50 év biotikus kárai a magyar bükkösökben

Janik Gergely; Hirka Anikó; Koltay András; Juhász János; Csóka György

Erdészettudományi Közlemények / 6. évfolyam / 1. szám / 45-60. oldal
előző | következő

Janik Gergely, Hirka Anikó, Koltay András, Juhász János és Csóka György

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Janik Gergely

Cím: H-6000 Kecskemét, József A. u. 2.

e-mail cím: janikg[at]kefag.hu

Kivonat

Az ERTI Erdővédelmi Figyelő-Jelzőszolgálati Rendszer erdővédelmi jelzőlap adatainak feldolgozásával vizsgáltuk az elmúlt 50 év bükk állományokat érintő biotikus erdőkárait. Ismertettük a kártípusok idősorait, majd aszályindexekkel vetettük össze eredményeinket. A károk mértéke és gyakorisága az 1980-as évek közepétől megnövekedett. A bükkpusztulás esetében nagyobb kiterjedésű károk akkor jelentkeztek, ha az aszályindex értékek 2 egymást követő évben bizonyos értékeket meghaladtak.

Kulcsszavak: bükk, biotikus károk, kárdinamika, aszály index, klímaváltozás

Hivatkozott irodalom86

1.	Barton Zs. 1997: A Börzsöny bükköseiben volt az évszázad legsúlyosabb erdőkárosodása. Erdészeti Lapok, 132 (10): 304-304. Teljes szöveg
2.	Berki I.; Móricz N.; Rasztovits E. és Víg P. 2007: A bükk szárazság tolerancia határának meghatározása. In: Mátyás Cs. és Vig P. (szerk.): Erdő és klíma V. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 213-228.
3.	Berki, I.; Rasztovits, E.; Móricz, N. and Mátyás, Cs. (2009): Determination of the drought tolerance limit of beech forests and forecasting their future distribution in Hungary. Cereal Research Communications, 37: 613-616.
4.	Bolvanský, M.; Adamčíková, K. and Kobza, M. 2014: Screening resistance to chestnut blight in young chestnut trees derived from Castanea sativa × C. crenata hybrids. Folia Oecologica, 41: 1-7.
5.	Bosela, M.; Stefancík, I.; Petrás, R. and Vacek, S. 2016: The effects of climate warming on the growth of European beech forests depend critically on thinning strategy and site productivity. Agricultural and Forest Meteorology, 222: 21-31. DOI: 10.1016/j.agrformet.2016.03.005
6.	Cannell, M. G. R. and Sparks, T. H. 2008: Review of UK Climate Change Indicators. Health of Beech Trees in Britain. Egyéb URL
7.	Chira, D.; Dănescu, F.; Roşu, C.; Chira, F.; Mihalciuc V.; Surdu, A. and Nicolescu, N.-V. 2003: Some recent issues regarding the european beech decline in Romania. Annals of Forest Research, (46): 167-176.
8.	Coulson, S. J. and Bale, J. S. 1996: Supercooling and survival of the beech leaf mining weevil Rhynchaenus fagi L. (Coleoptera: Curculonidae). Journal of Insect Physiology, 42 (7): 617-623. DOI: 10.1016/0022-1910(96)00022-4
9.	Csóka, Gy. 1997: Increased insect damage in Hungarian forests under drought impact. Biologia, Bratislava, 52 (2): 1-4.
10.	Csóka Gy.; Koltay A.; Hirka A. és Janik G. 2008: A bükk biotikus és abiotikus kárai. "Kutatással az erdőért" - az Erdészeti Kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlése tiszteletére, 135-149.
11.	Csóka Gy.; Koltay A.; Hirka A. és Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyesek és bükkösök egészségi állapotára. "Klíma-21" Füzetek, 57: 64-73.
12.	Csóka, Gy.; Pödör, Z.; Nagy, Gy. and Hirka, A. 2015: Canopy recovery of pedunculate oak, Turkey oak and beech trees after severe defoliation by gypsy moth (Lymantria dispar): Case study from Western Hungary. Forestry Journal (Lesnicki Casopis), 61 (3): 143-148. DOI: 10.1515/forj-2015-0022
13.	Czech, T. L. 2010: Fungal diseases in Austrian trees 2010. Forstschutz Aktuell, 2010 (50): 7-10.
14.	Czúcz, B.; Gálhidy, L. and Mátyás, Cs. 2011: Present and forecasted xeric climatic limits of beech and sessile oak distribution at low altitudes in Central Europe. Annals of Forest Science, 68 (1): 99-108. DOI: 10.1007/s13595-011-0011-4
15.	Danti, R.; Sieber, T. N. and Sanguineti, G. 2002: Endophytic mycobiota in bark of European beech (Fagus sylvatica) in the Apennines. Mycological Research, 106. 1343-1348. DOI: 10.1017/S0953756202006779
16.	Delaporte, A.; Bazot, S. and Damesin, C. 2015: Reduced stem growth, but no reserve depletion or hydraulic impairment in beech suffering from long-term decline. Trees, 30 (1): 265-279. DOI: 10.1007/s00468-015-1299-8
17.	Delb, H. 2006: The current practice of forest pest monitoring in the southwest of Germany. IUFRO Working Party 7.03.10 Proceedings of the Workshop, 2006. Gmunden/Austria 86-99.
18.	Ehrlich J. 1934: The beech bark disease. A Nectria disease of Fagus following Cryptococcus fagi (Baer.) Canadian Journal of Forest Research, 10 (6): 593-692. DOI: 10.1139/cjr34-070
19.	Eke I. és Varga Sz. 1981: A bükk (Fagus sylvatica) csírakori károsodásai elleni védekezés. Növényvédelem, 17 (3): 124-126.
20.	Führer, E.; Horváth, L.; Jagodics, A.; Machon, A. and Szabados, I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás, 115 (3): 205-216.
21.	Führer, E.; Jagodics, A.; Juhász, I.; Marosi, Gy. and Horváth, L. 2013: Ecological and economical impacts of climate changeon Hungarian forestry practice. Időjárás, 117 (2): 159-174.
22.	Führer E.; Marosi Gy.; Jagodics A. és Juhász I. 2011: A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1 (1): 17-28. Teljes szöveg
23.	Führer, E.; Mátyás, Cs.; Csóka, Gy.; Lakatos, F.; Bordács, S.; Nagy, L. and Rasztovits, E. 2010: Current status of European beech (Fagus sylvatica L.) genetic resources in Hungary. Communicationes Instituti Forestalis Bohemicae 25: 152-163.
24.	Gálos, B.; Führer, E.; Czimber, K.; Gulyás, K.; Bidló, A.; Hänsler, A.; Jacob, D. and Mátyás, Cs. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119 (4): 425-441.
25.	Garamszegi, B. and Kern, Z. 2014: Climate influence on radial growth of Fagus sylvatica growing near the edge of its distribution in Bükk Mts., Hungary. Dendrobiology, 72, 93-102. DOI: 10.12657/denbio.072.008
26.	Góber Z. 2005: A ZALAERDŐ Rt. kezelésében lévő területeken 2004-ben végbement erdőpusztulás értékelése. Erdészeti Lapok, 140 (5): 156-159. Teljes szöveg
27.	Gora, V.; Konig, J. and Lunderstadt, J. 1994a: Physiological defence reactions of young beech trees (Fagus sylvatica) to attack by Phyllaphis fagi. Forest Ecology And Management, 70 (1-3): 245-254. DOI: 10.1016/0378-1127(94)90090-6
28.	Gora, V.; Starke, R.; Ziehe, M.; König, J.; Müller-Starck, G. and Lunderstädt, J. 1994b: Influence of genetic structures and silvicultural treatments in a beech stand (Fagus sylvatica) on the population dynamics of beech scale (Cryptococcus fagisuga). Forest Genetics, 1 (3): 157-164.
29.	Gwiazdowski, R. A.; Van Driesche, R. G.; Desnoyers, A.; Lyona, S.; San-an Wu, S.; Kamata, N. and Normark, B. B. 2006: Possible geographic origin of beech scale, Cryptococcus fagisuga (Hemiptera: Eriococcidae), an invasive pest in North America. Biological Control, 39 (1): 9-18. DOI: 10.1016/j.biocontrol.2006.04.009
30.	Győrfi J. 1963: Erdővédelemtan. Akadémiai Kiadó, Budapest
31.	Hartmann, G. und Blank, R. 1998: Buchensterben auf zeitweise nassen Standorten unter Beteiligung von Phytophthora-Wurzelfäule. Forst und Holz, 53 (7): 187-190., 192-193.
32.	Hirka A. és Csóka Gy. 2010: Abiotikus károk Magyarország erdeiben. Növényvédelem, 46 (11): 513-517.
33.	Hlásny, T.; Mátyás, C.; Seidl, R.; Kulla, L.; Merganičová, K.; Trombik, J.; Dobor, L.; Barcza, Z. and Konôpka, B. 2014: Climate change increases the drought risk in Central European forests: What are the options for adaptation? Forestry Journal, 60, 1, 5-18. DOI: 10.2478/forj-2014-0001
34.	Hrašovec, B.; Pernek, M.; Diminić, D. and Pilas, I. 2005: The uprise of xylophagous insect populations in Croatia as a consequence of climatic changes. In: Priwitzer, T. (ed): Climate Change – Forest Ecosystems & Landscape, 19-22. October 2005, Zvolen. 31-34.
35.	Igmándy Z. 1964: Bükköseink farontó taplógombái. Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei, (1): 101-107.
36.	Jung, T. 2009: Beech decline in Central Europe driven by the interaction between Phytophthora infections and climatic extremes. Forest Pathology, (39): 73-94. DOI: 10.1111/j.1439-0329.2008.00566.x
37.	Jurc, M. 1997: European beech. Insects and mites on leaves. Gozdarski vestnik, 65 (5-6.): 193-208.
38.	Kamp, H. J. 1956: Buchenprachtkafer-Kalamitat auf der Schwabischen Alb. Allgemeine Forstzeitschrift, 11 (2): 26-29.
39.	Kiss L. 1972: Fenológiai, morfológiai jellegek és a bükk fagyérzékenysége. Az Erdő, 21 (8): 369-371. Teljes szöveg
40.	Koloszár J. 2010: Erdőismerettan. Egyetemi jegyzet. NYME Erdőmérnöki Kar, Sopron
41.	Koltay A. 2006: Az erdők egészségi állapotának változásai az erdővédelmi monitoring rendszerek adatai alapján. Tájökológiai lapok, 4 (2): 327-337. Teljes szöveg
42.	Kot, I. and Kmieć, K. 2012: Study on intensity of infestation, biology and harmfulness of wolly beech aphid (Phyllaphis fagi L.) on Fagus sylvatica (L.). Acta Scientiarum Polonorum, Hortorum Cultus, 11 (1): 3-11.
43.	Krabel, D. and Petercord, R. 2000: Genetic diversity and bark physiology of the European beech (Fagus sylvatica): a coevolutionary relationship with the beech scale (Cryptococcus fagisuga). Tree Physiology, 20 (7): 485-491. DOI: 10.1093/treephys/20.7.485
44.	La Spina, S.; De Cannière, C.; Dekri, A. and Grégoire, J.-C. 2012: Frost increases beech susceptibility to scolytine ambrosia beetles. Agricultural and Forest Entomology, 15 (2): 1-11. DOI: 10.1111/j.1461-9563.2012.00596.x
45.	Lakatos, F. and Molnár, M. 2009: Mass Mortality of Beech (Fagus sylvatica L .) in South-West Hungary. Acta Silvatica & Lingaria Hungarica, 5: 75-82. Teljes szöveg
46.	Leskó K. 1993: A mecseki és zselici bükkösök egészségi állapota. p. 59-63. In: Wood Tech Erdészeti Szakmai Konferencia. Sopron, 1993.05.06.-1993.05.07. EFE
47.	Leskó K. 1995: Az ormánsági kocsányos tölgyesek és a mecseki bükkösök egészségi állapota. In: Tar K.; Berki I. és Kiss Gy. (szerk.): Erdő és Klíma Konferencia. 1994.06.01.-1994.06.03. KLTE, 202-208.
48.	Lonsdale, D. 1980: Nectria coccinea infection of beech bark: variations in disease in relation to predisposing factors. Annales des Sciences Forestières, 37 (4): 307-317. DOI: 10.1051/forest:19800406
49.	Mátyás, C.; Bozic, G.; Gömöry, D.; Ivankovic, M. and Rasztovits, E. 2009: Juvenile growth response of European beech (Fagus sylvatica L.) to sudden change of climatic environment in SE European trials. iForest – Biogeosciences and Forestry, (2): 213-220. DOI: 10.3832/ifor0519-002
50.	Mátyás Cs., Führer E., Berki I., Csóka Gy., Drüszler Á., Lakatos F., Móricz N., Rasztovits E., Somogyi Z., Veperdi G., Vig P. és Gálos B. 2010: Erdők a szárazsági határon. „KLÍMA-21” Füzetek: Klímaváltozás – Hatások – Válaszok, 61: 84-97.
51.	Mátyás, Cs.; Berki, I.; Czúcz, B.; Gálos, B.; Móricz, N. and Rasztovits, E. 2010: Future of beech in southeast europe from the perspective of evolutionary ecology. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica, (6): 91-110. Teljes szöveg
52.	Mátyás, Cs. and Sun, G. 2014: Forests in a water limited world under climate change. Environmental Research Letters, 9: 10. DOI: 10.1088/1748-9326/9/8/085001
53.	Mátyás V. 1965: Ökológiai megjegyzések a tölgy és a bükk termésének időszakosságához. Erdészeti Kutatások, 61: 99-121.
54.	Michel, A. and Seidling, W. (eds) 2014: Forest Condition in Europe: 2014 Technical Report of ICP Forests. Report under the UNECE Convention on Long - Range Transboundary Air Pollution (CLRTAP). Vienna: BFW Austrian Research Centre for Forests. BFW - Dokumentation 18/2014. 164 p.
55.	Molnár M.; Brück-Dyckhoff, C.; Petercor, R. és Lakatos F. 2010: A zöld karcsúdíszbogár (Agrilus viridis L.) szerepe a bükkösök pusztulásában. Növényvédelem 46 (11): 522-528.
56.	Moricca, S. and A. Ragazzi, A. 2008: Fungal endophytes in mediterranean oak forests: a lesson from Discula quercina. Phytopathology, 98 (4): 380-386 DOI: 10.1094/phyto-98-4-0380
57.	Muskovits J. és Hegyessy G. 2002: Magyarország díszbogarai (Coleoptera: Buprestidae) - Jewel beetles of Hungary (Coleoptera: Buprestidae), Grafon Kiadó, Nagykovácsi
58.	Nowakowska, J. A. and Oszako, T. 2008: Health condition and genetic differentiation level of beech in the Siewierz Forest District assessed with cpDNA markers. Sylwan, 9: 11-20.
59.	Pálfai, I. 1990: Description and forecasting of droughts in Hungary. Proceedings 14th International Congress on Irrigation and Drainage. Rio de Janeiro. Brazil. 1-C: 151-158.
60.	Perrin, R. 1983: Specificity of Cryptococcus fagisuga and Nectria coccinea association in beech bark disease in Europe. In: Proceedings, I.U.F.R.O. Beech Bark Disease Working Party Conference; 1982 September 26-October 8; Hamden, CT. Sponsored by the USDA Forest Service, Northeastern Forest Experiment Station. Gen. Tech. Rep. WO-37. [Washington, DC]: U.S. Department of Agriculture, Forest Service: 50-53.
61.	Petercord, R. 2008: Untersuchungen zum Auftreten des Buchen-Prachtkäfers (Agrilus viridis L.) in Baden-Württemberg. 56. Deutsche Pflanzenschutztagung in Kiel.
62.	Polle, A.; Peltzer, D. and Schwanz, P. 2001: Resistance against oxidative stress in leaves of young beech trees grown in model ecosystems with different soil qualities, elevated CO2, and lachnid infestation. Forstwissenschaftliches Centralblatt, 120 (1): 1-7. DOI: 10.1007/BF02796075
63.	Postner, M. 1974: Scolytidae, Borkenkäfer. In: Schwenke W.: Die Forstschädlinge Europas. Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin.
64.	Ramirez, M.; Loo, J. and Krasowski, M. J. 2006: Evaluation of resistance to the beech scale insect (Cryptococcus fagisuga) and propagation of american beech (Fagus grandifolia) by grafting. Silvae Genetica, 56 (3-4): 163-169.
65.	Rasztovits, E., Berki, I., Mátyás, Cs., Czimber, K., Pötzelsberger, E. and Móricz, N. 2014: The incorporation of extreme drought events improves models for beech persistence at its distribution limit. Annals of Forest Science, 71 (2): 201 DOI: 10.1007/s13595-013-0346-0
66.	Roibu, C.-C.; Savin, A.; Negrea, B. M. and Barbir, F. C. 2011: Dendroecological research in beech (Fagus sylvatica L.) stands affected by abnormal decline phenomena from Dragomirna plateau, Suceava county, Romania. Advances in Agriculture & Botanics - International Journal of the Bioflux Society, 3 (2): 139-150.
67.	Schmutterer H. 1974: Coccidae (Lecaniidae), Napfschildsläuse. In: Schwenke W.: Die Forstschädlinge Europas. Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin.
68.	Schönherr, J. 1974: Buprestidae, Prachtkäfer. In: Schwenke W.: Die Forstschädlinge Europas. Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin.
69.	Schönherr, J.; Krautwurst, K. und Rössler, W. 1983: Schadinsekten in Buchenaltholzbeständen. Allgemeine Forstzeitschrift, (50): 1361-1364. 19840691192.
70.	Schönherr, Von J. und Krautwurst, K. 1979: Beobachtungen über den Buchenborkenkäfer Taphrorychus bicolor Hbst. (Col., Scolytidae). Anzeiger für Schädlingskunde, Pflanzenschutz, Umweltschutz, 52 (11): 161-163. DOI: 10.1007/bf01991976
71.	Schröter, H.; Delb, H. und Metzler, B. 2004: Waldschutzsituation. Forstliche Versuchs- und Forschungsanstalt Baden Württemberg.
72.	Simon, M. 1995: Untersuchungen zu an Buche (Fagus sylvatica L.) lebenden Borkenkäfern (Col., Scolytidae). Mitteilungen der Deutschen Gesellschaft für Allgemeine und Angewandte Entomologie, 10 (1-6): 161-165.
73.	Szabó I. 1991: A bükk levélszáradását okozó gomba [Apiognomonia errabunda (Rob.) Höhn.] fellépéséről. Erdészeti Lapok, 126 (12): 358-359. Teljes szöveg
74.	Szabó I. 1993: A bükkpusztulásáról. In: Sáringer Gy.; Seprős I. és Szemessy Á. (szerk.): 39. Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest, 1993.02.23.-1993.02.24. 123-123.
75.	Szontagh P. 1960: Bükkcsemeték gomba okozta pusztulásáról és a védekezés módjáról csemetekertjeinkben. Az Erdő, 9 (1): 4-6. Teljes szöveg
76.	Szontagh P. 1986: A bükkösök védelme. p. 137-144. In: Keresztesi B és Mendlik G. (szerk.): A bükk. Akadémiai Kiadó, Budapest.
77.	Szontagh P. 1987: Bükköseink rovartani problémái. p. 42-42. In: Seprős I. (szerk.): 33. Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest, MAE Növényvédelmi Társaság.
78.	Szontagh P. 1989a: Rovarok okozta károk bükköseinkben. Állattani Közlemények, 75: 107-112.
79.	Szontagh P. 1989b: A kései fagyok szerepe a bükk korai pusztulásának kárláncolatában. Az Erdő, 38 (2): 65-66. Teljes szöveg
80.	Trenberth, K. E.; Jones, P.D.; Ambenje, P.; Bojariu, R.; Easterling, D.; Klein Tank, A.; Parker, D.; Rahimzadeh, F.; Renwick, J.A.; Rusticucci, M.; Soden, B. and Zhai, P.2007: Observations: Surface and Atmospheric Climate Change. In: Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (eds): Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA.
81.	Tóth J. 1979: A farkasgyepüi bükkösök rovarvilága. VEAB Monográfia, 5 (1): 100-109.
82.	Tóth J.; Pagony H. és Szontagh P. 1995: A magyarországi bükkösök egészségi állapota. In: Az erdők egészségi állapotának változása. Budapest, 1995.03.02.-1995.03.02. MTA Erdészeti Bizottság, 77-81.
83.	Toti, L.; Viret, O.; Horat, G. and Petrini, O. 1993: Detection of the endophyte Discula umbrinella in buds and twigs of Fagus sylvatica. European Journal of Forest Pathology, 23: 147-152. DOI: 10.1111/j.1439-0329.1993.tb00954.x
84.	Tuzson J. 1931: A zalamegyei bükkösök pusztulása. Erdészeti Kísérletek, 33 (3-4): 127-137.
85.	Wainhouse, D. 1980: Dispersal of first instar larvae of the felted beech scale, Cryptococcus fagisuga. Journal of Applied Ecology, 17 (3): 523-532. DOI: 10.2307/2402634
86.	Wisnovszky K. (szerk.) 2015: Erdővagyon és erdőgazdálkodás Magyarországon. NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Budapest.

Barton Zs. 1997: A Börzsöny bükköseiben volt az évszázad legsúlyosabb erdőkárosodása. Erdészeti Lapok, 132 (10): 304-304. Teljes szöveg

Berki I.; Móricz N.; Rasztovits E. és Víg P. 2007: A bükk szárazság tolerancia határának meghatározása. In: Mátyás Cs. és Vig P. (szerk.): Erdő és klíma V. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 213-228.

Berki, I.; Rasztovits, E.; Móricz, N. and Mátyás, Cs. (2009): Determination of the drought tolerance limit of beech forests and forecasting their future distribution in Hungary. Cereal Research Communications, 37: 613-616.

Bolvanský, M.; Adamčíková, K. and Kobza, M. 2014: Screening resistance to chestnut blight in young chestnut trees derived from Castanea sativa × C. crenata hybrids. Folia Oecologica, 41: 1-7.

Bosela, M.; Stefancík, I.; Petrás, R. and Vacek, S. 2016: The effects of climate warming on the growth of European beech forests depend critically on thinning strategy and site productivity. Agricultural and Forest Meteorology, 222: 21-31. DOI: 10.1016/j.agrformet.2016.03.005

Cannell, M. G. R. and Sparks, T. H. 2008: Review of UK Climate Change Indicators. Health of Beech Trees in Britain. Egyéb URL

Chira, D.; Dănescu, F.; Roşu, C.; Chira, F.; Mihalciuc V.; Surdu, A. and Nicolescu, N.-V. 2003: Some recent issues regarding the european beech decline in Romania. Annals of Forest Research, (46): 167-176.

Coulson, S. J. and Bale, J. S. 1996: Supercooling and survival of the beech leaf mining weevil Rhynchaenus fagi L. (Coleoptera: Curculonidae). Journal of Insect Physiology, 42 (7): 617-623. DOI: 10.1016/0022-1910(96)00022-4

Csóka, Gy. 1997: Increased insect damage in Hungarian forests under drought impact. Biologia, Bratislava, 52 (2): 1-4.

Csóka Gy.; Koltay A.; Hirka A. és Janik G. 2008: A bükk biotikus és abiotikus kárai. "Kutatással az erdőért" - az Erdészeti Kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlése tiszteletére, 135-149.

Csóka Gy.; Koltay A.; Hirka A. és Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyesek és bükkösök egészségi állapotára. "Klíma-21" Füzetek, 57: 64-73.

Csóka, Gy.; Pödör, Z.; Nagy, Gy. and Hirka, A. 2015: Canopy recovery of pedunculate oak, Turkey oak and beech trees after severe defoliation by gypsy moth (Lymantria dispar): Case study from Western Hungary. Forestry Journal (Lesnicki Casopis), 61 (3): 143-148. DOI: 10.1515/forj-2015-0022

Czech, T. L. 2010: Fungal diseases in Austrian trees 2010. Forstschutz Aktuell, 2010 (50): 7-10.

Czúcz, B.; Gálhidy, L. and Mátyás, Cs. 2011: Present and forecasted xeric climatic limits of beech and sessile oak distribution at low altitudes in Central Europe. Annals of Forest Science, 68 (1): 99-108. DOI: 10.1007/s13595-011-0011-4

Danti, R.; Sieber, T. N. and Sanguineti, G. 2002: Endophytic mycobiota in bark of European beech (Fagus sylvatica) in the Apennines. Mycological Research, 106. 1343-1348. DOI: 10.1017/S0953756202006779

Delaporte, A.; Bazot, S. and Damesin, C. 2015: Reduced stem growth, but no reserve depletion or hydraulic impairment in beech suffering from long-term decline. Trees, 30 (1): 265-279. DOI: 10.1007/s00468-015-1299-8

Delb, H. 2006: The current practice of forest pest monitoring in the southwest of Germany. IUFRO Working Party 7.03.10 Proceedings of the Workshop, 2006. Gmunden/Austria 86-99.

Ehrlich J. 1934: The beech bark disease. A Nectria disease of Fagus following Cryptococcus fagi (Baer.) Canadian Journal of Forest Research, 10 (6): 593-692. DOI: 10.1139/cjr34-070

Eke I. és Varga Sz. 1981: A bükk (Fagus sylvatica) csírakori károsodásai elleni védekezés. Növényvédelem, 17 (3): 124-126.

Führer, E.; Horváth, L.; Jagodics, A.; Machon, A. and Szabados, I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás, 115 (3): 205-216.

Führer, E.; Jagodics, A.; Juhász, I.; Marosi, Gy. and Horváth, L. 2013: Ecological and economical impacts of climate changeon Hungarian forestry practice. Időjárás, 117 (2): 159-174.

Führer E.; Marosi Gy.; Jagodics A. és Juhász I. 2011: A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1 (1): 17-28. Teljes szöveg

Führer, E.; Mátyás, Cs.; Csóka, Gy.; Lakatos, F.; Bordács, S.; Nagy, L. and Rasztovits, E. 2010: Current status of European beech (Fagus sylvatica L.) genetic resources in Hungary. Communicationes Instituti Forestalis Bohemicae 25: 152-163.

Gálos, B.; Führer, E.; Czimber, K.; Gulyás, K.; Bidló, A.; Hänsler, A.; Jacob, D. and Mátyás, Cs. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119 (4): 425-441.

Garamszegi, B. and Kern, Z. 2014: Climate influence on radial growth of Fagus sylvatica growing near the edge of its distribution in Bükk Mts., Hungary. Dendrobiology, 72, 93-102. DOI: 10.12657/denbio.072.008

Góber Z. 2005: A ZALAERDŐ Rt. kezelésében lévő területeken 2004-ben végbement erdőpusztulás értékelése. Erdészeti Lapok, 140 (5): 156-159. Teljes szöveg

Gora, V.; Konig, J. and Lunderstadt, J. 1994a: Physiological defence reactions of young beech trees (Fagus sylvatica) to attack by Phyllaphis fagi. Forest Ecology And Management, 70 (1-3): 245-254. DOI: 10.1016/0378-1127(94)90090-6

Gora, V.; Starke, R.; Ziehe, M.; König, J.; Müller-Starck, G. and Lunderstädt, J. 1994b: Influence of genetic structures and silvicultural treatments in a beech stand (Fagus sylvatica) on the population dynamics of beech scale (Cryptococcus fagisuga). Forest Genetics, 1 (3): 157-164.

Gwiazdowski, R. A.; Van Driesche, R. G.; Desnoyers, A.; Lyona, S.; San-an Wu, S.; Kamata, N. and Normark, B. B. 2006: Possible geographic origin of beech scale, Cryptococcus fagisuga (Hemiptera: Eriococcidae), an invasive pest in North America. Biological Control, 39 (1): 9-18. DOI: 10.1016/j.biocontrol.2006.04.009

Győrfi J. 1963: Erdővédelemtan. Akadémiai Kiadó, Budapest

Hartmann, G. und Blank, R. 1998: Buchensterben auf zeitweise nassen Standorten unter Beteiligung von Phytophthora-Wurzelfäule. Forst und Holz, 53 (7): 187-190., 192-193.

Hirka A. és Csóka Gy. 2010: Abiotikus károk Magyarország erdeiben. Növényvédelem, 46 (11): 513-517.

Hlásny, T.; Mátyás, C.; Seidl, R.; Kulla, L.; Merganičová, K.; Trombik, J.; Dobor, L.; Barcza, Z. and Konôpka, B. 2014: Climate change increases the drought risk in Central European forests: What are the options for adaptation? Forestry Journal, 60, 1, 5-18. DOI: 10.2478/forj-2014-0001

Hrašovec, B.; Pernek, M.; Diminić, D. and Pilas, I. 2005: The uprise of xylophagous insect populations in Croatia as a consequence of climatic changes. In: Priwitzer, T. (ed): Climate Change – Forest Ecosystems & Landscape, 19-22. October 2005, Zvolen. 31-34.

Igmándy Z. 1964: Bükköseink farontó taplógombái. Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei, (1): 101-107.

Jung, T. 2009: Beech decline in Central Europe driven by the interaction between Phytophthora infections and climatic extremes. Forest Pathology, (39): 73-94. DOI: 10.1111/j.1439-0329.2008.00566.x

Jurc, M. 1997: European beech. Insects and mites on leaves. Gozdarski vestnik, 65 (5-6.): 193-208.

Kamp, H. J. 1956: Buchenprachtkafer-Kalamitat auf der Schwabischen Alb. Allgemeine Forstzeitschrift, 11 (2): 26-29.

Kiss L. 1972: Fenológiai, morfológiai jellegek és a bükk fagyérzékenysége. Az Erdő, 21 (8): 369-371. Teljes szöveg

Koloszár J. 2010: Erdőismerettan. Egyetemi jegyzet. NYME Erdőmérnöki Kar, Sopron

Koltay A. 2006: Az erdők egészségi állapotának változásai az erdővédelmi monitoring rendszerek adatai alapján. Tájökológiai lapok, 4 (2): 327-337. Teljes szöveg

Kot, I. and Kmieć, K. 2012: Study on intensity of infestation, biology and harmfulness of wolly beech aphid (Phyllaphis fagi L.) on Fagus sylvatica (L.). Acta Scientiarum Polonorum, Hortorum Cultus, 11 (1): 3-11.

Krabel, D. and Petercord, R. 2000: Genetic diversity and bark physiology of the European beech (Fagus sylvatica): a coevolutionary relationship with the beech scale (Cryptococcus fagisuga). Tree Physiology, 20 (7): 485-491. DOI: 10.1093/treephys/20.7.485

La Spina, S.; De Cannière, C.; Dekri, A. and Grégoire, J.-C. 2012: Frost increases beech susceptibility to scolytine ambrosia beetles. Agricultural and Forest Entomology, 15 (2): 1-11. DOI: 10.1111/j.1461-9563.2012.00596.x

Lakatos, F. and Molnár, M. 2009: Mass Mortality of Beech (Fagus sylvatica L .) in South-West Hungary. Acta Silvatica & Lingaria Hungarica, 5: 75-82. Teljes szöveg

Leskó K. 1993: A mecseki és zselici bükkösök egészségi állapota. p. 59-63. In: Wood Tech Erdészeti Szakmai Konferencia. Sopron, 1993.05.06.-1993.05.07. EFE

Leskó K. 1995: Az ormánsági kocsányos tölgyesek és a mecseki bükkösök egészségi állapota. In: Tar K.; Berki I. és Kiss Gy. (szerk.): Erdő és Klíma Konferencia. 1994.06.01.-1994.06.03. KLTE, 202-208.

Lonsdale, D. 1980: Nectria coccinea infection of beech bark: variations in disease in relation to predisposing factors. Annales des Sciences Forestières, 37 (4): 307-317. DOI: 10.1051/forest:19800406

Mátyás, C.; Bozic, G.; Gömöry, D.; Ivankovic, M. and Rasztovits, E. 2009: Juvenile growth response of European beech (Fagus sylvatica L.) to sudden change of climatic environment in SE European trials. iForest – Biogeosciences and Forestry, (2): 213-220. DOI: 10.3832/ifor0519-002

Mátyás Cs., Führer E., Berki I., Csóka Gy., Drüszler Á., Lakatos F., Móricz N., Rasztovits E., Somogyi Z., Veperdi G., Vig P. és Gálos B. 2010: Erdők a szárazsági határon. „KLÍMA-21” Füzetek: Klímaváltozás – Hatások – Válaszok, 61: 84-97.

Mátyás, Cs.; Berki, I.; Czúcz, B.; Gálos, B.; Móricz, N. and Rasztovits, E. 2010: Future of beech in southeast europe from the perspective of evolutionary ecology. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica, (6): 91-110. Teljes szöveg

Mátyás, Cs. and Sun, G. 2014: Forests in a water limited world under climate change. Environmental Research Letters, 9: 10. DOI: 10.1088/1748-9326/9/8/085001

Mátyás V. 1965: Ökológiai megjegyzések a tölgy és a bükk termésének időszakosságához. Erdészeti Kutatások, 61: 99-121.

Michel, A. and Seidling, W. (eds) 2014: Forest Condition in Europe: 2014 Technical Report of ICP Forests. Report under the UNECE Convention on Long - Range Transboundary Air Pollution (CLRTAP). Vienna: BFW Austrian Research Centre for Forests. BFW - Dokumentation 18/2014. 164 p.

Molnár M.; Brück-Dyckhoff, C.; Petercor, R. és Lakatos F. 2010: A zöld karcsúdíszbogár (Agrilus viridis L.) szerepe a bükkösök pusztulásában. Növényvédelem 46 (11): 522-528.

Moricca, S. and A. Ragazzi, A. 2008: Fungal endophytes in mediterranean oak forests: a lesson from Discula quercina. Phytopathology, 98 (4): 380-386 DOI: 10.1094/phyto-98-4-0380

Muskovits J. és Hegyessy G. 2002: Magyarország díszbogarai (Coleoptera: Buprestidae) - Jewel beetles of Hungary (Coleoptera: Buprestidae), Grafon Kiadó, Nagykovácsi

Nowakowska, J. A. and Oszako, T. 2008: Health condition and genetic differentiation level of beech in the Siewierz Forest District assessed with cpDNA markers. Sylwan, 9: 11-20.

Pálfai, I. 1990: Description and forecasting of droughts in Hungary. Proceedings 14th International Congress on Irrigation and Drainage. Rio de Janeiro. Brazil. 1-C: 151-158.

Perrin, R. 1983: Specificity of Cryptococcus fagisuga and Nectria coccinea association in beech bark disease in Europe. In: Proceedings, I.U.F.R.O. Beech Bark Disease Working Party Conference; 1982 September 26-October 8; Hamden, CT. Sponsored by the USDA Forest Service, Northeastern Forest Experiment Station. Gen. Tech. Rep. WO-37. [Washington, DC]: U.S. Department of Agriculture, Forest Service: 50-53.

Petercord, R. 2008: Untersuchungen zum Auftreten des Buchen-Prachtkäfers (Agrilus viridis L.) in Baden-Württemberg. 56. Deutsche Pflanzenschutztagung in Kiel.

Polle, A.; Peltzer, D. and Schwanz, P. 2001: Resistance against oxidative stress in leaves of young beech trees grown in model ecosystems with different soil qualities, elevated CO2, and lachnid infestation. Forstwissenschaftliches Centralblatt, 120 (1): 1-7. DOI: 10.1007/BF02796075

Postner, M. 1974: Scolytidae, Borkenkäfer. In: Schwenke W.: Die Forstschädlinge Europas. Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin.

Ramirez, M.; Loo, J. and Krasowski, M. J. 2006: Evaluation of resistance to the beech scale insect (Cryptococcus fagisuga) and propagation of american beech (Fagus grandifolia) by grafting. Silvae Genetica, 56 (3-4): 163-169.

Rasztovits, E., Berki, I., Mátyás, Cs., Czimber, K., Pötzelsberger, E. and Móricz, N. 2014: The incorporation of extreme drought events improves models for beech persistence at its distribution limit. Annals of Forest Science, 71 (2): 201 DOI: 10.1007/s13595-013-0346-0

Roibu, C.-C.; Savin, A.; Negrea, B. M. and Barbir, F. C. 2011: Dendroecological research in beech (Fagus sylvatica L.) stands affected by abnormal decline phenomena from Dragomirna plateau, Suceava county, Romania. Advances in Agriculture & Botanics - International Journal of the Bioflux Society, 3 (2): 139-150.

Schmutterer H. 1974: Coccidae (Lecaniidae), Napfschildsläuse. In: Schwenke W.: Die Forstschädlinge Europas. Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin.

Schönherr, J. 1974: Buprestidae, Prachtkäfer. In: Schwenke W.: Die Forstschädlinge Europas. Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin.

Schönherr, J.; Krautwurst, K. und Rössler, W. 1983: Schadinsekten in Buchenaltholzbeständen. Allgemeine Forstzeitschrift, (50): 1361-1364. 19840691192.

Schönherr, Von J. und Krautwurst, K. 1979: Beobachtungen über den Buchenborkenkäfer Taphrorychus bicolor Hbst. (Col., Scolytidae). Anzeiger für Schädlingskunde, Pflanzenschutz, Umweltschutz, 52 (11): 161-163. DOI: 10.1007/bf01991976

Schröter, H.; Delb, H. und Metzler, B. 2004: Waldschutzsituation. Forstliche Versuchs- und Forschungsanstalt Baden Württemberg.

Simon, M. 1995: Untersuchungen zu an Buche (Fagus sylvatica L.) lebenden Borkenkäfern (Col., Scolytidae). Mitteilungen der Deutschen Gesellschaft für Allgemeine und Angewandte Entomologie, 10 (1-6): 161-165.

Szabó I. 1991: A bükk levélszáradását okozó gomba [Apiognomonia errabunda (Rob.) Höhn.] fellépéséről. Erdészeti Lapok, 126 (12): 358-359. Teljes szöveg

Szabó I. 1993: A bükkpusztulásáról. In: Sáringer Gy.; Seprős I. és Szemessy Á. (szerk.): 39. Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest, 1993.02.23.-1993.02.24. 123-123.

Szontagh P. 1960: Bükkcsemeték gomba okozta pusztulásáról és a védekezés módjáról csemetekertjeinkben. Az Erdő, 9 (1): 4-6. Teljes szöveg

Szontagh P. 1986: A bükkösök védelme. p. 137-144. In: Keresztesi B és Mendlik G. (szerk.): A bükk. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szontagh P. 1987: Bükköseink rovartani problémái. p. 42-42. In: Seprős I. (szerk.): 33. Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest, MAE Növényvédelmi Társaság.

Szontagh P. 1989a: Rovarok okozta károk bükköseinkben. Állattani Közlemények, 75: 107-112.

Szontagh P. 1989b: A kései fagyok szerepe a bükk korai pusztulásának kárláncolatában. Az Erdő, 38 (2): 65-66. Teljes szöveg

Trenberth, K. E.; Jones, P.D.; Ambenje, P.; Bojariu, R.; Easterling, D.; Klein Tank, A.; Parker, D.; Rahimzadeh, F.; Renwick, J.A.; Rusticucci, M.; Soden, B. and Zhai, P.2007: Observations: Surface and Atmospheric Climate Change. In: Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (eds): Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA.

Tóth J. 1979: A farkasgyepüi bükkösök rovarvilága. VEAB Monográfia, 5 (1): 100-109.

Tóth J.; Pagony H. és Szontagh P. 1995: A magyarországi bükkösök egészségi állapota. In: Az erdők egészségi állapotának változása. Budapest, 1995.03.02.-1995.03.02. MTA Erdészeti Bizottság, 77-81.

Toti, L.; Viret, O.; Horat, G. and Petrini, O. 1993: Detection of the endophyte Discula umbrinella in buds and twigs of Fagus sylvatica. European Journal of Forest Pathology, 23: 147-152. DOI: 10.1111/j.1439-0329.1993.tb00954.x

Tuzson J. 1931: A zalamegyei bükkösök pusztulása. Erdészeti Kísérletek, 33 (3-4): 127-137.

Wainhouse, D. 1980: Dispersal of first instar larvae of the felted beech scale, Cryptococcus fagisuga. Journal of Applied Ecology, 17 (3): 523-532. DOI: 10.2307/2402634

Wisnovszky K. (szerk.) 2015: Erdővagyon és erdőgazdálkodás Magyarországon. NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Budapest.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Janik G., Hirka A., Koltay A., Juhász J. és Csóka Gy. (2016): 50 év biotikus kárai a magyar bükkösökben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 45-60. DOI: 10.17164/EK.2016.005

előző | következő

6. évfolyam 1. szám,
45-60. oldal

DOI: 10.17164/EK.2016.005

Közlésre elfogadva:
2016. szeptember 27.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Illés G. és Móricz N. (2022): Hazai fafajok klímaanalóg területeinek vizsgálata a klímaváltozás tükrében. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 91-112.
2.	Koltay A., Fürjes-Mikó Á., Tenorio-Baigorria I., Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2020): Erdő egészségi állapot vizsgálatok a KASZÓ-LIFE projekt keretében. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 97-108.
3.	Visiné R. E., Hofmann T., Albert L. és Mátyás Cs. (2018): Az antioxidáns rendszer, mint a bükk (Fagus sylvatica L.) klimatikus alkalmazkodóképességének lehetséges indikátora. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 25-35.
4.	Polgár A., Pécsinger J., Horváth A., Szakálosné M. K., Horváth A. L., Rumpf J. és Kovács Z. (2018): Erdészeti technológiák szénlábnyoma és előrevetített klímakockázata. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 227-245.
5.	Gálos B. és Führer E. (2018): A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 43-55.
6.	Hirka A., Pödör Z., Garamszegi B. és Csóka Gy. (2018): A magyarországi erdei aszálykárok fél évszázados trendjei (1962-2011). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 11-25.
7.	Gálos B. és Somogyi Z. (2017): Új klímaszcenáriók – fellélegezhetnek bükköseink?. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 85-98.
8.	Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.
9.	Berki I., Rasztovits E. és Móricz N. (2014): Erdőállományok egészségi állapotának értékelése – egy új megközelítés. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 149-155.
10.	Horváth A. és Mátyás Cs. (2014): Növedékcsökkenés előrevetítése egy bükk származási kísérlet alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 91-99.
11.	Illés G., Kollár T., Veperdi G. és Führer E. (2014): A zalai faállományok magassági növekedésének és fatermésének kapcsolata a termőhelyi tényezőkkel. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 77-89.
12.	Czúcz B., Gálhidy L. és Mátyás Cs. (2013): A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 39-53.
13.	Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.

Illés G. és Móricz N. (2022): Hazai fafajok klímaanalóg területeinek vizsgálata a klímaváltozás tükrében. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 91-112.

Koltay A., Fürjes-Mikó Á., Tenorio-Baigorria I., Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2020): Erdő egészségi állapot vizsgálatok a KASZÓ-LIFE projekt keretében. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 97-108.

Visiné R. E., Hofmann T., Albert L. és Mátyás Cs. (2018): Az antioxidáns rendszer, mint a bükk (Fagus sylvatica L.) klimatikus alkalmazkodóképességének lehetséges indikátora. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 25-35.

Polgár A., Pécsinger J., Horváth A., Szakálosné M. K., Horváth A. L., Rumpf J. és Kovács Z. (2018): Erdészeti technológiák szénlábnyoma és előrevetített klímakockázata. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 227-245.

Gálos B. és Führer E. (2018): A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 43-55.

Hirka A., Pödör Z., Garamszegi B. és Csóka Gy. (2018): A magyarországi erdei aszálykárok fél évszázados trendjei (1962-2011). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 11-25.

Gálos B. és Somogyi Z. (2017): Új klímaszcenáriók – fellélegezhetnek bükköseink?. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 85-98.

Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.

Berki I., Rasztovits E. és Móricz N. (2014): Erdőállományok egészségi állapotának értékelése – egy új megközelítés. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 149-155.

Horváth A. és Mátyás Cs. (2014): Növedékcsökkenés előrevetítése egy bükk származási kísérlet alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 91-99.

Illés G., Kollár T., Veperdi G. és Führer E. (2014): A zalai faállományok magassági növekedésének és fatermésének kapcsolata a termőhelyi tényezőkkel. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 77-89.

Czúcz B., Gálhidy L. és Mátyás Cs. (2013): A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 39-53.

Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Andrési R., Janik G., Fürjes-Mikó Á., Eötvös Cs. B. és Tuba K. (2018): A bükkfatapló [Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx.] bogárfaunisztikai vizsgálata Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 71-82.
2.	Csóka Gy., Hirka A. és Szőcs L. (2012): Rovarglobalizáció a magyar erdőkben. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 187-198.
3.	Csepelényi M., Hirka A., Szénási Á., Mikó Á., Szőcs L. és Csóka Gy. (2017): Az inváziós tölgy csipkéspoloska [Corythucha arcuata (Say, 1832)] gyors terjeszkedése és tömeges fellépése Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 127-134.
4.	Csóka Gy., Hirka A., Csepelényi M., Szőcs L., Molnár M., Tuba K., Hillebrand R. és Lakatos F. (2018): Erdei rovarok reakciói a klímaváltozásra (esettanulmányok). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 149-162.
5.	Korda M., Ripka G., Hirka A. és Csóka Gy. (2022): Az Aceria fraxiniflora (Felt) (Acari: Eriophyoidea) gyors terjeszkedése és jelenleg ismert előfordulásai Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 121-128.
6.	Eötvös Cs. B., Hirka A., Gimesi L., Lövei G., Gáspár Cs. és Csóka Gy. (2023): A tavaszi hernyóbiomassza becslése lomberdőkben hosszú távú fénycsapda adatsorok alapján – mit fognak enni az énekesmadár-fiókák?. Erdészettudományi Közlemények, 13(1): 5-20.
7.	Eötvös Cs. B., Tóth M., Hirka A., Fürjes-Mikó Á., Gáspár Cs., Paulin M., Lakatos F. és Csóka Gy. (2023): A tölgy-csipkéspoloska [Corythucha arcuata (Say, 1832)] rövid távú terjedését befolyásoló tényezők tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 13(2): 131-144.
8.	Koltay A., Lakatos T., Tóth T. és André Z. (2012): A gyökérrontó tapló (Heterobasidion annosum) ellen alkalmazott biológiai védekezési technológia erdeifenyő állományokban. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 173-185.
9.	Cseke K., Jobb Sz., Koltay A. és Borovics A. (2014): A tölgypusztulás genetikai szerkezetre gyakorolt hatása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 135-147.
10.	Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.
11.	Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.
12.	Szőcs L., Melika G. és Csóka Gy. (2013): Adatok a hazai tölgyeken előforduló levélaknázók parazitoid együtteseinek ismeretéhez. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 251-259.
13.	Fürjes-Mikó Á., Csősz S. és Csóka Gy. (2019): Az erdei vöröshangyák (Formica rufa csoport) erdővédelmi szerepe európában – szakirodalmi áttekintés. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 35-50.

Andrési R., Janik G., Fürjes-Mikó Á., Eötvös Cs. B. és Tuba K. (2018): A bükkfatapló [Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx.] bogárfaunisztikai vizsgálata Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 71-82.

Csóka Gy., Hirka A. és Szőcs L. (2012): Rovarglobalizáció a magyar erdőkben. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 187-198.

Csepelényi M., Hirka A., Szénási Á., Mikó Á., Szőcs L. és Csóka Gy. (2017): Az inváziós tölgy csipkéspoloska [Corythucha arcuata (Say, 1832)] gyors terjeszkedése és tömeges fellépése Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 127-134.

Csóka Gy., Hirka A., Csepelényi M., Szőcs L., Molnár M., Tuba K., Hillebrand R. és Lakatos F. (2018): Erdei rovarok reakciói a klímaváltozásra (esettanulmányok). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 149-162.

Korda M., Ripka G., Hirka A. és Csóka Gy. (2022): Az Aceria fraxiniflora (Felt) (Acari: Eriophyoidea) gyors terjeszkedése és jelenleg ismert előfordulásai Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 121-128.

Eötvös Cs. B., Hirka A., Gimesi L., Lövei G., Gáspár Cs. és Csóka Gy. (2023): A tavaszi hernyóbiomassza becslése lomberdőkben hosszú távú fénycsapda adatsorok alapján – mit fognak enni az énekesmadár-fiókák?. Erdészettudományi Közlemények, 13(1): 5-20.

Eötvös Cs. B., Tóth M., Hirka A., Fürjes-Mikó Á., Gáspár Cs., Paulin M., Lakatos F. és Csóka Gy. (2023): A tölgy-csipkéspoloska [Corythucha arcuata (Say, 1832)] rövid távú terjedését befolyásoló tényezők tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 13(2): 131-144.

Koltay A., Lakatos T., Tóth T. és André Z. (2012): A gyökérrontó tapló (Heterobasidion annosum) ellen alkalmazott biológiai védekezési technológia erdeifenyő állományokban. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 173-185.

Cseke K., Jobb Sz., Koltay A. és Borovics A. (2014): A tölgypusztulás genetikai szerkezetre gyakorolt hatása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 135-147.

Rédei K., Rásó J., Keserű Zs. és Juhász J. (2014): Homoki szürke nyárral elegyes akácosok fatermése: esettanulmány. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 63-72.

Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.

Szőcs L., Melika G. és Csóka Gy. (2013): Adatok a hazai tölgyeken előforduló levélaknázók parazitoid együtteseinek ismeretéhez. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 251-259.

Fürjes-Mikó Á., Csősz S. és Csóka Gy. (2019): Az erdei vöröshangyák (Formica rufa csoport) erdővédelmi szerepe európában – szakirodalmi áttekintés. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 35-50.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.