. DOI: 10.1007/bf01603795
  • Voûte A.D. 1951: Zur Frage Der Regulierung der Insekten-Populationdichte durch räuberische Tierarten. Zeitschrift für Angewandte Entomologie 33(1–2): 47–52. DOI: 10.1111/j.1439-0418.1952.tb00652.x
  • Way M.J. 1963: Mutualism between ants and honeydew-producing Homoptera. Annual Review of Entomology 8: 307–344. DOI: 10.1146/annurev.en.37.010192.002403
  • Way M.J. & Khoo K.C. 1992: Role of ants in pest management. Annual Review of Entomology 37: 479–503. DOI: 10.1146/annurev.en.37.010192.002403
  • Weckwerth W. 1952: Der Kieferspinner und seine Feinde. N Brehm-Bücherei, 40 p.
  • Wellenstein G. 1942: Die Nonne in Ostpreusen. Monographie Angewandte Entomologie 15: 207–279.
  • Wellenstein G. 1952: Zur Ernährungsbiologie der Roten Waldameise. Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz 59(11): 430–451.
  • Wellenstein G. 1954: Die Insektenjagd der Roten Waldameise. Zeitschrift für Angewandte Entomologie 36: 185–217. DOI: 10.1111/j.1439-0418.1954.tb00752.x
  • Wellenstein G. 1957: Die Beeinflussung der forstlichen Arthropodenfauna durch Waldameisen (Formica rufa gruppe), I. Teil. Zeitschrift für Angewandte Entomologie 41: 368–385. DOI: 10.1111/j.1439-0418.1957.tb01301.x
  • Wellenstein G. 1959: Möglichkeiten und Grenzen des Einsatzes von Krankheitserregern, Nutzinsekten und Vögeln im praktischen Forstschutz. Forstwissenschaftliches Centralblatt 78(5–6): 150–166. DOI: 10.1007/bf01825421
  • White T.C.R. 1984: The abundance of invertebrate herbivores on relation to the availability of nitrogen in stressed food plants. Oecologia 63: 90–105. DOI: 10.1007/BF00379790
  • Whittaker J.B. & Warrington S. 1985a: An experimental field study of different levels of insect herbivory induced by Formica rufa predation on sycamore (Acer pseudoplatanus) II. Aphidoidea. Journal of Applied Ecology 22: 787–796. DOI: 10.2307/2403229
  • Whittaker J.B. & Warrington S. 1985b: An experimental field study of different levels of insect herbivory induced by Formica rufa predation on sycamore (Acer pseudoplatanus) III. Effects on tree growth. Journal of Applied Ecology 22: 797–811. DOI: 10.2307/2403230
  • Zoebelein G. 1954: Versuche zur Feststellung des Honigtauertrags von Fichtenbeständen mit Hilfe von Waldameisen. Zeitschrift für Angewandte Entomologie 36: 358–362. DOI: 10.1111/j.1439-0418.1954.tb00764.x
  • Zoebelein G. 1957: Zur Frage des biologischen Nutzwertes der Roten Waldameise. Mitteil. d. Bayer. Staatsforstverw. H. 29.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Fürjes-Mikó Á., Csősz S. és Csóka Gy. (2019): Az erdei vöröshangyák (Formica rufa csoport) erdővédelmi szerepe európában – szakirodalmi áttekintés. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 35-50. DOI: 10.17164/EK.2019.003

    9. évfolyam 1. szám,
    35-50. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2019.003

    Közlésre elfogadva:
    2019. június 25.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    1

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    10

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Andrési R., Janik G., Fürjes-Mikó Á., Eötvös Cs. B. és Tuba K. (2018): A bükkfatapló [Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx.] bogárfaunisztikai vizsgálata Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 71-82.
  • Koltay A., Fürjes-Mikó Á., Tenorio-Baigorria I., Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2020): Erdő egészségi állapot vizsgálatok a KASZÓ-LIFE projekt keretében. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 97-108.
  • Csóka Gy., Hirka A. és Szőcs L. (2012): Rovarglobalizáció a magyar erdőkben. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 187-198.
  • Szőcs L., Melika G. és Csóka Gy. (2013): Adatok a hazai tölgyeken előforduló levélaknázók parazitoid együtteseinek ismeretéhez. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 251-259.
  • Janik G., Hirka A., Koltay A., Juhász J. és Csóka Gy. (2016): 50 év biotikus kárai a magyar bükkösökben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 45-60.
  • Csepelényi M., Hirka A., Szénási Á., Mikó Á., Szőcs L. és Csóka Gy. (2017): Az inváziós tölgy csipkéspoloska [Corythucha arcuata (Say, 1832)] gyors terjeszkedése és tömeges fellépése Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 127-134.
  • Hirka A., Pödör Z., Garamszegi B. és Csóka Gy. (2018): A magyarországi erdei aszálykárok fél évszázados trendjei (1962-2011). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 11-25.
  • Csóka Gy., Hirka A., Csepelényi M., Szőcs L., Molnár M., Tuba K., Hillebrand R. és Lakatos F. (2018): Erdei rovarok reakciói a klímaváltozásra (esettanulmányok). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 149-162.
  • Korda M., Ripka G., Hirka A. és Csóka Gy. (2022): Az Aceria fraxiniflora (Felt) (Acari: Eriophyoidea) gyors terjeszkedése és jelenleg ismert előfordulásai Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 121-128.
  • Eötvös Cs. B., Hirka A., Gimesi L., Lövei G., Gáspár Cs. és Csóka Gy. (2023): A tavaszi hernyóbiomassza becslése lomberdőkben hosszú távú fénycsapda adatsorok alapján – mit fognak enni az énekesmadár-fiókák?. Erdészettudományi Közlemények, 13(1): 5-20.

    • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.