Egy elegyes tölgyes taxonómiai és genetikai szerkezetének elemzése

Cseke Klára; Bordács Sándor; Borovics Attila

Erdészettudományi Közlemények / 1. évfolyam / 1. szám / 95-105. oldal
előző | következő

Cseke Klára, Bordács Sándor és Borovics Attila

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Cseke Klára

Cím: H-9600 Sárvár, Várkerület 30/A.

e-mail cím: csekekl[at]ertisarvar.hu

Kivonat

A vizsgálat célja egy tölgyfajokban (Quercus spp.) gazdag elegyes állomány genetikai szerkezetének feltárása egyedazonosításra alkalmas DNS mikroszatellit markerek alkalmazásával. A területen kijelölt időskorú állomány minden egyedét mintáztuk, majd numerikus taxonómiai mérések alkalmazásával meghatároztuk a faji helyzetüket. Az állományban két újulatfoltot felvételeztünk a szülői és az utódnemzedék genetikai sajátosságainak összehasonlítása céljából. Vizsgálatainkkal az összes idős egyed 9%-ánál tudtunk azonos genotípussal jellemezhető csoportokat meghatározni, ami tükrözi a területen hosszú ideje folyó sarjaztatás hatásait. Az utódok között szintén nagy számban azonosítottunk klónokat, ami gyökérsarjak útján létrejövő, vegetatív szaporodást jelez az állományban. Az újulat genetikai mintázatában nem találtunk számottevő eltérést az időskorú állományhoz képest, az allélgyakoriság értékekből származtatott mutatók magas genetikai diverzitást jeleztek. Az első újulatfolt egyedei képezte csoport a kocsányos tölgyekkel mutatott hasonlóságot, míg a második újulatfolt inkább a molyhos tölgyekre hasonlított a genetikai jellemzőik alapján.

Kulcsszavak: Quercus spp., DNS mikroszatellit markerek, genetikai változatosság, sarj, újulatfolt

Hivatkozott irodalom22

1.	Bakker, E.G.; Van Dam, B.C.; Van Eck, H.J. and Jacobsen, E. 2001: The description of clones in ancient woodland of Quercus robur L. and Q. petraea (Matt.) Liebl. with microsatellites and AFLP. in: Bakker E.G. (edit.) 2001: Towards molecular tools for management of oak forests. Alterra Green World Research. Wageningen. 34–43.
2.	Borovics A. 2000: Keresztezési kísérletek és taxonómiai vizsgálatok az őshonos tölgyek hazai alakkörében. PhD értekezés (NYME EMK).
3.	Copini P.; Buiteveld J.; den Ouden J. and Sass-Klaassen U.G.W 2005: Clusters of Quercus robur and Q. petraea at the Veluwe (The Netherlands). Centre for Genetic Resources Report 1. CGN/DLO Foundation. Wageningen. 19.
4.	Curtu A.L.; Gailing O.; Leinemann L. and Finkeldey R. 2006: Genetic Variation and Differentiation Within a Natural Community of Five Oak Species (Quercus spp.). Plant Biology 9. p. 116–126. DOI: 10.1055/s-2006-924542
5.	Curtu A.L.; Gailing O. and Finkeldey R. 2007: Evidence for hybridization and introgression within a species-rich oak (Quercus spp.) community. BMC Evolutionary Biology 2007, 7: 218 DOI: 10.1186/1471-2148-7-218
6.	Dow B.D.; Ashley M.V. and Hove H.F. 1995: Characterization of highly variable (GA/CT)n microsatellites in the bur oak Quercus macrocarpa. Theoretical and Applied Genetics 91: 137–141. DOI: 10.1007/BF00220870
7.	Dow, B.D. and Ashley, M.V. 1996: Microsatellite analysis of seed dispersal and parentage of saplings in bur oak, Quercus macrocarpa. Molecular Ecology 5: 615–627 DOI: 10.1111/j.1365-294X.1996.tb00357.x
8.	Gugerli F.; Walser J.-C.; Dounavi K.; Holderegger R.; Finkeldey R. 2007: Coincidence of Small-scale Spatial Discontinuities is Leaf Morphology and Nuclear Microsatellite Variation of Quercus petraea and Q. robur in a Mixed Forest. Annals of Botany 99: 713–722. DOI: 10.1093/aob/mcm006
9.	Mátyás V. 1967: A tölgyek dendrológiai ismertetése in: Keresztesi B. (szerk.) 1967: A tölgyek. Akadémiai Kiadó. Budapest. 51–71.
10.	Nei M. 1978: Estimation of average heterozygosity and genetic distance from a small number of individuals. Genetics 89: 583–590.
11.	Oakflow Final Report 2004: OAKFLOW: Intra and interspecific gene flow in oaks as mechanisms promoting diversity and adaptive potential. EU-programme: 5. Frame Research Programme 1.1.5 Sustainable agriculture, fisheries and forestry. EU project number: QLK5-2000-00960
12.	Peakall R. and Smouse P.E. 2006: GenAlEx 6.4: genetic analysis in Excel. Population genetic software for teaching and research. Molecular Ecology Notes. 6: 288–295. DOI: 10.1111/j.1471-8286.2005.01155.x
13.	Petit R.J.; Brewer S.; Bordács S.; Burg K.; Cheddadi R.; Coart E.; Cottrell J.; Csaikl U.M.; van Dam B.; Deans J.D.; Espinel S.; Fineschi S.; Finkeldey R.; Glaz I.; Goicoechea P.G.; Jensen J.S.; Konig A.O.; Lowe A.J.; Madsen S.F.; Mátyás G.; Munro R.C.; Popescu F.; Slade D.; Tabbener H.; de Vries S.G.M.; Ziegenhagen B.; Beaulieu JL.; Kremer A. 2002: Identification of refugia and post-glacial colonisation routes of European white oaks based on chloroplast DNA and fossil pollen evidence. Forest Ecology and Management 156: 49-74. DOI: 10.1016/s0378-1127(01)00634-x
14.	Podani J. 1997: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó. Budapest. 145.
15.	Scotti-Saintagne, C.; Mariette, S.; Porth, I.; Goicoechea, P.G.; T. Barreneche, T.; Bodenes, C.; Burg, K. and A. Kremer, A. 2004: Genome scanning for interspecific differentiation between two closely related oak species (Quercus robur L. and Q. petraea (Matt.) Liebl.). Genetics. 168: 1615–1626. DOI: 10.1534/genetics.104.026849
16.	Steinkellner, H.; Fluch, S.; Turetschek, E.; Lexer, C.; Steiff, R.; Kremer, A.; Burg, K and Gloessl, J. 1997: Identification and characterization of (GA/CT)n microsatellite loci from Quercus petraea. Plant Molecular Biology 33, 1093–1096. DOI: 10.1023/A:1005736722794
17.	Streiff, R.; Ducousso, A.; Lexer, C.; Steinkellner, H.; Gloessl, J. and Kremer A. 1999: Pollen dispersal inferred from paternity analysis in a mixed oak stand of Quercus robur L. and Quercus petraea (Matt.) Liebl. Molecular Ecology 8: 831–841. DOI: 10.1046/j.1365-294X.1999.00637.x
18.	Weir B.S. 1996: Genetic Data Analysis II. Sinauer Associates Inc. Publishers Sunderland, Massachusetts. p.166.
19.	Weising K.; Nybom H.; Wolff K. and Kahl G. 2005: DNA Fingerprinting in Plants Principles, Methods and Applications. CRC Press, Boca Raton. p. 9, 43, 217–218.
20.	ArcMap 9.0 Software. (2011-05-13) Egyéb URL
21.	GeneMapper 4.0 Software. (2011-05-13) Egyéb URL
22.	Quercologist. Határozóprogram a Kárpát-medence tölgyfajainak meghatározásához. (2011-05-13) Egyéb URL

Bakker, E.G.; Van Dam, B.C.; Van Eck, H.J. and Jacobsen, E. 2001: The description of clones in ancient woodland of Quercus robur L. and Q. petraea (Matt.) Liebl. with microsatellites and AFLP. in: Bakker E.G. (edit.) 2001: Towards molecular tools for management of oak forests. Alterra Green World Research. Wageningen. 34–43.

Borovics A. 2000: Keresztezési kísérletek és taxonómiai vizsgálatok az őshonos tölgyek hazai alakkörében. PhD értekezés (NYME EMK).

Copini P.; Buiteveld J.; den Ouden J. and Sass-Klaassen U.G.W 2005: Clusters of Quercus robur and Q. petraea at the Veluwe (The Netherlands). Centre for Genetic Resources Report 1. CGN/DLO Foundation. Wageningen. 19.

Curtu A.L.; Gailing O.; Leinemann L. and Finkeldey R. 2006: Genetic Variation and Differentiation Within a Natural Community of Five Oak Species (Quercus spp.). Plant Biology 9. p. 116–126. DOI: 10.1055/s-2006-924542

Curtu A.L.; Gailing O. and Finkeldey R. 2007: Evidence for hybridization and introgression within a species-rich oak (Quercus spp.) community. BMC Evolutionary Biology 2007, 7: 218 DOI: 10.1186/1471-2148-7-218

Dow B.D.; Ashley M.V. and Hove H.F. 1995: Characterization of highly variable (GA/CT)n microsatellites in the bur oak Quercus macrocarpa. Theoretical and Applied Genetics 91: 137–141. DOI: 10.1007/BF00220870

Dow, B.D. and Ashley, M.V. 1996: Microsatellite analysis of seed dispersal and parentage of saplings in bur oak, Quercus macrocarpa. Molecular Ecology 5: 615–627 DOI: 10.1111/j.1365-294X.1996.tb00357.x

Gugerli F.; Walser J.-C.; Dounavi K.; Holderegger R.; Finkeldey R. 2007: Coincidence of Small-scale Spatial Discontinuities is Leaf Morphology and Nuclear Microsatellite Variation of Quercus petraea and Q. robur in a Mixed Forest. Annals of Botany 99: 713–722. DOI: 10.1093/aob/mcm006

Mátyás V. 1967: A tölgyek dendrológiai ismertetése in: Keresztesi B. (szerk.) 1967: A tölgyek. Akadémiai Kiadó. Budapest. 51–71.

Nei M. 1978: Estimation of average heterozygosity and genetic distance from a small number of individuals. Genetics 89: 583–590.

Oakflow Final Report 2004: OAKFLOW: Intra and interspecific gene flow in oaks as mechanisms promoting diversity and adaptive potential. EU-programme: 5. Frame Research Programme 1.1.5 Sustainable agriculture, fisheries and forestry. EU project number: QLK5-2000-00960

Peakall R. and Smouse P.E. 2006: GenAlEx 6.4: genetic analysis in Excel. Population genetic software for teaching and research. Molecular Ecology Notes. 6: 288–295. DOI: 10.1111/j.1471-8286.2005.01155.x

Petit R.J.; Brewer S.; Bordács S.; Burg K.; Cheddadi R.; Coart E.; Cottrell J.; Csaikl U.M.; van Dam B.; Deans J.D.; Espinel S.; Fineschi S.; Finkeldey R.; Glaz I.; Goicoechea P.G.; Jensen J.S.; Konig A.O.; Lowe A.J.; Madsen S.F.; Mátyás G.; Munro R.C.; Popescu F.; Slade D.; Tabbener H.; de Vries S.G.M.; Ziegenhagen B.; Beaulieu JL.; Kremer A. 2002: Identification of refugia and post-glacial colonisation routes of European white oaks based on chloroplast DNA and fossil pollen evidence. Forest Ecology and Management 156: 49-74. DOI: 10.1016/s0378-1127(01)00634-x

Podani J. 1997: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó. Budapest. 145.

Scotti-Saintagne, C.; Mariette, S.; Porth, I.; Goicoechea, P.G.; T. Barreneche, T.; Bodenes, C.; Burg, K. and A. Kremer, A. 2004: Genome scanning for interspecific differentiation between two closely related oak species (Quercus robur L. and Q. petraea (Matt.) Liebl.). Genetics. 168: 1615–1626. DOI: 10.1534/genetics.104.026849

Steinkellner, H.; Fluch, S.; Turetschek, E.; Lexer, C.; Steiff, R.; Kremer, A.; Burg, K and Gloessl, J. 1997: Identification and characterization of (GA/CT)n microsatellite loci from Quercus petraea. Plant Molecular Biology 33, 1093–1096. DOI: 10.1023/A:1005736722794

Streiff, R.; Ducousso, A.; Lexer, C.; Steinkellner, H.; Gloessl, J. and Kremer A. 1999: Pollen dispersal inferred from paternity analysis in a mixed oak stand of Quercus robur L. and Quercus petraea (Matt.) Liebl. Molecular Ecology 8: 831–841. DOI: 10.1046/j.1365-294X.1999.00637.x

Weir B.S. 1996: Genetic Data Analysis II. Sinauer Associates Inc. Publishers Sunderland, Massachusetts. p.166.

Weising K.; Nybom H.; Wolff K. and Kahl G. 2005: DNA Fingerprinting in Plants Principles, Methods and Applications. CRC Press, Boca Raton. p. 9, 43, 217–218.

ArcMap 9.0 Software. (2011-05-13) Egyéb URL

GeneMapper 4.0 Software. (2011-05-13) Egyéb URL

Quercologist. Határozóprogram a Kárpát-medence tölgyfajainak meghatározásához. (2011-05-13) Egyéb URL

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Cseke K., Bordács S. és Borovics A. (2011): Egy elegyes tölgyes taxonómiai és genetikai szerkezetének elemzése. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 95-105.

előző | következő

1. évfolyam 1. szám,
95-105. oldal

Közlésre elfogadva:
2011. szeptember 1.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Cseke K., Köbölkuti Z. A., Benke A., Rumi A., Báder M., Borovics A. és Németh R. (2020): Nemesnyár klónok faanyagtani jellemzőkhöz köthető génjeinek genetikai változatossága. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 5-16.
2.	Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.
3.	Cseke K., Jobb Sz., Koltay A. és Borovics A. (2014): A tölgypusztulás genetikai szerkezetre gyakorolt hatása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 135-147.
4.	Horváth A. és Mátyás Cs. (2014): Növedékcsökkenés előrevetítése egy bükk származási kísérlet alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 91-99.
5.	Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.
6.	Cseke K., Benke A. és Borovics A. (2011): Nyár genotípusok azonosítása DNS ujjlenyomatuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 107-114.
7.	Benke A., Cseke K. és Borovics A. (2011): Dunántúli Leuce nyár populációk genetikai vizsgálata RAPD és cpDNS markerekkel. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 83-93.

Cseke K., Köbölkuti Z. A., Benke A., Rumi A., Báder M., Borovics A. és Németh R. (2020): Nemesnyár klónok faanyagtani jellemzőkhöz köthető génjeinek genetikai változatossága. Erdészettudományi Közlemények, 10(1): 5-16.

Mátyás Cs. és Kramer K. (2016): Az erdei génkészletek szerepe a klímaváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 7-16.

Cseke K., Jobb Sz., Koltay A. és Borovics A. (2014): A tölgypusztulás genetikai szerkezetre gyakorolt hatása. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 135-147.

Horváth A. és Mátyás Cs. (2014): Növedékcsökkenés előrevetítése egy bükk származási kísérlet alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 91-99.

Bordács S., Nagy L., Pintér B., Bach I., Borovics A., Kottek P., Szepesi A., Fekete Z., Wisnovszky K. és Mátyás Cs. (2013): Az erdészeti genetikai erőforrások állapota és szerepe a XXI. század elején Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 21-37.

Cseke K., Benke A. és Borovics A. (2011): Nyár genotípusok azonosítása DNS ujjlenyomatuk alapján. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 107-114.

Benke A., Cseke K. és Borovics A. (2011): Dunántúli Leuce nyár populációk genetikai vizsgálata RAPD és cpDNS markerekkel. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 83-93.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Benke A., Köbölkuti Z. A., Cseke K., Borovics A. és Tóth E. Gy. (2022): Szárazságtűrésben szerepet játszó SNP-k azonosítása kocsánytalan tölgy populációkban: alapkutatási eredmények a fenntartható tölgygazdálkodásért. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 77-90.
2.	Bach I., Frank N., Pintér B. és Bordács S. (2015): Változások az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban 1982-2014 között (Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés?). Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 55-69.
3.	Rozovits F. P., Magyar Zs., Kottek P. és Bordács S. (2019): Erdőterületek pollenkapacitásának modellezése faállománytípus és pollennaptári adatok alapján. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 19-33.
4.	Mátyás Cs. és Borovics A. (2014): „Agrárklíma”. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 7-8.
5.	Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.
6.	Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.
7.	Kocsis Z., Németh G., Börcsök Z., Polgár A., Király É., Kóczán Zs. és Borovics A. (2022): A faipari folyamatok szénlábnyom-elemzéséhez kapcsolódó logisztikai és energiafelhasználási konverziós faktorok megadása. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 57-73.

Benke A., Köbölkuti Z. A., Cseke K., Borovics A. és Tóth E. Gy. (2022): Szárazságtűrésben szerepet játszó SNP-k azonosítása kocsánytalan tölgy populációkban: alapkutatási eredmények a fenntartható tölgygazdálkodásért. Erdészettudományi Közlemények, 12(2): 77-90.

Bach I., Frank N., Pintér B. és Bordács S. (2015): Változások az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban 1982-2014 között (Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés?). Erdészettudományi Közlemények, 5(1): 55-69.

Rozovits F. P., Magyar Zs., Kottek P. és Bordács S. (2019): Erdőterületek pollenkapacitásának modellezése faállománytípus és pollennaptári adatok alapján. Erdészettudományi Közlemények, 9(1): 19-33.

Mátyás Cs. és Borovics A. (2014): „Agrárklíma”. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 7-8.

Borovics A., Illés G., Juhász J., Móricz N., Rasztovits E., Nimmerfroh-Pletscher B., Unghváry F., Pintér T., Pödör Z. és Jereb L. (2018): Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények, 8(2): 5-8.

Kollár T. és Borovics A. (2021): A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények, 11(2): 95-114.

Kocsis Z., Németh G., Börcsök Z., Polgár A., Király É., Kóczán Zs. és Borovics A. (2022): A faipari folyamatok szénlábnyom-elemzéséhez kapcsolódó logisztikai és energiafelhasználási konverziós faktorok megadása. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 57-73.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.