A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján

Illés Gábor

Erdészettudományi Közlemények / 8. évfolyam / 1. szám / 105-118. oldal
előző | következő

Illés Gábor

Kapcsolat a szerzővel

Levelező szerző: Illés Gábor

Cím: H-9600 Sárvár, Várkerület 30/A.

e-mail cím: illes.gabor[at]erti.naik.hu

Kivonat

A faállományok növekedésének vizsgálata az erdészeti kutatás egyik központi kérdése. A klímaváltozás várható hatásainak értékelésében is fontos ez a témakör. A klímaváltozás miatt az erdők növekedési feltételei is megváltoznak Közép-Európában és ezeket a változásokat általában kedvezőtlennek tekintjük. A növekvő gyakoriságú hőhullámok és aszályok limitálják a gazdaságilag fontos fafajok növekedését. Ennek a kérdésnek a vizsgálatához a kocsánytalan tölgy növekedését értékeltük statisztikai alapokon a termőhelyi (bioklimatikus és talaj) paraméterekkel összefüggésben. A tanulmányban az Országos Erdőállomány Adattár 4594 fafajsorát dolgoztuk fel az elegyetlen, mag eredetű állományokra koncentrálva. A szükséges klimatikus adatokat a Climate EU adatbázis szolgáltatta. Az 1961-1990 közötti éveket tekintettük a klimatikus bázis időszaknak. A 2041-2070 közötti éveket tekintettük a megváltozott klímájú időszaknak az RCP 4.5 kibocsátási forgatókönyven alapuló klímamodellek előrejelzéseit használva. A nem klimatikus termőhelyi és talaj adatokat a legújabb magyarországi termőhelyi adatbázisokból vettük. Az R random forest csomagjával hoztunk létre predikciós modelleket a fatermési osztály becslésére a bázisidőszakra vonatkozóan a talajtani és bioklimatikus változók felhasználásával. A modell sorozat eredményeit adattári teszt területeken és az FNM pontokon teszteltük. A becslések pontossága relatív magas 62-83%-os értéket mutatott fatermési osztályonként 77%-os átlaggal. A modelleket a jövő időszakra nézve is lefuttattuk, hogy a fatermési osztály változásokat becsülni lehessen. Az eredmények azt mutatták, hogy a jó fatermési osztályú területek kiterjedése jelentősen lecsökken és várhatóan északi és nyugati irányba tolódik el a jövőben. Az Alpokalján, a Dél-Dunántúlon és a Dunántúli-Középhegységben a jó fatermési csoportba tartozó területek nagy valószínűséggel közepes, vagy gyenge fatermésű területekké válnak. Az Északi-Középhegységben nem változik jelentősen a fatermési osztályok előfordulási valószínűsége. Összességében a kocsánytalan tölgy fatermési potenciálja inkább kedvezőtlenebb irányba változik a következő évtizedekben.

Kulcsszavak: növedék, növedékbecslés, klímaváltozás, többváltozós statisztika

Hivatkozott irodalom22

1.	Béky A. 1981: Mag eredetű kocsánytalantölgyesek fatermése. Erdészeti Kutatások 74: 309-320.
2.	Boisvenua C. & Running S.W. 2006: Impacts of climate change on natural forest productivity - evidence since the middle of the 20th century. Global Change Biology 12: 862–882. DOI: 10.1111/j.1365-2486.2006.01134.x
3.	Breiman L. 2001: Random forests. Machine Learning 45: 5–32. DOI: 10.1023/A:1010933404324
4.	Fournier R.A., Guindon L., Bernier P.Y., Ung C.H. & Raulier F. 2000: Spatial implementation of models in forestry. The Forestry Chronicle 76: 929–940. DOI: 10.5558/tfc76929-6
5.	Führer E., Horváth L., Jagodics A., Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115: 205–216.
6.	Geßler A., Keitel C., Kreuzwieser J., Matyssek R., Seiler W. & Rennenberg H. 2006: Potential risks for European beech (Fagus sylvatica L.) in a changing climate. Trees 21: 1–11. DOI: 10.1007/s00468-006-0107-x
7.	Hamann A., Wang T., Spittlehouse D.L. & Murdock T.Q. 2013: A comprehensive, high-resolution database of historical and projected climate surfaces for western North America. Bulletin of the American Meteorological Society 94: 1307–1309. DOI: 10.1175/BAMS-D-12-00145.1
8.	Hartl-Meier C., Dittmar C., Zang C. & Rothe A. 2014: Mountain forest growth response to climate change in the Northern Limestone Alps. Trees 28: 819–829. DOI: 10.1007/s00468-014-0994-1
9.	Hlasny T., Barcza Z., Fabrika M., Balázs B., Churkina G., Pajtík J. et al. 2011: Climate change impacts on growth and carbon balance of forests in Central Europe. Climate Research 47: 219–236. DOI: 10.3354/cr01024
10.	Illés G. & Fonyó T. 2016: A klímaváltozás fatermésre gyakorolt várható hatásának becslése az AGRATÉR projektben. Erdészettudományi Közlemények 6(1): 25–34. DOI: 10.17164/EK.2016.003
11.	Illés G., Fonyó T., Pásztor L., Bakacsi Zs., Laborczi A., Szatmári G. et al. 2016: Az Agrárklíma 2 projekt eredményei: Magyarország digitális talajtípus térképének előállítása. Erdészettudományi Közlemények 6(1): 17–24. DOI: 10.17164/EK.2016.002
12.	Jump A.S., Hunt J.M. & Peñuelas J. 2006: Rapid climate change-related growth decline at the southern range edge of Fagus sylvatica. Global Change Biology 12(11): 2163–2174. DOI: 10.1111/j.1365-2486.2006.01250.x
13.	Lexer M.J., Hönninger K., Scheifinger H., Matulla Ch., Groll N., Kromp-Kolb H. et al. 2002: The sensitivity of Austrian forests to scenarios of climatic change: a large-scale risk assessment based on a modified gap model and forest inventory data. Forest Ecology and Management 162: 53–72. DOI: 10.1016/S0378-1127(02)00050-6
14.	Mátyás Cs. & Sun G. 2014: Forests in a water limited world under climate change. Environmental Research Letters 9: 085001. DOI: 10.1088/1748-9326/9/8/085001
15.	Mátyás Cs., Vendramin G.G. & Fady B. 2009: Forests at the limit: evolutionary — genetic consequences of environmental changes at the receding (xeric) edge of distribution. Report from a research workshop. Annals of Forest Science 66: 800. DOI: 10.1051/forest/2009081
16.	McDowell N.G. & Allen C.D. 2015: Darcy’s law predicts widespread forest mortality under climate warming. Nature Climate Change 5: 669–672. DOI: 10.1038/nclimate2641
17.	Nothdurft A., Wolf T., Ringeler A., Böhner J., Saborowski J. 2012: Spatio-temporal prediction of site index based on forest inventories and climate change scenarios. Forest Ecology and Management 279: 97–111. DOI: 10.1016/j.foreco.2012.05.018
18.	Pásztor L., Laborczi A., Bakacsi Zs., Szabó J., Illés G. 2018: Compilation of a national soil-type map for Hungary by sequential classification methods. Geoderma 311: 93–108. DOI: 10.1016/j.geoderma.2017.04.018
19.	Rasztovits E., Berki I., Mátyás Cs., Czimber K., Pötzelsberger E., Móricz N. 2014: The incorporation of extreme drought events improves models for beech persistence at its distribution limit. Annals of Forest Science 71(2): 201-210. DOI: 10.1007/s13595-013-0346-0
20.	Sáenz-Romero C., Lamy J-B., Ducousso A., Musch B., Ehrenmann F., Delzon S. et al. 2017: Adaptive and plastic responses of Quercus petraea populations to climate across Europe. Global Change Biology 23(7): 2831–2847. DOI: 10.1111/gcb.13576
21.	Savva Y., Oleksyn J., Reich P.B., Tjoelker M.G., Vaganov E.A., Modrzynski J. 2006: Interannual growth response of Norway spruce to climate along an altitudinal gradient in the Tatra Mountains, Poland. Trees 20: 735–746. DOI: 10.1007/s00468-006-0088-9
22.	Wang T., Hamann A., Spittlehouse D. & Carroll C. 2016: Locally Downscaled and Spatially Customizable Climate Data for Historical and Future Periods for North America. PLoS One 11: e0156720. DOI: 10.1371/journal.pone.0156720

Béky A. 1981: Mag eredetű kocsánytalantölgyesek fatermése. Erdészeti Kutatások 74: 309-320.

Boisvenua C. & Running S.W. 2006: Impacts of climate change on natural forest productivity - evidence since the middle of the 20th century. Global Change Biology 12: 862–882. DOI: 10.1111/j.1365-2486.2006.01134.x

Breiman L. 2001: Random forests. Machine Learning 45: 5–32. DOI: 10.1023/A:1010933404324

Fournier R.A., Guindon L., Bernier P.Y., Ung C.H. & Raulier F. 2000: Spatial implementation of models in forestry. The Forestry Chronicle 76: 929–940. DOI: 10.5558/tfc76929-6

Führer E., Horváth L., Jagodics A., Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115: 205–216.

Geßler A., Keitel C., Kreuzwieser J., Matyssek R., Seiler W. & Rennenberg H. 2006: Potential risks for European beech (Fagus sylvatica L.) in a changing climate. Trees 21: 1–11. DOI: 10.1007/s00468-006-0107-x

Hamann A., Wang T., Spittlehouse D.L. & Murdock T.Q. 2013: A comprehensive, high-resolution database of historical and projected climate surfaces for western North America. Bulletin of the American Meteorological Society 94: 1307–1309. DOI: 10.1175/BAMS-D-12-00145.1

Hartl-Meier C., Dittmar C., Zang C. & Rothe A. 2014: Mountain forest growth response to climate change in the Northern Limestone Alps. Trees 28: 819–829. DOI: 10.1007/s00468-014-0994-1

Hlasny T., Barcza Z., Fabrika M., Balázs B., Churkina G., Pajtík J. et al. 2011: Climate change impacts on growth and carbon balance of forests in Central Europe. Climate Research 47: 219–236. DOI: 10.3354/cr01024

Illés G. & Fonyó T. 2016: A klímaváltozás fatermésre gyakorolt várható hatásának becslése az AGRATÉR projektben. Erdészettudományi Közlemények 6(1): 25–34. DOI: 10.17164/EK.2016.003

Illés G., Fonyó T., Pásztor L., Bakacsi Zs., Laborczi A., Szatmári G. et al. 2016: Az Agrárklíma 2 projekt eredményei: Magyarország digitális talajtípus térképének előállítása. Erdészettudományi Közlemények 6(1): 17–24. DOI: 10.17164/EK.2016.002

Jump A.S., Hunt J.M. & Peñuelas J. 2006: Rapid climate change-related growth decline at the southern range edge of Fagus sylvatica. Global Change Biology 12(11): 2163–2174. DOI: 10.1111/j.1365-2486.2006.01250.x

Lexer M.J., Hönninger K., Scheifinger H., Matulla Ch., Groll N., Kromp-Kolb H. et al. 2002: The sensitivity of Austrian forests to scenarios of climatic change: a large-scale risk assessment based on a modified gap model and forest inventory data. Forest Ecology and Management 162: 53–72. DOI: 10.1016/S0378-1127(02)00050-6

Mátyás Cs. & Sun G. 2014: Forests in a water limited world under climate change. Environmental Research Letters 9: 085001. DOI: 10.1088/1748-9326/9/8/085001

Mátyás Cs., Vendramin G.G. & Fady B. 2009: Forests at the limit: evolutionary — genetic consequences of environmental changes at the receding (xeric) edge of distribution. Report from a research workshop. Annals of Forest Science 66: 800. DOI: 10.1051/forest/2009081

McDowell N.G. & Allen C.D. 2015: Darcy’s law predicts widespread forest mortality under climate warming. Nature Climate Change 5: 669–672. DOI: 10.1038/nclimate2641

Nothdurft A., Wolf T., Ringeler A., Böhner J., Saborowski J. 2012: Spatio-temporal prediction of site index based on forest inventories and climate change scenarios. Forest Ecology and Management 279: 97–111. DOI: 10.1016/j.foreco.2012.05.018

Pásztor L., Laborczi A., Bakacsi Zs., Szabó J., Illés G. 2018: Compilation of a national soil-type map for Hungary by sequential classification methods. Geoderma 311: 93–108. DOI: 10.1016/j.geoderma.2017.04.018

Rasztovits E., Berki I., Mátyás Cs., Czimber K., Pötzelsberger E., Móricz N. 2014: The incorporation of extreme drought events improves models for beech persistence at its distribution limit. Annals of Forest Science 71(2): 201-210. DOI: 10.1007/s13595-013-0346-0

Sáenz-Romero C., Lamy J-B., Ducousso A., Musch B., Ehrenmann F., Delzon S. et al. 2017: Adaptive and plastic responses of Quercus petraea populations to climate across Europe. Global Change Biology 23(7): 2831–2847. DOI: 10.1111/gcb.13576

Savva Y., Oleksyn J., Reich P.B., Tjoelker M.G., Vaganov E.A., Modrzynski J. 2006: Interannual growth response of Norway spruce to climate along an altitudinal gradient in the Tatra Mountains, Poland. Trees 20: 735–746. DOI: 10.1007/s00468-006-0088-9

Wang T., Hamann A., Spittlehouse D. & Carroll C. 2016: Locally Downscaled and Spatially Customizable Climate Data for Historical and Future Periods for North America. PLoS One 11: e0156720. DOI: 10.1371/journal.pone.0156720

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Illés G. (2018): A klímaváltozás nyomán bekövetkező fatermésváltozás becslése a kocsánytalan tölgy példáján. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 105-118. DOI: 10.17164/EK.2018.007

előző | következő

8. évfolyam 1. szám,
105-118. oldal

DOI: 10.17164/EK.2018.007

Közlésre elfogadva:
2018. május 29.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Németh T. M., Szabó O. és Móricz N. (2021): Fiatal somogyi kocsánytalan tölgyek és csertölgyek szárazságérzékenységének összehasonlító vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 27-40.
2.	Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.
3.	Kottek P. és Király É. (2019): A klíma változása kimutatható az Országos Erdőállomány Adattár klíma-kategóriáiban. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 7-18.
4.	Mátyás Cs., Kóczán-Horváth A., Antoine K. és Cuauhtémoc S. (2018): Kocsánytalan tölgy populációk fiatalkori magassági növekedése szimulált klímaváltozás hatására, egy származási kísérletsorozatban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 131-148.
5.	Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., Balázs P. és Lakatos B. (2018): Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 119-130.
6.	Illés G. és Fonyó T. (2016): A klímaváltozás fatermésre gyakorolt várható hatásának becslése az AGRATéR projektben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 25-34.
7.	Berki I., Rasztovits E. és Móricz N. (2014): Erdőállományok egészségi állapotának értékelése – egy új megközelítés. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 149-155.
8.	Illés G., Kollár T., Veperdi G. és Führer E. (2014): A zalai faállományok magassági növekedésének és fatermésének kapcsolata a termőhelyi tényezőkkel. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 77-89.
9.	Czúcz B., Gálhidy L. és Mátyás Cs. (2013): A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 39-53.
10.	Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.

Németh T. M., Szabó O. és Móricz N. (2021): Fiatal somogyi kocsánytalan tölgyek és csertölgyek szárazságérzékenységének összehasonlító vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 27-40.

Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.

Kottek P. és Király É. (2019): A klíma változása kimutatható az Országos Erdőállomány Adattár klíma-kategóriáiban. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 7-18.

Mátyás Cs., Kóczán-Horváth A., Antoine K. és Cuauhtémoc S. (2018): Kocsánytalan tölgy populációk fiatalkori magassági növekedése szimulált klímaváltozás hatására, egy származási kísérletsorozatban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 131-148.

Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., Balázs P. és Lakatos B. (2018): Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 119-130.

Illés G. és Fonyó T. (2016): A klímaváltozás fatermésre gyakorolt várható hatásának becslése az AGRATéR projektben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 25-34.

Berki I., Rasztovits E. és Móricz N. (2014): Erdőállományok egészségi állapotának értékelése – egy új megközelítés. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 149-155.

Illés G., Kollár T., Veperdi G. és Führer E. (2014): A zalai faállományok magassági növekedésének és fatermésének kapcsolata a termőhelyi tényezőkkel. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 77-89.

Czúcz B., Gálhidy L. és Mátyás Cs. (2013): A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 39-53.

Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. és Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17-28.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Illés G., Kovács G. és Heil B. (2011): Nagyfelbontású digitális talajtérképezés a Vaskereszt erdőrezervátumban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 29-43.
2.	Kovács G., Illés G., Mészáros D., Szabó O., Vigh A. és Heil B. (2012): A termőhelyi tényezők és a faállományviszonyok kapcsolatának jelenlegi és jövőbeni alakulása a noszlopi erdőtömbben I. Termőhelyi tényezők változása a noszlopi erdőtömbben. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 47-60.
3.	Illés G., Kovács G., Laborczi A. és Pásztor L. (2014): Zala megye egységes talajtípus adatbázisának összeállítása klasszifikációs eljárásokkal. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 55-64.
4.	Illés G., Fonyó T., Pásztor L., Bakacsi Zs., Laborczi A., Szatmári G. és Szabó J. (2016): Az agrárklíma 2 projekt eredményei: Magyarország digitális talajtípus térképének előállítása. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 17-24.
5.	Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.
6.	Illés G. és Móricz N. (2022): Hazai fafajok klímaanalóg területeinek vizsgálata a klímaváltozás tükrében. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 91-112.

Illés G., Kovács G. és Heil B. (2011): Nagyfelbontású digitális talajtérképezés a Vaskereszt erdőrezervátumban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 29-43.

Kovács G., Illés G., Mészáros D., Szabó O., Vigh A. és Heil B. (2012): A termőhelyi tényezők és a faállományviszonyok kapcsolatának jelenlegi és jövőbeni alakulása a noszlopi erdőtömbben I. Termőhelyi tényezők változása a noszlopi erdőtömbben. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 47-60.

Illés G., Kovács G., Laborczi A. és Pásztor L. (2014): Zala megye egységes talajtípus adatbázisának összeállítása klasszifikációs eljárásokkal. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 55-64.

Illés G., Fonyó T., Pásztor L., Bakacsi Zs., Laborczi A., Szatmári G. és Szabó J. (2016): Az agrárklíma 2 projekt eredményei: Magyarország digitális talajtípus térképének előállítása. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 17-24.

Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.

Illés G. és Móricz N. (2022): Hazai fafajok klímaanalóg területeinek vizsgálata a klímaváltozás tükrében. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 91-112.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.