Erdészettudományi Közlemények / 8. évfolyam / 1. szám / 11-25. oldal
előző | következő

A magyarországi erdei aszálykárok fél évszázados trendjei (1962-2011)

Hirka Anikó, Pödör Zoltán, Garamszegi Balázs és Csóka György

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Hirka Anikó

Cím: H-3232 Mátrafüred, Hegyalja u. 18.

e-mail cím: hirkaa[at]erti.hu

Kivonat

Az 1962-2011 közötti 50 évben Magyarországon az aszályok gyakorisága nőtt. A növekvő trenden túl az időszak második felében a kifejezetten extrém aszályok is egyre gyakoribbá váltak. Ezzel szoros összefüggésben jelentősen növekedtek az erdeinkben bekövetkező aszálykárok is. Az évente bejelentett aszálykárok rendkívül szoros, szignifikáns összefüggést mutattak a két vizsgált aszályindex (Pálfai-féle és Forestry Aridity Index) éves értékeivel. Ezek az összefüggések mindkét aszályindex esetében exponenciális jellegűek voltak. A korábbiaktól eltérően az aszálykárok az utóbbi időszakban nemcsak síkvidéki fiatalosokban, hanem hegyvidéki, idősebb, őshonos állományokban is fellépnek. Bizonyított, hogy a kocsánytalan tölgyesek és a bükkösök egészségi állapotában az aszályok döntő szerepet játszanak. A megnövekedett gyakoriságú és mértékű aszályok közvetlen károkozásuk mellett súlyos közvetett hatással is bírnak, ami jellemzően kárláncolatok formájában jelenik meg. Az aszályosság általában pozitívan hat számos rovarfaj tömeges elszaporodására. Az aszálystressz miatt legyengült állományokban tömegesen léphetnek fel, és okozhatnak tömeges fapusztulást olyan kórokozók, amik kedvező időjárású időszakban csak kisebb jelentőséggel bírnak. Amennyiben az aszályok (és egyéb más időjárási extremitások) gyakorisága és súlyossága a jövőben növekedni fog, erdeinkben az eddigieknél is erősebb kárnyomás, és további jelentős egészségi állapot romlás prognosztizálható. Ebből kiindulva az erdőgazdálkodási/erdőművelési beavatkozások az erdők ellenálló/visszaszerző képességének növelésére kell, hogy irányuljanak. A reaktív erdővédelmi szemléletet a hosszú távú, proaktív megközelítésnek kell felváltania.

Kulcsszavak: erdei aszálykár, aszály index, aszálystressz, kárláncolat, növekvő kárnyomás

  • Allen C.D., Macalady A.K., Chenchouni H., Bachelet D., McDowell N., Vennetier M., et al. 2010: A global overview of drought and heat-induced tree mortality reveals emerging climate change risks for forests. Forest Ecology and Management 259: 660–684. DOI: 10.1016/j.foreco.2009.09.001
  • Assal T.J., Anderson P.J. & Sibold J. 2016: Spatial and temporal trends of drought effects in a heterogeneous semi-arid forest ecosystem. Forest Ecology and Management 365: 137–151. DOI: 10.1016/j.foreco.2016.01.017
  • Bendixsen D.P., Hallgren S.W. & Frazier A.E. 2015: Stress factors associated with forest decline in xeric oak forests of south-central United States. Forest Ecology and Management 347: 40–48. DOI: 10.1016/j.foreco.2015.03.015
  • Bréda N., Huc R., Granier A. & Dreyer E. 2006: Temperate forest trees and stands under severe drought: a review of ecophysiological responses, adaptation processes and long-term consequences. Annals of Forest Science 63: 625–644. DOI: 10.1051/forest:2006042
  • Bús M. 1995: Az erdei aszálykár és a fafajok szárazságtűrésének vizsgálata a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. In: Tar K., Berki I. & Kiss Gy. (eds): Erdő és klíma I. kötet, Noszvaj, 209–216.
  • Carnicer J., Coll M., Ninyerola M., Pons X., Sánchez G. & Penuelas J. 2011: Widespread crown condition decline, food web disruption, and amplified tree mortality with increased climate change-type drought. Proceedings of the National Academy of Sciences 1–5. DOI: 10.1073/pnas.1010070108
  • Csóka Gy. 1996: Aszályos évek-fokozódó rovarkárok erdeinkben. Növényvédelem 32(11): 545–551.
  • Csóka Gy. 1997a: Aszályosság és az erdei rovarkárok. In: Tar K. & Szilágyi K. (eds): Erdő és Klíma II. kötet, Sopron, 90–93.
  • Csóka Gy. 1997b: Increased insect damage in Hungarian forests under drought impact. Biologia 52(2): 1–4.
  • Csóka Gy. & Hirka A. 2009: A gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) legutóbbi tömegszaporodása Magyarországon. Növényvédelem 45(4): 196–201.
  • Csóka Gy. & Hirka A. 2011: Alien and invasive forest insects in Hungary (a review). In: Delb H. & Pontuali S. (eds): Biotic Risks and Climate Change in Forests, Proceedings of the 10th IUFRO Workshop of WP 7.03.10 "Methodology of Forest Insect and Disease Survey in Central Europe", September 20-23, 2010, Freiburg, Germany, 54–60.
  • Csóka Gy., Hirka A. & Szőcs L. 2012: Rovarglobalizáció a magyar erdőkben. Erdészettudományi közlemények 2(1): 187–198. Teljes szöveg
  • Csóka Gy., Hirka A., Szőcs L., Móricz N., Rasztovits E. & Pödör Z. 2018: Weather-dependent fluctuations in the abundance of the oak processionary moth, Thaumetopoea processionea (Lepidoptera: Notodontidae). European Journal of Entomology 115: 249–255. DOI: 10.14411/eje.2018.024
  • Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. & Janik G. 2007: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds): Erdő és klíma V. kötet, Sopron, 229–239.
  • Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. & Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyesek és bükkösök egészségi állapotára. Klíma-21 Füzetek 57: 64–73.
  • Csóka Gy. & Leskó K. 1995: Klimatikus anomáliákat indikáló erdei rovarok. In: Tar K., Berki I. & Kiss Gy. (eds): Erdő és klíma I. kötet, Noszvaj, 163–170.
  • Csóka Gy., Pödör Z., Nagy Gy. & Hirka A. 2015: Canopy recovery of pedunculate oak, Turkey oak and beech trees after severe defoliation by gypsy moth (Lymantria dispar): Case study from Western Hungary. Forestry Journal (Lesnicki Casopis) 61: 143–148. DOI: 10.1515/forj-2015-0022
  • Führer E. 1995: Az időjárás változásának hatása az erdő fatermő képességére és egészségi állapotára. Erdészeti Lapok 130(6): 176–178. Teljes szöveg
  • Führer E., Horváth L., Jagodics A., Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115(3): 205–2016.
  • Gálos B., Lorenz Ph. & Jacob D. 2007: Will dry events occur more often in Hungary in the future? Environmental Research Letters 2(3): 034006. DOI: 10.1088/1748-9326/2/3/034006
  • Hirka A. & Csóka Gy. 2010: Abiotikus károk Magyarország erdeiben. Növényvédelem 46(11): 513–517.
  • Hirka A., Csóka Gy. & Szabóky Cs. 2009: Mit gondolnak az erdei rovarok a klímaváltozásról? In: Lakatos F. & Kui B. (eds): NYME Erdőmérnöki Kar, Kari Tudományos Konferencia Kiadvány, Sopron, 172–175.
  • Hlásny T., Mátyás Cs., Seidl R., Kulla L., Merganičova K., Trombik J., et al. 2014: Climate change increases the drought risk in Central European forests: What are the options for adaptation? Forestry Journal (Lesnicki Casopis) 60: 5–18. DOI: 10.2478/forj-2014-0001
  • Hubbart J.A., Guyette R. & Muzika R-M. 2016: More than Drought: Precipitation Variance, Excessive Wetness, Pathogens and the Future of the Western Edge of the Eastern Deciduous Forest. Science of Total Environment 566-567: 463–467. DOI: 10.1016/j.scitotenv.2016.05.108
  • Janik G., Hirka A., Koltay A., Juhász J. & Csóka Gy. 2016: 50 év biotikus kárai a magyar bükkösökben. Erdészettudományi Közlemények 6(1): 45–60. DOI: 10.17164/EK.2016.005
  • Jurc D., Jurc M., Sieber T.N. & Bojovic S. 2000: Endophytic Cenangium ferruginosum (Ascomycota) as a Reservoir for an Epidemic of Cenangium Dieback in Austrian Pine. Phyton, Special issue: "Root-soil interactions" 40(4): 103–108.
  • Jurc D. & Ogris N. 2006: First reported outbreak of charcoal disease caused by Biscogniauxia mediterranea on Turkey oak in Slovenia. Plant Pathology 55: 299. DOI: 10.1111/j.1365-3059.2005.01297.x
  • Klapwijk M.J., Csóka Gy., Hirka A. & Björkman Ch. 2013: Forest insects and climate change: long-term trends in herbivore damage. Ecology and Evolution 3(12): 4183–4196. DOI: 10.1002/ece3.717
  • Kolb T.E., Fettig Ch.J., Ayres M.P., Bentz B.J., Hicke J.A., Mathiasen R., et al. 2016: Observed and anticipated impacts of drought on forest insects and diseases in the United States. Forest Ecology and Management DOI: 10.1016/j.foreco.2016.04.051
  • Koltay A. 1995: Abiotikus és biotikus tényezők szerepe a feketefenyő állományok pusztulásában. In: Tar K., Berki I. & Kiss Gy. (eds): Erdő és klíma I. kötet, Noszvaj, 236–240.
  • Koltay A. 2002: A magyarországi feketefenyő hajtáspusztulás történeti áttekintése. Erdészeti Kutatások 90: 247–254.
  • Kunca A. & Leontovic R. 2013: Pines dieback caused by Cenangium ferruginosum Fr. in Slovakia in 2012. Folia Oecologica 40(2): 220–224.
  • Lakatos F. & Molnár M. 2009: Mass mortality of beech (Fagus sylvatica) in South-West Hungary. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 5: 75–82. Teljes szöveg
  • Leskó K., Szentkirályi F. & Kádár F. 1994: Gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) populációk fluktuációs mintázatai 1963-1993 közötti időszakban Magyarországon. Erdészeti Kutatások 84: 163–176.
  • Lindner M., Fitzgerald J. B., Zimmermann N. E., Reyer Ch., Delzon S., van der Maaten E., et al. 2014: Climate change and European forests: What do we know, what are the uncertainties, and what are the implications for forest management? Journal of Environmental Management 146: 69–83. DOI: 10.1016/j.jenvman.2014.07.030
  • Mares C. & Mares I. 1994: Climate change-points in the precipitation time series from Romania. In: Atmospheric Physics and Dynamics in the Analysis and Prognosis of Precipitation Fields (Proceedings of the meeting), Rome, 176–180.
  • Mattson J.W. & Haack R.A. 1987: The Role of Drought in Outbreaks of Plant-eating Insects. Bioscience 37: 110–118. DOI: 10.2307/1310365
  • Mátyás Cs., Führer E., Berki I., Csóka Gy., Drüszler Á., Lakatos F., et al. 2010: Erdők a szárazsági határon. Klíma-21 Füzetek 61: 84–97.
  • Molnár M., Brück-Dyckhoff C., Petercord R. & Lakatos F. 2010: A zöld karcsúdíszbogár (Agrilus viridis L.) szerepe a bükkösök pusztulásában. Növényvédelem 46(11): 522–528.
  • Muukonen P., Nevalainen S., Lindgren M. & Peltoniemi M. 2015: Spatial occurrence of drought-associated damages in Finnish boreal forests: results from forest condition monitoring and GIS analysis. Boreal Environment Research 20: 172–180.
  • Pálfai I. 2002: Az aszály befolyásoló tényezői és mérőszámai. Vízügyi Közlemények 3: 258–263.
  • Pernek M., Novak Agbaba S., Lackovic N., Dod N., Lukic I. & Wirth S. 2012: The role of biotic factors on pine (Pinus spp.) decline in north Dalmatia. Sumarski list 136: 343–354.
  • Poulos H.M. 2014: Tree mortality from a short-duration freezing event and global-change-type drought in a Southwestern piñon-juniper woodland, USA. PeerJ 2: e404. DOI: 10.7717/peerj.404
  • Schwantes A.M., Swenson J.J. & Jackson R.B. 2016: Quantifying drought-induced tree mortality in the open canopy woodlands of central Texas. Remote Sensing of Environment 181: 54–64. DOI: 10.1016/j.rse.2016.03.027
  • Sneyers R. 1992: On the use of statistical analysis for the objective determination of climate change. Meteorologische Zeitschrift 1(5): 247–256. DOI: 10.1127/metz/1/1992/247
  • Suarez M.L., Ghermandi L. & Kitzberger Th. 2004: Factors predisposing episodic drought-induced tree mortality in Nothofagus – site, climatic sensitivity and growth trends. Journal of Ecology 92: 954–966. DOI: 10.1111/j.1365-2745.2004.00941.x
  • Szentkirályi F., Leskó K. & Kádár F. 1994: Jeleznek-e klímaváltozást a fénycsapdás rovargyűjtések? In: Tar K., Berki I. & Kiss Gy. (eds): Erdő és klíma I. kötet, Noszvaj, 171–177.
  • Szentkirályi F., Leskó K. & Kádár F. 1997: Aszályos évek hatása rovarpopulációk hosszú távú fluktuációs mintázatára. In: Tar K. & Szilágyi K. (eds) 1997: Erdő és Klíma II. kötet, Sopron, 94–98.
  • Thomas F.M., Blank R. & Hartmann G. 2002: Abiotic and biotic factors and their interactions as causes of oak decline in Central Europe. Forest Pathology 32: 277–307. DOI: 10.1046/j.1439-0329.2002.00291.x
  • Vettraino A.M., Barzanti G.P., Bianco M.C., Ragazzi A., Capretti P., Paoletti E., et al. 2002: Occurrence of Phytophthora species in oak stands in Italy and their association with declining oak trees. Forest Pathology 32: 19–28. DOI: 10.1046/j.1439-0329.2002.00264.x
  • Szalai S., Auer I., Hiebl J., Milkovich J., Radim T. Stepanek P., et al. 2013: Climate of the Greater Carpathian Region. Final Technical Report. Egyéb URL
  • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Hirka A., Pödör Z., Garamszegi B. és Csóka Gy. (2018): A magyarországi erdei aszálykárok fél évszázados trendjei (1962-2011). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 11-25. DOI: 10.17164/EK.2018.001

    8. évfolyam 1. szám,
    11-25. oldal

    DOI: 10.17164/EK.2018.001

    Közlésre elfogadva:
    2018. május 28.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    4

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    11

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

    A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

  • Csóka Gy., Hirka A. és Szőcs L. (2012): Rovarglobalizáció a magyar erdőkben. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 187-198.
  • Csepelényi M., Hirka A., Szénási Á., Mikó Á., Szőcs L. és Csóka Gy. (2017): Az inváziós tölgy csipkéspoloska [Corythucha arcuata (Say, 1832)] gyors terjeszkedése és tömeges fellépése Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 127-134.
  • Csóka Gy., Hirka A., Csepelényi M., Szőcs L., Molnár M., Tuba K., Hillebrand R. és Lakatos F. (2018): Erdei rovarok reakciói a klímaváltozásra (esettanulmányok). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 149-162.
  • Manninger M., Edelényi M., Pödör Z. és Jereb L. (2011): Alkalmazott elemzési módszerek a környezeti tényezők fák növekedésére gyakorolt hatásának vizsgálatában. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 59-70.
  • Manninger M. és Pödör Z. (2014): Zala megye csapadék- és hőmérsékleti viszonyai. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 43-54.
  • Führer E., Csiha I., Szabados I., Pödör Z. és Jagodics A. (2014): Egy cseres faállomány föld feletti és föld alatti szerves-anyagának meghatározása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 109-119.
  • Führer E., Edelényi M., Jagodics A., Jereb L., Horváth L., Kern Z., Móring A., Szabados I. és Pödör Z. (2016): Az időjárás hatása egy időskorú bükkös évenkénti körlap-növekedésére. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 61-78.
  • Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.
  • Garamszegi B. és Kern Z. (2016): Hazai bükkösök körlap-növekedésének trendjei a változó klíma tükrében. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 35-44.
  • Garamszegi B., Nagy-Khell M., Farkas M. és Nagy L. (2018): Az időjárási viszonyok hatása mézgás éger és kocsányos tölgy állományok növekedésére talajvízháztartás javítását célzó beavatkozások mellett. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 9-16.
  • Szőcs L., Melika G. és Csóka Gy. (2013): Adatok a hazai tölgyeken előforduló levélaknázók parazitoid együtteseinek ismeretéhez. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 251-259.
  • * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.