Talajcsapdás arachnológiai vizsgálat az ásotthalmi Tanulmányi-erdőben

Bali László; Szinetár Csaba; Andrési Dániel; Tuba Katalin; Kálmán Kristóf

Erdészettudományi Közlemények / 7. évfolyam / 1. szám / 69-84. oldal
előző | következő

Bali László, Szinetár Csaba, Andrési Dániel, Tuba Katalin és Kálmán Kristóf

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző:

Cím:

e-mail cím:

Kivonat

Vizsgálatunk során az ásotthalmi Tanulmányi-erdő talajfelszíni pókfaunáját mértük fel talajcsapdázással a 2014-es évben, március és október hónapok között. A vizsgálati terület három, egymástól jól elkülöníthető élőhelyéről gyűjtöttünk adatokat: 2-2 mintavétel tölgyesben, fenyvesben és tisztáson. A Tanulmányi-erdő vizsgált részleteinek talajfelszínen élő pókközösséget hasonlítottuk össze a fajkompozíciók, azok természetessége és néhány további közösség-ökológiai mutató alapján. A párhuzamos felmérések adatai alapján megállapítottuk, hogy a három élettér mind egyedszám, mind fajszám, mind diverzitás alapján egyértelműen eltér egymástól. A terület természetessége általánosan jónak mondható, ez különösen a tisztások esetében jellemző. Az erdőkhöz és erdőszegélyekhez kötődő fajok a fás élőhelyeken, míg a nyílt és száraz élőhelyeket kedvelők a tisztásokon voltak nagyobb arányban jelen.

Kulcsszavak: talajcsapdázás, talajfelszíni pók közösségek, Araneae, fenyves, tölgyes, tisztás

Hivatkozott irodalom33

1.	Andrési D., Kálmán K., Andrésiné Ambrus I. & Lakatos F. 2015: Adatok az ásotthalmi Tanulmányi erdő futóbogár faunájához (Coleoptera: Carabidae). In: Lipák L. (ed): Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap XXIII.: Tudományos eredmények a gyakorlatban, 89–95.
2.	Bali L., Szinetár Cs., Andrési D., Kámpel J. & Tuba K. 2016a: Mesterségesen kialakított lékek talajközelben élő pókfaunájának (Araneae) vizsgálata. Növényvédelem 52(6): 287–296.
3.	Bali L., Szinetár Cs., Andrési D., Tuba K. & Kálmán K. 2016b: Ritka és védett pókfajok előfordulása az ásotthalmi tanulmányi erdő területéről In: Lipák L. (ed): Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap XXIV.: Tudományos eredmények a gyakorlatban, 43–48.
4.	Barber H. S. 1931: Traps for cave-inhabiting insects. Journal of the Elisha Mitchell Scientific Society 46: 259–266.
5.	Bray J. R. & Curtis J. T. 1957: An ordination of the upland forest communities of Southern Wisconsin. Ecological Monographs 27: 325–349. DOI: 10.2307/1942268
6.	Buchar J. & Růžička V. 2002: Catalogue of Spiders of the Czech Republic. Peres Publishers, Praha, 17–189.
7.	Ferris R., Peace A. J. & Humphrey J. W. 2000: Relationships between vegetation, site type and stand structure in coniferous plantations in Britain. Forest Ecology and Management 136(1-3): 35–51. DOI: 10.1016/s0378-1127(99)00268-6
8.	Gallé R. & Torma A. 2009: Epigeic spider (Araneae) assemblages of natural forest edges in the Kiskunság (Hungary). Community Ecology 10(2): 146–151. DOI: 10.1556/ComEc.10.2009.2.2
9.	Gallé R., Maák I. & Szpisjak N. 2014: The effects of habitat parameters and forest age on the ground dwelling spiders of lowland poplar forests (Hungary). Journal of Insect Conservation 18(5): 791–799. DOI: 10.1007/s10841-014-9686-9
10.	Gnelista V. A. 2008: A survey of Crimeran Lyniiphidae (Araneae). 1. On seven rare and little known lyniiphids from Crimea. Arthropoda Selecta 17(3-4): 191–202.
11.	Greenstone M. H. 1979: A line transect density index for wolfspiders (Pardosa spp.), and a note on the applicability of catch per unit effort method to entomological studies. Ecological Entomology, 4(1): 23–29. DOI: 10.1111/j.1365-2311.1979.tb00558.x
12.	Halász G. (ed) 2006: Magyarország erdészeti tájai. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest, 154.
13.	Hänggi A., Stöckli E. & Nentwig W. 1995: Habitas of Central European Spiders. Miscellanea Faunistica Helvetica 4, 459.
14.	Horváth R., Magura T., Szinetár Cs. & Tóthmérész B. 2009: Spiders are not less diverse in small and isolated grasslands, but less diverse in overgrazed grasslands: A field study (East Hungary, Nyírség). Agriculture Ecosystems & Environment 130(1-2): 16–22. DOI: 10.1016/j.agee.2008.11.011
15.	Horváth R. 2012: Az urbanizáció hatása erdei talajlakó pókokra. Természetvédelmi közlemények 18: 224–233.
16.	Jaccard P. 1912: The distribution of the flora in the alpine zone. New Phytologist 11: 37–50. DOI: 10.1111/j.1469-8137.1912.tb05611.x
17.	Kádár F. & Samu F. 2006: A duplaedényes talajcsapdák használata Magyarországon. Növényvédelem 42(6): 305–312.
18.	Kálmán K. 2016: Futóbogár-együttesek vizsgálata az ásotthalmi Tanulmányi erdőben. Szakdolgozat, Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron.
19.	Kiss B. & Samu F. 2000: Evaluation of population densities of the common wolf spider Pardosa agrestis (Araneae: Lycosidae) in Hungarian alfalfa fields using mark-recapture. European Journal of Entomology 97(2): 191–195.
20.	Loksa I. 1972: Pókok II – Araneae II. Fauna Hungariae 109: 112.
21.	Maelfait J.-P. & Hendrickx F. 1998: Spiders as bioindicators of anthropogenic stress in natural and semi-natural habitats in Flanders (Belgium): some recent developments. In: Selden P. A. (ed): Proceedings 17th European Colloquium Arachnology, 293–300.
22.	Palmgren P. & Lönnqvist B. 1974: The spiders of some habitats at the Nåtö Biological Station (Åland, Finland). Commentationes Biologicae 73., Sociezas Scientiarum Fennica, Helsinki, 1–10.
23.	Podani J. 1997: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest, 252–257.
24.	Renkonen O. 1938. Statisch-ökologische Untersuchungen über die terrestrische Käferwelt der finnischen Bruchmoore. Annales Zoologici Societatis Zoologicae-Botanicae Fennicae ’Vanamo’ 6: 1–231.
25.	Rényi A. 1961: On measures of information and entropy. Proceedings of the fourth Berkeley Symposium on Mathematics, Statistics and Probability: Held at the Statistical Laboratory, University of California, June 20-July 30, 1960, 547–561.
26.	Shannon C. E. & Weaver W. 1949: The Mathematical Theory of Communication. University of Illinois Press, Urbana and Chicago, 1–117.
27.	Szinetár Cs. 2006: Pókok. Keresztespókok, farkaspókok, ugrópókok és rokonaik a Kárpát-medencében. Élővilág Könyvtár, Kossuth Kiadó, Budapest.
28.	Szinetár Cs., Kovács P., Samu F. & Horváth R. 2006: Egy kisparcellás lucernaföld talajlakó pókfaunája és annak szezonális változásai a Nyugat-Dunántúlon. A Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei XV. Természettudományok, 10: 69–79.
29.	Szinetár Cs., Erdélyi F. & Szűts T. 2011: Pókfaunisztikai vizsgálatok a nagykőrösi pusztai tölgyesek területén. In: Verő Gy. (ed): Természetvédelem és kutatás a Duna-Tisza közi homokhátságon - Tanulmánygyűjtemény. Rosalia 6. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 209–221.
30.	Wise D. 1993: Spiders in Ecological Webs (Cambridge Studies in Ecology). Cambridge University Press, Cambridge, 1-289. DOI: 10.1017/CBO9780511623431
31.	Woodcock B. A. 2005: Pitfall trapping in ecological studies. In: Leather S. (ed): Insect Sampling in Forest Ecosystems. Blackwell, Oxford, 37-57. DOI: 10.1002/9780470750513.ch3
32.	100/2012. (IX. 28.) VM rendelet - A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. (2017. május) Egyéb URL
33.

Andrési D., Kálmán K., Andrésiné Ambrus I. & Lakatos F. 2015: Adatok az ásotthalmi Tanulmányi erdő futóbogár faunájához (Coleoptera: Carabidae). In: Lipák L. (ed): Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap XXIII.: Tudományos eredmények a gyakorlatban, 89–95.

Bali L., Szinetár Cs., Andrési D., Kámpel J. & Tuba K. 2016a: Mesterségesen kialakított lékek talajközelben élő pókfaunájának (Araneae) vizsgálata. Növényvédelem 52(6): 287–296.

Bali L., Szinetár Cs., Andrési D., Tuba K. & Kálmán K. 2016b: Ritka és védett pókfajok előfordulása az ásotthalmi tanulmányi erdő területéről In: Lipák L. (ed): Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap XXIV.: Tudományos eredmények a gyakorlatban, 43–48.

Barber H. S. 1931: Traps for cave-inhabiting insects. Journal of the Elisha Mitchell Scientific Society 46: 259–266.

Bray J. R. & Curtis J. T. 1957: An ordination of the upland forest communities of Southern Wisconsin. Ecological Monographs 27: 325–349. DOI: 10.2307/1942268

Buchar J. & Růžička V. 2002: Catalogue of Spiders of the Czech Republic. Peres Publishers, Praha, 17–189.

Ferris R., Peace A. J. & Humphrey J. W. 2000: Relationships between vegetation, site type and stand structure in coniferous plantations in Britain. Forest Ecology and Management 136(1-3): 35–51. DOI: 10.1016/s0378-1127(99)00268-6

Gallé R. & Torma A. 2009: Epigeic spider (Araneae) assemblages of natural forest edges in the Kiskunság (Hungary). Community Ecology 10(2): 146–151. DOI: 10.1556/ComEc.10.2009.2.2

Gallé R., Maák I. & Szpisjak N. 2014: The effects of habitat parameters and forest age on the ground dwelling spiders of lowland poplar forests (Hungary). Journal of Insect Conservation 18(5): 791–799. DOI: 10.1007/s10841-014-9686-9

Gnelista V. A. 2008: A survey of Crimeran Lyniiphidae (Araneae). 1. On seven rare and little known lyniiphids from Crimea. Arthropoda Selecta 17(3-4): 191–202.

Greenstone M. H. 1979: A line transect density index for wolfspiders (Pardosa spp.), and a note on the applicability of catch per unit effort method to entomological studies. Ecological Entomology, 4(1): 23–29. DOI: 10.1111/j.1365-2311.1979.tb00558.x

Halász G. (ed) 2006: Magyarország erdészeti tájai. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest, 154.

Hänggi A., Stöckli E. & Nentwig W. 1995: Habitas of Central European Spiders. Miscellanea Faunistica Helvetica 4, 459.

Horváth R., Magura T., Szinetár Cs. & Tóthmérész B. 2009: Spiders are not less diverse in small and isolated grasslands, but less diverse in overgrazed grasslands: A field study (East Hungary, Nyírség). Agriculture Ecosystems & Environment 130(1-2): 16–22. DOI: 10.1016/j.agee.2008.11.011

Horváth R. 2012: Az urbanizáció hatása erdei talajlakó pókokra. Természetvédelmi közlemények 18: 224–233.

Jaccard P. 1912: The distribution of the flora in the alpine zone. New Phytologist 11: 37–50.
DOI: 10.1111/j.1469-8137.1912.tb05611.x

Kádár F. & Samu F. 2006: A duplaedényes talajcsapdák használata Magyarországon. Növényvédelem 42(6): 305–312.

Kálmán K. 2016: Futóbogár-együttesek vizsgálata az ásotthalmi Tanulmányi erdőben. Szakdolgozat, Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron.

Kiss B. & Samu F. 2000: Evaluation of population densities of the common wolf spider Pardosa agrestis (Araneae: Lycosidae) in Hungarian alfalfa fields using mark-recapture. European Journal of Entomology 97(2): 191–195.

Loksa I. 1972: Pókok II – Araneae II. Fauna Hungariae 109: 112.

Maelfait J.-P. & Hendrickx F. 1998: Spiders as bioindicators of anthropogenic stress in natural and semi-natural habitats in Flanders (Belgium): some recent developments. In: Selden P. A. (ed): Proceedings 17th European Colloquium Arachnology, 293–300.

Palmgren P. & Lönnqvist B. 1974: The spiders of some habitats at the Nåtö Biological Station (Åland, Finland). Commentationes Biologicae 73., Sociezas Scientiarum Fennica, Helsinki, 1–10.

Podani J. 1997: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest, 252–257.

Renkonen O. 1938. Statisch-ökologische Untersuchungen über die terrestrische Käferwelt der finnischen Bruchmoore. Annales Zoologici Societatis Zoologicae-Botanicae Fennicae ’Vanamo’ 6: 1–231.

Rényi A. 1961: On measures of information and entropy. Proceedings of the fourth Berkeley Symposium on Mathematics, Statistics and Probability: Held at the Statistical Laboratory, University of California, June 20-July 30, 1960, 547–561.

Shannon C. E. & Weaver W. 1949: The Mathematical Theory of Communication. University of Illinois Press, Urbana and Chicago, 1–117.

Szinetár Cs. 2006: Pókok. Keresztespókok, farkaspókok, ugrópókok és rokonaik a Kárpát-medencében. Élővilág Könyvtár, Kossuth Kiadó, Budapest.

Szinetár Cs., Kovács P., Samu F. & Horváth R. 2006: Egy kisparcellás lucernaföld talajlakó pókfaunája és annak szezonális változásai a Nyugat-Dunántúlon. A Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei XV. Természettudományok, 10: 69–79.

Szinetár Cs., Erdélyi F. & Szűts T. 2011: Pókfaunisztikai vizsgálatok a nagykőrösi pusztai tölgyesek területén. In: Verő Gy. (ed): Természetvédelem és kutatás a Duna-Tisza közi homokhátságon - Tanulmánygyűjtemény. Rosalia 6. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 209–221.

Wise D. 1993: Spiders in Ecological Webs (Cambridge Studies in Ecology). Cambridge University Press, Cambridge, 1-289. DOI: 10.1017/CBO9780511623431

Woodcock B. A. 2005: Pitfall trapping in ecological studies. In: Leather S. (ed): Insect Sampling in Forest Ecosystems. Blackwell, Oxford, 37-57. DOI: 10.1002/9780470750513.ch3

100/2012. (IX. 28.) VM rendelet - A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. (2017. május) Egyéb URL

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Bali L., Szinetár Cs., Andrési D., Tuba K. és Kálmán K. (2017): Talajcsapdás arachnológiai vizsgálat az ásotthalmi Tanulmányi-erdőben. Erdészettudományi Közlemények, 7(1): 69-84. DOI: 10.17164/EK.2017.005

előző | következő

7. évfolyam 1. szám,
69-84. oldal

DOI: 10.17164/EK.2017.005

Közlésre elfogadva:
2017. május 23.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Bali L., Andrési D., Tuba K. és Szinetár Cs. (2021): Betekintés a Kecskemét közeli Nyíri-erdő talajfelszín közeli pókfaunájába. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 115-129.
2.	Bali L., Tuba K. és Szinetár Cs. (2020): A Roth-féle szálaló erdő arachnológiai vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 109-124.
3.	Bali L., Andrési D., Ferka R., Tuba K. és Szinetár Cs. (2019): Talajcsapdás arachnológiai vizsgálat a Szalafő Erdőrezervátum területén. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 99-112.
4.	Andrési D. és Lakatos F. (2014): Futóbogár-együttesek vizsgálata egy balatonfelvidéki mesterségesen kialakított lékben. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 171-183.
5.	Andrési D. (2013): Madárökológiai vizsgálatok az ásotthalmi Tanulmányi erdőben. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 195-204.

Bali L., Andrési D., Tuba K. és Szinetár Cs. (2021): Betekintés a Kecskemét közeli Nyíri-erdő talajfelszín közeli pókfaunájába. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 115-129.

Bali L., Tuba K. és Szinetár Cs. (2020): A Roth-féle szálaló erdő arachnológiai vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 109-124.

Bali L., Andrési D., Ferka R., Tuba K. és Szinetár Cs. (2019): Talajcsapdás arachnológiai vizsgálat a Szalafő Erdőrezervátum területén. Erdészettudományi Közlemények, 9(2): 99-112.

Andrési D. és Lakatos F. (2014): Futóbogár-együttesek vizsgálata egy balatonfelvidéki mesterségesen kialakított lékben. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 171-183.

Andrési D. (2013): Madárökológiai vizsgálatok az ásotthalmi Tanulmányi erdőben. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 195-204.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Csóka Gy., Hirka A., Csepelényi M., Szőcs L., Molnár M., Tuba K., Hillebrand R. és Lakatos F. (2018): Erdei rovarok reakciói a klímaváltozásra (esettanulmányok). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 149-162.
2.	Andrési R., Janik G., Fürjes-Mikó Á., Eötvös Cs. B. és Tuba K. (2018): A bükkfatapló [Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx.] bogárfaunisztikai vizsgálata Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 71-82.
3.	Balázs B. G., Tuba K. és Lakatos F. (2021): Mikroorganizmusok szerepe a szúbogarak (Curculionidae, Scolytinae) ökológiájában. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 131-142.

Csóka Gy., Hirka A., Csepelényi M., Szőcs L., Molnár M., Tuba K., Hillebrand R. és Lakatos F. (2018): Erdei rovarok reakciói a klímaváltozásra (esettanulmányok). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 149-162.

Andrési R., Janik G., Fürjes-Mikó Á., Eötvös Cs. B. és Tuba K. (2018): A bükkfatapló [Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx.] bogárfaunisztikai vizsgálata Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 71-82.

Balázs B. G., Tuba K. és Lakatos F. (2021): Mikroorganizmusok szerepe a szúbogarak (Curculionidae, Scolytinae) ökológiájában. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 131-142.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.