Erdészettudományi Közlemények / 4. évfolyam / 1. szám / 37-46. oldal
előző | következő

Összefüggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bükkös állományszerkezete, gyepszintje és nagygomba-fajkészlete között

Molnár Dénes, Folcz Ádám, Frank Norbert és Király Gergely

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Molnár Dénes

Cím: H-9400 Sopron, Ady Endre u. 5.

e-mail cím: hellovarius[at]emk.nyme.hu

Kivonat

A dolgozat egy szubmontán bükkös szálalóerdő esetében vizsgálja a faállomány-szerkezet, az aljnövényzet és a nagygombák előfordulásának összefüggéseit. A szálalás hatására a faállomány az elegyetlen bükkösök irányába változik, az elegyfák a fiatalabb állományrészekből hiányoznak. A faállomány a hagyományos vágásos erdőalaknál jóval ágasabb és böhöncösebb törzsekből áll. Az aljnövényzetben az erdei fajok dominálnak, míg az özönnövények és a nem erdei gyomok aránya elhanyagolható. A záródás növekedésével a fajszám és az aljnövényzet borítása is csökken, de a szociális magatartás- csoportok szerint eltérő mértékben (az erdei fajoké alig, a zavarástűrőké érezhetően). A mikroélőhelyekben gazdag szerkezet és a jelentős holtfaarány kedvez a nagygombák megjelenésének.

Kulcsszavak: szubmontán bükkös, szálaló üzemmód, állományszerkezet, aljnövényzet, nagygombák

  • Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. KTM TVH - JPTE, Pécs.
  • Borhidi A. és Sánta A. (eds.) 1999: Vörös könyv Magyarország erdőtársulásairól. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
  • Csépányi P. 2013: Az örökerdő elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása. Erdészettudományi Közlemények, 3: 111-124. Teljes szöveg
  • Dhubháin, Á.N. 2003: What is continous cover forestry (CCF)? COFORD, Dublin.
  • Duduman, G. 2011: A forest management planning tool to create highly diverse uneven-aged stands. Forestry, 84: 301-314. DOI: 10.1093/forestry/cpr014
  • Frank T. (ed.): Természet – Erdő – Gazdálkodás. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Pro Silva Hungaria Egyesület, Eger.
  • Jakucs P. és Précsényi I. 1981: A fitocönózisok. 192-225. In: Hortobágyi T. és Simon T. (eds.): Növényföldrajz, társulástan, ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest.
  • Johann, E. 2006: Historical development of nature-based forestry in Central Europe. Studia Forestalia Slovenica, 126: 1-18.
  • Keresztes Gy. és Meggyesfalvi I. (eds.) 2006: Szálalás és természetközeli erdőgazdálkodás. HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt., Budapest.
  • Knudsen, H. and Vesterholt, J. 2012 (eds.): Funga Nordica. Vol. 2. Agaricoid, Boletoid and Cyphelloid genera. Nordsvamp, Copenhagen.
  • Koloszár J. 2013: A Roth-féle szálaló erdő története – 1936 és 2011 közötti időszak. NymE-ERFARET Nonprofit Kft., Sopron.
  • Kucbel, S.; Saniga, M.; Jaloviar, P. and Vencurik, J. 2012: Stand structure and temporal variability in old-growth beechdominated forests of the northwestern Carpathians: A 40-years perspective. Forestry Ecology and Management, 264: 125-133. DOI: 10.1016/j.foreco.2011.10.011
  • Madas L.; Koloszár J. és Csépányi P. 2005: A vágásos erdőből a szálalóerdőbe. Erdészeti Lapok, 140 (9): 265-267. Teljes szöveg
  • Mason, W.; Kerr G. and Simpson J. 1999: What is continuous cover forestry? Information Note. Forestry Commission, Edinburgh.
  • Mátyás Cs. 2002: Erdészeti-természetvédelmi genetika. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  • Mountford, E.P. 2002: Fallen dead wood levels int he near-natural beech forest at La Tillaie reserve, Fontainebleau, France. Forestry, 75: 203-208. DOI: 10.1093/forestry/75.2.203
  • Nyland, R.D. 2003: Even- to uneven-aged: The challenges of conversion. Forest Ecology and Management, 172: 291-300. DOI: 10.1016/s0378-1127(01)00797-6
  • Pál-Fám F.; Siller I. és Fodor L. 2007: Mycological monitoring in the Hungarian Biodiversity Monitoring System. Acta Mycologica, 42: 35-58. DOI: 10.5586/am.2007.003
  • Pommerening, A. and Murphy, S.T. 2004: A review of the history, definitions and methods of continuous cover forestry with special attention to afforestation and restocking. Forestry, 77: 27-44. DOI: 10.1093/forestry/77.1.27
  • Rinaldi; A.C.; Comandini, O. and Kuyper, T. W. 2008: Ectomycorrhizal fungal diversity: separating the wheat from the chaff. Fungal Diversity, 33: 1-45.
  • Scholtz P. 2007: Már a geszt sem az igazi. Erdészeti lapok, 142 (7-8): 268. Teljes szöveg
  • Schütz, J.-P. 2001: Opportunities and strategies of transforming regular forests to irregular forests. Forest Ecology and Management, 151: 87-94. DOI: 10.1016/s0378-1127(00)00699-x
  • Veperdi G. 2010: Mintakörös élőfakészlet-meghatározás a szálaló, illetve átlakító üzemmódú erdőkben egyváltozós fatérfogat-függvény alkalmazásával. 1-16. In: Horváth S.; Horváth T.; Lett B.; Nagy I.; Puskás L. és Stark M. (eds.): Múlt és jövő II. – Tarvágásból szálalásba. Magánkiadás, Mórichida.
  • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Molnár D., Folcz Á., Frank N. és Király G. (2014): Összefüggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bükkös állományszerkezete, gyepszintje és nagygomba-fajkészlete között. Erdészettudományi Közlemények, 4(1): 37-46.

    4. évfolyam 1. szám,
    37-46. oldal

    Közlésre elfogadva:
    2014. július 15.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    5

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    6

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

    * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.