Bükkös és lucos állományok mohaközösségeinek összehasonlítása a Soproni-hegységben

Szűcs Péter; Bidló András

Erdészettudományi Közlemények / 3. évfolyam / 1. szám / 157-166. oldal
előző | következő

Szűcs Péter és Bidló András

Kapcsolat a szerzőkkel

Levelező szerző: Szűcs Péter

Cím: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

e-mail cím: aduncus3[at]gmail.com

Kivonat

Kutatásuk keretében a szerzők a soproni-hegységi kultúr lucos és őshonos bükkös állományok mohaflóráját értékelték és hasonlították össze. A bükkös állományok talajszintjében a legnagyobb borítása a Hypnum cupressiformenak van, melyet a talajlakó Atrichum undulatum és a Dicranella heteromalla követnek. A lucos állományokban a Brachythecium velutinum dominál a legjobban, melytől borításban jelentősen elmarad a Brachythecium rutabulum és a Fissidens taxifolius. Összességében a bükkösök mohaborítása nagyságrendileg kétszerese a lucosok mohaszintjének, ugyanakkor mindkét állománytípusban csekély a mért összborításérték. A soproni-hegységi bükkös és lucos erdőállományok közel felében nincs érdemi mohaborítás. Mindkét állományban a leggyakoribb faj a Hypnum cupressiforme és a Brachythecium velutinum. Az őshonos bükkös állományok mohaflórája gazdagabb a hasonló termőhelyekre telepített kultúr lucosokénál, bár a fajkészletben jelentős átfedés tapasztalható. Összességében az egykori őshonos bükkösök helyén végzett lucfenyőtelepítések kedvezőtlenül hatottak a mohadiverzitásra.

Kulcsszavak: mohaborítás, fajkészlet, fajgazdagság, telepített lucosok, bükkösök, Soproni-hegység

Hivatkozott irodalom42

1.	Aude, E. and Poulsen, R. S. 2000: Influence of management on the species composition of epiphytic cryptogams in Danish Fagus forests. Applied Vegetation Science, 3: 81–88. DOI: 10.2307/1478921
2.	Augusto, L.; Dupouey, J-L. and Ranger, J. 2003: Effects of tree species on understory vegetation and environmental conditions in temperate forests. Annals of Forest Science, 60: 823–831. DOI: 10.1051/forest:2003077
3.	Bartha D. 2001: Veszélyeztetett erdőtársulások Magyarországon. WWF Füzetek, 18: 1–35.
4.	Bartha D.; Kevey B.; Morschhauser T. és Pócs T. 1995: Hazai erdőtársulásaink. Tilia, 1: 8–85.
5.	Boros Á. 1944: Adatok a vendvidéki erdei fenyvesek és tőzegmohalápok növényzetének ismeretéhez. Botanikai Közlemények, 41(3–5): 96–101.
6.	Boros Á. 1953: A Gerecse hegység növényföldrajza. Földrajzi Értesítő, 2: 470–484.
7.	Boros Á. 1959: A Mezőföld növényföldrajza. In: Ádám, L.; Marosi, S. és Szilárd, J. (szerk.): A Mezőföld természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 365–383.
8.	Boros Á. 1964: Mohák. In: Soó, R. (szerk.): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 353–510.
9.	Boros Á. 1968: Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. Akadémiai Kiadó, Budapest, 466 p.
10.	Bölöni J.; Molnár Zs. és Kun A. (szerk.) 2011: Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 p.
11.	Brunet, J.; Fritz, Ö. and Richnau, G. 2010: Biodiversity in European beech forests – a review with recommendations for sustainable forest management. Ecological Bulletins, 53: 77–94.
12.	Debreczy Zs. 1968: A mohafajok szerepe a Balaton-felvidék egy területének vegetációs szukcessziójában. Fragmenta Botanica, 6(1–4): 59–66.
13.	Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 p.
14.	Esseen, P. A.; Ehnström, B.; Ericson, L. and Sjöberg, K. 1997: Boreal forests. Ecological Bulletins, 46: 16–47.
15.	Friedel, A.; Oheimb; G. V.; Dengler, J. and Hardtle, W. 2006: Species diversity and species composition of epiphytic bryophytes and lichens – a comparison of managed and unmanaged beech forests in NE Germany. Feddes Repertorium, 177: 172–185. DOI: 10.1002/fedr.200511084
16.	Fülöp J. 1990: Magyarország geológiája (Paleozoikum I.). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 325 p.
17.	Gustafsson, L.; Fiskesjoe, A.; Hallingbäck, T.; Ingelög, T. and Pettersson, B. 1992: Semi-natural deciduous broadleaved woods in southern Sweden – habitat factors of importance to some bryophyte species. Biological Conservation, 59: 175–181. DOI: 10.1016/0006-3207(92)90579-c
18.	Humphrey, J.; Ferris, R.; Jukes, M. and Peace, A. 2000: Biodiversity in Planted Forests. Manuscript, 10 p.
19.	Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia, 14: 1–488.
20.	Király G. (szerk.) 2004: A Soproni-hegység edényes flórája. Flora Pannonica, 2: 1–89.
21.	Lewinsky-Haapasaari, J. 1995: Illustrierter Bestimmungsschlüssel zu den europäischen Orthotrichum-Arten. Meylania, 9: 3–57.
22.	Márialigeti S. 2007: Faállomány- és egyéb környezeti változók hatása a mohavegetációra az őrségi erdőkben. Szakdolgozat, ELTE TTK, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, 54. p.
23.	Márialigeti, S.; Németh, B.; Tinya, F.; and Ódor, P. 2009: The effects of stand structure on ground-floor bryophyte assemblages in temperate mixed forests. Biodiversity and Conservation, 18: 2223–2241. DOI: 10.1007/s10531-009-9586-6
24.	Németh Cs. 2008: Adatok a Súri-Bakonyalja, a Bakony és a Vértes mohaflórájához. Flora Pannonica, 6: 79–87.
25.	Orbán S. 1995: Mohák szerepe az erdei társulásokban, társulások értékelése mohaflórájuk alapján. Tilia, 1: 185–198.
26.	Orbán S. és Vajda L. 1983: Magyarország mohaflórájának kézikönyve. Budapest, Akadémiai Kiadó, 518 p.
27.	Ódor P. 2000: A Kékes Észak Erdőrezervátum mohaflórája és mohavegetációjának jellemzése. Kitaibelia, 5: 115–123.
28.	Ódor, P.; Heilmann-Clausen, J.; Christensen, M.; Aude, E.; van Dort, K. W.; Piltaver, A.; Siller, I.; Veerkamp, M.T.; Walleyn, R.; Standovár, T.; van Hees, A. F. M.; Kosec, J.; Matocec, N.; Kraigher, H. and Grebenc, T. 2006: Diversity of dead wood inhabiting fungi and bryophytes in semi-natural beech forests in Europe. Biological Conservation, 131: 58–71. DOI: 10.1016/j.biocon.2006.02.004
29.	Ódor, P. and Standovár, T. 2001: Richness of bryophyte vegetation in near-natural and managed beech stands: the effects of management-induced differences in dead wood. Ecological Bulletins, 49: 219–229.
30.	Ódor P.; Szurdoki E. és Tóth Z. 2002: Az Őrség és a Vendvidék főbb élőhelyeinek moha-vegetációja és flórája. Kanitzia, 10: 15–60.
31.	Ódor, P. and van Hees, A. F. M. 2004: Preferences of dead wood inhabiting bryophytes for decay stage, log size and habitat types in Hungarian beech forests. Journal of Bryology, 26: 79–95. DOI: 10.1179/037366804225021038
32.	Papp, B.; Erzberger, P.; Ódor, P.; Hock, Zs.; Szövényi, P.; Szurdoki, E. and Tóth, Z. 2010: Updated checklist and redlist of hungarian bryophytes. Studia Botanica Hungarica, 41: 31–59.
33.	Pócs, T.; Domonkosné-Nagy, É.; Pócsné-Gelencsér, I. és Vida, G. 1958: Vegetations-stundien im Őrség. Budapest, Akadémiai Kiadó, 124 pp.+Mellékletek és térképek.
34.	Simon T. 1970: Bryocönológiai és ökológiai adatok a Zempléni-hegységből. Botanikai Közlemények, 57: 31–43.
35.	Simon T. 1971: Mohagazdag szilikátszikla gyepek a Zempléni-hegységben. Botanikai Közlemények. 58: 33–45.
36.	Smith, A. J. E. 1990: The liverworts of Britain and Ireland. Cambridge University Press, Cambridge, 362 p.
37.	Smith, A. J. E. 2004: The mossflora of Britain and Ireland. Cambridge University Press, Cambridge, 1012 p. DOI: 10.1017/CBO9780511541858
38.	Standovár, T.; Ódor, P.; Aszalós, R. and Gálhidy, L. 2006: Sensitivity of ground layer vegetation diversity descriptors in indicating forest naturalness. Community Ecology, 7: 199–209. DOI: 10.1556/comec.7.2006.2.7
39.	Strazdina, L. 2010: Bryophyte community composition on an island of Lake Cieceres, Latvia: dependence on forest stand and substrate properties. Environmental and Experimental Biology, 8: 49–58.
40.	Szövényi P.; Galambos I. és Hock Zs. 2001: A Soproni-hegység mohaflórája. Tilia, 10: 5–180.
41.	Szűcs P. 2007: Dunaalmás és Neszmély környékének mohaflórája. Botanikai Közlemények, 94(1–2): 91–115. Teljes szöveg
42.	Szűcs P. 2008: A Bockerek-erdő mohái. In: Bartha D és Vidéki R. (szerk.): A Bockerek-erdő. Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt., Nyíregyháza-Sopron, 99–103.

Aude, E. and Poulsen, R. S. 2000: Influence of management on the species composition of epiphytic cryptogams in Danish Fagus forests. Applied Vegetation Science, 3: 81–88. DOI: 10.2307/1478921

Augusto, L.; Dupouey, J-L. and Ranger, J. 2003: Effects of tree species on understory vegetation and environmental conditions in temperate forests. Annals of Forest Science, 60: 823–831. DOI: 10.1051/forest:2003077

Bartha D. 2001: Veszélyeztetett erdőtársulások Magyarországon. WWF Füzetek, 18: 1–35.

Bartha D.; Kevey B.; Morschhauser T. és Pócs T. 1995: Hazai erdőtársulásaink. Tilia, 1: 8–85.

Boros Á. 1944: Adatok a vendvidéki erdei fenyvesek és tőzegmohalápok növényzetének ismeretéhez. Botanikai Közlemények, 41(3–5): 96–101.

Boros Á. 1953: A Gerecse hegység növényföldrajza. Földrajzi Értesítő, 2: 470–484.

Boros Á. 1959: A Mezőföld növényföldrajza. In: Ádám, L.; Marosi, S. és Szilárd, J. (szerk.): A Mezőföld természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 365–383.

Boros Á. 1964: Mohák. In: Soó, R. (szerk.): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 353–510.

Boros Á. 1968: Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. Akadémiai Kiadó, Budapest, 466 p.

Bölöni J.; Molnár Zs. és Kun A. (szerk.) 2011: Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 p.

Brunet, J.; Fritz, Ö. and Richnau, G. 2010: Biodiversity in European beech forests – a review with recommendations for sustainable forest management. Ecological Bulletins, 53: 77–94.

Debreczy Zs. 1968: A mohafajok szerepe a Balaton-felvidék egy területének vegetációs szukcessziójában. Fragmenta Botanica, 6(1–4): 59–66.

Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 p.

Esseen, P. A.; Ehnström, B.; Ericson, L. and Sjöberg, K. 1997: Boreal forests. Ecological Bulletins, 46: 16–47.

Friedel, A.; Oheimb; G. V.; Dengler, J. and Hardtle, W. 2006: Species diversity and species composition of epiphytic bryophytes and lichens – a comparison of managed and unmanaged beech forests in NE Germany. Feddes Repertorium, 177: 172–185. DOI: 10.1002/fedr.200511084

Fülöp J. 1990: Magyarország geológiája (Paleozoikum I.). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 325 p.

Gustafsson, L.; Fiskesjoe, A.; Hallingbäck, T.; Ingelög, T. and Pettersson, B. 1992: Semi-natural deciduous broadleaved woods in southern Sweden – habitat factors of importance to some bryophyte species. Biological Conservation, 59: 175–181. DOI: 10.1016/0006-3207(92)90579-c

Humphrey, J.; Ferris, R.; Jukes, M. and Peace, A. 2000: Biodiversity in Planted Forests. Manuscript, 10 p.

Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia, 14: 1–488.

Király G. (szerk.) 2004: A Soproni-hegység edényes flórája. Flora Pannonica, 2: 1–89.

Lewinsky-Haapasaari, J. 1995: Illustrierter Bestimmungsschlüssel zu den europäischen Orthotrichum-Arten. Meylania, 9: 3–57.

Márialigeti S. 2007: Faállomány- és egyéb környezeti változók hatása a mohavegetációra az őrségi erdőkben. Szakdolgozat, ELTE TTK, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, 54. p.

Márialigeti, S.; Németh, B.; Tinya, F.; and Ódor, P. 2009: The effects of stand structure on ground-floor bryophyte assemblages in temperate mixed forests. Biodiversity and Conservation, 18: 2223–2241. DOI: 10.1007/s10531-009-9586-6

Németh Cs. 2008: Adatok a Súri-Bakonyalja, a Bakony és a Vértes mohaflórájához. Flora Pannonica, 6: 79–87.

Orbán S. 1995: Mohák szerepe az erdei társulásokban, társulások értékelése mohaflórájuk alapján. Tilia, 1: 185–198.

Orbán S. és Vajda L. 1983: Magyarország mohaflórájának kézikönyve. Budapest, Akadémiai Kiadó, 518 p.

Ódor P. 2000: A Kékes Észak Erdőrezervátum mohaflórája és mohavegetációjának jellemzése. Kitaibelia, 5: 115–123.

Ódor, P.; Heilmann-Clausen, J.; Christensen, M.; Aude, E.; van Dort, K. W.; Piltaver, A.; Siller, I.; Veerkamp, M.T.; Walleyn, R.; Standovár, T.; van Hees, A. F. M.; Kosec, J.; Matocec, N.; Kraigher, H. and Grebenc, T. 2006: Diversity of dead wood inhabiting fungi and bryophytes in semi-natural beech forests in Europe. Biological Conservation, 131: 58–71. DOI: 10.1016/j.biocon.2006.02.004

Ódor, P. and Standovár, T. 2001: Richness of bryophyte vegetation in near-natural and managed beech stands: the effects of management-induced differences in dead wood. Ecological Bulletins, 49: 219–229.

Ódor P.; Szurdoki E. és Tóth Z. 2002: Az Őrség és a Vendvidék főbb élőhelyeinek moha-vegetációja és flórája. Kanitzia, 10: 15–60.

Ódor, P. and van Hees, A. F. M. 2004: Preferences of dead wood inhabiting bryophytes for decay stage, log size and habitat types in Hungarian beech forests. Journal of Bryology, 26: 79–95. DOI: 10.1179/037366804225021038

Papp, B.; Erzberger, P.; Ódor, P.; Hock, Zs.; Szövényi, P.; Szurdoki, E. and Tóth, Z. 2010: Updated checklist and redlist of hungarian bryophytes. Studia Botanica Hungarica, 41: 31–59.

Pócs, T.; Domonkosné-Nagy, É.; Pócsné-Gelencsér, I. és Vida, G. 1958: Vegetations-stundien im Őrség. Budapest, Akadémiai Kiadó, 124 pp.+Mellékletek és térképek.

Simon T. 1970: Bryocönológiai és ökológiai adatok a Zempléni-hegységből. Botanikai Közlemények, 57: 31–43.

Simon T. 1971: Mohagazdag szilikátszikla gyepek a Zempléni-hegységben. Botanikai Közlemények. 58: 33–45.

Smith, A. J. E. 1990: The liverworts of Britain and Ireland. Cambridge University Press, Cambridge, 362 p.

Smith, A. J. E. 2004: The mossflora of Britain and Ireland. Cambridge University Press, Cambridge, 1012 p. DOI: 10.1017/CBO9780511541858

Standovár, T.; Ódor, P.; Aszalós, R. and Gálhidy, L. 2006: Sensitivity of ground layer vegetation diversity descriptors in indicating forest naturalness. Community Ecology, 7: 199–209. DOI: 10.1556/comec.7.2006.2.7

Strazdina, L. 2010: Bryophyte community composition on an island of Lake Cieceres, Latvia: dependence on forest stand and substrate properties. Environmental and Experimental Biology, 8: 49–58.

Szövényi P.; Galambos I. és Hock Zs. 2001: A Soproni-hegység mohaflórája. Tilia, 10: 5–180.

Szűcs P. 2007: Dunaalmás és Neszmély környékének mohaflórája. Botanikai Közlemények, 94(1–2): 91–115. Teljes szöveg

Szűcs P. 2008: A Bockerek-erdő mohái. In: Bartha D és Vidéki R. (szerk.): A Bockerek-erdő. Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt., Nyíregyháza-Sopron, 99–103.

Open Acces - Nyílt hozzáférés

A cikk teljes terjedelmében szabadon letölthető, és megfelelő forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható.

Javasolt hivatkozás:

Szűcs P. és Bidló A. (2013): Bükkös és lucos állományok mohaközösségeinek összehasonlítása a Soproni-hegységben. Erdészettudományi Közlemények, 3(1): 157-166.

előző | következő

3. évfolyam 1. szám,
157-166. oldal

Közlésre elfogadva:
2013. június 28.

Kapcsolódó cikkek
a folyóiratban

A szerzők további cikkei a folyóiratban

Témájukban kapcsolódó cikkek az Erdészettudományi Közleményekben*

1.	Szmolka P. és Frank N. (2022): Szabad víz megjelenése a talajban különböző faállományok alatt a Szent Anna-tó kráterének belső lejtőin. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 43-55.

Szmolka P. és Frank N. (2022): Szabad víz megjelenése a talajban különböző faállományok alatt a Szent Anna-tó kráterének belső lejtőin. Erdészettudományi Közlemények, 12(1): 43-55.

A szerzők további megjelent cikkei az Erdészettudományi Közleményekben

1.	Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.
2.	Bidló A. és Horváth A. (2018): Talajok szerepe a klímaváltozásban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 57-71.
3.	Czimber K., Mátyás Cs., Bidló A. és Gálos B. (2018): A „Járó-tábla” (avagy az egyes termőhelytípusokon alkalmazható célállományok és azok növekedésének) közelítése gépi tanulási módszerrel. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 93-103.
4.	Sass V., Ódor P. és Bidló A. (2020): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 69-82.

Bidló A., Szűcs P., Horváth A., Király É., Németh E. és Somogyi Z. (2014): Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények, 4(2): 121-133.

Bidló A. és Horváth A. (2018): Talajok szerepe a klímaváltozásban. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 57-71.

Czimber K., Mátyás Cs., Bidló A. és Gálos B. (2018): A „Járó-tábla” (avagy az egyes termőhelytípusokon alkalmazható célállományok és azok növekedésének) közelítése gépi tanulási módszerrel. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 93-103.

Sass V., Ódor P. és Bidló A. (2020): Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára. Erdészettudományi Közlemények, 10(2): 69-82.

* Automatikusan generált javaslatok a szerzők által megadott kulcsszavak más cikkek címében és kivonataiban való előfordulása alapján. Részletesebb kereséshez kérjük használja a manuális keresést.