A Roth-féle szálaló erdő arachnológiai vizsgálata

Bali László; Tuba Katalin; Szinetár Csaba

Erdészettudományi Közlemények / 10. évfolyam / 2. szám / 109-124. oldal
előző | következő

Bali László, Tuba Katalin és Szinetár Csaba

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Bali László

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: bali.laszlo[at]uni-sopron.hu

Kivonat

Kutatásunk során a Roth-féle szálaló erdő (Sopron 182B) talajfelszíni pókfaunáját vizsgáltuk talajcsapdázással, a 2020-as évben, április és július hónapok között. A vizsgálati terület öt, egymástól állományszerkezetében jól elkülöníthető foltjáról (nyílt élőhely [lék], rudas-, szálas-, lábas- és fenyőelegyes állományok), valamint három, az erdőrészlettel határos kontrollterületről gyűjtöttünk adatokat, beleértve állományszerkezeti vizsgálatok végzését is. A felmérés során összesen 21 család 69 fajának 3515 egyedét csapdáztuk. A legnagyobb fajszámú családnak a Vitorláspókfélék (Linyphiidae) bizonyultak. A legnagyobb egyedszámban pedig a sárgafoltos gyászfarkaspókot (Pardosa alacris) gyűjtöttük. A vizsgált pókegyüttesek viszonylag magas fajdiverzitást mutattak. Az egyes élőhelyek közösségei mind vadászati stratégiák, mind a hasonlósági indexek alapján valamelyest elkülönültek egymástól, ugyanakkor szignifikáns különbség nem volt felfedezhető közöttük. Összeségében a Roth-féle szálaló erdő talajfelszín-közeli pókközössége gazdagabbnak mutatkozott a szomszédos kontrollterületekéinél.

Kulcsszavak: Araneae, pók, talajcsapdázás, Sopron 182B

Hivatkozott irodalom55

1.	Bali L., Szinetár Cs., Andrési D., Kámpel J. & Tuba K. 2016: Mesterségesen kialakított lékek talajközelben élő pókfaunájának (Araneae) vizsgálata. Növényvédelem 52(6): 287–296.
2.	Bali L., Szinetár Cs., Andrési D., Tuba K., & Kálmán K. 2017: Az Ásotthalmi Tanulmányi-erdő talajfelszíni pók és futóbogár közösségeinek összehasonlítása. In: Csiha I. (ed): Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap 2017.: Tudományos Eredmények a Gyakorlatban – Konferenciakötet Alföldi Erdőkért Egyesület. Kecskemét, 126–135.
3.	Bali L., Tuba K., Andrési D. & Szinetár Cs. 2018: Betekintés a Kecskemét környéki erdők talajközeli pókfaunájába. In: Csiha I. (ed): Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap 2018.: Tudományos Eredmények a Gyakorlatban – Konferenciakötet Alföldi Erdőkért Egyesület. Kecskemét, 110–111.
4.	Bali L., Kiss K.I. & Tuba K. 2019: A Hidegvíz-völgy Erdőrezervátum talajfelszín közeli pókegyüteseinek jellemzése. Növényvédelem 80(9): 385–391.
5.	Bali L., Andrési D., Szinetár Cs. & Tuba K. 2020: Betekintés a bejcgyertyánosi Farkas-erdő talajközeli pókfaunájába. Biologia – Savaria Tudományi és Sporttudományi Közlemények 18: 59–74.
6.	Barber H. S. 1931: Traps for cave-inhabiting insects. Journal of the Elisha Mitchell Scientific Society 46: 259–266.
7.	Beck J. & Schwanghart W. 2010: Comparing measures of species diversity from incomplete inventories: an update. Methods in Ecology and Evolution 1: 38–44. DOI: 10.1111/j.2041-210X.2009.00003.x
8.	Borhidi A. 2007: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
9.	Bray J.R. & Curtis J.T. 1957: An ordination of the upland forest communities of Southern Wisconsin. Ecological Monographs 27: 325–349. DOI: 10.2307/1942268
10.	Cardoso P., Silva I., Oliveirade N.G. & Serrano A.R.M. 2004: Indicator taxa of spider (Araneae) diversity and their efficiency in conservation. Biological Conservation 120: 517–524. DOI: 10.1016/j.biocon.2004.03.024
11.	Cardoso P., Pekár S., Jocqué, R. & Coddington, J.A. 2011: Global patterns of guild composition and functional diversity of spiders. PLoS One 6(6, e21710): 1–10. DOI: 10.1371/journal.pone.0021710
12.	Coates K.D. & Burton P. J. 1997: A gap-based approach for development of silvicultural systems to address ecosystem management objectives. Forest Ecology and Management 99: 337–354. DOI: 10.1016/S0378-1127(97)00113-8
13.	Dövényi Z. (ed) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
14.	Elek Z., Bérces S., Szalkovszki O. & Ódor P. 2016: Hogyan segíthet az erdészeti gyakorlat megőrizni a talajfelszíni ragadozó ízeltlábúak diverzitását? In: Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Tanulmánygyűjtemény. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest. 203–215.
15.	Elek Z., Kovács B., Aszalós R., Boros G., Samu F., Tinya F. & Ódor P. 2018: Taxon-specific response to different forestry treatments in a temperate forest. Scientific Reports 8(16990): 1–10. DOI: 10.1038/s41598-018-35159-z
16.	Ferris R., Peace A.J. & Humphrey J.W. 2000: Relationships between vegetation, site type and stand structure in coniferous plantations in Britain. Forest Ecology and Management 136: 35–51. DOI: 10.1016/S0378-1127(99)00268-6
17.	Greenstone M H. 1979: A line transect density index for wolfspiders (Pardosa spp.), and a note on the applicability of catch per unit effort method to entomological studies. Ecological Entomology 4: 23–29. DOI: 10.1111/j.1365-2311.1979.tb00558.x
18.	Halász G. (ed) 2006: Magyarország erdészeti tájai. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.
19.	Hix D.M., Goebel P.C. & Whitman H.L. 2011: Canopy gap characteristics of an oldgrowth and an adjacent second-growth beech-maple stand in North-Central Ohio. In: Fei S., Lhotka J.M., Stringer J.W., Gpttschalk K.W. & Miller G.W. (eds): Proceeding of 17th Central Hardwood Forest Conference. General Technical Report- P-78, Lexington, KY: US Department of Agriculture, Forest Service, Northern Research Station: 177–185.
20.	Horváth R., Magura T., Szinetár Cs. & Tóthmérész B. 2009: Spiders are not less diverse in small and isolated grasslands, but less diverse in overgrazed grasslands; a field study (East Hungary, Nyírség). Agriculture Ecosystems & Environment 130: 16–22. DOI: 10.1016/j.agee.2008.11.011
21.	Kádár F. & Samu F. 2006: A duplaedényes talajcsapdák használata Magyarországon. Növényvédelem 42(6): 305–312.
22.	Király G. 2008: Soproni-hegység. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J & Vojtkó A. (ed): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót.
23.	Király G., Csapody I., Szmorad F. & Tímár G. 2004: A Soproni-hegység edényes flórája. Flora Pannonica 2(1): 5–37.
24.	Kiss B. & Samu F. 2000: Evaluation of population densities of common wolf spider Pardosa agrestis (Araneae: Lycosidae) in Hungarian alfalfa fields using mark recapture. European Journal of Entomology 97: 191–195. DOI: 10.14411/eje.2000.036
25.	Kiss K. I. 2019: A talajközelben élő pókok vizsgálata a Hidegvíz-völgy Erdőrezervátumban. Diplomamunka. Soproni Egyetem, Sopron.
26.	Koloszár J. 2010: Erdőneveléstan. Kézirat. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron.
27.	Kremen C., Colwell R.K., Erwin T.L., Murphy D.D., Noss R.F. & Sanjayan M.A. 1993: Terrestrial arthropod assemblages: their use in conservation planning. Conservation Biology 7: 796 –808. DOI: 10.1046/j.1523-1739.1993.740796.x
28.	Lande R. 1996: Statistics and partitioning of species diversity, and similarity among multiple communities. Oikos 76: 5–13. DOI: 10.2307/3545743
29.	Loksa I. 1969: Pókok I. – Araneae I. In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae). 13. Akadémiai Kiadó, Budapest
30.	Loksa I. 1972: Pókok II. – Araneae II. In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae). 13. Akadémiai Kiadó, Budapest
31.	Madas L. 1956: Ígéretes fákra alapított fatermesztési terv a Visegrád 77/A erdőrészben. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest.
32.	Maelfait J.-P. & Hendrickx F. 1998: Spiders as bioindicators of anthropogenic stress in natural and semi-natural habitats in Flanders (Belgium): some recent developments. In: Selden P.A. (ed): Proceedings 17th European Colloquium Arachnology 293–300.
33.	Majer A. 1986: A szálalás helyzete hazánkban: a szakidoralom és a kísérleti területek értékelése alapján. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 36(2): 17–47.
34.	McCrav K.W. 2018: A Review of Sampling and Monitoring Methods for Beneficial Arthropods in Agroecosystems. Insects 9(4): 170. DOI: 10.3390/insects9040170
35.	Mitchell R.J.; Hunter M L. & Palik B.J. 2002: Natural disturbance as a guide to silviculture (Preface). Forest Ecology and Management 155: 315–317. DOI: 10.1016/s0378-1127(01)00568-0
36.	Molnár D. 2017: Lokális geokörnyezet alapú faállomány-szerkezeti vizsgálatok a Roth-féle szálaló erdőben. PhD értekezés. Soproni Egyetem, Sopron.
37.	Molnár D., Folcz Á., Frank N. & Király G. 2014: Összefüggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bükkös állományszerkezete, gyepszintje és nagygombafajkészlete között. Erdészettudományi Közlemények 4(1): 37–46.
38.	Nentwig W., Blick T., Gloor D., Hänggi A., & Kropf C. 2020: Spiders of Europe. (website) Egyéb URL
39.	Ódor P. 2005: Javaslat a fekvő holt fa szisztematikus mérésére az erdőrezervátumokban. Kézirat, Budapest.
40.	Palmgren P. & Lönnqvist B. 1974: The spiders of some habitats at the Nåtö Biological Station (Åland, Finland). Sociezas Scientiarum Fennica, Commentationes Biologicae 73: 1–10.
41.	Palotay I. 1965: Fatömeg-tarifák. Az Erdő 14(9): 385–388. Teljes szöveg
42.	Renkonen O. 1938: Statisch-ökologische Untersuchungen über die terrestrische Käferwelt der finnischen Bruchmoore. Annales zoologici Societatis zoologicae-botanicae Fennicae. Vanamo 6:1–231.
43.	Roth Gy. 1953: A Sopron-hidegvízvölgyi főiskolai tanulmányi szálalóerdő. In: Fehér D. & Pallay N. (ed): Erdőmérnöki Főiskola Évkönyve; Sopron 1951-52. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 161 –192.
44.	Roth Gy. 1958: A szálaló erdőről. In: Czirok I. (ed): A szálalásról és a szálalóvágásról a hazai szakirodalom alapján. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.
45.	Runkle J.R. 1982: Patterns of Disturbance in Some Old-Growth Mesic Forests of Eastern North America. Ecology 63(5): 1533–1546. DOI: 10.2307/1938878
46.	Podani J. 1997: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest.
47.	Scott A.G., Oxford G.S. & Selden P.A. 2006: Epigeic spiders as ecological indicators of conservation value forpeat bogs. Biological Conservation 12: 420–428. DOI: 10.1016/j.biocon.2005.09.001
48.	Simpson E.H. 1949: Measurement of diversity. Nature 163: 688. DOI: 10.1038/163688a0
49.	Szinetár Cs. 2006: Pókok. Keresztespókok, farkaspókok, ugrópókok és rokonaik a Kárpát-medencében. Élővilág Könyvtár, Kossuth Kiadó, Budapest.
50.	Szinetár Cs., Kovács P., Samu F. & Horváth R. 2006: Egy kisparcellás lucernaföld talajlakó pókfaunája és annak szezonális változásai a Nyugat-Dunántúlon. A Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei XV. Természettudományok 10: 69–79.
51.	Szinetár Cs., Kovács P. 2019: Pókszabásúak. In: Kárpáti L. (ed): Soproni Tájvédelmi Körzet. Monografikus tanulmányok a Soproni-hegység természeti és kulturális értékeiről 134–139.
52.	Szinetár Cs., Kovács P., Bali L., Kiss K. I. & Takács G. 2020: Ez már valóban az Alpok? A Soproni-hegység arachnológiai kutatása (2017–2019). 15. Regionális Természettudományi Konferencia. Program és előadások összefoglalói p.10.
53.	Wise D.H. 1993: Spiders in Ecological Webs. Londres: Cambridge University Press.
54.	Woodcock B.A. 2005: Pitfall trapping in ecological studies. In: Leather S. (ed): Insect Sampling in Forest Ecosystems. Blackwell, Oxford 37–57. DOI: 10.1002/9780470750513.ch3
55.	Zou Y., Feng J., Xue D., Sang W. & Axmacher, J.C. 2012: A Comparison of Terrestrial Arthropod Sampling Methods. Journal of Resources and Ecology 3: 174–182. DOI: 10.5814/j.issn.1674-764x.2012.02.010

Bali L., Szinetár Cs., Andrési D., Kámpel J. & Tuba K. 2016: Mesterségesen kialakított lékek talajközelben élő pókfaunájának (Araneae) vizsgálata. Növényvédelem 52(6): 287–296.

Bali L., Szinetár Cs., Andrési D., Tuba K., & Kálmán K. 2017: Az Ásotthalmi Tanulmányi-erdő talajfelszíni pók és futóbogár közösségeinek összehasonlítása. In: Csiha I. (ed): Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap 2017.: Tudományos Eredmények a Gyakorlatban – Konferenciakötet Alföldi Erdőkért Egyesület. Kecskemét, 126–135.

Bali L., Tuba K., Andrési D. & Szinetár Cs. 2018: Betekintés a Kecskemét környéki erdők talajközeli pókfaunájába. In: Csiha I. (ed): Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap 2018.: Tudományos Eredmények a Gyakorlatban – Konferenciakötet Alföldi Erdőkért Egyesület. Kecskemét, 110–111.

Bali L., Kiss K.I. & Tuba K. 2019: A Hidegvíz-völgy Erdőrezervátum talajfelszín közeli pókegyüteseinek jellemzése. Növényvédelem 80(9): 385–391.

Bali L., Andrési D., Szinetár Cs. & Tuba K. 2020: Betekintés a bejcgyertyánosi Farkas-erdő talajközeli pókfaunájába. Biologia – Savaria Tudományi és Sporttudományi Közlemények 18: 59–74.

Barber H. S. 1931: Traps for cave-inhabiting insects. Journal of the Elisha Mitchell Scientific Society 46: 259–266.

Beck J. & Schwanghart W. 2010: Comparing measures of species diversity from incomplete inventories: an update. Methods in Ecology and Evolution 1: 38–44. DOI: 10.1111/j.2041-210X.2009.00003.x

Borhidi A. 2007: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Bray J.R. & Curtis J.T. 1957: An ordination of the upland forest communities of Southern Wisconsin. Ecological Monographs 27: 325–349. DOI: 10.2307/1942268

Cardoso P., Silva I., Oliveirade N.G. & Serrano A.R.M. 2004: Indicator taxa of spider (Araneae) diversity and their efficiency in conservation. Biological Conservation 120: 517–524. DOI: 10.1016/j.biocon.2004.03.024

Cardoso P., Pekár S., Jocqué, R. & Coddington, J.A. 2011: Global patterns of guild composition and functional diversity of spiders. PLoS One 6(6, e21710): 1–10. DOI: 10.1371/journal.pone.0021710

Coates K.D. & Burton P. J. 1997: A gap-based approach for development of silvicultural systems to address ecosystem management objectives. Forest Ecology and Management 99: 337–354. DOI: 10.1016/S0378-1127(97)00113-8

Dövényi Z. (ed) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.

Elek Z., Bérces S., Szalkovszki O. & Ódor P. 2016: Hogyan segíthet az erdészeti gyakorlat megőrizni a talajfelszíni ragadozó ízeltlábúak diverzitását? In: Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Tanulmánygyűjtemény. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest. 203–215.

Elek Z., Kovács B., Aszalós R., Boros G., Samu F., Tinya F. & Ódor P. 2018: Taxon-specific response to different forestry treatments in a temperate forest. Scientific Reports 8(16990): 1–10. DOI: 10.1038/s41598-018-35159-z

Ferris R., Peace A.J. & Humphrey J.W. 2000: Relationships between vegetation, site type and stand structure in coniferous plantations in Britain. Forest Ecology and Management 136: 35–51. DOI: 10.1016/S0378-1127(99)00268-6

Greenstone M H. 1979: A line transect density index for wolfspiders (Pardosa spp.), and a note on the applicability of catch per unit effort method to entomological studies. Ecological Entomology 4: 23–29. DOI: 10.1111/j.1365-2311.1979.tb00558.x

Halász G. (ed) 2006: Magyarország erdészeti tájai. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.

Hix D.M., Goebel P.C. & Whitman H.L. 2011: Canopy gap characteristics of an oldgrowth and an adjacent second-growth beech-maple stand in North-Central Ohio. In: Fei S., Lhotka J.M., Stringer J.W., Gpttschalk K.W. & Miller G.W. (eds): Proceeding of 17th Central Hardwood Forest Conference. General Technical Report- P-78, Lexington, KY: US Department of Agriculture, Forest Service, Northern Research Station: 177–185.

Horváth R., Magura T., Szinetár Cs. & Tóthmérész B. 2009: Spiders are not less diverse in small and isolated grasslands, but less diverse in overgrazed grasslands; a field study (East Hungary, Nyírség). Agriculture Ecosystems & Environment 130: 16–22. DOI: 10.1016/j.agee.2008.11.011

Kádár F. & Samu F. 2006: A duplaedényes talajcsapdák használata Magyarországon. Növényvédelem 42(6): 305–312.

Király G. 2008: Soproni-hegység. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J & Vojtkó A. (ed): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót.

Király G., Csapody I., Szmorad F. & Tímár G. 2004: A Soproni-hegység edényes flórája. Flora Pannonica 2(1): 5–37.

Kiss B. & Samu F. 2000: Evaluation of population densities of common wolf spider Pardosa agrestis (Araneae: Lycosidae) in Hungarian alfalfa fields using mark recapture. European Journal of Entomology 97: 191–195. DOI: 10.14411/eje.2000.036

Kiss K. I. 2019: A talajközelben élő pókok vizsgálata a Hidegvíz-völgy Erdőrezervátumban. Diplomamunka. Soproni Egyetem, Sopron.

Koloszár J. 2010: Erdőneveléstan. Kézirat. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron.

Kremen C., Colwell R.K., Erwin T.L., Murphy D.D., Noss R.F. & Sanjayan M.A. 1993: Terrestrial arthropod assemblages: their use in conservation planning. Conservation Biology 7: 796 –808. DOI: 10.1046/j.1523-1739.1993.740796.x

Lande R. 1996: Statistics and partitioning of species diversity, and similarity among multiple communities. Oikos 76: 5–13. DOI: 10.2307/3545743

Loksa I. 1969: Pókok I. – Araneae I. In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae). 13. Akadémiai Kiadó, Budapest

Loksa I. 1972: Pókok II. – Araneae II. In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae). 13. Akadémiai Kiadó, Budapest

Madas L. 1956: Ígéretes fákra alapított fatermesztési terv a Visegrád 77/A erdőrészben. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest.

Maelfait J.-P. & Hendrickx F. 1998: Spiders as bioindicators of anthropogenic stress in natural and semi-natural habitats in Flanders (Belgium): some recent developments. In: Selden P.A. (ed): Proceedings 17th European Colloquium Arachnology 293–300.

Majer A. 1986: A szálalás helyzete hazánkban: a szakidoralom és a kísérleti területek értékelése alapján. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 36(2): 17–47.

McCrav K.W. 2018: A Review of Sampling and Monitoring Methods for Beneficial Arthropods in Agroecosystems. Insects 9(4): 170. DOI: 10.3390/insects9040170

Mitchell R.J.; Hunter M L. & Palik B.J. 2002: Natural disturbance as a guide to silviculture (Preface). Forest Ecology and Management 155: 315–317. DOI: 10.1016/s0378-1127(01)00568-0

Molnár D. 2017: Lokális geokörnyezet alapú faállomány-szerkezeti vizsgálatok a Roth-féle szálaló erdőben. PhD értekezés. Soproni Egyetem, Sopron.

Molnár D., Folcz Á., Frank N. & Király G. 2014: Összefüggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bükkös állományszerkezete, gyepszintje és nagygombafajkészlete között. Erdészettudományi Közlemények 4(1): 37–46.

Nentwig W., Blick T., Gloor D., Hänggi A., & Kropf C. 2020: Spiders of Europe. (website) Egyéb URL

Ódor P. 2005: Javaslat a fekvő holt fa szisztematikus mérésére az erdőrezervátumokban. Kézirat, Budapest.

Palmgren P. & Lönnqvist B. 1974: The spiders of some habitats at the Nåtö Biological Station (Åland, Finland). Sociezas Scientiarum Fennica, Commentationes Biologicae 73: 1–10.

Palotay I. 1965: Fatömeg-tarifák. Az Erdő 14(9): 385–388. Teljes szöveg

Renkonen O. 1938: Statisch-ökologische Untersuchungen über die terrestrische Käferwelt der finnischen Bruchmoore. Annales zoologici Societatis zoologicae-botanicae Fennicae. Vanamo 6:1–231.

Roth Gy. 1953: A Sopron-hidegvízvölgyi főiskolai tanulmányi szálalóerdő. In: Fehér D. & Pallay N. (ed): Erdőmérnöki Főiskola Évkönyve; Sopron 1951-52. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 161 –192.

Roth Gy. 1958: A szálaló erdőről. In: Czirok I. (ed): A szálalásról és a szálalóvágásról a hazai szakirodalom alapján. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.

Runkle J.R. 1982: Patterns of Disturbance in Some Old-Growth Mesic Forests of Eastern North America. Ecology 63(5): 1533–1546. DOI: 10.2307/1938878

Podani J. 1997: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest.

Scott A.G., Oxford G.S. & Selden P.A. 2006: Epigeic spiders as ecological indicators of conservation value forpeat bogs. Biological Conservation 12: 420–428. DOI: 10.1016/j.biocon.2005.09.001

Simpson E.H. 1949: Measurement of diversity. Nature 163: 688. DOI: 10.1038/163688a0

Szinetár Cs. 2006: Pókok. Keresztespókok, farkaspókok, ugrópókok és rokonaik a Kárpát-medencében. Élővilág Könyvtár, Kossuth Kiadó, Budapest.

Szinetár Cs., Kovács P., Samu F. & Horváth R. 2006: Egy kisparcellás lucernaföld talajlakó pókfaunája és annak szezonális változásai a Nyugat-Dunántúlon. A Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei XV. Természettudományok 10: 69–79.

Szinetár Cs., Kovács P. 2019: Pókszabásúak. In: Kárpáti L. (ed): Soproni Tájvédelmi Körzet. Monografikus tanulmányok a Soproni-hegység természeti és kulturális értékeiről 134–139.

Szinetár Cs., Kovács P., Bali L., Kiss K. I. & Takács G. 2020: Ez már valóban az Alpok? A Soproni-hegység arachnológiai kutatása (2017–2019). 15. Regionális Természettudományi Konferencia. Program és előadások összefoglalói p.10.

Wise D.H. 1993: Spiders in Ecological Webs. Londres: Cambridge University Press.

Woodcock B.A. 2005: Pitfall trapping in ecological studies. In: Leather S. (ed): Insect Sampling in Forest Ecosystems. Blackwell, Oxford 37–57. DOI: 10.1002/9780470750513.ch3

Zou Y., Feng J., Xue D., Sang W. & Axmacher, J.C. 2012: A Comparison of Terrestrial Arthropod Sampling Methods. Journal of Resources and Ecology 3: 174–182. DOI: 10.5814/j.issn.1674-764x.2012.02.010

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Bali L., Tuba K. és Szinetár Cs. (2020): A Roth-féle szálaló erdő arachnológiai vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 109-124. DOI: 10.17164/EK.2020.009

előző | következő

10. évfolyam 2. szám,
109-124. oldal

DOI: 10.17164/EK.2020.009

Közlésre elfogadva:
2020. november 12.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Bali L., Andrési D., Tuba K. és Szinetár Cs. (2021): Betekintés a Kecskemét közeli Nyíri-erdő talajfelszín közeli pókfaunájába. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 115-129.
2.	Bali L., Andrési D., Ferka R., Tuba K. és Szinetár Cs. (2019): Talajcsapdás arachnológiai vizsgálat a Szalafő Erdőrezervátum területén. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 99-112.
3.	Bali L., Szinetár Cs., Andrési D., Tuba K. és Kálmán K. (2017): Talajcsapdás arachnológiai vizsgálat az ásotthalmi Tanulmányi-erdőben. Erdészettudományi Közlemények, 7(1): 69-84.
4.	Molnár D., Barton I., Czimber K., Bazsó T. és Frank N. (2016): Faállomány-szerkezeti kutatások a Roth Emlékerdőben. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 127-136.
5.	Andrési D. és Lakatos F. (2014): Futóbogár-együttesek vizsgálata egy balatonfelvidéki mesterségesen kialakított lékben. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 171-183.
6.	Molnár D., Folcz Á., Frank N. és Király G. (2014): Összefüggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bükkös állományszerkezete, gyepszintje és nagygomba-fajkészlete között. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 37-46.
7.	Schiberna E., Lett B. és Juhász I. (2012): A folyamatos erdőborítás ökonómiai értékelésének elvi kérdései. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 7-19.

Bali L., Andrési D., Tuba K. és Szinetár Cs. (2021): Betekintés a Kecskemét közeli Nyíri-erdő talajfelszín közeli pókfaunájába. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 115-129.

Bali L., Andrési D., Ferka R., Tuba K. és Szinetár Cs. (2019): Talajcsapdás arachnológiai vizsgálat a Szalafő Erdőrezervátum területén. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 99-112.

Bali L., Szinetár Cs., Andrési D., Tuba K. és Kálmán K. (2017): Talajcsapdás arachnológiai vizsgálat az ásotthalmi Tanulmányi-erdőben. Erdészettudományi Közlemények, 7(1): 69-84.

Molnár D., Barton I., Czimber K., Bazsó T. és Frank N. (2016): Faállomány-szerkezeti kutatások a Roth Emlékerdőben. Erdészettudományi Közlemények, 6(2): 127-136.

Andrési D. és Lakatos F. (2014): Futóbogár-együttesek vizsgálata egy balatonfelvidéki mesterségesen kialakított lékben. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 171-183.

Molnár D., Folcz Á., Frank N. és Király G. (2014): Összefüggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bükkös állományszerkezete, gyepszintje és nagygomba-fajkészlete között. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 37-46.

Schiberna E., Lett B. és Juhász I. (2012): A folyamatos erdőborítás ökonómiai értékelésének elvi kérdései. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 7-19.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Csóka Gy., Hirka A., Csepelényi M., Szőcs L., Molnár M., Tuba K., Hillebrand R. és Lakatos F. (2018): Erdei rovarok reakciói a klímaváltozásra (esettanulmányok). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 149-162.
2.	Andrési R., Janik G., Fürjes-Mikó Á., Eötvös Cs. B. és Tuba K. (2018): A bükkfatapló [Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx.] bogárfaunisztikai vizsgálata Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 71-82.
3.	Balázs B. G., Tuba K. és Lakatos F. (2021): Mikroorganizmusok szerepe a szúbogarak (Curculionidae, Scolytinae) ökológiájában. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 131-142.

Csóka Gy., Hirka A., Csepelényi M., Szőcs L., Molnár M., Tuba K., Hillebrand R. és Lakatos F. (2018): Erdei rovarok reakciói a klímaváltozásra (esettanulmányok). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 149-162.

Andrési R., Janik G., Fürjes-Mikó Á., Eötvös Cs. B. és Tuba K. (2018): A bükkfatapló [Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx.] bogárfaunisztikai vizsgálata Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 71-82.

Balázs B. G., Tuba K. és Lakatos F. (2021): Mikroorganizmusok szerepe a szúbogarak (Curculionidae, Scolytinae) ökológiájában. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 131-142.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.