Erdészettudományi Közlemények / 4. évfolyam / 2. szám / 149-155. oldal
előző |

Erdőállományok egészségi állapotának értékelése – egy új megközelítés

Berki Imre, Rasztovits Ervin és Móricz Norbert

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Berki Imre

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: iberki[at]emk.nyme.hu

Kivonat

Az immár négy évtizede gyakran fellépő száraz időszakok hatására kocsánytalan tölgyeseink különböző intenzitással pusztulnak. Az általunk javasolt állományi egészségállapot-meghatározás számol a pusztulás miatti záródáshiánnyal is. Ez az egészségi állapot mutató úgy képezhető, hogy a fapusztulás miatt lecsökkent záródást tovább csökkentjük a szárazságokat túlélt fák károsodottsági mértékének megfelelően. Olyan zonális fekvésű és mély termőrétegű kocsánytalan tölgy állományok szárazságfüggő egészségi állapotát határoztuk meg egy humid-száraz klimatikus gradiens mentén, amikben több évtizede nem volt erdőművelési beavatkozás. Egy 2011 augusztusában elvégzett felmérés alapján megállapítottuk, hogy a klímaváltozás hatására a humid klímán az állományok egészségi állapota 70-80% közötti, viszont félszáraz-száraz tájainkon mindössze 50% körüli.

Kulcsszavak: Quercus petraea, szárazság, fapusztulás, állomány sűrűség, záródás, egészségi állapot

Hivatkozott irodalom30

  • Berki, I. 1991: Research into the cause of oak decay decline in Hungary. Proceedings of International Symposium on Ecological Approaches of Environmental Chemicals. Debrecen, 8–14.
  • Berki I. 1995: Az északi-középhegységi kocsánytalan tölgypusztulás néhány okának vizsgálata. Kandidátusi értekezés KLTE, Debrecen
  • Berki, I. 1993: Die Rolle von Eintrag, Klima und Boden beim Eichensterben in Ungarn. Proceeding „Stoffeitrage aus der Atmosphere und Wald, Bodenbelastung in den Ländern von ARGE ALP und ALPEN-ADRIA”. Berchtesgaden, 248–254.
  • Berki I. 1995: Éghajlatunk változása és a hazai tölgypusztulás. In: Tar K. et al (eds): Erdő és Klíma Konferencia. Noszvaj, 217–221.
  • Berki, I. and Tar, K. 1991: Investigation of the Precipitation series in the North Hungarian Mountains with respect to the oak decay. Proceeding of the International Conference of Mountains Meteorology, Climatology and Aerology of the lower layers of Troposphere. Stara Lesna, 36–42.
  • Csóka Gy. 1992: A hazai kocsánytalantölgy-pusztulás menete 1983-tól napjainkig. Erdészeti Lapok, 127: 313–314. Teljes szöveg
  • Csóka Gy.; Koltay A.; Hirka A. és Janik G.; 2007: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. In Mátyás Cs. és Vig P. (eds): Erdő és klíma V., Sopron, 229–239.
  • Csóka Gy.; Koltay A.; Hirka A. és Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. Klíma-21 füzetek, 57: 64–73.
  • Csóka, Gy.; Tóth, J. and Koltay, A. 1999: Trends of the sessile oak decline in North -Eastern Hungary. In: Forster, B. et al. (eds): Methodology of Forest Insects Disease Survey in Central Europe. Proceedings of the Second Workshop of the IUFRO WP. 7.03.10. Sion, 48–53.
  • Csóka, Gy. and Hirka, A. 2011: Alien and invasive forest insects in Hungary (a review). Berichte Freiburger Forstliche Forschung, 89: 54–60.
  • Czúcz, B.; Gálhidy, L. and Mátyás, Cs. 2011: Present and forecasted xeric climatic limits of beech and sessile oak distribution at low altitudes in Central Europe. Annals of Forest Science, 68(1): 99–108. DOI: 10.1007/s13595-011-0011-4
  • Eichhorn, J.; Roskams, P.; Ferretti, M.; Mues, V.; Szepesi, A. and Durrant, D. 2010: Visual assesment of crown condition and Damaging Agents. Manual Part IV. In: Manual on methods and criteria for harmonized sampling, assessment, monitoring and analysis of the effects of air pollution on forest. UNECE ICP Forest Programme Co-ordinating Centre, Hamburg, 49 pp.
  • Fodor S. 1995: Tölgyhervadás és időjárás. In: Tar K. et al. (eds): Erdő és Klíma Konferencia. Noszvaj, 243–243.
  • Führer E. 1989: Kocsánytalan tölgyes állományok megbetegedése és az időjárás közötti összefüggés elemzése. Az Erdő, 38(7): 296–296. Teljes szöveg
  • Führer E. 1990: Beteg és egészséges kocsánytalan tölgy egyedek talajának és levelének összehasonlító elemzése. In: Környezetünk Savasodása. 1990.11.14.-1990.11.16.
  • Granier, A.; Bréda, N.; Biron, P. and Villette, S. 1999: A lumped water balance model to evaluate duration and intensity of drought constraints in forest stands. Ecological Modelling, 116: 269–283. DOI: 10.1016/s0304-3800(98)00205-1
  • Igmándy Z. 1985: A kocsánytalan tölgy pusztulás Magyarországon. Magyar Tudomány, 30: 456–459.
  • Igmándy Z.; Pagony H.; Szontagh P. és Varga F. 1985: A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea MATT./Lieb) pusztulása hazánkban. Növényvédelem, 21(7): 311–311.
  • Igmándy Z.; Traser Gy. és Vasas E. 1986: A kocsánytalan tölgypusztulás járványtól sújtott törzsek évgyűrűvizsgálata. Növényvédelem, 20(9): 406–406.
  • Jakucs, P. 1988: Ecological approach to forest decay in Hungary. Ambio, 17(4): 267–274.
  • Mátyás Cs.; Führer E.; Berki I.; Csóka Gy.; Drüszler Á.; Lakatos F.; Móricz N.; Rasztovits E.; Somogyi Z.; Veperdi G.; Vig P. és Gálos B. 2010: Erdők a szárazsági határon. Klíma-21 Füzetek, 61: 84–97.
  • Pieczka, I.; Pongrácz, R. and Bartoly, J. 2011: Comparison of simulated trends of regional climate change in the Carpathian basin for the 21st century using three different emission scenarios. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica, 7: 9–22. Teljes szöveg
  • Pretzsch, H. 2009: Forest dynamics, growth and yield. Springer-Verlag Berlin Heidelberg. DOI: 10.1007/978-3-540-88307-4
  • Reinecke, L.H. 1933: Perfecting a stand-density index for even-aged forest. Journal of Agricultural Research, 46: 627–638.
  • Sopp L. 1974: Fatömegszámítási táblázatok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
  • Thornthwaite, C.W. and Mather, J.R. 1955: The water budget and its use in irrigation. In Water, The Yearbook of Agriculture. US Department of Agriculture: Washington DC, 346–358.
  • Tóth J. 1989: Az Erdészeti Tudományos Intézetben folyó erdővédelmi kutatások eredményeinek összefoglalása. Erdészeti Kutatások, 81: 293–294.
  • Tóth J.; Csóka Gy.; Hirka A.; Koltay A. és Leskó K. 2003: A magyarországi erdők egészségi állapota 2002, aktualitások. A Magyar Tudomány Napja 2002, Konferencia kötet, ERTI kiadvány, 17: 51–61.
  • Vajna L. 1989: A kocsánytalan tölgy pusztulásának kórok- és járványtani kérdései. Erdő, 38: 169–175.
  • Vajna, L. 1990: Fungi associated with oak-decline. EPPO Bulletin, 20: 3.

    • Open Acces - Nyílt hozzáférés

    A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

    Javasolt hivatkozás:

    Berki I., Rasztovits E. és Móricz N. (2014): Erdőállományok egészségi állapotának értékelése – egy új megközelítés. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 149-155.

    4. évfolyam 2. szám,
    149-155. oldal

    Közlésre elfogadva:
    2014. október 10.

    Kapcsolódó cikkek
    a folyóiratban

    14

    A szerzők további cikkei a folyóiratban

    3

    Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

  • Benke A., Köbölkuti Z. A., Cseke K., Borovics A. és Tóth E. Gy. (2022): Szárazságtűrésben szerepet játszó SNP-k azonosítása kocsánytalan tölgy populációkban: alapkutatási eredmények a fenntartható tölgygazdálkodásért. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 77-90.
  • Németh T. M., Szabó O. és Móricz N. (2021): Fiatal somogyi kocsánytalan tölgyek és csertölgyek szárazságérzékenységének összehasonlító vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények, 11(1): 27-40.
  • Koltay A., Fürjes-Mikó Á., Tenorio-Baigorria I., Eötvös Cs. B. és Horváth L. (2020): Erdő egészségi állapot vizsgálatok a KASZÓ-LIFE projekt keretében. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 97-108.
  • Kottek P. és Király É. (2019): A klíma változása kimutatható az Országos Erdőállomány Adattár klíma-kategóriáiban. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 7-18.
  • Somogyi Z. (2018): A klímaváltozás miatti fapusztulás tovább gyorsíthatja a klímaváltozást. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 211-226.
  • Mátyás Cs., Kóczán-Horváth A., Antoine K. és Cuauhtémoc S. (2018): Kocsánytalan tölgy populációk fiatalkori magassági növekedése szimulált klímaváltozás hatására, egy származási kísérletsorozatban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 131-148.
  • Berki I., Móricz N., Rasztovits E., Gulyás K., Garamszegi B., Horváth A., Balázs P. és Lakatos B. (2018): Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 119-130.
  • Gálos B. és Führer E. (2018): A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 43-55.
  • Hirka A., Pödör Z., Garamszegi B. és Csóka Gy. (2018): A magyarországi erdei aszálykárok fél évszázados trendjei (1962-2011). Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 11-25.
  • Gálos B. és Somogyi Z. (2017): Új klímaszcenáriók – fellélegezhetnek bükköseink?. Erdészettudományi Közlemények, 7(2): 85-98.
  • Janik G., Hirka A., Koltay A., Juhász J. és Csóka Gy. (2016): 50 év biotikus kárai a magyar bükkösökben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 45-60.
  • Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.
  • Cseke K., Jobb Sz., Koltay A. és Borovics A. (2014): A tölgypusztulás genetikai szerkezetre gyakorolt hatása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 135-147.
  • Czúcz B., Gálhidy L. és Mátyás Cs. (2013): A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 39-53.

    • A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

    * Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.